A közel-keleti ősi orvosi szövegek legkorszerűbb kutatása

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

Kaleidoszkóp ISSN: 2062-2597 2010/1

A közel-keleti ókori orvosi szövegek kutatásának helyzetképe

Fejfájás ellen. Gyógyító varázslatok Állami orvoslás Magyarországon a felvilágosodástól

Megjelenik a Kaleidoscope Surgical első kiadása, a Tudományés Vosvostörentei Folyoirat, az Etnológiai Tanszék alá tartozó orvostörténeti csoport első online folyóirata: http://www.kaleidoscopehistory.hu/index.php.

Könyvtár az Agri Stiftben

Kutatásunk középpontjában az emberiség: egészségi betegségek, a gyógyítás szemlélete, orvosantropológia, magyar tudománytörténeti betegségek, járványok, karitász, a 19. századi együttérzés forrásai, az egészséges élet erényövének titkos történetei állnak. . A mítoszra és a valóságra való törekvés, és minden, ami az orvostörténeti tantárgyak tárgyát képezi, és a magyarországi tudományos párok I. tágabb értelmezésük a múlttudományok és a sebészettörténet párkapcsolatai terén, az ókortól napjainkig.

orvosi könyvek

ÉS ÉS S

Felelős szerkesztő: Dr. Forrai Judit 1

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

Üdvözlettel ............................................... ...................................................... ..... .. ................................... 3 Bevezetés ...... ..................................................... . ..... .... ............................................ . .......................... ...... ... ............... 4 A közel-keleti ókori orvosi szövegek kutatásának helyzetképe .......... ..... ..................... ..... 6 Ókori közel-keleti orvosi szövegek - Áttekintés ................................... .................................................................. .. .. ..... 6 Fejfájás mód. Gyógyító varázslatok ................................................... ................................................................... ........ 23 Fejfájásra. Gyógyító varázslat ................................................... .................................................. ......... 23 A vitalizmusról ................................................ .............................................................. .................................. .............................. ......... 27 A vitalizmusról ........... .......... ............ .. .. ................................................................... ................................................... ........ 27 Az állami orvoslás Magyarországon a felvilágosodás korától ........................... ................................................................... 30 Információ az állami orvoslásról Magyarországon ...................................................... ...................................... . ....................... 30 A fogászati eszközök szépsége a 19. században................. .. .................................................. ... .................... ......... 39 A Semmelweis család eredete és története....... .......................... .......................... .................................................................... ... ..... 47 A Semmelweis család gyökerei és története ......................... ...... .. ..... ................................... ....... .. 47 Az osztrák pestisvédelem siker a 18. században: a tengeri karantén módszerek a kontinentális viszonyokra. .................................................. .............. .. .................. 73 Néhány kérdés a népi gyógyászatról és kutatásáról Siklód mintájára ... .. ........... ..... ..... ............. 89 Népszerű gyógyítás Siklódon és néhány kérdés a kutatásból ... ... .......... ..... ... .. ................ 89 Adatok Rozsnyay kapcsolatának történetéhez ... ...................................................... ... ........................... .......... ... 96 Adatok a történelemhez chininum tannicum- Rozsnyay.......................... ......... .......... .. .. .. ... 96 Mi az oka a sok magyar-zsidó sportoló sikerének .. 104 A szintetikus "Otthonka":.. .. ......... ..................................................................... ..................................................... ... .. ..... 112 Egy ruhadarab és kultúrtörténet ................................ ... .... ...... ..... ........... ................... 112 19. sz századi magyar tudománytörténeti források .................................................. ......... .......... .......... 154 A magyar tudományos források a 19. században ............... ........ ..... ................ 154 A Budapesti Orvostudományi Egyetem forradalma és elnyomása 1956-ban .. ......... 165 Forradalom és elnyomás a Budapesti Orvostudományi Egyetemen 1956-ban ............... .. 165 tudományos pár Magyarországon ................... ...................................................... .............................................................. ..... ... .... 174 I. A múlt párjai ................ ............... .............................................................. ...................................................... ...................................................... ....... 174 A tisztasági öv titkos történetei. Mítosz és valóság .................................................. ... ... . ................. 182 A tisztasági öv titkos története........................ ................................... .................................................. .............. .. .................. 182 A nők „szabálytalan” karrierje, prostitúció a reformkorban Pestis. Jegyzetek egy férfi naplójából .............................................. ... .. .................................................. ...... .......... .......... .......... .. 206 "Illegális" nők karrierje, prostitúció, pestisreform időszak . Bejegyzések egy férfi naplójába ................................................... ...................................................... .......................... ....... ........ ................... 206 Lépésről lépésre a valóságtól (1818) és a természet genetikai törvényeitől (1819).... ... 237 Ch "gradualizmusa" . Bonnet (1818) és a "természet genetikai törvényei" (Festetics 1819). A termesgenetika, szelekció és evolúció megjelenése Magyarországon................... 237 A könyvekről................. .................................................. .............. .. .. .................................. .. .................................. .... ... .. 281 Hírek, események.... ................................................................ ................................................................... ... ..... ......... .... ................... 283

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

Szia kedves olvasó! Szeretettel és tisztelettel köszöntöm az olvasót a Kaleidoszkóp Sebészeti Tudományos és Orvostörténeti Folyóirat honlapján. A folyóirat megjelentetésének célja, hogy hozzáférhetővé tegye és megvilágítsa az orvostörténeti kutatások, események és kérdések értelmezését a különböző tudományterületeken belül. Kutatásunk középpontjában az ember áll: egészségügyi betegségek, a gyógyítás megközelítése, orvosi antropológia, betegségek, járványok, jótékonyság, együttérzés, az egészséges életre való törekvés és minden, ami az orvostörténet és tágabb értelemben vett tantárgyak tárgyát képezi. értelmezése a tudomány területén és a sebészet története az ókortól napjainkig. Célunk továbbá, hogy a hazai és nemzetközi kutatók, PhD hallgatók új kutatásaik eredményeit rövid időn belül széles közönséghez kommunikálhassák. A szerkesztőbizottság és a tudományos tanácsadó testület tagjai a témával foglalkozó legrangosabb hazai és nemzetközi kutatók, teoretikusok és egyetemi oktatók, akiknek személyisége garancia arra, hogy a folyóirat nemzetközi szintre emelkedjen. Nagy múltú intézmények (egyetemek, levéltárak, múzeumok stb.) is bekapcsolódtak munkánkba, és ez fontos segítség, hogy a Kaleidoszkóp a szakma figyelemre méltó fórumává váljon. Szeretném megköszönni minden támogatónak, szerkesztőnek és résztvevőnek a kiváló munkát, a szakmai tanácsokat és a segítséget. A "kaleidoszkóp" a görög kalos, eidos és -skop szavakból származik, és azt jelenti, hogy "szép alakzatokat lássunk". Ezért választottuk a magazin nevét. Újságunk témáinak sokszínűségének felfedezéséhez kellemes olvasást kívánok e „színes játék” nézése közben. Dr. Forrai Judit alapító és főszerkesztő

Kedves Olvasó! Üdvözöljük olvasóinkat a Kaleidoscope – Tudomány-, Kultúra- és Orvostörténeti folyóirat honlapján. Az új folyóirat célja, hogy átfogó értelmezés útján gyors hozzáférést biztosítson a tudományhoz, az orvostörténet tágabb területéhez. Kutatásunk középpontjában az ember, az egészség és a betegség, a gyógyítás különféle filozófiái, az orvosi antropológia, a betegségek, a betegségek, a járványok, a jótékonyság, a jótékonyság, az egészséges életmódra való törekvés és mindezen körülmények állnak, beleértve az orvosi 3

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

történeti kérdés és tág értelmezése a tudományban és a kultúrtörténetben az ókortól napjainkig. További cél, hogy a hazai és nemzetközi kutatók, doktorjelöltek rövid időn belül nagyszámú olvasóhoz adhassák át az új kutatási eredményeket. A szerkesztőbizottság és a tudományos tanácsadó testület tagjai a tekintélyes hazai és nemzetközi kutatók, akadémikusok és egyetemi tanárok, akik garantálják e nemzetközi folyóirat rangját. Munkánkhoz rangos intézmények (egyetemek, levéltárak, múzeumok, stb.) csatlakoztak, emellett a Kaleidoszkóp jelentős támogatása is figyelemre méltó fórum lehet. A magazin választott neve "Kaleidoscope" a görög kalosz, eidosz és scope szóból ered, jelentése a játék "szép megjelenítési formái". Magazinunk sokszínű témáinak felfedezéséhez és a "színjátékhoz" szeretek jól olvasni. Dr. Forrai Judit alapító főszerkesztő

A Bevezető Népegészségügyi Intézet örömmel támogatja Orvostörténeti Munkacsoportunk új kezdeményezését, a Kaleidoszkóp - Sebészettudományi és Orvostörténeti Folyóirat megjelenését. A cikk témája az orvostudomány történetének interdiszciplináris bemutatása, beleértve a gyógyítás speciális formáit, betegségeket, eszközöket és emberi kapcsolatokat, amelyek a mindennapi kultúrába és a társadalmi-gazdasági helyzetbe ágyazódnak. A történeti perspektíva kialakítása segíti a kontextusok alakulásának felismerését és az orvostudomány megértését a mai világban, ahol a specializáció miatt alig tudjuk követni a saját szakterületünkön vagy a határ menti területeken zajló robbanásszerű fejlődést, információáramlást. Ugyanakkor az orvostudományt más tudományok, a társadalom- és természettudományok meglátásai, divatos ötletei, kutatási eredményei is áthatják. Az orvosi gondolkodás minden korban hűen tükrözi a természettel és a társadalommal való kapcsolat helyzetét. Az orvostörténet gyakorlata és egyetemi oktatása Magyarországon 1835-ig nyúlik vissza, amikor az első, új megfigyelőt, az úgynevezett oknyomozó orvos- és sebészettörténetet Schöpf-Merei Ágost kiváló gyermekorvos mutatta be. Utódaival méltó múltat teremtett a jelenlegi sebészettudományi és orvostörténeti kutatások és oktatások számára. Remélem, hogy ez a cikk nagyban segíti majd az érdeklődőket az alaposabb ismeretek elsajátításában, amelyre a cikk neves hazai és nemzetközi szerkesztőbizottsága és tudományos tanácsadó testülete garantálja. Prof. Dr. Cseh Károly

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

A Norvég Közegészségügyi Intézet örömmel támogatja Orvostörténeti Csapatunk legújabb kezdeményezését, amely egy új Journal Kaleidoscope of Culture of Culture Science and Medicine elindítását célozza. A folyóirat elsődleges célja, hogy bemutassa az orvostörténet interdiszciplináris jellegét, miközben megvitatja a gyógyító gyakorlatokat és a betegségek sajátos formáit, az orvosi felszereléseket és az emberi kapcsolatokat a mindennapi élet kultúrájába és társadalmi-gazdasági feltételeibe ágyazva. Ez a történeti megközelítés hozzájárul a társadalmi összefüggések fejlődésének és az orvostudomány mai helyzetének felismeréséhez a modern világban, ahol aligha követhetjük nyomon az új ismeretek robbanását az orvostudományhoz kapcsolódó összes tudományban. Az orvostudományt azonban átitatják a legújabb felfedezések, a jelenlegi ötletek és más természet- és társadalomtudományok kutatási eredményei is. Az orvosi gondolkodásmód pontosan tükrözte az orvos természethez és társadalomhoz való viszonyát minden korban. Magyarországon 1835-ig nyúlnak vissza az orvostörténeti kutatások és előadások. Ekkor Schöpf-Merey Ágost kiváló gyermekorvos lett ennek az új tudománynak az első olyan tanára, aki eredeti elképzelésekkel rendelkezett a korai orvostudomány és sebészet úgynevezett kutatási módszeréről. Utódaival szilárd és megbízható alapot teremtett a modern tudós számára a közös kultúra, a kapcsolódó tudományok és magának az orvostudománynak a történetéről szóló kutatásokban és előadásokban. Bízom benne, hogy ez a Magazin jelentős mértékben hozzájárul majd az érdeklődő olvasók körében az ismeretek további elmélyítéséhez. Ezt a folyóirat szerkesztőségének és tudományos tanácsadó testületének hazai és nemzetközileg elismert tudósai garantálják. Prof. Dr. Cseh Károly Az Institut für Hygiene örömmel mutatja be Önöknek az Arbeitsgruppe für Geschichte der Medizin zu dürfen legújabb projektjét: Kaleidoscope- Ein Journal über Bildung – Wissenschaft und Geschichte der Medizin. A folyóiratok témája: Komplexität der medizinische Geschichte darzustellen, mit inbegriffen die Heilung, die Krankheiten, die Instrumente en die verschiedensten Aspekte zweischenmenschlicher Beziehungen. A történelmi Ansatz-hilftből, die Entwicklung der medizinische Disziplinen in der heutigen Welt zu verstehen, mi magunk is követhetjük majd saját Fachgebietünket, a zuhanás útjait, a Spezialisierungen és sok új Forschungsergebnisse-t. Ha van más Wissenschaftliche Gebiete, akkor az Ansatzpunktennel és a Forschungsergebnissen in das Blatttal repülj eggyel. Die medizinische Denkweise mirrors Die Kötődés a természethez és a Gesellschafthoz in jeder Zeitepoche wieder. 1835-ben a Die Lehre der Geschichte der Medizin zurück első Vortragendeként kiemelkedő Kinderarzt, Schöpf-Meirei Àgost háborút kapott. Mit seinen Nachfolgern ha er der heutigen Kultur, Wissenschaft en medizinische Forschung eine würdige Vergangenheit. Ich hoffe dass dies Journal den Interessenten hilft, ihre bisherigen Kendungen zu vertifen. Prof. Dr. Cseh Károly

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

A közel-keleti ősi orvosi szövegek kutatásának helyzete Ősi gyógyászati szövegek a Közel-Keletről - Áttekintés Prof.Dr. Fröhlich Ida, dr. Bácskay András PhD[e-mail védett],[e-mail védett]Eredetileg benyújtva 2010. október 20-án; közzétételre jóváhagyva 2010. november 5-én

Összegzés: Jelen előadás célja az ókori Közel-Kelet (ókori Mezopotámia, ókori Egyiptom és az ókori Izrael) kultúráinak gyógyászatának legújabb kutatásainak bemutatása. Az egyes kultúrákban folyó kutatásoknak kettős célja van: az első felében rövid áttekintést adunk a különböző kutatási irányokról és témákról, a másodikban a gyógyító tevékenység forrásait foglaljuk össze. A cikk három fő részből áll: az első a bibliai szöveghagyományt, a második az ókori mezopotámiai szöveghagyományt, a harmadik pedig az ókori egyiptomi szöveghagyományt tartalmazza. Egy szöveghagyomány bemutatása során összegyűjtöttük a gyógyító eljárások főbb forrástípusait, bemutattuk a kutatási irányokat és a főbb eredményeket. Úgy gondoljuk, hogy az ókori közel-keleti orvoslás terminológiája és eljárásai, különösen azok mögöttes fogalmi és kulturális keretei nem egyeztethetők össze a modern orvostudomány elméleti rendszerével és eljárásaival, illetve az uralkodó közgondolkodással, és nincs értelme a fogalmak és kezelések vizsgálatának. a mezopotámiai, egyiptomi és ókori héber orvoslás használta, elszigetelve a varázslatoktól, előjelektől és más rituális szövegektől. Az ókori Közel-Keleten a gyógyulási folyamat a teológiai, rituális és mágikus szakértelemtől függött, amelyek mindegyike nélkülözhetetlen volt. Így vitatható, hogy a mezopotámiaiak vagy az egyiptomiak nem tettek élesen különbséget a gyógyító vagy apotróp szertartások (vagyis az orvostudomány és a mágia) között, ahogyan a vallási és mágikus rituálék között sem. A szöveghagyományokban visszatükröződő fogalomkomplexitás miatt, valamint a szövegtípusok is nagy eltéréseket mutatnak, az elemzés csak a dolog összetettsége szempontjából végezhető el. Kulcsszavak: bibliai, héber, asszír, babilóniai, mezopotámiai, egyiptomi, orvoslás, gyógyítás, betegség, mágia, apotróp. Kulcsszavak: bibliai, zídó, asszír, babiloni, mezopotámiai, egyiptomi, orvoslás, gyógyítás, betegség, mágikus, apotropaikus,

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

Bevezetés Jelen tanulmány célja az ókori közel-keleti orvosi-mágikus szövegek kutatásának jelenlegi állásának összegzése, a kutatás főbb irányainak bemutatása, valamint az egyes kutatási területeken megjelent legfontosabb eredmények kiemelése. sikerült elérni. A kutatási helyzet felvázolásával az volt a célunk, hogy felvázoljuk a jelen cikkel kezdődő szekció szellemi horizontját, és bemutassuk a szekcióba tartozó főbb kutatási irányokat. A tanulmány három fő részre tagolódik: Az első rész az orvosi-mágikus kutatásokat mutatja be a bibliai szöveghagyományra fókuszálva, a második rész az ókori mezopotámiai szöveghagyományra, a harmadik pedig az ókori egyiptomi szöveghagyományra. Az egyes részekhez kapcsolódóan igyekeztünk összefoglalni a rendelkezésre álló források főbb csoportjait, és ezek alapján bemutatni a kutatási irányokat és azok főbb eredményeit. I. Orvostudomány a Biblia világában A Biblia mindkét része, az Ó- és az Újszövetség az úgynevezett apokrif irodalomra (vagyis olyan könyvekre, amelyek nem részei a bibliai kánonnak), valamint a Talmudon alapul. és a kora középkor. A zsidó irodalom rengeteg értékes anyagot tartalmaz: az életjelenségekről, betegségekről, egészségügyi problémákról szóló anyagokat, az emberi testről, életről és halálról szóló elképzeléseket. (Rosner 1977; Preuss–Rosner 1994; Rosner 2000) Bizonyos dokumentumcsoportok és a mögöttük álló közösségek, különösen az ókori írók a gyógyítás területéhez köthetők. A qumráni barlangokban talált dokumentumok közül több is tartalmaz gyógyulási történeteket, más szövegeket pedig feltételezések szerint mágikus gyógyításra használták fel. A kortárs egyiptomi terápiák közösségének elnevezése, amely sok hasonlóságot mutat a qumráni közösség gondolkodásával, az orvostudományhoz is kapcsolódik (a szó jelentése "gyógyító"). Az Újszövetség szinoptikus evangéliumai, különösen Lukács (aki a hagyomány szerint maga is orvos volt), különös hangsúlyt fektetnek Jézus gyógyító történeteire. (Wissenrieder 2003). Josephus Flavius, a görögül író zsidó történész és a rabbinikus irodalom nagy érdeklődést mutat az orvosi kérdések iránt. (Kottek 1994) Az i.sz. 1. századi pogány író, Cornelius Celsus bizonyos receptek szerzőjeként zsidó írót említ, és művében zsidó orvosokat említ. Különösen figyelemre méltó a rabbik érdeklődése az orvostudomány, különösen egyes tantárgyak (nőgyógyászat, embriológia) iránt, amelyeket a talmudi hagyomány is megőrzött. Sajnos a kérdések részletes kifejtése sehol sem található a valószínűleg gazdag orvosi folklórban. Orvosi szövegeket, esetleírásokat vagy recepteket nem őriztek meg. Az írás anyaga bőr, ritkábban papirusz volt, gyakori volt az agyagra rövid jegyzetek írása. A bőrre és papiruszra írt anyagok nagyrészt elvesztek, a fennmaradt kerámialevelek nem tartalmaznak orvosi szöveget. Ezek a források elvesztek, és szinte csak az összegyűjtött források maradtak meg. Az orvosi szempontok azonban csak alkalmanként szerepeltek a gyűjteményekben. Az első héber nyelven írt orvosi kézikönyv a Kr.u. 6. századból származik, Asaph ha-Rofe ("Aszáf, az orvos") alkotása, és a szerző nézetei a görög orvoslás rendszerén, Hippokratészen, Dioscoridesen és Galenoszon alapulnak munkájában. 7

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

Részleteket is fordít Hippokratésztől. (Venetianer 1916; Venetianer 1915-17; Munter 1972; Newmyer: 1993) Egy kultúra gyógyítással és orvoslással kapcsolatos elképzeléseit a kultúrát alkotó emberekről alkotott kép, vagyis a nép antropológiai képe határozza meg. (De Vaux 1997; Clements 1989) Ezt vázolja a XX. században indult, H.W. Wolff ószövetségi testképét bemutató monográfiájával. (Wolff 1973 és 2001) Silvia Schroer, Thomas Staubli és Linda M. Maloney könyve a test szimbolikájával foglalkozik az Ószövetségben. (Schroer – Stamubli – Maloney 2001 és 2005) Az ószövetségi emberszemléletet illetően inkább a teológiai megközelítés a domináns, mivel a kutatók a test és lélek fogalmát, a teológiai antropológiát használják (Hill 1984; Cooper 2000; Moreland – Scott 2000; Corcoran: 2001) vizsgálják-e a bioetika kérdéseit. (Verhey 2003) A bibliai világképben maga az életfelfogás, az élet és halál kérdése alapvető. (Knibb 1989) Az Ószövetség (és a szigorúan vett qumráni) felfogás szerint az emberi élet sikere és általában az ember túlélése a kinyilatkoztatott mózesi törvényben foglalt isteni parancsolatok betartásán múlik. Az etikai alapszemlélet szerint a betegségek okaiban mindig van valamilyen bűn, akár nyíltan, akár a háttérben. (Wrath 1985) A bibliai nézet szerint a szabályszegés és a szabályok megsértése sajátos területe a rituális tisztaság követelményeinek be nem tartása. Ebben a felfogásban a rituális tisztaság megőrzése a test egyensúlyának garanciája. A betegség gyakran szennyeződésként jelenik meg (ún. lepra)1. Ezekben az esetekben a gyógyulás egyben felépülési folyamat is2. Az ószövetségi előírások szerint a pap felügyeli a beteg gyógyulását és tisztaságának helyreállítását. Nincsenek ismert gyógyító személyzet (a papok csak felügyelik). Ismertek gyógyító történetek karizmatikus szereplőkkel és prófétákkal: Illés próféta (Illés) és tanítványa, Elizeus (Elisa) gyógyító csodái; közülük a szíriai Naamán leprájának gyógyulása ad képet a gyógyító hagyományról, akinek bőrbetegségét Elizeus próféta gyógyította meg a Jordán vizével és kézrátétellel (2Kir 5:1-) 19). Az Ószövetségben a Zsoltárok könyvében szereplő imák közül sok egy beteg ember szájából származik, aki gyógyulást keres lehetséges bűnei bocsánatában, az isteni kegyelem bizonyítékaként. Ezek az imák a „gyógyulás mint megbocsátás” megközelítés példái. (Zenger 1994; Janowski 2003; Hartenstein et al. 2007; Brown: 1995) Ugyanakkor egyes bibliai helyeken az orvosokkal (és az orvoslás egyéb formáival) szembeni szkepticizmus is megjelenik: Asa királyt hibáztatják azért, mert az orvosok segítségét kéri, és nem Istené (2Krónika 116:12). A bölcsesség egyik könyve, Ben Sira (Jézus, Sirák fia) könyve is szkeptikusan beszél az orvosi ellátásról, szemben a bűnbocsánattal (Ben Sira 38:1-15). Az isteni segítséget tartották a gyógyulás valódi okának (Iz 38:21-22, vö. 2Kir 20:1-11). a mágikus gyógyítás körébe tartozik (magát a "mágikus" kifejezést semlegesként használva, mágikus - külső, transzcendentális - erő segítségével történik 1

Nem azonos a ma ismert betegséggel, mint pl. Az ószövetségi leírások számos olyan betegséget sorolnak fel, amelyek a bőr felszínén jelentkező elváltozásokkal járnak. 2 Ez utóbbira példák az evangéliumi beszámolók Jézus gyógyulásairól.

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

cselekvésre). Ilyen a már említett prófétai gyógyítás, amelyet a Tóbit könyvének egyik gyógyító története (Tóbit 3:16-17, 11:7-8), valamint a "Nabunáj imája" című qumráni szöveg is példáz. 4Q242 ), és saját isteni erejével gyógyítja Jézust az evangéliumi gyógyító történetekben. Ugyanakkor a "mágikus gyógyítók" mellett voltak olyan szakemberek, akik elsősorban gyógyszerrel - gyógynövényekkel és egyéb anyagokkal - kezeltek. A gyógyítás két formája, a „fizikai” vagy „kézműves gyógyászatnak” nevezett módszer és a „mágikus gyógyítás” rendszere soha nem vált el teljesen, mindkét módszert mindkét típusú gyógyító használhatta – a különbség inkább a gyógyulás mértékében volt lehetséges. orvosi anyagok használata. (Oppenheim 1985). a betegség közvetlen oka és közvetítője pedig gyakran természetfeletti, általában démoni lény. A betegségek és járványok terjesztői lehetnek természetfeletti lények, mint például Isten angyala, a Dávid által a népszámlálásra küldött pestisjárvány végrehajtója, aki kardjával pusztítja el a népet (2Sám 24,10-17). Gyakrabban olvashatunk azonban démoni lényekről, mint például a 91. zsoltárban, ahol a pestis, a járvány betegségének nevei egyszerre jelölik a démoni lényeket, és a zsoltár nyíl szimbolikájával, a betegség szimbólumaival állnak szembe. . ami hatással van az emberekre. Ezért az ószövetségi, majd a későbbi zsidó hagyományok orvosi hagyományának vizsgálatakor figyelembe kell venni a démonok által közvetített betegségeknek ezt az alapgondolatát, ahol a gyógyítás módja is megfelel a betegség okának természetének. Az biztos, hogy az emberek, köztük az orvosok is használtak olyan gyógyhatású anyagokat, amelyek hatását tapasztalatból ismerték. (Taylor 2009) A gyógyítás azonban korántsem csak az ilyen anyagok használatából állt. A Tóbit könyvében Tóbiás imával és materia medica-val (füstölt halmáj) száműzi a démont, aki megakadályozza Sárát, hogy férjhez menjen, és halepével meggyógyítja apja szemét. (von Soden 1966: 81-82; Gamer-Wallert 1970: 12-13, 64) Az amulettek hasznos eszközök voltak a betegségeket okozó, káros démonok távol tartására; ilyen betegségeket emlegető héber vagy arámi amulettek már ősidők óta ismertek. (Naveh - Shaked 1985; Naveh - Shaked 1993) Sok ismeretlen eredetű amulett olvashatja Isten bibliai nevének valamilyen formáját, vagy tartalmazhat zsidó eredetű motívumokat. (Németh 2010) A görög orvoslás nézeteit és eredményeit azonban az ókori zsidók ismerhették, valószínűleg a hellenisztikus időszakból; a néhai antikvár Aszaf könyve pedig ezek propagálásának szándékáról tanúskodik. Az ismert adatok alapján azonban Aszaf idejében még virágzott a mágikus gyógyítás gyakorlata, a szemlélet és a gyógyítás rendszere a különféle tényezők hatására csak nagyon lassan változott. II. Az ókori mezopotámiai orvosi-mágikus szövegek 1. A mezopotámiai orvosi szövegek tanulmányozása Az ókori keleti kultúrák orvosi gyakorlata ma már külön fejezetet képez az ókori orvostudomány történetének tankönyveiben, a standard szakmunkák külön fejezetet szentelnek az egyiptominak, mezopotámiai és zsidó-arámi orvoslás, és vitatható, hogy az orvosi kutatás ma már mind a 9

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

az egyiptológiában és bizonyos mértékig az asszíriológiában is részterületté vált. Az ókori közel-keleti orvoslást tanulmányozó kutatók – sok esetben orvosi segítséggel – együtt dolgoznak az ókori emberek betegségeinek, gyógyszereinek és kezelési eljárásainak feltárásán. Bár az orvostörténeti munkák általában hasonló módon tükrözik a két kultúra orvosi gyakorlatát, az egyiptológusok és az asszírológusok kutatása eltérő irányba mutat. Ennek alapvető oka a két terület eltérő mennyiségű és minőségű erőforrásában keresendő. Az elmúlt években szemléletváltás érezhető az orvostörténetet tárgyaló összefoglaló művekben, felismerve az ókori keleti kultúrák gyógyítással foglalkozó szöveghagyományainak összetettségét és – a korábbiaktól eltérően – a mágia szerepét is figyelembe véve. legyen határozott. (Porter 2000) Az ókori közel-keleti kultúrák orvosi gyakorlatának megismerésével a kutatás már nem a jelenlegi orvosi eljárások és gyógymódok ősi előzményeinek feltárására, hanem az egyes közel-keleti kultúrák saját kulturális és szöveges kontextusán belüli értelmezésére összpontosít. . hagyomány. (Bácskay 2003; Bácskay 2007) Ismeretes, hogy az egyiptomiak a klasszikus ókorban nagy tekintélynek örvendtek az orvostudományban. Hérodotosz dicséri az egyiptomiakat a mumifikáláshoz való készségükért, és dicséri az egyiptomi orvoslás szakértelmét is, amiért minden betegségre van szakembere. (Hérodotosz II. 84) Ezzel szemben a mezopotámiai orvosi gyakorlattal kapcsolatban beszámol arról, hogy a babiloniaknak nincs orvosuk, ezért a piacra viszik betegeiket, és hatékony gyógymódot kérnek a járókelőktől. (Hérodotosz (I. 197) Az orvostörténeti munkákban az egyiptomi orvoslás mellett a második legelismertebb ókori orvosi gyakorlat a görög orvosi hagyomány volt.(Kollesch - Nickel 1981; Goltzt 1974) ezt osztotta az is, hogy a korábban ismert egyiptomi és görög forrásanyagok egyaránt szerepet játszottak, és további hátránya volt, hogy a mezopotámiai orvosi szövegek hosszú ideig nem jelentek meg külön forráscsoportként az ókori Mezopotámiáról szóló művekben, így a mezopotámiát nem ismerő történészek számára elérhetetlenné vált. medicina , akadályozza a mezopotámiai gyógyászat megjelenését a nyilvánosság körében és a mai napig gátolja a mezopotámiai orvoslás kialakulását (Sigerist 1951; Oppenheim 1962; Kinnier -Wilson 1967) Az orvosi szövegek megjelenése óta a kutatások megosztottak a szövegek értékelésében Egyes tudósok úgy vélik, hogy az úgynevezett orvosi szövegek a racionális vagy empirikus tapasztalatokon alapuló orvosláson alapulnak, míg egy másik rész szerint ezeknek a szövegeknek a tartalma nem értelmezhető a kortárs modern orvosi gyakorlat szempontjai szerint. Az említett irányzathoz tartozókat gyakran orvos-asszirológusnak nevezik, mivel a szövegekben fellelhető tünetek és az alkalmazott gyógyszerek alapján azonosítják az egyes betegségeket, gyógyszereket. Ez a tendencia a múlt század elején kezdődött, amikor 1913-ban egy ismert asszírológus, M. Jastrow egy philadelphiai orvosi konferencián bemutatott és elemzett egy mezopotámiai orvosi szöveget. 10

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

(Jastrow 1913) Az elmúlt évtizedekben P. Adamson (Adamson 1990; Adamson 1993) és a német M. Haussperger is az orvosi asszirológia jeles képviselői voltak. (Haussperger 1996) A témát kutató szakemberek túlnyomó többsége azonban úgy véli, hogy az ókori mezopotámiai betegség- és gyógyulásfelfogás, valamint a mezopotámiai orvosi szövegek nem értelmezhetők a betegségről és a gyógyulásról szóló modern elképzelések alapján. orvosi eljárások. Pontosabban ki lehet próbálni, de egy ilyen vizsgálat csak kevéssé tud valódi eredményt adni. A tudósok azonban megosztottak abban, hogy az empirikus tapasztalat milyen mértékben alakította a mezopotámiai orvoslást. Az 1990-es évektől az orvosi szövegek tanulmányozása az asszirológia egyik kiemelt kutatási területévé vált, különös tekintettel az ékírás hagyományának feldolgozására, értelmezésére egyes betegségek kapcsán, illetve újabb szövegek megjelentetésére az ékírásos orvosi kiadásban. szövegek. . Eddig az epilepszia, (Stol 1993) szembántalmak, (Fincke 2000) az emésztőrendszer betegségei, (Geller 2005) a halottszellem okozta betegségek (qāt ețemmi), (Scurlock 2006) és a lázbetegségek (Bácskay). 2008. kezelték. . A kutatás eddigi tapasztalatai alapján megállapítható, hogy a forrásokban leírt eljárások a gyógyulás során használt gyógyszerekkel (ún. gyógykezelés), a gyógyszerek összetétele vagy gyártása és felhasználási módja. . az orvostudomány nem a hatóanyagokkal vagy a kezelési módszerekkel kapcsolatos gyakorlati tapasztalat elvén alapult, ezeket főként mágikus összefüggések határozták meg (a felhasznált anyagokhoz, pl. a hasonló hanghoz vagy a jel olvasásához kapcsolódóan). A gyógyító szertartás elsősorban a testrész(ek) tisztátalan erők hatására történő megtisztítására irányult, a gyógyszerek gyógyító hatását pedig elsősorban a helyes mágikus eljárások biztosították (f. . 2. A források Az orvosi szövegekkel ellátott agyagtáblák térben és időben meglehetősen szétszórtan találhatók belőlük, jelentős számban találhatók belőlük a nagyobb asszír királyi könyvtárak (Aššur, Kalhu, Ninive) táblái között, illetve kisebb mennyiségben a magánlevéltárak táblái között is megtalálhatók akár egy szakember magánarchívumát is megkeresi.Mindenesetre a szöveges anyag kiválasztásának szempontjai eltérőek: az asszír királyi könyvtárak esetében az egész országot lefedő gyűjtési és másolási tevékenységről volt szó, ill. A könyvtár birtokába kerülésének feltétele valószínűleg kulturális volt. A hagyományfolyamba tartozó hagyomány a magángyűjtemények esetében inkább egyfajta aktív tányérhasználat lehetett, és minden valószínűség szerint a szakember gyűjteményében olyan tányérok is szerepeltek, amelyek ténylegesen használt. A szövegek időbeli méretét tekintve a legkorábbi sumér szövegek Kr. e. III. évezred végéről, az utolsó pedig a hellenisztikus időszakból. A táblázatok időbeli eloszlása azonban nem egységes. Míg csak néhány táblát ismerünk Kr. e. III. évezredtől, vagy a Kr. e. II. az évezred első felétől, és csak egy kicsivel több a Kr. e. II. az évezred második felétől egészen a táblák többsége Kr. e. Az 1. évezredre az úgynevezett neo-asszír (Kr. e. X-VII. század), neobabiloni (Kr. e. VII-VI. század) és késő-babiloni (11.

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

e. VI-IV. század) időszakokra osztható.3 Néhány orvosi szöveg a babiloni Talmud szöveghagyományába is beépült. (Geller 1991; Geller 2000; Veltri 1997) A szövegek kronológiai eloszlását tükrözi a szövegek nyelve: míg a korai szövegek sumérok, addig az óbabiloni korszaktól válnak akkádká. Az alábbiakban felsoroljuk az orvosi szöveghagyomány főbb szövegtípusait. 2.1 A lexikai listák Az orvosi szövegekben általában kétféle listát különböztethetünk meg: „šammu šakinšu” és „abnu šakinšu”, i.e. felsorolja a különféle gyógynövények és különféle ásványi anyagok felírását bizonyos betegségek kezelésére. Formálisan a lista lehet egyszerűen az egyes növények vagy ásványi anyagok listája, és minden tétel kiegészíthető egy, az adott növény vagy ásvány gyógyászati hasznosságát tárgyaló résszel. W. Horowitz szavaival élve egy egyszerű és egy kiterjesztett típusról beszélhetünk. (Horowitz 1992: 1121-22) F. Köcher a mezopotámiai gyógyászat vademecumának nevezte az egyes növények és ásványok gyógyászati hasznosságát bemutató listatípust.4 Megjegyzendő, hogy ez a fajta lista nem csak növényeket, köveket vagy ásványokat tartalmaz. . gyógyászati anyagok között, de növények mellett köveket és ásványi anyagokat is tartalmazott. Másrészt felsorolta a növények különféle részeit, nedveit is. A lexikális szövegek között szerepel a késő uruki jegyzék is, amely az egyes testrészekhez köthető betegségeket sorolja fel.5 A mezopotámiai lexikális hagyomány a gyógynövények és kövek jegyzékén kívül betegségeklistát is tartalmazott. úgynevezett varázskövek listája, amely a szerencsétlenséget elkerülő amulettekhez varázsköveket tartalmaz,7 és a profilaktikus segédeszközök listáját, beleértve egyrészt fákat, füveket és különféle egyéb növényeket, másrészt köveket, ásványokat és egyéb természetes ill. mesterséges anyagok neveit tartalmazzák.8 Bár a kutatás nem tudja azonosítani az összes listán szereplő gyógynövényt és ásványi anyagot, a már azonosított anyagok túlnyomó többsége a mezopotámiai növény- és állatvilághoz tartozott. 2.2 A terápiás vagy kezelési szövegek (ún. receptek) Azokat az orvosi szövegeket, amelyek bizonyos betegségek kezelését tartalmazzák, azaz recepteket, általában a tapasztalati gyógyászattal, azaz a szó mai értelmében vett gyógykezeléssel kapcsolják össze. Az egyes táblák részekre vannak osztva, minden rész egy kezelést tartalmaz. A szakasz bevezető részében a tünetek és a 3 betegség listája található

Orvosi szövegek Aššurból: E. EBELING: KAR (1919), LKA (1953); KÖCHER F.: BAM I-III (1963–1980), Ninivei orvosi szövegek: E. EBELING KMI (1922–1923); R Ch. THOMPSON: MEGYE (1923); KÖCHER F. IV.-V. (1963–1980), szultantepei orvosi szövegek: GURNEY–FINKELSTEIN: STT I. No. 57, 58, 89–111 (1957); GURNEY-BARLANG: STT II. 240, 261, 262, 264, 279–299, 328 (1964), Orvosi szövegek Urukból: FALKENSTEIN: LKU (1931); ÉHSÉG: SpTU I. No. 27–67 (1976); MÓDOK: SpTU IV. Egyik sem. 152-155 (1993). 4 BAM 1, 379, 421, 422, 423, 424, 425, 426, 427, 428, 429 5 SPTU I. 43. sz. 6 MSL 9 75–102 7 BAM 250, 342–364, 8, 364 37, 8 SPTU I 56. sz.; F. Kocher AfO 20, 156

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

meghatározás. A köztes szakasz a gyógyszer gyógyászati anyagokból készült összetételéből és felhasználásából áll. Aztán az utolsó fázisban jön a beteg sorsát meghatározó rész (a beteg meghal vagy felépül). Az orvosi szövegeket általában három csoportra osztják: mágikus, gyógyszerészeti (ezeket recepteknek nevezik) vagy vegyes. Az elkülönítés alapja, hogy az egyes orvosi szövegek tartalmaznak-e olvasmányokat, mágikus cselekedeteket (mágia), vagy csak gyógyhatású anyagokkal (receptekkel) gyógyítanak, vagy mindkettő megjelenik a szövegben (vegyesen). Ez a szétválasztás azonban nem jelent három külön kategóriát, és azt sem, hogy - pl. vényre - csak gyógyászati anyagokat használtak volna a kúrához. Ugyanez vonatkozik a varázslatosnak tartott receptekre is, hiszen a receptekben használt anyagokkal gyakran találkozunk a varázslatos kezelések során. Nehéz lenne azt mondani, hogy bizonyos növényeket kizárólag a benne rejlő gyógyító hatásuk miatt „írtak fel”, másokat pedig kizárólag mágikus erejük miatt használnak fel. Úgy tűnik, hogy a gyógyszer elkészítését az alkalmazás módja határozta meg, az alkalmazás módja pedig attól függött, hogy a kezeléssel melyik testrészt kell elérni. Így például, ha a betegség a szemhez kapcsolódott, szemcseppeket vagy borogatásokat használtak. 2.3 A diagnosztikai jelek A diagnosztikai ómen sorozatokban az ún. fókuszban a testen észlelhető változások álltak. Minden változást baljós jelként értékeltünk, így minden szakaszt apodosisra és protasisra osztottunk, a többi jelsorozat mintáját követve. A táblázatot ismét részekre osztották, és mindegyik szakasz külön figyelmeztetést tartalmazott. A kezdeti szakaszban a tünetek listája, a középső szakaszban a betegség meghatározása, az utolsó fázisban pedig a beteg további sorsa. Az első táblázat első sora után a legteljesebb sorozat a "Ha az olvasó pap a beteg házába megy" címet viselte. (Heessel 2000) Minden szakasz más-más istent rendel a betegségekhez, vagyis az egyes testrészeken megfigyelhető változásokhoz, majd közli a jelekből kiolvasható prognózist: a beteg meghal vagy felépül. A sorozat 40 tablettából áll, de ezek közül csak néhányra van bizonyítékunk. A szöveg formailag két részre osztható: Az első két táblázat a beteg otthonába vezető úton tapasztalt és a beteg környezetében megfigyelt jelenségeket tartalmazza, és csak a harmadik táblázat foglalkozik a megfigyelhető jelenségekkel. a betegen. test. 2.4 Kommentárok A kommentárok a mezopotámiai tudományosság speciális termékei. Feladatuk az volt, hogy segítsék a szövegek megértését azzal, hogy az egyes sorokban megjelenő szavakhoz, kifejezésekhez magyarázatot adtak, ezért vált fontossá a tanításban betöltött szerepük. Az orvosi szövegekben közép-asszír (Kinnier-Wilson 1956), neo-asszír9 és késői korszak10 9

áfa 13846 (G. MEIER: AfO 12 (1961) 237-246); BAM 329; CT 41 lemez 43; CT 41, tábla 43., CT 51 No. 136; DT 87, DT 113, DT 260, K 6151 10 Uw: SpTU I No 27, 28, 29, 30, 31, 32, 33, 36, 38, 39, 41, 42 (diagnosztikai jelekhez), 47, 49, 50, 51, 52, 53, 54, 55 (receptekhez); GCCI II 406; Sultantepe: STT II 403; Sippar: BAM 401; Óra: Leichty: AfO 24 (1973) 7886; Nippur: BRM 4 No. 32; AO 17661

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

ismerjük a megjegyzéseket. Mind a mágikus, mind az orvosi szövegekhez ismerünk kommentárokat, amelyek gyógyszerészeti III. Ókori egyiptomi orvosi-mágikus szövegek 1. Az egyiptomi orvosi szövegek kutatása A kutatás két különböző megközelítést tárt fel az egyiptomi orvoslás és az egyiptomi orvosi szövegek megközelítésére: Az egyik az úgynevezett empirikus-racionális, a másik az úgynevezett mágikus-vallási megközelítés. A közvélemény az előbbit a modern orvoslás előfutáraként, az utóbbit értelmetlen hókuszpókusznak tekinti (Weeks 1995). Az orvosi tartalmú források, az ún. receptek igen töredezettek és túl kevés ahhoz, hogy az egyes szövegek változásait diakronikusan, i.e. nem tudunk sorozatokat elkülöníteni a szövegtipológián túl, és nem tudjuk nyomon követni az egyes szövegek változásait sem. szövegek. Ebből adódóan az egyiptomi orvoslás kutatásának fő iránya a receptekben leírtak és a jelenlegi orvosi tapasztalatok párosítása, azaz konkrét betegségek és kezelési eljárások azonosítása. A receptek mellett a múmiák fizikai-antropológiai kutatása is ebbe az irányba hat. A fentieket jól tükrözi Grapow nézete, aki a fáraó kori egyiptomi orvosi szövegeket szerkesztette, és nagyobb kiadást írt a mai napig hatásos szövegekből. A kutatási gyakorlatot tartotta az egyiptomi orvosi kutatási viasz fő mozgatórugójának. a szöveghagyományban észlelt hiányosságok miatt az eredeti kontextusból feldolgozható és összehasonlítható az orvostudományhoz kapcsolódó szövegekkel. Ezek a tudományos törekvések csak az orvosi szövegekre összpontosítanak, és a forrásokban említett panaszokat, testi bántalmakat és betegségeket a modern orvoslás betegségrendszerébe kívánják helyezni. A második kutatási irányzat - amelyet másodlagosnak tart - a betegségek és az orvosi tevékenységek természetét igyekszik feltárni úgy, hogy nemcsak orvosi szövegeket vizsgál, hanem minden olyan szöveget, amely a gyógyításról beszél, vagy ehhez a tevékenységhez köthető, vagyis az olvasmányok és az ún. mágikus gyógymódokat is. Míg az előbbi kutatási irányzat időhorizontja csak az Újbirodalom és a késői időszak nagy receptgyűjteményeire terjed ki, addig az utóbbié a görög-római és a kopt korszakra is. (Grapow 1955: 3) 2. A források 2.1 Az úgynevezett orvosi papirusz A fáraói egyiptomi gyógyászattal 13 orvosi papirusz foglalkozik. (Westendorf 1992: 2-9) A papiruszok jelentős eltéréseket mutatnak tartalmukban, hosszukban, korukban és a tartósítás minőségében. Közös jellemzőjük, hogy ezek a papiruszok csak kis mennyiségben tartalmaznak varázslásra és mágikus tevékenységre utaló elemeket. A szövegek a Kr.e. 1900-1100 közötti időszakból származnak. Az egyiptomi orvosi és mágikus szövegek kutatóit jelentősen megosztotta a késői és kopt források használata, amelyek jóval tiszteletreméltóbbak, mint a fáraó korabeliek. Erről a tanulmány utolsó fejezetében lesz szó. 14

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

Grapow, az egyiptomi orvoslás már említett jól ismert tudósa formálisan az orvosi szövegek két csoportját különbözteti meg: az összegyűjtött szövegeket és az egyedi eseteket leíró szövegeket. (Grapow 1955: 2) A szövegeket tartalmi jellemzők alapján három csoportra osztja: diagnosztikai szövegekre, receptekre és varázsigékre. Grapow úgy vélte, hogy a mágikus mondások csak csekély szerepet játszanak az orvosi irodalomban, ezért a tulajdonképpeni orvosi szövegkorpusz szerinte kevésbé diagnosztikus szövegekből, sokkal inkább receptekből áll. Az említett két orvosi szövegcsoporton kívül az egyiptomi orvosi hagyomány három jól szerkesztett orvosi "speciális könyvet" tartott számon: a szívről és az erekről szóló könyveket, a ricinus növény használatát, valamint a születési előrejelzések gyűjteményét. Ehhez járult még az egyes gyógyászati készítmények gyártásának esetenkénti leírása. (Grapow 1955:7-8) Westendorf, az egyiptomi orvosi gyakorlat másik kiemelkedő tudósa szerint a Grapow által említett orvosi szövegek mellett az egyiptomi orvosi szövegkorpusz szerves részét képezték a mágikus szövegek és a gyógyító célt szolgáló olvasmányok. A gyógyító tartalmú mágikus szövegek azonban kevesebb gyógyászati tartalmúak, bár felülmúlják a korábbi szövegeket. (Helck - Westendorf 1972-1996: 1155) Westendorf forma szerint kétféle orvosi szöveget különböztet meg: az úgynevezett oktatószövegeket (Lehrtexten) és a recepteket. Az előbbiek kiterjedtebbek és részletesebbek, és magukban foglalják a címet, a vizsgálat leírását, a diagnózist, a páciens nézőpontját, a terápiát és esetleg szószedeteket. Ez utóbbi rövidebb, praktikusabb, és rövid áttekintést tartalmaz a betegségről, a tünetekről és a kezelésről. (Westwndorf 1992: 14) A szövegek tartalma alapján a következő szövegtípusokat különböztetjük meg: • • • • • • •

szakkönyvek, összegyűjtött kéziratok, esetleg tanító szövegek, egyedi receptek, szakdolgozatok, értekezések, születési jóslatok, úgynevezett háziszokások.

A tudósok általában a Smith Papyrus, a Kahun Papyrus, a Ramessum V Papyrus és a Beatty VI Papyrus, valamint egy késői kézikönyv a kígyó- és más harapásokról a szakkönyvek között szerepelnek. Az Ebers-papirusz gyűjtő kéziratnak és pedagógiai szövegnek számít. A két anatómiával és fiziológiával foglalkozó szöveg értekezésnek, a ricinusolaj gyógyászati hasznosságát tárgyaló szöveg pedig értekezésnek minősül. Megjegyzendő, hogy a források töredezettsége miatt problémát jelent a szövegek típusonkénti szétválasztása, így a szövegek általában tartalmilag kerülnek osztályozásra. Az egyiptológia még mindig adós az orvostudományról szóló szövegek szisztematikus rendszerének rekonstrukciójával. 2.2. A mágikus szövegek 15

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

A nagyszámú mágikus gyógyító szertartást és varázslatot tartalmazó orvosi szövegek a késő Újbirodalom, a Ptolemaioszi és a kopt korszakból származnak. Az egyiptomi orvoslás kutatásának tudományos módszertana miatt azonban az egyiptomi orvoslást bemutató összefoglaló művek alig vagy egyáltalán nem fordítottak figyelmet a mágikus tartalmú gyógyító szövegekre. Annál is inkább, mert bár a mágikus tartalmú szövegek túlnyomó többsége a késői időszakból származik, a kutatók csak kis része foglalkozik ezzel az időszakkal. Az orvostudományhoz kapcsolódó mágikus szavakkal kapcsolatban Grapow kifejtette, hogy a késői orvosi szövegekben fellelhető utalások nagy száma miatt azt kell gondolnunk, hogy a racionális és empirikus egyiptomi orvoslás a varázslás szintjére süllyedt, és abban általánosságban elmondható. azt mondta, hogy minél fiatalabb egy orvosi szöveg, annál több utalást tartalmaz. (Grapow 1955:11) Grapow azonban arra is felhívja a figyelmet, hogy a recitálás az orvosi szöveghagyomány szerves részét képezte, hiszen mind gyűjtött, mind egyedi, gyógyászattal foglalkozó forrásokban szerepel, és valószínűleg minden orvosi tevékenységet felolvasás kísért. . a jelölések közül. (Grapow 1955:23) Az egyiptomi orvoslás szövegeit a hagyomány fő- és mellékáramára bontva vizsgálva Grapow forma szerint csoportosította az orvosi szövegekben szereplő mágikus megnyilatkozásokat. A csoportosítás kiindulópontja az olvasmányok helye a szöveg egészében volt, és ennek alapján igyekezett tisztázni az olvasmányok szerepét a gyógyítás során. Grapow megállapította, hogy bizonyos szövegekben az olvasmány egy olyan recepthez kapcsolódik, amely önmagában is teljes (általában a recept végén). Az ilyen típusú forrásokban tehát az olvasmány a recept mellett önálló szövegegységet alkotott. Más szövegekben a felolvasás a recept sorai közé került, így a recept és a felolvasás együtt szövegegységet alkot. A harmadik esetben a szöveg a tényleges olvasással, majd a recepttel kezdődött. A negyedik csoportban csak az olvasott szöveg jelenik meg, a feldolgozó szöveg pedig egyáltalán nem jelenik meg. Grapow önálló csoportnak tekintette azt az esetet is, amikor a varázslat szavalásként szerepel bizonyos gyógyászati tevékenységekben, amelyeket általában a gyógyszerek elkészítése és a kezelés során mondanak el. (Grapow 1955: 13-20) Az Ebers-papirusz esetében a papirusz 3 mágikus mondással kezdődik, amelyek valószínűleg a szövegben szereplő összes receptre utalnak. A Hearst Papyrusban varázsigéket mondanak el a gyógyszerkészítéshez használt folyadékokról (olaj, méz és sör), valamint a folyamatban használt edényekről. Mindkét papirusz esetében az egész gyógyító szertartás mágikusnak tekinthető. (Deines - Grapow - Westendorf 1958: 308-311; Grapow 1958: 530-537; Borghouts 1978: 44-49) Formailag tehát az ő folyamához tartozó szövegekben előfordulnak egyes betegségekhez kapcsolódó olvasmányok és olyan olvasmányok, amelyek tartalmazzák orvosi tevékenységi útmutatót kell megkülönböztetni. A másodlagos gyógyászati hagyomány mágikus mondái vagy recepthez vagy amuletthez kapcsolódnak, és ritkábban önálló szövegek. (Grapow 1955: 20-23) Altenmüller, a mágikus szövegek egyik legjobb tudósa szerint az egyiptomiak a mágiát tartották a leghatékonyabb fegyvernek a betegségeket okozó ellenséges erők ellen. A mágikus védekezési rituálé azonban csak egy része a teljes védekezési eljárásnak, hiszen a gonosz démonok és betegségeket okozó istenségek elleni védekezés rituáléjának két elemét azonosíthatjuk: az amulettek és a varázslatok. (Helck - Westendorf 1972-1996: 759) A kettő azonban gyakran összejön 16

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

megjelennek.11 Amulettek különböző anyagokból és célokra készülhetnek. A legegyszerűbb egy varázsgombos textildarab, amelybe gyógyító-varázslatos hatású anyagokat csomagolhattak, vagy varázslatos szövegekkel láttak el. (Wolters 1915: 1-22; Scheftelowitz 1912; Day 1967; Edwards 1968) Tipikus mágikus gyógyító rituálé kapcsolódik az úgynevezett Horus sztélákhoz és gyógyító szobrokhoz. Mindkettő megelőző és gyógyító jellegű. Az első ismert gyógyító kép III. Ramszesznek azonban csak Kr. e. BOOG. századból tudunk valami hasonlót. (Kákosy 1997: 64) A személyes amulettek sajátos típusát képviselik az Újbirodalom végén megjelenő úgynevezett isteni rendeletek. A szövegekben említett betegségek katalógusa párhuzamba állítható néhány orvosi szöveggel. (Helck - Westendorf 1972-1996: 760) A Ptolemaioszi korszakban néhány tisztviselő rendes szerződést kötött egy istenséggel. A szerződés szerint az istenség garantálta a tisztviselő testi épségét, a tisztviselő pedig rendszeresen ajánlott fel áldozatokat az istenségnek. ((Helck-Westendorf 1972-1996: 761; Thompson 1941)

Irodalom Áltános mővek GOLTZ, D.: Studies of Ancient Eastern and Greek Medicine: Therapy - Drug Preparation - Prescription Structure, Wiesbaden, Sudhoff Archive, 1974 (Journal of Science History 16). KOLLESCH, J. - NICKEL, D.: Régi házművészet. Válogatott szövegek a görögök és rómaiak orvosi irodalmából, Lipcse, Verlag Philipp Reclam, 1981. PORTER, R.: The Art of Healing. Az emberiség orvosi története az ókortól napjainkig, Berlin, Spektrum Akademie Verlag, 2000. SIGERIST, H.: A History of Medicine, New York, Oxford University Press, 1951. Divine Healer, Studies in Old Testament Biblical Theology, Grand Rapids , Mich. Zondervan, 1995. RE CLEMENTS: A régi Izrael világa: szociológiai, antropológiai és politikai perspektívák. A Society for Old Testament Study tagjainak esszéi, Cambridge, Cambridge University Press, 1989.

Edwin-Smith pap. 473-476.

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

COOPER, J., W.: Test, lélek és örök élet: Bibliai antropológia és a monizmus dualizmus-vita, Grand Rapids, Mich. Eerdmans, 2000. CORCORAN, K.: Soul, Body, and Survival: Essays on the Metaphysics of Human Persons, Ithaca, Cornell Univ. Press 2001. HILL, E.: Being Human: A Biblical Perspective, London, G. Chapman, 1984. GAMER-WALLERT, I.: Fische und Fischkulte im Alten Agypten, ÄA 21, Wiesbaden, Otto Harrasowitz 1970. F - HARTENSTEIN HERMANN, S. - JANOWSKI, B. - INTET, M.: Salme 1-. BKAT 1. köt. 15, Teilbd., 1, Neukirchen-Vluyn, Neukirchener Verlag, 2007. JANOWSKI, B.: Konfliktgespräche mit Gott: eine Anthropologie der Psalmen, Neukirchen, Neukirchener Verlag, 2003. JUDAEUS, L.A., 2003. évi XXV. 6; KNIBB, M.: Élet és halál az Ószövetségben. In: CLEMENTS, R., E.: The World of Ancient Israel: Sociological, Anthropological and Political Perspectives. A Society for Old Testament Study, Cambridge tagjainak esszéi: Cambridge University Press, 1989, 395415. KOTTEK, S: Medicine and Hygiene in the Works of FlaviusJosephus, Leiden, Brill, 1994. NAVEH, J. – SHAKED, S .: Amulettek és kelyhek: Aramaic Spells of Late Antiquity, Jerusalem, Leiden, Magnes Press, Brill 1985; NAVEH, J. - SHAKED, S.: Magic Spells and Formulas: Aramaic Incantations of Late Antiquity, Jerusalem, Magnes Press, Hebrew University, 1993. NÉMETH, GY.: Jewish Elements in the Greek Magic in Pannonia, Journal of Ancient Judaism 1 (2010) 181–188. MORELAND, P., J. - RAE, S., B.: Body & Soul: Human Nature and the Crisis in Ethics, Downers Grove, InterVarsity Press, 2000; MUNTNER, S.: Asaph ha-Rofe, Enc. Jud. 3, 673-676 (1972)]. NEWMYER, S.: Aszáf, a zsidó és a görög-római gyógyszertár = a gyógyító múlt. Gyógyszerészet a bibliai és rabbivilágban, szerk. I. JACOB, W. JACOB, Leiden, 107-120 (1993). 18

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

PREUSS J, - ROSNER, F.: Biblical and Talmudic Medicine, Northvale, NJ, J. Aronson, 1994. ROSNER, F.: Medicine in the Bible and the Talmud, New York, KTAV Publishing House, 1995. ROSNER, F. : Encyclopedia of Medicine in the Bible and in the Talmud, Northvale, NJ, Aronson, 2000. SCHROER, S. - STAUBLI, Th. - MALONEY, L., M.: Body Symbolism in the Bible, Collegeville, Minn. Liturgical Press, 2001. Németül: A Biblia testszimbolikája, Gütersloh: Gütersloher Verlagshaus, 2005. von SODEN, W.: Fish gal as a szemgyógyszer, AfO 21 (1966) 81-82 = Biblia és ókori kelet: Gamle østlige bidrag til Wolfram von Sodens ældgamle testamente, piros. H.P. Müller, Berlin, De Gruyter 1985 (BZAW 162). TAYLOR, E. A kövek gyökerei, gyógymódjai és tulajdonságai: Az esszénusok, Qumran és DS Pharmacology, LX.2 (2009), 226-244. van der TOORN, K.: Sin and Sanction in Israel and Mesopotamia, Assen og Maastricht, Van Gorcum, 1985. de VAUX, R. Ancient Israel: Its Life and Institutions, Grand Rapids, Mich.: W.B. Eerdmans, 1997. VENETIANER, L.: Asaf Judaeus, den ældste medicinske forfatter i det hebraiske sprog, Budapest, 1915-1917. VERHEY, A.: Læsning af Bibelen i den mærkelige medicinske verden, Grand Rapids, Mich. Eerdmans, 2003. WEISSENRIEDER, A.: Images of Sickness in the Gospel of Luke: Insights into Ancient Medical Texts, Tübingen, Mohr,20 Sie03 (WUNT Series 2). WOLFF H., W.: Anthropology of the Old Testament, München, C. Kaiser, 1973. Magyarul: Az Ószövetség antropológiája, Pápa: Pápai Református Teológiai Akadémia, 2001. ZENGER, E.: En hævnens gud? Understanding Enemy Psalms, Freiburg im Breisgau, Herder 1994, Freiburg, Herder 2003.

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

Med hensyn til mesopotamisk medicine, ADAMSON, P., B.: Some Anatomical Pathological Terms in Akkadian, RA 84, 1990, 27-32. ADAMSON, P., B.: En gennemgang af nogle akkadiske medicinske termer. RA 87, 153-159 (1993). BÁCSKAY, A.: Mesopotamisk medicin, antikken II/2–3, 2003, 19–25. BÁCSKAY, A.: Sygdom vagy tünet? Nogle noter om terminologies af mesopotamiske medicinske tekster, Acta Antiqua XLVII, 2007, 17-23. BÁCSKAY, A.: Fever in Ancient Mesopotamia, upubliceret afhandling, 2008. EBELING, E.: Keli script texts from Assyria with reality. (FAKULTET) I–II. Leipzig, JC Hinrichs'sche Buchhandlung, 1919. EBELING, E:: Orvosi tartalmú ékírásos szövegek. (RMI) I-II. Berlin, Academy Verlag, 1922-1923. EBELING, E.: Irodalmi ékírásos szövegek Assurból. (LKA) Berlin, Academy Verlag, 1953. FALKENSTEIN, A.: Irodalmi ékírásos szövegek Urukból. (LUK) Berlin, Near Eastern Department of the State Museums, 1931 FINCKE, J., C.: Eye disorders after cuneiform sources. Würzburg orvostörténeti kutatás, 70., Würzburg, Königshausen & Neumann, 2000. GELLER, M.,: Vese- és végbélbetegség szövegei. Babylonian Assyrian medicine in texts and studies, BAM 7., Berlin -- New York, Walter de Gruyter, 2005. GELLER, M.: The survival of Babylonian science in later tradition. I SANNA, A. - WHITING, R., M.: Assyriens arvinger. Proceedings of the Assembly Symposium on the Assyrian and Babylonian Intellectual Arv. (Melammu Symposia 1.) Helsinki: The NeoAssyrian Text Corpus Project, 2000. M. GELLER: Akkád medicina a babiloni talmudban. I SHERBOOK, D., C.: Hagyományos küldetés: esszék Louis Jacobs Sheffield tiszteletére. Sheffield, Anglia: Journal for the Study of the Old Testament Press, 1991: 102-112. GURNEY, O., R. - FINKELSTEIN, J.: The Sultantepe Tablets I. (STT I.) London, The British Institute of Archaeology i Ankara, 1957 20

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

GURNEY, O., R. - HULIN, P.: Sultantepe-tableterne. II.(STT I.) London, The British Institute of Archaeology i Ankara, 1964. HAUSSPERGER, M.: Néhány orvosi megjegyzés a szöveghez BAM 393, CPOA 3, 1996, 129-132. HEESSEL, N.: Babilóniai-asszír diagnosztika, AOAT 43, Münster 2000 HOROWITZ, W.: Two Abnu šikinšu Fragments and Related Matters, ZA 82, 1992 112-122. HUNGER, H.: Late Babylonian texts from Uruk I. (SpTU I.) Berlin, Gebr. Mann, 1976. von WEIHER, E: Late Babylonian texts from Uruk IV. (SpTU IV.) Mainz am Rhein, Philipp von Zabern, 1993. JASTROW, M.: The Medicine of Babylonians and Assyrians, Transactions of College of Physicians of Philadelphia, 1913. KINNIER-WILSON, S., A: Organic Diseases of Det gamle Mesopotamia. I BROTHWELL, D. - SANDISON, A., T.: Diseases in Antiquity, Springfield, III., 1967, 191-208 KINNIER-WILSON, S., A.: Mental Diseases of Ancient Mesopotamia In BROTHWELL, D. - SANDISON , A., T.: Betegségek az ókorban, Springfield, III., 1967, 723-733. KINNIER-WILSON, S., A: To medicine tekster fra Nimrud. Irak 18, 1956, 130-146. KÖCHER, F.: A babilonszki-asszír orvostudomány i szövegek és vizsgálatok. (BAM) I-VI. Berlin, De Gruyter, 1963-1980. OPPENHEIM, A., L.: Mesopotamian Medicine, Bulletin of the History of Medicine, 1962, 107-108 SCURLOCK, J. Ann: Magisk-medicinske middle til treatment af spiritus-inducerede sygdomme i det gamle Mesopotamien. Ókori mágia és jóslás, 3., Leiden–Boston, Brill–Styx, 2006. STOL, M.: Epilepsy in Babylonia, Styx. Ékírásos monográfiák II., Groningen, 1993. THOMPSON, RC: Assyrian Medical Texts. (AMT) London, Oxford University Press, 1923. VELTRI, G.: Magic and Halakha. Ő és empirikus bizonyítékok undersøgelse a késő ókorban és a kora középkori judaizmusban. Tubingen, Mohr, 1997, 91-220. An Egyptian Orvoslásraf BORGHOUTS, JF: Ancient Egyptian Magical Text, Leiden, Brill 1978, 21

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

DAG, L.: Quipus and Witches Knots, Lawrence, Kansas, 1967, 41-79. von Deins, H. - Grapow, H. - Westendorf, W.: Overview of Ancient Egyptian Medicine VI. Akademie Verlag, Berlin, 1958 EDWARD, I.E.S.: Kenhikhopshef's Prophylactic Charm, Journal of Egyptian Archaeology 54, 1968, 155-160

GRAPOW, H.: Overview of the Medicine of the Ancient Egyptians II, Akademie Verlag, Berlin, 1953. GRAPOW, H.: Overview of the Medicine of the Ancient Egyptians V, Akademie Verlag, Berlin, 1958 HELCK, W. -WESTENDORF, W.: Egyiptológiai lexikon, 1957-1992 KÁKOSY, L.: Egy gyógyító istennő szobra, RRE 1, 1997. NUNN, JF: Ancient Egyptian Medicine. Norman, University of Oklahoma Press, 1996. THOMPSON, H.: Two Demotic Self-Dedications, JEA 26 (1941) 68-78. SCHEFELOWITZ,: A füzér és a hálómotívum a népek hiedelmében és szokásaiban, vallástörténeti kísérletek és előkészületek, 12/2, Giessen, 1912. UGER, KR: Sebészet és közegészségügy az ókori Egyiptomban. I. SASSON, J.: Civilizációk az ókori Közel-Keleten. III. New York-London: Charles Scribner's Sons-Macmillan Library, 1995. WOLTERS, P.: Thread and knot mint amulett, füzet, amelyet Hermann Usenernek szenteltek hetvenedik születésnapján, Archives for Religious Studies 8., eipzig, 1905, WESTENDORF, ..: Az orvostudomány ébredése. Orvostudomány az ókori Egyiptomban. Zürich, Artemis & W., 1992

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

Fejfájás ellen. Gyógyító varázslatok12 Fejfájásra. Gyógyító varázslat Németh György Prof. Dr.[e-mail védett]Eredetileg benyújtva 2010. október 20-án; közzétételre jóváhagyva 2010. november 5-én

Összegzés: A görög mágikus papirusz számos receptet mutat be egy már kialakult betegség gyógyítására. Faragott féldrágakövek, varázslatos drágakövek és lamellákon amulettek szolgálták viselőik védelmét a különféle betegségektől. Ez a tanulmány ezeket a betegségeket egymás után vizsgálja amuletteken, hogy megmutassa, mitől tartottak az emberek Európában, Észak-Afrikában és Kis-Ázsiában a Krisztus utáni első évszázadokban. A görög nyelvű mágikus papirusz számos receptet tartalmaz a már kialakult betegségek gyógyítására. Vésett féldrágakövek, varázslatos drágakövek, fémlemezekre írt amulettek szolgáltak a betegségek elleni védekezésül. Ez a tanulmány felsorolja az amuletteken található betegségeket, és bemutatja, mitől tartottak az emberek Európában, Észak-Afrikában és Kis-Ázsiában korunk első évszázadaiban. Kulcsszavak: mágikus papirusz, amulettek, lécek, betegségek Kulcsszavak: mágikus papirusz, amulettek, ólomlemezek, betegségek Kalandos végzet, Kr. e. Egy első századi egyiptomi mágikus papiruszon, amelynek egy töredékét Berlinben, egy másikat Norfolkban őriznek, két költői olvasmányt találunk (Preisendanz 1974, 145).13 A papirusztöredék elején egy harmadik befejezés olvasható, amelyet görögül és hexameterrel is írnak. "... mert túl halandó vagy... ... gyakorold már teljes bőségedet! 12

A tanulmány a K 81332 számú OTKA program (Parallel Research on Ancient Magic) támogatásával készült. 13 P XX 18–20 (P. Berol. 7504; P. Amh. 11.). A papirusz legutóbbi elemzését Faraone 1995, 297-333 adja. Magyar prózafordítást kínál Bajnok 2008, 117–119.

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

A ... Gadara felolvasása Szíriában az égetés minden formája ellen: A tisztelt istennő gyermeke lánggal égett: egy hegy tetején égett. Miközben a tűz elemésztette a forrást, hét farkas, hét medve és oroszlán, hét gyönyörű káposztaszemű nőtől égett a víz a forrásvízből, és szénkék kancsókkal fröcskölte a tűz lángját. Thesszáliai Philinna szavalata fejfájás ellen: Most fuss, fejfájás, a szikla alól az oroszlán, a farkasok és a patás lovak menekülnek vele, mert a varázsdal kényszere elűzi őket." Az egyik versben, amely ihletett számos keleti és egyiptomi kulturális bemutató a hatása, Ízisz istennő gyermeke, Hórusz ég a hegy tetején, csillapítja az égési fájdalmat, a második repülésben a fejfájás, mint a vadállatok bája hatása alatt. A görög nyelvű mágikus papiruszról, hogy milyen betegségekre reméltek gyógymódot a mágusok, a következő adatokat találjuk: 36 szöveget ismerünk lázra és hidegrázásra, 28 nőgyógyászati és nemi betegségek kezelésére, 10 fejfájásra, 9 szembetegségekre, skorpiócsípés ellen (amelyek Egyiptomban különösen gyakoriak voltak) 6, betegségek ellen általában 7, és további 34 különböző betegségek ellen (Bajnok 2008, 115) A papiruszon őrzött varázslatok többsége olyan betegségek ellen nyújt gyógyulást fejlett. Kétféle ősi mágikus tárgy van azonban, amelyek a betegségek kialakulását hivatottak megakadályozni: a varázslatos drágakövek és a fémlemezekre írt amulettek. A mágikus drágakövek a skorpiócsípéstől az emésztési bántalmakig különféle betegségek ellen nyújthatnak védelmet (Nagy, 2007).14 Ez utóbbi típus pl. hematit kýre-be faragott kígyólábú démon STOMACHOY (a gyomorból) vagy PEPTE (étel!) felirattal. A skorpiócsípés ellen egy sárga színű virágtól vártak némi hatást. Külön csoportot alkottak a nőgyógyászati gyöngyszemek, amelyek a fogantatás elősegítését vagy elkerülését célozták (Gradvohl 2006, 53-66). Míg a gyógyító mágikus drágakövek sok figyelmet kaptak, a fémlapokra írt amulettek kevesebb figyelmet kaptak. Arany-, ezüst- vagy ólomlemezekre (ritkán rézre) írták, és összehajtva és nyakban bullába zárva hordták, bár a felkarra karkötővel kötött sírban is találtak másolatot. A görög mágikus amulettek legnagyobb kiadása Roy Kotansky (1994) munkája. Ez a rész valójában csak az ismert helyek feljegyzéseit tartalmazza, a másik rész az ismeretlen vagy bizonytalan helyekre vonatkozott volna, amelyeken a szerző még dolgozik. A vaskos monográfia 68 amulettet tartalmaz. Csak 13 közülük céloz meg betegségeket. Nem véletlen, hogy 3 láz és 2 szembetegség ellen véd, sokkal érdekesebb, hogy a többi amulett által említett betegségek elterjedtsége milyen

A mágikus drágakövekről szóló legfrissebb részletes felmérés Michel 2004.

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

jelentős.15 Összességében egy 5–6. századi laodiceai aranylemez (Kotansky 1994, 45. sz.), betegségek és gonosz szellemek ellen egy krími, 2-3 századi ezüstlemez (Kotansky 1994, 66. sz.): „† Amulett (phylacterion) minden lélek és betegség ellen. (varázsjelek) aa aaa ééééééé ththththththth pppp Te, egészség, gyógyítsd meg Abbagazát, Phaisphartából született!" Egy 24 soros 4–5. századi damaszkuszi aranylemez az epilepsziák elleni harcban az arkangyalok mellett "isteni mágikus jeleket" (thioi karakter) is megidéz. és fejfájás (Kotansky 1994, no. 57). A 2. és 3. század között a pannoniai Carnuntumban találták. századi ezüst plakett, amely megvédte tulajdonosát a migréntől. A migrén (női) démonát Antaurának hívták (Kotansky 1994, sz. 13): "Migrénre (hemikranon): Antaura kijött a tengerből, és elájult, mint egy szarvas, bégetett, mint egy tehén. Efézusi Artemisz találkozott vele: - Antaura, hová mész?" "Fél koponya." "Ne menj a fél koponyához..." Bár a varázslatszöveg vége töredékes, a megfogalmazás alapján egy Meglepő hasonlóság egy középkori görög olvasathoz, melynek címe: Félkoponya könyörgés a fejfájás ellen (Kotansky 1994, 61-64) A migrén szót görögül hemikranonnal fejezték ki, ami fél koponyát jelent.A középkorban az efezusi Artemisz terét Jézus Krisztus foglalta el , akihez az imát kérték: "Te, aki a tenger határát jelölted, hagyd abba a fejfájást, a migrént és a fájdalmat, amit a koponyában, a szemek között, a szemhéjára nyomva, a velőjében fészkelve érzett, A Isten szolgája, akit így-úgy hívnak. Természetesen ismerünk "nőgyógyászati" amuletteket is: egy 3-4. századból származó núbiai aranylemez, amely Ízisztől kérte a méh kinyitását, vagyis a megtermékenyítés elősegítését (Kotansky 1994, 61. sz.), valamint egy Bejrúti aranylemez az 1. századból a méhvándorlás ellen (Kotansky 1994, 51. sz.) ). Évszázadokon át úgy tartották, hogy a legtöbb női betegséget az okozza, hogy a méh „megtámadja” a belső szerveket, mert nem jutnak elegendő folyadékhoz (Gradvohl 2006, 113-121):

Láz ellen, vö. Kotansky 1994, 32., 56. és 59. szöveg. Az utolsó, az egyiptomi Oxyrhynchosból származó ezüstlemezről ez áll: „Hívlak téged, aki a tenger felett lebeg Obach és Babarathan lelke által, Baroch, Ábrahám, Sabaraam, védd meg őt, akit viselsz (az amulettet) a láztól és mindentől. Ha belázasodsz, oltsd el egyszer és mindenkorra." A hátoldalán lenyomat található, csak az "és" szó olvasható.

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

"Esküszlek rád, Ipsa méhe, aki szülte Ipsát, semmiképpen ne hagyd el a helyed, az élő és legyőzhetetlen Úristen nevében, maradj a helyeden Ipsa (testében), aki Ipsát szülte." A görög varázsszöveg azért is figyelemre méltó, mert a latinban négyszer előforduló Ipsa (önmaga) szó arra utal, hogy a beteg asszony és édesanyja nevét kellett volna ide behelyettesíteni. A bűvész azonban nem értette, hogy az általa használt receptben, vagy előre elkészítette az amulettjét, függetlenül attól, hogy ki akarta viselni. Ebben az esetben számíthatunk egy utazó eladóra, aki portáját ajánlotta fel a nőknek, hogy lelassítsa a kósza méhet. Az ismert amuletteken van még két betegség. Meglepő módon egy Ságváron talált 4. századi pannóniai amulett védett az elefántkór ellen (Kotansky 1994, 18. sz.). Ez valamiféle duzzanatot vagy akár leprát jelenthet. A 4. századi, latin és görög nyelv keverékével írt, mágikus jelekkel pazarul díszített ezüstlemez Romulus és mater bona (jó anya), aki egyértelműen istennő, is a betegség elleni harcba helyezi. Utolsóként a reumát említem meg, mert az olaszországi Brundisiumból származó aranylemez varázsszavai (Chentemmate Phrei Chentephrai ólom...) lovak betegségeit gyógyítják (Kotansky 1994, 30.). A fémlapokra írt amulettek olyasmit árulnak el, amit a papirusz nem. Varázslatos papiruszokat csak Egyiptom területén találtak (mert ott a száraz homok őrizte meg), így csak az ottani állapotokba engednek betekintést. De az amulettek Európából is ismertek, így megmutatják, milyen betegségektől tartottak az itt élők Olaszországban, Szicíliában vagy éppen az ókori Pannóniában. Irodalom BAJNOK DÁNIEL, Mit jelent az orvosi mágia? Számmisztika és a gyógyító varázspapirusz, In Németh György: Gyógyító számok, Szeged, Lectum Kiadó, 2008, 109–125. FARAÓ, KRISTÓF, Mystodokos és a sötét szemű lányok: multikulturális hatás egy késő hellenisztikus varázslatra. In Marvin Meyer, Paul Mirecki: Ancient Magic and Ritual Power, Leiden - New York - Köln, Brill, 1995, 297-333. GRADVOHL EDINA, Sóranos, Budapest, Új Mandátum Könyvkiadó, 2006. GRADVOHL EDINA, Mátrix – az ókori fogadalmi-méh ábrázolás tipológiájáról. Hungarian Polis Studies, 13 (2006), 53-66. KOTANSKY, ROY, Görög mágikus amulettek I., Opladen, Westdeutscher Verlag, 1994. MICHEL, SIMONE, Die magicalen Gemmen. Berlin, Akademie Verlag, 2004. NAGY, ÁRPÁD, Daktylios pharmakités. Ókor, 2007/4, 41-54. PREISENDANZ, KARL, Papyri Graecae Magicae (=PGM), Stuttgart, Teubner, 1974

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

A vitalizmus felett

Over det vitalisme András László Magyar dr.[e-mail védett]Eredetileg benyújtva 2010. október 20-án; közzétételre jóváhagyva 2010. november 5-én

Összegzés: A szerző megpróbálja meghatározni a vitalizmus fogalmát, kiemelve a szó orvosi-biológiai jelentését. Felvázolja a vitalizmus történetét és a vitalista elméletek fejlődését az ókortól a XX. Felhívja a figyelmünket arra, hogy a materialista biológiai vagy orvosi rendszereket időnként - különböző okokból - vitalisztikus elméletekkel is kiegészítették Kulcsszavak: Vitalizmus, elméletek, orvosi elméletek története. Kulcsszavak: vitalizmus, elméletek, orvostörténeti teóriák

Bár a vitalizmus szó először a 17. század végén jelent meg a színen, valószínűleg először Nicolas Lemery (1645-1715) francia kémikus munkáiban, de csak a 18. század második felében terjedt el – a nagy franciák. Az Encyclopedia például még nem ismeri ezt a kifejezést – a vitalizmus kategóriájába sorolható elméletek kétségtelenül ősi eredetűek. Mielőtt azonban felvázolnánk ennek a filozófiai-tudományos mozgalomnak a történetét, meg kell határoznunk, hogy pontosan miről is beszélünk. A vitalizmus fogalmának jelentésének pontos meghatározását nehezíti, hogy filozófiatörténetileg más, könnyedebb tudománytörténeti jelentéssel bír. (Itt jegyezzük meg, hogy a vitalizmus különösen fontos szerepet játszott az orvostudomány történetében, persze azért, mert a vitalisztikus elméletek elsősorban orvosbiológiai kérdésekre válaszoltak.) Hans Driesch (1867-1941) szerző 1914. Driesch szerint esetleg az elmélet vitalista, amely a mechanikai - mai szóhasználatunkban materialista - elméletekkel szemben azt állítja, hogy az életnek olyan principiumra is szüksége van, amelynek nincsenek kémiai és fizikai jellemzői.

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

lehet írni. A vitalizmus tehát – ahogy a neve is sugallja – az életelméletek egyik sajátos csoportjának gyűjtőneve. Az elmélet filozófiai gyökerei egyértelműen ősiek. De még ebben az időben is különféle formákban jelennek meg a vitalisztikusnak nevezhető elméletek. Részben a platonista, és különösen a neoplatonista, i.e. Plotinoszhoz köthető emanációs elméletek. Szerintük valamiféle felsőbbrendű, isteni erő áramlik át a világon, és hozza létre a világ formáit, jelenségeit, így az életet is. Másrészt a vitalista eszme könnyedebb értelemben jelenik meg az olyan tudományos elméletekben, mint a pneumatizmus, amely virágkorát a Kr. e. I. században élte. és a preszókratészi filozófiában gyökerezik, ez az orvosi elmélet - a kínai Chi és az indiai Atman elméletekhez kapcsolódik, amelyek azt állították, hogy az élet és az egészség lényege nem a test alkotóelemeiben és folyadékaiban rejlik, hanem a szellem szabad áramlásában. az élet, a pneuma, amely állandó mozgásban van a testben. Arisztotelész nagy hatású elmélete az élettelen anyagot, a női anyagot és a férfias szellemi-lelki principiumot átható és megelevenítő formáról, valamint a lélek fejlődéséről (pszichés, treptikus, auxetikus, genetikai és esztétikai, majd nous) növényekben, állatokban kibontakozó. , és végül az emberekben fokaiban is vitalisztikus elméletnek tekinthető. Érdekes módon itt jegyezzük meg, hogy míg a filozófia és a teológia Keleten és Nyugaton egyaránt elfogadta Arisztotelész vitalista nézeteit, addig Hippokratész primitív, materialista nedvelmélete a 18. századig túlélte a középkort – a paracelsiak kísérletei ellenére. . vonalzó. A vitalizmus három alapelve már ezen a ponton azonosítható, amelyekből mindig felismerhetőek a hasonló elméletek: 1. Az élő és az élettelen nem azonos összetevőkből áll. 2. Az élő szervezet működése nem írható le fiziko-kémiai jellemzőkkel 3. A természettudományos módszertan nem alkalmas élő szervezet leírására Az egyetlen másodlagos kérdés az, hogy mit nevezünk "ismeretlen tényezőnek", entelekhia, calor innatus, spiritus animalis , archeus vagy egyszerűen csak élan vitale, a lényeg ugyanaz! A középkorban gyakorlatilag minden filozófiai és tudományos elmélet vitalistának tekinthető egy nézőpontból, mivel mindegyik a lélek vagy a szellem "infúzióját" feltételezi, és hogy a lélek az élet nélkülözhetetlen feltétele. Ehhez hasznos hátteret adott az elme hármasságának arisztotelészi szellemelmélete (spiritus naturalis, vitalis, animalis). Az arisztotelészi lélekelmélet gyakorlatilag változatlan maradt, még Harvey vagy Georg Ernest Stahl esetében is, aki animistának nevezte magát. A 17. század végén azonban a vitalista elméletek korábban hosszú uralmának vége szakadt, amikor Spinoza, Leibniz vagy Descartes egyértelműen tagadta, hogy az élő és az élettelen anyag összetevői tekintetében különbözik egymástól. Az orvostudományon belül a 17. században alakult ki az a jellegzetes vitalista mozgalom, amely már nem kizárólag arisztotelészi elveken, hanem a jatrokémián vagy a jatrofizikán belül kialakult mechanisztikus, materialista elméletekkel szemben egy újfajta materializmuson alapul. Valójában az új vitalisták - akik néha így nevezik magukat - a lelket, az életerőt, a calor vitalist az életfeltételnek szánták, materialista elméleteik mellett hitük erősítésére.

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

menedéket nyújtani neki. Az új vitalizmusnak ez a vonása a legvilágosabban az úgynevezett preformacionista-epigenetikus vitában fejeződött ki, ahol a materialisták (Haller vagy Bonnet) az élet fejlődését az anyag egyszerű (Isten teremtette) kibontakozásának, fejlődésének és növekedésének tekintették. ), míg az epigenezis hívei, a vitalisták, például B.C.F. Wolff (1733-1794) megpróbálta bebizonyítani, hogy a magzati fejlődés során olyan alapvető változások következnek be, amelyek anyagi folyamatokkal nem magyarázhatók. A 19. században - a romantikus természetfilozófia (Oken, Reil, Treviranus stb.) hatására egyre több filozófiai és élettani munkában jelent meg az a nézet, hogy a természet "szervesre" és "szervetlenre" (szervesre) osztható. - szervetlen) ellentétpár, és ez a két "ország" a természetben alapvetően különbözik egymástól. 1815-ben Johan Jakob Berzelius (1779-1848) svéd kémikus kísérletekkel próbálta bizonyítani, hogy a két anyagcsoport teljesen más törvények szerint szerveződik. Szerinte a szerves anyagok létrejönnek és átitatódnak valamilyen életerővel (vis vitalis), vagyis mesterségesen nem állíthatók elő. Bár Friedrich Wöhler (1800-1882) német kémikus már 1828-ban megcáfolta az elméletet azáltal, hogy szerves anyagot hozott létre szervetlen ammónium-cianátból, a vitalista elméletek továbbra is fennmaradtak és még mindig élnek, különösen a filozófiában. A neovitalista filozófiai elméletek nagyjából két csoportra oszthatók, úgynevezett entelechia-elméletekre - (lásd Hans Driesch) -, amelyek feltételezik, hogy az élő anyagban vannak független, de nem anyagi tényezők, amelyek szabályozzák az élőlények életfolyamatait. . . - melyekre hatásukból következtethetünk - , illetve az általános vitalitáselméletekről, melyek leghíresebb változata Henri Bergson (1859-1941) "Kreatív fejlődés" című művében olvasható. Bergson szerint az életet irányító és lehetővé tevő erőnek nincsenek egyedi megnyilvánulásai, hanem valamiképpen áthatja egész világunkat, amelynek jelenségei ennek az erőnek csak a megnyilvánulásai. A mai vitalista elméletek (Bertalanffy biológiai strukturalizmusa, biológiai autonómia elmélete, élő rendszerek elméletei) általában közvetettnek nevezhetők, hiszen már nem entelechisről, életerőről vagy éltető lélekről és szellemről beszélnek, hanem az élet és az élő szervezet lényegében több. mint a kémiai-fizikai folyamatok összege, és felismerik, hogy az élet jelensége csak egy nagyobb létforma fogalmaiból és törvényeiből írható le. A vitalizmus története korántsem ért véget. IRODALOM BENEDIKT, Moritz: Das biomechanical (neo-vitalistic) Thinking in der Medizin und in der Biologie. Jena, Fischer, 1903. BERGSON, Henri: Kreatív fejlődés. Ford. és int. Valeria Dienes. reprint (első kiadás Bp., Akadémia, 1930.) Bp., Akadémiai K., 1987. BERTALANFFY, Ludwig von: Modern fejlődéselméletek. Bevezetés az elméleti biológiába. házigazda és JH Woodger adaptálta. New York, Harper and Brothers, 1962. 29

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

BERTALANFFY, Ludwig innen: Életproblémák. A modern biológiai gondolkodás értékelése. London-New York, Harper and Brothers, 1952. BRAEUNIG, Karl: Mechanism and Vitalism in Nineteenth Century Biology. Leipzig, Wilhelm Engelmann, 1908. DRIESCH, Hans: Vitalizmus, mint történelem és mint tanulság. Leipzig, Barth, 1905. HALLER, Hans-Rudolf: Gustav Wolff (1865-1941) és hozzájárulása a vitalizmus elméletéhez. augusztusban Diss. Basel, Schwabe et Co., 1968. ROTHSCHUH, Karl E.: Concepts of Medicine in the Past and Present. Stuttgart, Hippokratész V., 1978. SCHNEIDER, Karl Camillo: Vitalizmus. Alapvető életfunkciók. Leipzig-Wien: Deuticke, 1903. WOLFF, Gustav: Mekanisme og vitalisme. 2 figurával. Leipzig, Georg Thieme, 1905. WOLTERS, Gereon: Vitalizmus. In: Filozófiai Enciklopédia és Tudományfilozófia. Stuttgart-Weimar, Metzler, 1996. Vol.IV.551-553.

Felvilágosodás állami orvoslás Magyarországon Felvilágosodás állami orvoslás Magyarországon Schultheisz Emil Prof. Dr. Dr. stb. Eredetileg benyújtva 2010. október 20-án; közzétételre jóváhagyva 2010. november 5-én

Összegzés: A felvilágosodás filozófiája – az orvostudomány általános fejlődése mellett – egy új, különálló orvosi kérdést, a népegészségügyet hozott létre és hozott létre. Eleinte "orvosi rendőrségnek" (politia medica, medizinische Polizey), később "állami orvoslásnak" (Staatsarzneykunde) nevezték. A 18. századi magyar népegészségügy irodalma Z.T. könyvével kezdődik. Huszty: "Diskurs über die medizinische Polizey" németül íródott. A kor legjelentősebb, a közjólét és a közhasznúság bélyegét viselő – a közegészségügy minden ágára kiterjedő – magyar munkái J.Plenk, JJ.Schraud és F.Bene latin nyelvű egyetemi tankönyvei, valamint Rácz Sámuel latin nyelvű tankönyvei voltak. . magyar nyelven. A dolgozat tárgya ennek az irodalomnak az áttekintése. Kulcsszavak: Orvostudomány a 18. században, közegészségügy, nemzetgyógyászat, orvosrendészet, Huszty ZT, J.J. Plenk, F. Schraud, F. Bene, S. Rácz Kulcsszavak: 18. századi medicina, közegességügy, állárvostan, órsko rendırség, Huszty Z.T., Plenk JJ, Schraud F., Bene F., Rácz S.

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

A klasszikus higiénia a görög felvilágosodás terméke. A modern kor közegészségügye az angol és az azt követő francia felvilágosodás idején bontakozik ki, az akkori új eszme, a "közjólét és közhasznúság" szellemében. Az orvosi gondolkodás számára ez annak a régi felismerésnek az újrafogalmazását jelentette, mely szerint az orvostudomány feladata nemcsak a betegségek gyógyítása, hanem ésszerű megelőzése is. A felvilágosult önkényuralom felismerte az egészségügy fontosságát ezen a területen, és a kornak megfelelő központi irányítás szükségességét. A 18. század második felében az orvostudomány és a politikatudomány egymáshoz közeledő eszméiből kiindulva megjelent az orvostudomány új ága: a mai közegészségügy előfutára, az úgynevezett orvosi rendőrség. A név változó: politia medica, Medizinische Polizei, majd orvosi rendőrség, orvosi rendőrség, később Staatsarzneikunde, állami orvoslás. Egyedül lefedi korunk közegészségügyének és higiéniájának fogalmát. Az egészségügy új korszakát Magyarországon Huszty Zakariás Teofil munkássága nyitja meg, aki fő munkájában a következőképpen határozza meg az új tudományt: alanyai egészsége és élete. Elméleti tudomány, de ha az uralkodó ad ilyen instrukciókat, akkor gyakorlatias lesz" Rácz Sámuel (1744-1807) az első magyar nyelvű orvosi és sebészeti szakkönyvben

"BAN BEN'

Borbély

tanul

...

Egyéb

darabjában"

(1794)

ezen

ennek megfelelően írja: "Azt a tudományt pedig, amely megtanít meghatározni azokat a dolgokat, amelyekkel az emberek egészségét megőrzik és életüket jól ápolják, orvospolitikának nevezik". Az ötlet, hogy e tudományág leghíresebb európai tudósa, J.P. Frankot (1745-1821), Magyarországon pedig Huszty önálló tudományágként kezdett foglalkozni ezzel a témával, kezdetben nem orvostól, hanem a bécsi egyetem híres professzorától, Joseph von Sonnenfelstől (1739-1817), aki politológus , és a császárné, majd II. József tanácsadója volt. 31 állam, ezen belül hazánk egészségügyi szervezete

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

Sonnenfels báró, a felvilágosodás eszméiből kiinduló jogalkotás egyik leghíresebb teoretikusa, Van Swietennel együtt meghatározó szerepet játszott a megalapozást célzó jogi intézkedések elterjedésében. Híres közigazgatásról szóló könyvében (Grundsaetze der Polizey-, Handlung- und Finanzwissenschaft I-III, 1765-1776) nagy gonddal dolgozza fel az állambiztonság biztosításához szükséges intézkedések elméleti alapjait és azok végrehajtását. a társadalom egésze és az alanyok biztonságos élete, és szükségesek az általános „emberi boldogság” előmozdításához. Kiterjedt vita folyik az egészségügy állami feladatairól, az állami orvosok és egészségügyi személyzet munka- és jogi feltételeiről, az egészségügyi intézmények létrehozásáról és működéséről. Szűkebb értelemben közegészségügyi ügyekről beszél, javaslataiból még csak nem is az élelmiszer-tisztaság, a köztisztaság és a skorbut elleni védekezés kérdése. A felvilágosodás előtt a közegészségügy érdekében tett intézkedések csak közvetetten és jelentéktelenül szolgálták az egyént. Sem a középkori leprának, sem a késő középkori karanténállomásoknak nem volt humanitárius indítéka, és nem szolgálták az egyén céljait. A kórházak létesítése, a szegénybetegek magisztrátusi ellátása csak részben volt jótékony, emberséges, a félelem motiválta az elszigeteltség. A 18. századi egészségügyi rendszer az egyént és az államot is szolgálná. Új elképzelése, az egészségügy terén is, az állambeszéd jegyében a "közjóhoz" és a "hasznossághoz" vezető út világos megfogalmazása. Az állam számára így egyértelmű, kötelező érvényű kötelességgé vált az egészségvédelem, a betegek, mint egyének és alanyok ellátásának megszervezése, figyelembe véve minden, az állam érdekével összefüggő tényezőt, ideértve a lakosság jólétének bizonyos mértékű növelését is, pl. orvosi és egészségügyi oktatás . Ennek a feladatnak az elméleti alapjait és a végrehajtás módját - Magyarországon először - Huszty írásai tárgyalják. 32

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

A témát Európa-szerte elismerik, de hazájában alig fogadják el, sőt a tudós, Rasinya Teofil Huszty Zakariás 1754. március 13-án született Rusztban, nemesi családban. Középiskolai tanulmányait az 1557-től működő híres és hagyományőrző soproni evangélikus líceumban kezdte és folytatta. A középiskola elvégzése után 1771-ben iratkozott be a bécsi egyetem orvosi karára. Huszty bécsi tanulmányai során, néhány igazán kiváló tanár ellenére, a híres bécsi kar színvonala stagnált, és nem váltotta be azokat a hozzá fűzött reményeket, amelyek arra késztették volna, hogy itt folytassa tanulmányait. Erről ő maga mesél németül írt remekművének első részében, amelyről később lesz szó. Huszty arról ír, hogy van Swieten, a bécsi orvosi kar újjászervezője, a nagyszombati egyetem orvosi egyetemének kezdeményezője és megszervezője sok mindent megreformált, de a „régi szellemet” nem tudta teljesen kiirtani, majd halála után. sokan követték". Husztyt viszont már diák korában is a tananyagon messze túlmutató tudományos eredmények érdekelték. a vallási intolerancia arra késztette a felvilágosodás eszméiért lelkesedő evangélikus fiatalembert, hogy elhagyja Bécset. A Nagyszombati Tudományegyetem és oktatóinak jó híre, a felvilágosult elme és toleranciája az 1773/74-es félév végén Bécsben újonnan megnyílt orvosi karra vitte. szellem, fiatal (30-35 év!) professzorok, akik tudósként nagyon lelkesek voltak, és a bécsi egyetem fénykorában ott végezték tanulmányaikat. Mindegyiket Van Swieten választotta ki tanítványai közül erre a pozícióra. Van Swieten szellemisége átkerült az új Orvostudományi Karra, ahol a fiatal professzorok halála után is ebben a szellemben dolgoztak és tanítottak. 33

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

Licenciatusa megszerzése után 1776-ban Pozsonyban telepedett le gyakorló orvosként. Pozsony akkoriban az ország fővárosa volt. A főbb hatóságok és hivatalok, különösen a Kormányzótanács székhelye. Ennek keretében működött a főorvosi és egészségügyi hatóság, először bizottságként, a "Commissio in re sanitatis", majd 1783-tól jelentős hatáskörrel rendelkező osztályként a "Departementum Sanitatis", amellyel Huszty is kapcsolatban állt. Pozsonyban jelent meg az első magyar tudományos folyóirat, az "Ungarisches Magazin", igaz, német nyelven, amelyet 1781-ben Windisch Károly Teofil (1725-1793), Pozsony későbbi polgármestere alapított. Az első számban Huszty új megfigyelési tanulmánya jelenik meg: "Elmélkedések a magyar emberről fizikai felépítése alapján" ("Versuch über den Menschen in Ungarn nach seiner physischen Beschaffenheit"). Ez négy egymás után

A publikált terjedelmes kutatások már sok kérdéssel foglalkoznak az orvosi rendészettel kapcsolatban

orvosi

Politi

konferenciaterem

monográfia

vázlatáról

figyelembe vehető.

BAN BEN

gép

BAN BEN

az első közegészségügyi vita hazánkban, amely egy bizonyos totalitást céloz meg. Valójában itt kezdődik a 18. századi magyar népegészségügyi irodalom. Sem napi gyakorlata, sem a városban eltöltött orvosi feladatai nem akadályozzák Husztyt abban, hogy elméleti tanulmányait, előadásait és az ezekből fakadó irodalmi munkásságát folytassa. Legfontosabb műve 1786-ban jelent meg: a kétkötetes, ezeroldalas "Diskurs über diemedizinische Policey" (Gondolatok az orvosrendőrségről). A mű Johann Peter Frank (1745-1821) alapművére épül az orvosi rendészeti és állami orvoslás és közegészségügy témakörében, "System einer tolleinnen medizinische Policey" címmel. Huszty diskurzusa a korszellem egyik kifejezése a 18. századi orvostudományi és egészségügyi szakirodalomban. Elméletileg a felvilágosodás filozófiáját követve a gyakorlatban a felvilágosult 34

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

az autokrácia rendelkezéseinek megfelelően a „hasznosság” szem előtt tartásával a „közjót” követte. A Discourse Frank művének első négy kötete után jelenik meg. Maga Huszty írja bevezetőjében, hogy ezek szolgáltak alapul számukra. Saját I. és II. könyvének számos részét átvette, sőt néhányat le is másolt. A tárgyalt témakör fogalmi lehatárolása, az orvosi tájékoztatás, a lakókörnyezet és élelmiszer-higiénia, a nevelés és a káros szokások elleni küzdelem főként Frank I. részéből adódik. A II. A könyv első kétszáz oldaláról Huszty írt néhány részletet, leírást a gyermekkorról, a nevelésről, az egészség és a higiénia megőrzéséről a házasságban. Mindezt azonban a forrás pontos megjelölésével (lásd "eddig a forrás" a 132. oldalon a II. részben), önálló gondolatokkal kiegészítve. Tehát szó sincs plágiumról. Annyira nem, hogy az ismert német orvosprofesszor, J. Stoll (1769-1848), aki bírálja Franket és Husztyt is, és maga is kiemelkedő munkás ezen a területen, megjegyzi, hogy mindez ebből a forrásból (vagyis Frank könyvéből) merített. ), amit az orvosrendőrségről írt, "még a razinyai Huszty Z. T. is...". J. P. Frank véleménye is elismeri Husztyt. Munkássága IV. könyvének befejezésekor, 1788 első felében, még nem ismerte Husztyt. Könyvének kézhezvétele után saját negyedik kötetének mellékletében ezt írja: "Csak a könyv nyomdába kerülése után kaptam meg Huszty úrtól a Diskurs über die medizinische Policey-t. Bárcsak korábban kézhez kaptam volna ezt a hasznos munkát. , használhattam volna benne néhány dolgot.például a teljesen eredeti, a felső-magyarországi bányakörzet helyzetét és egészségügyi viszonyait leíró fejezetben. Amikor a bányászok foglalkozási megbetegedéseit vizsgálja, nem annyira aggódik Bármilyen betegség anamnézisével és terápiájával, hanem inkább a társadalmi helyzettel és a felmerülő munkakörülményekkel, ezért javaslatai - mindig az állambeszéd jegyében - nagyon kortársak.

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

ma is dolgoznak. Szervezett és rendszeres gyógykezelés és gyógyszerellátás, túl kicsi bánya esetén a működési feltételek javítása, kormányzati támogatással szerepel a javaslatok között. Az állam kötelessége és egyben érdeke, hogy előnyben részesítse azokat az osztályokat, akik egészségük megőrzésében „virágoznak”, szemben azokkal, akiknek erre kevésbé van szükségük. Ez a fejezet különösen kiemelkedik Stollról írt áttekintésében, aki Frank nagyszerű munkájából pontosan azt hiányolta, amit Huszty úttörőként vezetett rendszerében. Huszty Magyarország vezető egészségügyi személyiségeként írja le magát az orvosrendőrségben, és előkelő helyet foglal el számára az európai szakirodalomban. Stoll igazán hozzáértő véleménye szerint Huszty „teljesítette” ezt az új tudományt azáltal, hogy Frank által először 1786-ban tárgyalt, majd később hiányzó tudományágakat beépítette az orvosi jogalkalmazási rendszerébe. Huszty kora összes társadalmi problémáját orvosi és egyben filozófiai alapon kezeli. Mély filozófiai elmélkedésekkel kívánja korának uralkodó eszméit vizsgálni, és társadalmi hatásokhoz, végső soron betegségekhez, kóros vagy legalábbis egészségtelen jelenségekhez kapcsolni. Odáig megy, hogy a filozofálásnak ez a formája nem jelenti az egyház vagy a nemesség bírálatát. Végül a saját nemessége sem akadályozza meg. Valójában ez már nem speciális tudomány kérdése, bár a gyógyító eljárások iránti egészséges szkepticizmusa ebből is fakadhat. Huszty deistának vallja magát. Humanista megközelítése a társadalmi színezéssel összhangban van ezzel, de nehezen egyeztethető össze azzal a materialista megközelítéssel, amellyel az agyműködéseket és magát a halált írja le. A korabeli vallási és filozófiai áramlatok tárgyalásakor néhány kérdésben meglepő álláspontot foglal el. Teljesen elutasítja a metafizikát, még a kanti értelemben is: "Kant úr engedélyével a tiszta metafizika lehetetlen. Mint a színek a vakoknak, vagy a hangok a süketeknek és a némáknak..."

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

Felmerül a kérdés, hogy kissé furcsa filozófiai fejtegetései vagy vallási felfogása volt-e jelentős hatással a Diskurzusban lefektetett tudományos elvekre és azok gyakorlatára? Nem úgy tűnik. Maguk a felvilágosodás filozófusai voltak rá hatással. Saját filozófiai fejtegetései inkább csak felületek és reflexiók, semmint kijelentések. A determinizmus magyarázatainak célja elsősorban a megelőzés elvének megőrzésének elméleti igazolása. Bár Huszty az elsők között gyakorolta önálló tudományként Európában, a politia medica Magyarországon csak több német egyetem után – de Bécs és Prága előtt – kapott tanszéket. Az 1793. november 22-i helytartótanácsi rendelet előírta a pesti egyetemnek, hogy a következő tanévtől hozza létre az igazságügyi orvostani (medicina forensis) és az orvosrendészeti (politia medica) tanszéket, és ezentúl ezek a tantárgyak az orvosi követelményrendszer részét képezzék. Első tanára Schraud Ferenc (1761-1806) volt, aki leginkább epidemiológusként volt ismert, de az orvostudomány egészében jártas volt. Két évvel azután, hogy elkezdte tanítani a tárgyat, ott publikálta a munkát

szolgált.

előadását

gyűjteménye,

állami orvoslás

kutatásának eredményeit az 1797-ben Lipcsében is megjelent, 182 oldalas "Aphorismi de politia medica" (Pest, 1795) című 182 oldalas tankönyv foglalta össze. A mű hosszú évekig az egyetlen tankönyv maradt a témában. Bár Husztyt már külföldön is sokat idézték, a Pestis Kar e hivatalos kézikönyvében a diskurzusra való hivatkozás nem található. Amikor 1803-ban Schraud protomedicina lett Magyarországon, Bene Ferenc (1775-1858) vette át osztályát. Az Orvosi Hetilap 1858-as nekrológjában úgy fogalmazott, hogy "korának első orvosi tehetsége hazánkban". Új, Schraud vörös szálánál szélesebb és alaposabb tankönyvet írt Elemente Politiae medicae (Budae, 1807) címmel. Husztyt sem idéz és nem hivatkozik rá. Könyve csak a szisztematikus művek (operasystematica) irodalmának jegyzékében szerepel, J.P. Frank után a második helyen szerepel.

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

A magyarországi orvosi rendészeti szakirodalomnak csak egy rövid írása van Huszty előtt vagy egy időben. A kiváló nagyszombati, budai, majd bécsi professzor, Plenk J.J. (1735-1807) Német és latin nyelvű törvényszéki orvostan. Ebben az aktuális témát követve röviden, néhány oldalon összefoglalja az orvosi rendészet alapjait. Kijelenti, hogy nem megy bele a részletekbe, mert Frank "Nagyon jól és alaposan megírt Politia medicájában" megtalálhatóak. Plenk tanártársának, Rácz Sámuelnek köszönhető, hogy a témával foglalkozó magyar tudósok német és latin monográfiái, tankönyvei kiegészültek egy általa magyar nyelven a XVIII. században írt "Medical Politiával". „Első beszédében” kifejti korának valamennyi közegészségügyi tudósát: „Minden jól rendezett köztársaságban a fő gond az emberek egészségének és életének megőrzése és védelme, nem ok nélkül, hogy ne vagy betegség miatt alkalmatlanok a rendes szolgálatra, a köztársaság szemében mind egy. Ezért fontos a politia medica megvalósítása,... hogy semmi ne maradjon ki, bármennyire is szükséges „mi, emberek” egészségének és életének megőrzéséhez." Ma már nem szabad másként megfogalmazni a népegészségügyi feladatot.

Irodalom BIRTALAN, Gy. – SCHULTEISZ, E.: Információs medicina Magyarországon, bevezető dolgozat. In: Seventh Int. kongr. on Enlightenment, Oxford, 1987. DUKA, N.,Z.T. Huszty, városi orvos Pressburgban. In: Proc. XX. Nemzetközi Kongresszus Hist. Med. Berlin, 1968. FRANK, J.P.: A teljes egészségügyi rendőrség rendszere I-VI. 1784-1817. Mannheim Bécs. FRANKENAU, F.: Egészségügyi rendőrség, Koppenhága, 1804. 38

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

HEBENSTREIT, H.: Az orvosi rendészettudomány tételei, Lipcse 1791. LINZBAUER, XF: Codex Sanitario-medicinalis Hungariae, III. kötet. Budae 1853. OSTERLOH, KH: Joseph von Sonnenfels and the Austrian Reform Movement in the Age of Enlighten Absolutism, Lübeck, 1970. SCHULTHEISZ E.: Medicina a felvilágosodás jegyében. Comm. történelem Artis Med (166-169), 1999. 122-132. STOLL, J.: Állami tudományos tanulmányok és tapasztalatok az orvostudományban. Zürich. 1812

A fogászati műszerek szépsége a 19. században Forrai Judit CSc.PhD.[e-mail védett]Eredetileg benyújtva 2010. október 20-án; közzétételre jóváhagyva 2010. november 5-én

Összegzés: Szeretnénk bemutatni a fogászati műszerek esztétikai oldalát. A technikai forradalom olyan új találmányokat szült, amelyek lehetővé tették a fogászatban a manuális tevékenységek gépesítését, és elősegítették a fogászati berendezések faktorálásának autoimmunizálását. Ezek a műszerek - egyrészt - nagyon praktikusak a fogorvos mindennapi munkájához, másrészt formájukban tükrözték koruk esztétikai normáit, formáit, tükrözték koruk anyaghasználatát. Az esztétikai tényező - amit szépségnek neveztünk - a fogászatban nem érintőleges része az orvostudomány történetének, hanem a tevékenység társadalmi integrációjának egyik legfontosabb tényezője. Kulcsszavak: történelem, fogászat, esztétika, eszközök, műtő, XIX

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

Ebben a cikkben szeretnénk leírni a fogászat technikai oldalának szépségét. A fogászat évszázadokon át csak a fodrászszakmához tartozó szakma volt. A fogászat akkor vált önmagában hivatássá, amikor a társadalom szükségessége szakosodott az orvostudományra - a szakorvosok speciális eszközöket használtak - amikor a sebészet nem fodrászat, hanem orvosi hivatás lett - a 18. század végén - amikor a sebészet tárgyává vált az orvosi egyetemek - a XIX. Nemcsak a fogászat szépsége, hanem a szakma szépsége a professzionális eszközök, műszerek formaesztétikai színvonala is. Van egy másik tény, amely hozzájárult a fogászat fejlődéséhez. Mindenekelőtt a fogászati betegségek terjedése, amely a civilizáció fejlődését követi. A technikai forradalom olyan új találmányokat szült, amelyek lehetővé tették a fogászatban a manuális tevékenységek gépesítését, és elősegítették a fogászati berendezések faktorálásának autoimmunizálását. A laboratóriumok új anyagokat, vegyületeket állítottak elő, amelyek segítették a fogsor rögzítését. Az eredeti helyzet helyreállításának esztétikai igénye nemcsak a nemesség, hanem a harmadik rend, a burzsoázia sajátossága lett. Ezek a műszerek - egyrészt - nagyon praktikusak a fogorvos mindennapi munkájához, másrészt formájuk a kor esztétikai normáit, formáit, a kor anyaghasználatát tükrözte. A 19. században a népesség növekedésével szükség volt fogorvosokra és fogászati felszerelésekre. Smith már nagyon korán szállított fogászati felszerelést. 1844-től kezdve Samuel S. White a XX. században a fogászati műszerek és kellékek kiemelkedő gyártójává vált. A valaha készült legjobb hangszerek közül néhány került a piacra, ahol olyan egzotikus anyagok, mint az ébenfa, elefántcsont, teknőspáncél és gyöngyház stb. kezelték a 18. századi fogászati pelikánt. A beteg fog kifeszítésére használták, és valószínűleg nagy kényelmetlenséggel és helyi károsodással járt. A csavarkulcs a 19. században elterjedt foghúzási eszköz volt.

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

1. fotó Fogaskulcs ebonit nyéllel

A fájó fog kihúzása speciális kulccsal történt - ez volt az elmúlt évszázadok jellemző ellátása. A műszerek - amelyeket csavarkulcsnak vagy pelikánnak neveztek - a következő foghoz dőltek, és az kitört a beteg fog üregéből, de a radix hátramaradt. Később - a 19. század első évtizedeiben - ez a folyamat nem felelt meg az igényeknek. Az anatómiai ismeretek fejlődése lehetővé tette, hogy a különböző fogakhoz különböző kihúzó fogókat készítsenek, amelyek a tartófogat a gyökereivel együtt húzták ki anélkül, hogy az alveolusokat roncsolták volna. A kihúzó rúd célja a fogak rögzítése és rögzítése volt.

2. fotó Fogó kéthúsfejjel

A száj hatalmas erőt értelmez. Szükséges, hogy a műszer munkarésze a fogak viszonylag kis felületének lehető legnagyobb felületét érintse. Ez a szükségszerűség hozta létre az őrlőfogakhoz húzott kéthús csipeszt. A fogantyú formáját úgy alakították ki, hogy kézzel fogható legyen - hatalmas erővel -, az ívelt vége pedig megdöntötte a kezet. Csak a 19. század utolsó évtizedében vezették be az egyfejű őrlőfogót. A 41 belső része

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

a korábbi típusú kihúzott csipesz sima volt, az új barázdált - melynek feladata a fog megfogása volt. Az ében - Diaspyros eben - egy nagyon sötét és nagyon kemény fa, amelyet Európába importáltak. Ez a fajta ébenfa nyél a 20. század első felében volt népszerű.

3. Pisturi ébenfa nyéllel

Nagy erő kellett a kihúzásához. A fogorvos bal kezével hátulról rögzítette a beteg fejét, vagy megvakarta az állát, és jobb kézzel kihúzta a fogakat. A gazdagabb társadalmi csoportoknak természetvédelmi kezelésre van szükségük. A konzerváló kezelés azonban több időt, fényt és egy speciális széket igényelt, amely rögzíti a beteg fejét. A műtő bútorzata a burzsoázia stílusát tükrözte. Így a fogorvosi szék - orvosi funkcióját megőrizve - bútordarab lett. Az egyik első polgári fogorvosi szék, amelyet a 19. század közepén készítettek. Az első fejtámlás, dönthető és összecsukható fogorvosi szék szerkezetét James Smell készítette 1832-ben. 1868-ban James Morrison új fogorvosi székkel, döntött fej- és lábtartóval, mély köpőcsövekkel jelent meg a piacon.

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

4. foto James B. Morrisons 1868

Az 1870-es években ezt megváltoztatta innovatív, teljesen állítható székével, amely lehetővé tette az ülő fogászatot. Emellett a lábfúró monumentális találmánya lehetővé tette a fogorvosok számára, hogy olyan helyreállításokat hajtsanak végre, amelyek korábban lehetetlenek voltak. 1877-ben Wilkerson elkészítette az első hidraulikusan állítható fogorvosi széket. Az 1877-ben szabadalmaztatott Wilkerson fogorvosi szék volt az első hidraulikus fogorvosi szék. 175 dollárért kelt el. Más karok forogtatták az ülést ("a teljes körön keresztül") és előre-hátra billentették. (5. kép) Továbbá kis mozgások is lehetségesek voltak; mint például a háttámla és a fejtámla, a kis dönthető ülés felemelése vagy leengedése, a zsámoly hossz- és magasságállítása, valamint a háttámla kis része.

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

5. fotó Wilkerson – 1877. sz

A világítás számos ötletes megoldást nyújtott, például Grohnwald sztómatoszkóppal, Steven Teltschow speciális lámpákkal. A fogászat aranykora a 19. század második fele, a különféle anyagok, lámpák felfedezésének és használatának időszaka. A lámpa használata új szükségletet hozott: mozgatható székkel közelebb hozzuk a szájat a fényhez. Teltschow petróleumlámpák a klinikák műtőiben lógnak a mennyezetről. Vannak még lámpaállványok, felszerelési asztallal és köpőkannával

6. kép Teltschow lámpa

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

Az új típusú szék kombinált anyagokból, a mozgó részek acélból készültek, de az ülőke illeszkedett a szalonok berendezéséhez. A szalon imázsa pszichológiai hatással van a páciensre. A konzerváló kezeléshez szükség volt a fúróra. Kezdetben a fogorvos kézzel esztergált fúrót használt, de Morrison 1871-ben felfedezett egy fúrót.

7. fotó gyűjtött irodabútorok

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

A világkiállítás - a Kárpát-medencei magyar letelepedés ezredik évfordulóján - Magyarország mezőgazdasági és tudományos iparát kívánta bemutatni 1896-ban. A budapesti Semmelweis Múzeumban kiállított diorámát Rona Imre tehetséges iparművész és fogorvos készítette. (Üvegdobozban: 50 x 30 x 40 cm) A képen egy fogorvosi rendelő látható bordó bársonnyal bevont székkel, fix köpőcsészével és nem rögzített, mozgatható fúróval. A dioráma bemutatja a technikai eszközöket, gépeket és kéziszerszámokat: lenyomatokhoz használt kanál, arany mérleg és záróelemes munkaasztal, amelyek a nem rögzített alkalmazás kialakítását segítették.

8. fotódioráma 1896-ból

Legfontosabb tapasztalatunk: A fogászat esztétikai tényezője - amit szépségnek neveztünk - nem érintőleges része az orvostudomány történetének, hanem a tevékenység társadalmi integrációjának egyik legfontosabb tényezője. Felhasznált irodalom: 1. FORRAI Judit: A fogorvos kultúrtörténete. Fogprés. Budapest. 2005. 2. HILLAM, Christine: "The Availability of Dental Products in Great Britain, Dental Practice. J. Am. Dent Assoc, Vol. 131, No. 8, 1161-1167. 3. KIRKUP, John: History and Development of Surgical Instruments. Annales of the Royal College of Surgeons of England, 64. kötet, 1982, 125-132. 46.

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

4. STOCKTON WHITE, Samuel, DAVIS B. Audrey: Samuel S. White fogászati műszerek és berendezések katalógusa. Norman kiadó. San Francisco. 1995.

Családi gyökerek és történelem Semmelweis Kapronczay Károly v. prof.[e-mail védett]Eredetileg benyújtva 2010. október 20-án; közzétételre jóváhagyva 2010. november 5-én

Összegzés: A Semmelweis család valamikor 1805 körül telepedett le Budán. Az apa a budai Tabánban található házban, a Meindl Házban /ma múzeumépület/ a Fehér Elefánt nevű üzletét adományozta. 1810-ben Semmelweis József feleségül vette Müller Teréziát, tíz gyermekük született. Ignaz 1818. július 1-jén született, a bécsi egyetemen végezte tanulmányait. Elhatározta, hogy a szülészetre szakosodik Klein professzorral, a Bécsi Első Szülészeti Klinikán. Megállapította, hogy a gyermekágyi mérgezés vagy gyermekágyi láz előfordulása drasztikusan csökkenthető lenne, ha a kezelőorvos fertőtlenítőszerrel mosna kezet, mielőtt segítené az anyákat a szülésben. Semmelweis tulajdonképpen a környezetegészségügy egyik legismertebb hőse, hiszen tragikus életét gyakran oktatják orvostörténeti, járványtani és környezetvédelmi/közegészségügyi órákon. Semmelweis a Wiener Medizinische Wochenschrift bécsi orvosi folyóiratban publikált egy tanulmányt, amelyben minden nézetét és felfedezését összefoglalja: majd 1860-ban megírta Die Aetiologie der Begriff und die Prophylaxis des Kindbettfiebers című könyvét, amely 1861-ben jelent meg. Semmelweis felfedezése és az egész nemcsak a szülészet-nőgyógyászat, hanem a sebészet és az orvostudomány egészére is kiterjedt. Csak Pasteur és Koch vívmányai és a bakteriológia felfedezései szolgáltattak neki igazságot – de csak sok évvel halála után.

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

Kulcsszavak: Semmelweis Ignacz, genealógia, gyermekágyi láz, tragikus élet Kulcsszavak: Semmelweis Ignácz, nőgyógyászat, gyermekágyi láz, tragikus élet

A Semmelweis család eredete és története A 19. század végén, amikor a nagy orvostudományi felfedezések fényében beigazolódott az a feltételezés, hogy Semmelweis tragikus körülmények között halt meg, a hazai és nemzetközi érdeklődés a professzor alakja felé fordult. gyógyszert a pestisből, amely tragikus sorsra jutott. Közvetlen környezete - barátai, kollégái, a pesti és bécsi orvosok többsége - alig ismerte családtörténetét, a századfordulón többen kételkedtek magyar státuszában, bécsi és pesti kollégái pedig még azt hitték, A német régen volt. Hirschler Ignác például – Semmelweis Heger számára készült életrajzi összeállításában – azt állította, hogy Semmelweis Ignác nagyapja valahol német területen emigrált Magyarországra, innen ered a német vezetéknév és anyanyelvi szinten beszélt német nyelvtudása. Igaz, ez nem volt szokatlan a korabeli magyar városokban, hiszen Pest és Buda sokáig inkább német ajkú volt, mint magyar, és mindenki egyformán beszélte mindkét nyelvet. Az érdekességeket kereső újságírók felfigyeltek arra, hogy a Semmelweis Ignác révén Budához köthető Semmelweis családon kívül még Zircen és Kismarton környékén élnek ilyen nevűek, sőt többen ki is mentek a családok közötti kapcsolatból. Biztosak voltak benne, hogy Semmelweis apja Kismartonból jött Budára. Az 1891-ben alakult Semmelweis Emlékbizottság többek között úgy döntött, hogy az 1906-ban felállított Semmelweis-szobor felszentelésével egyidejűleg Semmelweis összes művét kiadja, és Semmelweis összegyűjtött műveit nyomtatásban is kiadja. Tibor hosszú életrajza Bevezetésként bekerült Gyıry. A Semmelweis család eredetével kapcsolatos ellentmondások tisztázására Gyıry felkereste a pest-budai és a kismartoni katolikus egyházközség anyakönyvét, ahol a születési, halálozási és házassági anyakönyvi anyakönyvi kivonatokat lehetett átvenni, amelyeket a Budapesti 1906. évi 23. számában közölt. Orvosi Újság - a megállapított törzskönyvvel együtt. A családfát a 18. század elejére vezeti vissza, ami nagyobb teret adott a szentpétervári anyakönyvi bejegyzéseknek. 48 óta a Tabáni Katalin Plébánia.

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

Semmelweis Ignác születési adataiban - és testvérei -, valamint a krisztinavárosi katolikus egyházközségre vonatkozó adatok, mivel Semmelweis Ignác mellett szülei is itt kötöttek házasságot. Talán ez is "inspirálta" Horváth Konstantin zirci tanárt, hogy családkutatást végezzen a Zircen élő Semmelweis családról, amely alapján nem talált közvetlen kapcsolatot a Kismarton és a Zirc család között, különös tekintettel Semmelweis Ignácra. Családkutatás a századforduló körüli évtizedekben Az biztos, hogy Semmelweis kutatásainak középpontjában nem a két család kapcsolata állt, sőt Schürer von Waldheim emlékezetes, 1913-ban megjelent Semmelweis-könyve sem foglalkozik kifejezetten a család eredetével. családban Semmelweis Ignác testvéreivel alig érintkezik, csak néhányra hivatkozik. Szembetűnő az is, hogy az 1906-ban szervezett nagy mulatságok során a tágabb Semmelweis család többi tagjáról alig esett szó az özveggyel folytatott beszélgetésben. Gyıry Tibor valóban nagy érdemeket szerzett a Semmelweis-dokumentumok és genealógiai vonatkozások kiadásával kapcsolatban. Ő maga is úgy vélte, hogy az 1906-ban megjelent Semmelweis családfa hiányos, ezért 1924-ben újabb kísérletet tett a befejezésére, de nem tudott "nagyon belefektetni", hiszen akkor még egészségügyi miniszter volt az Egészségügyi Minisztériumban. Szociális és egy ideig orvostörténelmet tanított az egyetemen, így adatait csak az orvostudományi egyetem – általa írt – 1936-ban megjelent történetéig nem árulta el. De a Semmelweis leszármazottai vagy rokonai voltak ismertek. az orvostársadalomnak. A Semmelweis család eredete még nem volt központi kérdés a kutatásban, sőt tisztázatlan volt. A Semmelweis-kutatás igazi „gyarapodása” a magyar szabadságharc 100. évfordulójának évében volt, amikor nemcsak az események újragondolását tartották fontosnak, hanem „a Semmelweis-korszaknak az „ízvilágra” aktualizálását is. világháború után keletkezett magyar politikai életről. Semmelweis Ignácot akkoriban a magyar szabadságharc egyik hősének ismerték el, de figyelmet fordítottak a Semmelweis család több tagjának névmagyarázatára, valamint a magyar szabadságharcban való részvételére. Darvas István, Gortvay György és mások alapos levéltári kutatásokat végeztek, de a szakértői tényeket az aktuálpolitika háttérbe szorította49

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

követelései mögött. Forradalmi hősre volt szükség, amit az akkoriban készült Semmelweis-film is tükrözött, Hidvégi Jenı című regénye pedig – jó szándéka ellenére – túlságosan is romantikus volt, amelyben Semmelweis Ignác a bécsi forradalom harci résztvevőjeként jelenik meg. Sajnos az "igazi magyar szokás" Semmelweis Ignác vonatkozásában is beigazolódott. , hogy csak a jelentősebb évfordulók támogatják a fontos alapkutatásokat és teszik lehetővé fontos művek publikálását. Például Semmelweis Ignác halálának századik évfordulója alkalmából megjelent Gortvay György és Semmelweis Imre Zoltán Élet és munka című könyve, amely utólag újabb művek létrejöttét inspirálta. (Például Semmelweis Benedek István részei.) Ismét megjelent a Semmelweis család eredete, a családkutatás, melynek fő cikke Karl Semmelweis kismartoni könyvtár és levéltár igazgatójának, elismert hadművelettörténésznek a 2008. évi tanulmánya. a Burgenlandische Heimbletter 1965. évi 4. száma Ebben a szerző - egyébként dédnagyapja révén Semmelweis vér szerinti rokona - a Semmelweis család eredetét az 1570-es évek Burgenlandba vezeti vissza. Az 1964-ben alapított Semmelweis Orvostörténeti Múzeum kezdettől fogva fontos kutatási területnek tekintette a Semmelweis családdal kapcsolatos kutatásokat: például Antall József levéltári kutatásait az Aprós utcai szülészettel kapcsolatosan, a családról, ill. Semmelweis Ignác oktatása, majd az Orvostörténeti Közlemények 1968, 46-47. az összevont számot pedig Semmelweis legújabb kutatásainak publikálása volt. Bár Semmelweis remekműve továbbra is a kutatások középpontjában állt, a családkutatás is bővült, bár ezek nagy része ismert adatok gyűjtéséből állt. 1978-ban nemzetközi figyelmet kapott Semmelweis Ignác boncolási jegyzőkönyvének, az összehívott szakértői bizottság szakvéleményének közzététele, de családtörténeti kutatást csak a 2000-es évek elején végzett Czeizel Endre, amelyben a Semmelweis családot 1978-ban írta le. a tehetség öröklésének / vagy nem öröklésének / feltételei. A család történetének számos vonatkozása továbbra is nyitott kérdés: mi volt a család gazdasági helyzete, kialakulásának folyamata, hogyan került Semmelweis Ignác édesapja, a szőkeség és tágabb rokonai Budára stb. Egy másik fontos folyamat a magyar származás a Semmelweis család, ami megegyezik az 1950-es évek magyar polgári kultúrájával.

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

értelmiségünk gerincét képező német városi alappolgárságunk törekvéseivel a dualizmus időszakában. Ebben az összefüggésben az egykori Taba izgalmas terület, ahonnan kiemelkedő értelmiségünk köre került ki, nagyszámú olyan ember, aki felsőfokú tanulmányokat folytató német városlakók gyermekeként lett hazai szellemi életünk megalapozója. A szorgalom anyagi tőkét teremtett, amely szellemi hatalomhoz vezetett, és nemzeti és nemzetközi nagyságot adott az országnak. A Semmelweis család eredete A nagyrészt bevándorlás útján hazánkba érkezett bennszülött germánság történetében kiemelt helyet foglalnak el a nyugati határ mentén élő hienciek, akik Nagy Károly frank királyságából maradtak ezen a területen. A Kárpát-medencét - a Nyugat-Római Birodalom bukása után - a 6. század második felétől fokozatosan megszállták az avar törzsek, és ezzel párhuzamosan több szláv törzs is, amelyek legtartósabb államát az avarok alapították. 791-ben Nagy Károly csapatai a bécsi erdőben legyőzik az avar sereget, nem sokkal ezután délen a bolgárok megtámadják az avarokat, akik kénytelenek megadni magukat a franknak. Nagy Károly két tartományt is alapított Pannóniában, betelepítette Bajorországot és Frankföldet, amelyeket végül a honfoglaló magyarok a pannon területek nyugati területeire szorítottak. Leszármazottjaik a hiencsek, akik szőlőtermesztéssel foglalkoznak, városokat alapítanak. Ebből a népből származott például Liszt Ferenc; a híres bécsi anatómus, Jospeh Hyrtl /1811-1894/, valamint a Semmelweis család, melynek leghíresebb leszármazottja Semmelweis Ignác /1811-1865/, az anyák megmentője. A Semmelweis család évszázadok óta él ezen a vidéken, és Karl Semmelweis (a burgenlandi könyvtár és levéltár egykori igazgatója) kutatásainak köszönhetően a Semmelweis-birtokos már az 1570-es évek márczfalvi összeírásában is ismert volt. 1586-ban ezt az összeírást kibővítették Hans/Johan/Semmelweis kovácsmesterrel, aki valószínűleg az egykori Semmelweis fia vagy testvére volt. Az biztos, hogy már 1667-ben állandó lakosok voltak Szikrben (Sieggraben), hiszen ott van egy házuk, és egy bizonyos földterületet béreltek a kaboldi (Kobersdorf) uradalomban. A nagy magyar orvos közvetlen őse bizonyos Georg Semmelweis Szikrán volt, akitől származhat a később Budán letelepedett Semmelweis 51

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

család. Semmelweis Georg korábban házigazdaként szerepelt az összeírásban, míg az 1682-ben anyakönyvezett Semmelweis Johan testvére vagy unokatestvére lehetett. Szikra még kistelepülés volt, önálló plébániája nem volt, így a házasságkötéseket, kereszteléseket, temetéseket továbbra is Márczfalván végezték. Csak 1692-ben szenteltek fel templomot Szikrben, ahol egyházi anyakönyvet is vezettek. Ebben már Semmelweis is részt vett: Georg Semmelweis 22 éves katolikus fiatalember feleségül vette a hajadon katolikus Kunigundát, aki Georg Semmelweistől öt gyermeket szült (az első gyermek meghalt, Gertrud 1695, András 1696, Anna Erzsébet 1698, Borbála Éva 1706). Ezeknek a gyerekeknek a további sorsa ismeretlen, házasságukat és gyermekeik születését itt nem rögzítik. Kunigunda 1707-es halála után az 55 évig élt Georg Semmelweis feleségül vett egy Mária nevű katolikus nőt, akitől két fia és egy lánya született. Idősebb fia, József (szül. 1709 körül), később feleségül vette (1739. január 11. Kismarton) özvegy Reiter Annát, akitől Mária (1741. december 12. - későbbi sorsa ismeretlen) és József (1744. október 12.) született. született. József 1771-ben feleségül vette Mária Annát, akitől József (1772. március 3.), Gáspár (1776. október 28.) és János (1783. november 23.) nevű gyermekei születtek. A Georg Semmelweis és Mária házasságából született János (1714?) Semmelweis Ignác dédapja lett. Georg Semmelweis 48 évesen ismét megözvegyült, feleségül vett egy Erzsébet nevű katolikus nőt, de ebből a házasságból csak egy lánya született. Semmelweis Johan 1739-ben telepedett le Kismartonban, az Esterházy-uradalom rohamosan növekvő központjában. Johan Semmelweis csak testvérét, Józsefet (1709-1770) követte Kismartonba, ahonnan a ma is Kismartonban élő Semmelweis család származott. Ez a Semmelweis József molnármester és malomtulajdonos volt, leszármazottaiból is iparosok lettek. 1740-ben Johan Semmelweis feleségül vette sógornőjét, Therese Reitert, de felesége néhány év múlva gyermektelenül meghalt. Ekkor - 1744. november 21-én - újabb házasságot kötött a hajadon Gschaider Annával, egy tehetséges kismartoni szőlész lányával, és ebből a házasságból felnőttkort megélő gyermekei születtek. Amikor Semmelweis Johan Kismartonban telepedett le, a hivatalos iratokban „kápásként” szerepelt, de már 1746-ban polgárjogot szerzett, majd borkereskedőként adózott. Felesége állítólag 52 éves

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

hozományától (és saját tehetségétől) elválasztották, mert állampolgárságot csak jó anyagi helyzet mellett lehetett megszerezni. Ebből a házasságból három gyermek született: Péter János (1751. október 19.), majd két József nevű gyermek: József (néhány héttel később, 1759. február 21-én halt meg) és József (1759. december 31.), utóbbi 1781-ben vette feleségül Anna Máriát. egyetlen felnőtt gyermekük Péter János (1751-1810). Semmelweis Péter János 1776-ban feleségül vette Lidl Anna Máriát, Jospeh Lidl kereskedő lányát. Később Semmelweis Ignác nagyszülei lettek. Házasságukból négy gyermek született: József (1778. január 30.), Lipót (1780. február 1.), Julianna (1782.) és Bertalan (1778. július 21.), aki 1801 májusában feleségül vette Held Rozáliát. Valószínűleg a középső két gyermek is felnőtt, de sorsukról nincs információ. Semmelweis János Péter kereskedő lett, egy időre bérelte a helyi postaállomást, így jómódú embernek számított. Ez utóbbi fontos, hiszen József fia csak családja támogatásával tudott drága kereskedelmi vállalkozásokat indítani Szombathely környékén, majd Budán, amelyből jelentős vagyonra tett szert. A postaállomás bérbeadása azért fontos, mert az ismert vállalkozóhoz, Müller Fülöphöz köthető, aki először Bécsből, majd Budáról készített postakocsikat, akinek Semmelweis József lánya 1810-ben ment férjhez. Semmelweis József jöhetett Budára. ezen a kapcsolaton keresztül - igazságot is magában foglaló előfeltevés - nyomban egy rendkívül jövedelmező kereskedelmi vállalkozásba kezdett, amihez (a vállalkozás "kockázatára" tekintettel) egy tekintélyes budai polgár volt a kezes. Semmelweis József ugyanis alig ismert senkit Budán, az itt lakó Semmelweisennel nem volt kapcsolata (az 1750-es évek óta telepedett le Sopron környékéről), megnyitotta üzletét és a műhelytől nem messze a Fulop Mullernél bérelt egy lakást. . Élet a régi Tabánban A mai Erzsébet híd budai szakaszán, északi irányban már a római korban is volt katonailag védett átkelőhely, mindkét oldalán állandóan lakott településekkel. Jelentőségét növelte, hogy itt volt a legkeskenyebb a Duna, a budai oldalon sok volt a melegvízforrás, a Gellért-hegy lejtőin pedig szőlőt termesztettek. a St. István ideje lett Szent. A jelenlegi tabáni templom helyén vagy annak közelében épült Mária-templom, ahol az 53. sz.

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

Szent holtteste. Gellértet pogányok gyilkolták meg. ÍJ. Béla idejében a Szent János Lovagrend telepedett le, kolostort és kórházat építettek, a mai Rudas és Szent Imre fürdő termálvizét aknázták ki. A várost magyarok lakták, de 1526-ban a törökök elpusztították, majd 1541-ben teljesen elpusztították. Új város kelt életre a romokon: a budai hegyek vizét lecsapoló Ördagarok itt ömlik a Dunába. , amely mentén hamarosan török tímárok , délről menekülő délszlávok és persze magyarok is megtelepedtek. Cselebi Evlia híres útleírásában megemlíti Dekabháma városát, amely száz tímárt jelentett. Ebből a névből keletkezett a szláv Tabahán, latinul Tabana, majd az ilyen alakú magyar Tabán név. A lakosok többsége a kelet-görög kereszténységet követő délszlávok (más néven rákok), katolikus bosnyákok, parti dalmaták, más néven illírek és magyarok. Az egykori Mariakerket a törökök mecsetjévé alakították át. Tabán valóban keleti város volt: sok üzlettel, iparossal és többnyelvű lakossággal a gazdagság és a szegénység jellemzően egymás mellett volt. Amikor Buda 1686-ban felszabadult a török uralom alól, a Tabán teljesen elpusztult: a török lakosság elmenekült, a megmaradt szerbek és magyarok mellett megjelentek a német iparosok. 1699-ben a várost németül Reitzenstadtnak hívják. A török dzsámit visszaépítették templommá, az ortodoxok is templomot építettek, a Tabánt Pesttel összekötő csónakhidat a katonaság őrizte, sorra nyíltak meg az iparosok üzletei, műhelyei, felekezetenként iskolák a városban. 1809-ben az ortodox egyház egyházmegyévé alakult. A 19. század elején alig 10 000 polgár élt a városban. 1810-ben súlyos tűzvész pusztította a várost, a házak 60%-a megsemmisült. Ám az újjáépített város barokk és fonott központja a Budai Vár igazi ékköve lett. A várost számos híres ember lakta: Kazinczy Ferenc, Kölcsey Ferenc, Berzsenyi Dániel gyakran járt Virág Benedek, a 19. század eleji nagy magyar költő lakásában, de Döbrentei Gábor, a Magyar Tudományos Akadémia első titkára is híres. orvosok és mérnökök is éltek itt. 1790-től a városban orvos, gyógyszertár, több iskola, sőt közvilágítás is működött. Az utcákat naponta takarították, és a városi rendőrség tartotta a rendet. II. 1786-ban József áttörte a várfalat a kisváros felé, így Újkapon át szabadon lehetett közlekedni a vár és a Tabán között. Ez élénkítette a kereskedelmet a Tabánnal, a kastély lakói itt szerezték be mindennapi élelmezési szükségleteiket. Hogy

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

állandó csónakhíd pedig közvetlen összeköttetést teremtett Pest és a vár között, melynek előnye a Tabánnál "eldőlt". Sajnos a régi Taba már a múlté: 1933-ban az akkori városképet tönkretevő földszintes házak környékét lebontották, a megmaradt épületek a második világháború harcainak áldozatai lettek. Ma néhány épület maradt meg - a Szentpétervár körüli épületegyüttes. A Katalin-templom és Semmelweis Ignác szülőháza, a „Szarvas” étterem épülete – az egykor virágzó város emléke. Semmelweis a Semmelweis családból "Budáról".

József

–

Semmelweis

Ignác

apja

–

1800 eltiltás

mozgalom

Budára

Gyöngyöshermányról, (a mai Szombathely területén volt), ahol kereskedőként adóköteles polgár volt. A Tabánban először Simon Gerharddal nyitott közös üzletet, de 1806-ban bérelte a jelenlegi Apród utca 1-3. szám alatti épület teljes jobbszárnya Ugyanebben az évben, 1806. november 21-én a krisztinavárosi templomban letette a polgári esküt és a város teljes jogú polgára lett - szavazati joggal és szavazati joggal. . Boltjának helyisége Johann Meindlé volt, aki a földszinten a bal szárnyban egy kávéházat vezetett, de maga nem lakott abban. Semmelweis József szinte az egész emeletet kiadta lakásnak, ahol későbbi családja is lakott, valamint segítői és háztartási segítői. A földszinten borospincéket is bérelt, üzletében pedig bort árult. Vállalkozása - mai értelemben - igazi nagykereskedő volt: az élelmiszerek, gyarmati áruk, válogatott minőségi borok és szeszes italok mellett drága textíliákat, szöveteket, selymeket, bársonyokat, szabókellékeket, szőrméket és prémes árukat, konfekciókat értékesített. csizma, stb. Fennmaradt újsághirdetések szerint piperecikkeket, külföldi kölnivizet és női krémeket is árult. Boltja a legjobb helyen volt, a hajóhídhoz és az Újkapuhoz vezető út mentén, közel a katolikus és ortodox templomokhoz. A hely fontosságát bizonyítja, hogy amikor 1810-ben leégett a város, Semmelweis József is jelentős összeggel járult hozzá a ház újjáépítéséhez, nem akart „elköltözni” a város legforgalmasabb utcájából. 1823-ban vásárolt 55 szemben

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

az úgynevezett Demeter-házat és a „Fehér Elefántoz”-ra költöztette üzletét, ezzel felosztotta az üzlet területét, és az előzőhöz képest ötszörös területet tudott elfoglalni. Emellett az emeleten lakhatott nagy családjával, míg a földszinten, üzlete mellett nagy raktárait is elhelyezhette. Semmelweis József valóban a város egyik leggazdagabb emberévé nőtt fel, hiszen a kereskedelmi vállalkozásai mellett lakás- és telekügynökséggel is foglalkozott, négy házat és több városi ingatlant is birtokolt saját neve alatt, ill. eleje I s 1820-ban a tabáni iparcéh mestere lett. 1832-ben a távoli Pócspetriben bérelt 300 hektár földet, amelyen gabonát termesztett, amit a katonaságnak adott el. A nyereséget cégeibe fektette. Semmelweis József 1810. július 1-jén feleségül vette a 20 éves Müller Terézt, Müller Fülöp lányát, és rokonságba került Buda egyik leggazdagabb polgárával. Ebből a házasságból tíz gyermek született: Henrich József (1811. febr

l4.). Károly Fülöp (9. januar 1813/)

Fülöp Alajos (1814. április 4.) Julianna Anna Terézia (1815. szept. 13.). Fülöp Ignác (szül. 1818. júl.), Keresztély János (1820. jún. 12.), Ágoston (1821. július 4.), Alojzia (1823. június 10.), Mária Terézia (1827. január 18.) és egy halva született fiú (1832. augusztus 5.). Csak hét gyermek érte meg a felnőttkort. Az utolsó két leánygyermek kisgyermekként halt meg, az 1830-as népszámlálásban már nem szerepelnek, Müller Teréz 1844. március 26-án, Semmelweis József pedig 1846. július 11-én halt meg Budán, konkrétan a kastélyban, a Dísz tér 15. szám alatti saját házukban. Semmelweis József halálakor valójában Buda egyik legtekintélyesebb polgára volt, több olyan alapítványt vezetett, amelyek anyagi helyzetét mi sem jellemzi jobban, mint az, hogy apósa halála után (1841) ) hozzájárulással hagyta hagyatékának legnagyobb részét felesége rokonaira, csak Müller Fülöp házát tartotta meg, amelyet eladott, és a kapott pénzt a budai piarista gimnáziumnak adományozta, ahol fiai tanultak. Semmelweis József a feltörekvő német burzsoáziához hasonlóan (amely nemzedék hazai értelmiségünk meghatározó rétegét alkotta) nagy figyelmet szentelt gyermektanulmányainak. Semmelweis József mind a hat fiát beíratta a várban lévő érseki gimnáziumba, amelyet 1831-ben vettek át a piaristák. A hat Semmelweis fiú között volt Károly (később pap), Ignác és Fülöp Alajos (később az egyházközség tagja). kormányzótanács, majd az 56. sz

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

miniszteri tiszt a függetlenségi háború idején) kimutatta, hogy átlagos eredménnyel érettségizett a középiskolában, amely aztán középfokú végzettséget adott. Sok neves ember végezte ezt a gimnáziumot: például Lechner Ödön építész, Dusek Ferenc, a Szemere-kormány pénzügyminisztere, Lónyay Menyhért, a kiegyezés utáni második miniszterelnök, kiváló tudósok, közéleti személyiségek. A budai polgárság „iskolai szokásai” hasonlóak voltak a Semmelweis családéhoz. A polgárok körében szinte elvárás volt, hogy a gyerekek jó iskolában végezzék tanulmányaikat. Például Semmelweis Ignác osztálytársai szülei is hasonló helyet foglaltak el a városi társadalomban: órások, ötvösök, kereskedők, fodrászok, vendéglősök stb. volt a szülők bejegyzett foglalkozása. A nemzetiségi megjelölés is „vegyes” volt: német, magyar, illír, görög, szerb, macedón stb. Az iskolai jegyzőkönyvben azonban a német ajkú Semmelweis gyerekek mind apai, mind anyai oldalról magyarként szerepeltek, jelezve a család érzelmeit. . . Semmelweis Ignác testvérei Semmelweis József gyermekei közül hat fia és egy lánya érte meg a nagykorúságot, két fia felsőfokú tanulmányokat végzett (Károly katolikus pap, Ignác orvos), a harmadik fia - Fülöp Alajos - közalkalmazott, három pedig kereskedő lett. Utóbbi a budai Érseki Főiskolán is végzett. Ifjúsági képzésük nagyban hozzájárult cégeik sikeréhez és az adott területen való előrehaladásukhoz. A legidősebb fia - Semmelweis József (1811-1860) - középiskolában tanult közepes eredménnyel, majd édesapjával tanulta meg az üzleti élet "trükkjeit", olyannyira, hogy apja, aki egyébként csak személyesen intézte ügyeit, már az 1830-as években tevékenykedő fontosabbjait irányította, rábízták. A már említett Szabolcs megyei földvásárlás lebonyolítása és kezelése volt. Pontos dátum nincs arról, hogy Pesten mikor kezdte kereskedelmi tevékenységét, de 1840. május 18-án a pesti Belvárosi templomban feleségül vette Kozgleba Johannát, Kozgleba Béla tekintélyes pesti kereskedő lányát. 1838-ban - későbbi sógorával, ifjabb Kozgleba Bélával - közös üzletet nyitott a pesti Sebestyén téren (ma Veres Pálné utca eleje), 1842-ben pedig saját nagy élelmiszerboltot, gyarmati árukat, ill. "Cukorsvüve" nevű üzlet, ma 57

(Video) NEPHILIM ÉS A FIGYELŐK (Az idegen kapcsolat) – LA Marzulli

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

A Semmelweis és a Kossuth Lajos utca sarkán lévő épületben volt (az Újvilág utca 16. szám alatt, ami az ő tulajdona volt). A belvárosi templom anyakönyve szerint ifj. Semmelweis József. 1842. február 27-én tette le Pest város polgári esküjét - 12 aranyforint megfizetése után. Semmelweis de Jonge József boltja nagyon hasonlított édesapjának tabáni üzletére, itt is lehetett vásárolni mindent, legalábbis a város legjobb és legforgalmasabb helyén működött. Közel volt a Hatvani kapuhoz, az egyetemhez, és ez volt az első pesti bolt, ahol házhozszállítást is kínáltak. Apja halála (1846) után Semmelweis József további három üzletet nyitott a városban, és négy házat is vásárolt, amelyeket bérbe adott. Az 1850-es évek elején már a kártevő-kereskedő céh segédpénztárának vagyonkezelője volt, jelentős személyiség, mert amikor öccse - Semmelweis Ignác - visszatért Bécsből, és nem volt jövedelmező orvosi állása, felügyelő (fizetett) orvosként alkalmazta. a Szent Rókus Kórházban a kereskedőcéh által fenntartott tíz betegágyra. Bármilyen sikeres is volt üzleti életében, annyi tragédia történt családi életében: négy gyermeke közül csak egy érte meg a nagykorúságot: Semmelweis Károly (1850-1910) még gyermek volt, amikor édesapja meghalt, és egészen nagykorúságáig. , nagyapja lett a gyámja, és a Semmelweis cégek tulajdonosa is volt. A nagyapa nem volt olyan sikeres, mint a veje. Vállalkozásait egymás után tönkretették, és idegen kézbe kerültek. Semmelweis Károly latin és görög szakos tanár lett, és gyenge testi adottságai miatt nem nősült meg. Amikor felnőtt, az Újvilág utca l6-tól vásárolta vissza. alatti S. házat, de az 1870-es évek végén Kiskunmajsára költözött, ahol tanári állást vállalt és gabonakereskedelemmel is foglalkozott. 1881-ben kérte Szemerényi nevének magyarosítását, amit a belügyminiszter meg is adott. Az 1890-es években Bécsbe költözött, és a Mária Terézia Intézet latin tanára lett. Tüdőgyulladásban halt meg. Semmelweis Ignác bátyja, Fülöp Károly (1813-1898) volt a legbefolyásosabb ember, aki összetartotta a családot. Budán született 1813. január 9-én, tanulmányait a kastélyban lévő Érseki Gimnáziumban végezte kiváló eredménnyel. Korán elhatározta, hogy a papi hivatást választja, így középiskolai tanulmányainak utolsó két évét a Nagyszombati Szemináriumban végezte. 1836. március 26-án szentelték pappá az esztergomi bazilikában. Felszentelése után az Érsekújvártól nem messze fekvő Tardoskeddre, majd Komáromba osztották be, később Kemencen és Kürtben volt káplán, 1844-től pedig a pesti Szűzanya templom káplánja 58

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

lett. Végrehajtotta testvérei esküvői szertartását, és unokatestvérei és nővérei keresztelője lett. A fiatal pap a gimnáziumának és a pesti magyar hangulatnak köszönhetően lett nagy magyar hazafi. 1844-ben kérte vezetéknevének Szemerényire változtatását, és német nevű híveit is névváltoztatásra biztatta. (A zirci Semmelweiek közül többen is követték, akik Pesten éltek.) 1848 tavaszán lelkesen támogatta a magyar forradalmat, nemzetőröket és honvédeket toborzott, állami célokra gyűjtött pénzt. Nem nemzetőrnek nevelted magad, de amikor 1849. május végén a kormány visszatért Pestre, te deum-ot mondtál a központban lévő templomban. Amikor a szabadságharc elbukott és a megtorlások elkezdődtek, Szemerényi Károly „valódi bajba keveredett”, de a tisztelt pap megóvta a letartóztatástól és bebörtönzéstől: a plébánián a felsőbb egyház engedélyével házkutatásokat, kihallgatásokat tartottak. A fegyverletétel után a katolikus papokat érintő eljárásokban a felsőbb egyházi hatóságoktól is engedélyt kértek. Szemerényi Károly helyzetét rontotta, hogy rajta kívül három testvére is szerepet játszott a szabadságharcban: Fülöp közalkalmazott, Ágoston és János nemzetőr. Geringer Károly császári biztos és vikárius 1849. augusztus 13-án levelet intézett a bécsi székhelyű Koncz József esztergomi püspökhöz, amelyben érdeklődött az egyház álláspontjáról a magyar forradalomban részt vevő katolikus papok megbüntetésével kapcsolatban. Ebben a levélben kilenc pesti és budai katolikus papot említ, közülük az első Szemerényi Károly káplán. Róla említi Kossuth és a lázadás támogatását, a hívek befolyásolását az egyházban, toborzást a lázadó hadsereg nevében és adománygyűjtő kampányok szervezését. A levél hátterében az áll, hogy Haynau tábornagy 1849. augusztus 3-án levélben tájékoztatta Geringer kormányzót a pesti és budai katolikus papok (Szemerényi, Ráth, Déry, Stolz, Mrácz és mások) lázadó magatartásáról és hangsúlyozta. hogy ha az esztergomi érsek nem bosszulja meg a bűnözők gaztetteit, akkor a császári hadbíróság ítélkezik felettük. A levélben jelezte azt is, hogy Haynau jóváhagyta eljárását. A levél érdekessége, hogy Szemerényi Károllal kapcsolatban megemlíti, hogy sógora - nővére, Semmelweis Júlia révén - Ráth Albert budavári papnak, és együtt nagyon veszélyes emberek. Koncz püspök válaszában a levélben említett papok szigorú megbüntetését ígérte. Az esztergomi érsek gyorsan döntött: hét évre eltiltotta Szemerényi Károlyt a nyilvános papi tevékenységtől, bár a papi rendből nem zárták ki, de a hívekért misézni nem engedték, nem 59

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

egyházi segélyből élhetett. Az ítélet megosztott volt: nem akarta nyilvánosan megalázni a megvádolt papokat, nem adta át őket a bíróságnak, de nem is engedte, hogy határidőn belül nyilvánosan dolgozzanak. Szemerényi Károly a plébánia papi lakásából költözött ki, örökségéből testvére egyik házában lakott. A Kormányzótanács 1850. május 28-án elrendelte Podolsky J. pesti rendőrség biztosát, hogy Szemerényi Károly és Ráth József papokat helyezze felügyelet alá, és erről hetente írásban számoljon be. 1850 augusztusában Fülöp Károly öccsére, Szemerényi Alajosra is kiterjesztették a felügyeletet, aki a szabadságharcban szerepet vállalva csak kegyesen térhetett haza.

Vaders van Károly Szemerényi

az örökségéből élt, de a rendőri megfigyelés nyomasztó volt számára. 1852-ben például örömmel fogadta a Bécsben élő Stanislaw Sugalkowski lengyel herceg felkérését, hogy gyermekeivel együtt pedagógus legyen. Két évet töltött a herceg családjával, de miután Lébény József kudarcot vallott az uralkodó ellen, minden „gyanús személyt” kiutasítottak a császárvárosból. Visszatért Pestre, és 1856 után egyházi kötelesség nélkül misézhetett, így öccsét, Ignácot Weidenhoffer Máriához adta feleségül. Bár információ nem volt, egy forradalmi múltú pap nem sokat várhatott: 1860-ban Jankovich báró családjánál tanári állást fogadott el, amelyet 1865-ig töltött be, miközben az Esztergomi Főegyházmegyével levelezett különféle egyházi feladatokra. . Számára a kiegyezés fordulópontot hozott, 1867. július 6-tól a felvidéki Ógyallán volt adminisztrátor, egy év múlva itt nevezték ki papnak, 1873-tól pedig az udvari egyházkerület alispánja. 1876. augusztus 3-án Tardoskedden lett pap, 1876. augusztus 3-án pedig az újvári kerület esperesévé választották. 1888-tól a pozsonyi Szent Péter-templom kanonoki címével is kitüntették. Tardoskedden telket vásárolt, iskolát épített rá, és 10 000 arany alapítványt tett az isteni megváltóról elnevezett vallási rendnek leányiskola és gimnázium működtetésére. A szabadságharcban Szemerényi Károlyon kívül még három testvér vett részt: Fülöp Alajos (1814-,) harmadik gyermekként született a Semmelweis családban. Tanulmányait is a kastélyban, a Levy Gimnáziumban végezte, majd először apja cégében dolgozott, de az 1830-as évek közepétől Buda város pénzügyi igazgatásában vállalt állást. 1840-től a budai takarékpénztárnál könyvelő, majd főkönyvelő volt, talán az itt szerzett elismerésnek köszönhetően, 1846-tól a testület adminisztrációjában lett pénzügyes. Ez a munka 60

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

nem volt látványos, de a társadalmi súlya nagy volt, karriert garantáló állásnak számított. Alig két éve volt a Kormányzótanács tagja, amikor kitört a forradalom, és az első felelős minisztérium kinevezésével a régi hivatali rendszer összeomlott. Semmelweis Fülöp ekkor jelentkezett könyvelői állásra a Közlekedési Minisztériumban Széchényi Istvánnál, amit kiváló ajánlólevelei alapján azonnal el is nyert. Igaz, Semmelweis Fülöp 1848 áprilisában vonult be a Nemzetőrségbe, de a minisztérium alkalmazásában nem folytatta „katonai” pályafutását. Követte a kormányt Debrecenbe, és 1849 áprilisában kérte Szemerényi névváltoztatását, ami meg is történt. Amikor a magyar szabadságharc elbukott, Semmelweis (Szemerényi) Fülöp külföldre menekült (valószínűleg egy osztrák tartományban bujkált), és 1850 augusztusában olyan engedéllyel tért haza, amelyből kiderül, hogy rendőri felügyelet alá helyezték. Anyagi gondjai nem voltak, hiszen édesapja halála után tekintélyes vagyont is örökölt, bár korábbi életét nem tudta folytatni, amikor egykori hivatalnokként bekerült a „lázadók közé”, követte őket Debrecenbe, így ezért volt jó mesterember, komolyabb állásra nem is pályázhatott. A rendőrök az Újvilág utca 6. szám alatt találták meg - Semmelweis József egyik házában. Hamarosan vaskereskedést nyitott a Mérleg utca 5. szám alatt, amely az 1859-es népszámlálásban jó forgalmú vállalkozásként szerepelt. A lakhelye sem változott. 1863. szeptember 30-án a rendőrségi jegyzőkönyvbe bejegyezték, hogy felszámolta pesti üzletét, ingatlanát eladta és elhagyta a várost. Magánéletéről nincs információ: József bátyjának nekrológjában még szerepelt a neve, de az öccse, Ignác halálát bejelentő családi jelentésem nem. Valamikor 1863-1865 között halt meg, feltételezett székesfehérvári letelepedésének nyoma sincs. Nem alapított családot. 1850-től nem viselhette magyar nevét, mivel a geringeri kormányzóság rendelete megtiltotta a "lázadás idején vett" névhasználatot. (Ez Károly bátyjára nem vonatkozott, mivel 1844-ben megváltoztatta a vezetéknevét.) Semmelweis Keresztély János (1820-?) volt a harmadik testvér, aki 1848 nyarán vonult be katonának. Tanulmányait a budai gimnáziumban, ill. majd apja és saját kereskedelmi vállalkozásaiban dolgozott. 1848 tavaszán nemzetőr, majd ősszel nemzetőr lett, bár erről nem sok adat van. Családi emlékek szerint 1849 elején menekült el az országból testvéreivel, a Szemerényi nevet is felvette volna, de emigrációja idején János 61 helyett Semmelweis néven élt.

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

inkább a keresztségi nevet viselte. Londonban, majd Pozsonyban járt, később pedig textilboltot nyitott Bécsben. Egyetlen fia (Semmelweis János, 1868-1924) neves vasúti mérnök, unokája Szemerényi Oszvald (1913-1996) akadémikus és elismert nyelvész volt. A család ezen ágának zűrzavaros élete során az iratok elvesztek, és Semmelweis János unokája sem tudta nagyapja halálának pontos idejét. (Valamikor az 1880-as években halhatott meg.) A család legkisebb fia Semmelweis Ágoston (1821-?), aki testvéreihez hasonlóan a budai gimnáziumban tanult, majd haláláig apja vállalkozását vezette, később. saját céget nyit. 1848-ban ő is beállt a nemzetőrségbe és a szájhagyomány szerint őrmesteri rangot is kapott, de 1849 elején ő is külföldre menekült. Valószínűleg bátyjával, Fülöppel tért vissza 1851-ben. Apai örökségéből Pesten a Nádor utca 3. szám alatt - a Tigris Fogadóval szemben - "Gizkocsi" néven üzletet nyitott, amelyet az 1860-as évek közepéig vezetett, majd okok miatt eladta. ismeretlen, és a családi emlékek szerint állítólag Szombathelyre utazott, amit az is igazol, hogy a városban akkoriban volt egy ilyen híres kereskedő. Későbbi sorsa ismeretlen. Vele kapcsolatban meg kell említeni, hogy a Semmelweis család - Ignács és Károly halála után - "szétbomlott": a fényes értelmiségi pályát befutó rokonok alig tartották a kapcsolatot más ágakkal, családtagokkal, a szülőkkel, nagyszülőkkel. alig említették, lassan a feledés homályába merültek. A család elkülönült ágai általában rokonként emlegették "az ágyút" (Szemerényi Károly) és Semmelweis Ignácot, a többiek lassan feledésbe merültek. Feledésbe merült az idősebb Semmelweis József által teremtett óriási vagyon is, amely a család minden ágát segítette felemelkedésben. Természetesen voltak testvérek (pl. ifjabb Semmelweis József és Fülöp), akiknek a leszármazottai kihaltak, vagy egyáltalán nem léteztek. Akik külföldre vagy távoli városba mentek, azok lassan feledésbe merültek. Érdekes még a függetlenségi háborúban való részvétel pontos dokumentálása: a nemzeti hadsereg nem rendelkezett olyan szűk állománynyilvántartással, amely még ma is pontos információkat tudott adni. A csapatokban és hadtestekben szolgálatot teljesítő Nemzetőrség iratainak többsége elveszett, a mozgásban lévő csapatok „menet közben” toboroztak, előléptették és leszerelték a katonákat, akiknek nyilvántartása nem mindig jutott el magasabb parancsnokságig. A vereség után a 62-t próbálták biztos helyre tenni

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

archívumaikat, hogy ne kerüljenek az imperialisták kezébe. Az egyszerű honvédek esetében tehát nehéz megtalálni őket, ami a Semmelweis testvérekre is vonatkozik. A Semmelweis család egyetlen felnőtt nőtagja Semmelweis Júlia (1815-1910) volt, aki 1836. május 28-án ment férjhez Ráth Péter (1812-1873) gyógyszerész, a tabáni Szentháromság gyógyszertár tulajdonosa, a család régi ismerőse. A Semmelweis család és a Ráth család régi ismerősök és barátok voltak. A Szentáromsági gyógyszertár egy utcával arrébb működött a Fehér Elefánt bolttól, amelynek tulajdonosa Ráth József (1769-1835) patikus volt: gyermekei ugyanabba az iskolába jártak, néhányan a Semmelweis gyerekekkel egy osztályban. Ráth József egyik fia katolikus pap lett, a gimnáziumban tanult Semmelweis Károly szintén egy fiúval választotta a papi pályát, majd egyúttal üldözték is őket forradalmi magatartásuk miatt. Haynau mindkettőjüket börtönben akarta látni. A Ráth és a Semmelweis család sok tekintetben ugyanazt az utat járta be: mindketten német polgári családok voltak, akik buzgó tagjai lettek városuknak, a budai gimnáziumban nevelték fel gyermekeiket és nevelték igaz magyarokká. Ráth Péter gyógyszerész lett, a reformkorban tevékenyen részt vett a magyar gyógyszergyár tudományos és érdekvédelmi szervezetének megalakításában, a szabadságharcot is nyíltan támogatta, országos rendőrkapitányként, tisztséget is betöltött. a tabáni rendőrfőnök . Testvérei és gyermekei is értelmiségi pályát indítottak, öccse Károly (1821-1897) - a szabadságharc idején katonabíró volt - a kiegyezés után a királyi tanács képviselője, elnöke, majd elsőnek választották. az egyesült Budapest polgármestere . Ráth Péter a kiegyezés után igen aktív tagja volt a korabeli gyógyszerészeti közéletnek, fenntartotta gyógyszertárát, és az Országos Gyógyszerészeti Társaság alapítója és elnöke lett. Ráth Páternek és Semmelweis Júliának hat gyermeke született, gyermekeik az orvosi, mérnöki és jogi pályát választották. A Ráth család közvetlen baráti kapcsolatot ápolt Müller Fülöp (1761-1842) családjával, ami nemcsak a város közelségével magyarázható, hanem a két német származású család azonos nézeteivel és törekvéseivel is. Müller Fülöp gyógyszerész és Ráth József egyszerre telepedett le Budán, mindketten rohamos karriert tudhattak maguk mögött. A Muller család 63

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

Kölnben született a híres budai kocsiépítő, Müller Fülöp (1761-1842), akinek családjáról szinte semmit sem tudunk. Az biztos, hogy Bajorországban lett karosszériaépítő mester, aki egy híres bécsi gyárban talált munkát, és mesterségének kiváló dolgozója lett. II. József gyakran járt az irányítása alá tartozó területeken, és amikor visszatért Bécsbe, azonnal kamatoztatni akarta utazásai tanulságait. Magyar földön többek között az utak minősége és a városok közötti kapcsolatok hiánya miatt tiltakozott. Ez utóbbi orvoslására Bécs és Buda közötti postakocsi-összeköttetés építését javasolta. Udvarának egyik tagja 1784-ben arra akarta rávenni a bécsi postakocsigyár tulajdonosát, hogy költözzön Budára, létesítsen ott egy műhelyt, és onnan szállítson kiváló postakocsikkal a fejlődő magyar postakocsihálózatot. Helyette a mester első segédjét, Müller Fülöp mestert javasolta, aki ismét magára vállalta az izgalmas feladatot, és 1785-ben - a szükséges udvari segítséggel - megalapította műhelyét a Tabánban, amely gyorsan a város egyik nevezetessége lett. . Müller Fülöp valóban nagy karriert futott be Budán: a János téren, a Szerb Ortodox Egyházmegyétől nem messze megalapította gyárát, ahonnan a kikerülő postakocsik Budán és az egész Magyar Királyságban keresett bolttá váltak. Ő lett a postakocsi-hálózat szolgáltatója, amelyet állomásonként más-más bérlők üzemeltettek, de jelentős támogatást kapott a Kincstártól, hogy a szolgáltatási színvonal ne csökkenjen. Ez a körülmény némi bevételt és állandó megrendeléseket biztosított az autógyártónak. Müller Fülöp nőként került Budára. Első feleségét - Anderlin Mária Teréziát - még Bécsben vette feleségül, akitől 1790-ben Budán született lánya, Terézia - később Semmelweis József felesége. Anderlin Mária Terézia 1796-ban halt meg. A másodiktól Müller Fülöpnek még két lánya született. felesége, a harmadiktól Müller Bernát (1810-1901), a híres gyógyszerész és botanikus, egyetemi tanár. (A második házasságából származó lányokról szinte semmit sem tudunk, férjhez mentek és Budán éltek családjukkal.) Müller Fülöp valóban polgártörekvő volt, tehetséges iparos és kereskedő lett, és 1791. október 31-én tette le polgári esküjét. a budai Krisztinaváros plébániatemplomában 1815-ben városi tanácselnök, 1825-1830 között a város pénztárának felügyelője, majd alpolgármesterré választották. 64

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

Polgármesterré választása többször is szóba került, de cége vezetése miatt ezt elutasította. A Tabán egyik első ismertetője Franz Schams volt, aki 1822-ben megjelent német nyelvű könyvében a következőket írta Müller gyáráról: "...A Beickheimből ide emigrált Fülöp Müller mintegy 30 éve alapította gyárát. kocsis , kovács , lakatos, szíjgyártó és lakkozás precízen a saját környezetében történik, az egyszerű faragásoktól a művészi lakkozásig A termékek jósága és tartóssága, szépsége és íze és végül az a dicséretes precizitás, amellyel a gyártulajdonos a kiválasztás során fellép. Az alapanyagok és az egyes alkatrészek nagyon jó hírnevet építettek ki 30 éve fennálló cégének, csodálkoznunk kell az évek során felhalmozódott hatalmas, részben félkész, részben kész fakészletre. de a fogyasztást új faanyagok beszerzése kompenzálja.Az ebben a gyárban gyártott autók elsősorban a tartósságuk miatt szereztek hírnevet szerte Magyarországon.Legnagyobb vásárlója a posta,de vagonjait a fırangúiak is keresik, itthon és külföldön egyaránt. A tulajdonost mindenhol ismerik, a birodalom messzi vidékeiről rendelnek tőle." Müller Fülöp 1841. február 6-án halt meg „pajzsmirigy alulműködésben, a haldokló szentségeinek átvétele után", a Krisztinavárosi plébánia anyakönyve szerint. Ennek a bejegyzésnek az a jellemzője, hogy az elhunytat felszentelő papnak Nepomuk Dertsik János címzetes piarista püspököt és a testület tanácsosát vették fel, aki a tanácsülés miatt a temetés délelőtti szertartását lemondta, helyette elküldte. Vétsey Czigler Ignác letkéri apát és mezei felügyelő esperes.Ez felháborította a Müller és a Semmelweis családot.A családhoz írt levelében - Müller Fülöp régi barátjaként - Dertsik püspök széleskörű bocsánatot kért.A két család társadalmi részvétele és anyagi helyzete erre utal az is, hogy a temetési szertartás elvégzésére csak egy püspök "alkalmas" társadalmi rangjára A Müller család egyetlen férfi leszármazottja, Müller Bernát (1810-1901) abban az évben született, amikor legidősebb nővére lett a temetési szertartás. Semmelweis József felesége. A "bácsi" majdnem egyidős kort élt unokaöccseivel, például ifj. Semmelweis Józseffel egy osztályban tanult a Vári gimnáziumban.

Valóban a Semmelweis gyerekek mellett nőtt fel, mint egy testvéri 65 éves

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

kapcsolat alakult ki közöttük. Müller Bernát iskolai tanulmányai során inkább a természettudományok felé vonzódott, hiszen Müller Fülöp és Ráth József gyógyszerész barátsága erősen hatott rá. Ráth József Szentháromság patikája néhány méterre volt Müller házától, így mi sem volt természetesebb, mint hogy Müller Bernát - az iskola elvégzése után - Ráth Józsefhez került gyógyszerész tanoncnak. Nagy szükség volt rá, hiszen Ráth József fia (Ráth Péter) a gyógyszerészi diploma megszerzése után külföldi tanulmányútra ment. Müller Bernát 1829-ben tanoncvizsgát tett, és egy félévig ásványtant tanult a selmecbányai bányaakadémián. Útja innen Bécsbe vezetett, ahol az egyetem orvosi karának gyógyszerészeti intézetében végzett, majd tíz évig dolgozott különböző gyógyszertárakban. Az 1830-as évek közepén tért vissza, és már Ráth Péterrel dolgozott a Szentháromság gyógyszertárban. A botanika nagy munkása volt, Pestre való visszatérése után Sadler József botanika szakán botanikát tanult, nagy növénygyűjtő utakat szervezett, híres növénygyűjteményét hazai és külföldi folyóiratokban publikálta, és számos eddig ismeretlen növényt fedezett fel a Kárpátokban. . Apja halála (1841) után hagyatékából saját gyógyszertárat (Megválku gyógyszertár) nyitott. A magyar gyógyszerészképzést követte. 1850-ben a pesti egyetemen botanikából doktorált, majd 1854-ben orvosi magántanárrá választották az orvosi karon, de az 1848-as forradalomban tanúsított magatartása miatt (országos kapitány volt, ő is lett ingyenes gyógyszerszállító a hadseregnek) ezt a kormány nem erősítette meg, csak 1861-ben ismerte el. Egyúttal 1858-ban díszdoktori címet kapott a giesseni egyetem orvosi karán. Jelentős irodalmi tevékenységet fejtett ki, tekintélyes gyógyszerész volt, amikor az uralkodó az 1868-ban alapított Országos Egészségügyi Tanács egyetlen gyógyszerész tagjává nevezte ki. A magyar gyógyszerészeti és tudományos élet kiemelkedő szervezője, 1841-ben az egyik a Magyar Természeti Társaság alapítói, 1872-ben az országos gyógyszerészegyesület, a Gyógyszerésznyugdíjintézet. Hosszú életet élt, igazán dolgozott utolsó napjáig. Két felnőtt fia született - Müller Kálmán (1849-1926) orvos és Müller László (1855-1941) diplomata -, mindketten a választott szakterületük kiemelkedő egyéniségévé váltak.

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

Müller Kálmán gyermekkorának egyik meghatározó alakja Semmelweis Ignác volt, aki édesapjának nemcsak rokona, hanem igaz barátja is volt. Semmelweis szinte minden nap járt Müller Bernát lakásában, így természetes volt, hogy Kálmán orvosi hivatást választott. Soha nem "dicsekedett" ezzel a családi kötődéssel és "utalta" az orvosi pályára, nem hivatkozott rá, sok kortársa másoktól tudta meg az igazságot. Orvosi tanulmányait Pesten és Bécsben végezte, 1871-ben szerzett orvosi bizonyítványt. Hosszú külföldi tanulmányút után 1874-ben tért vissza Budapestre és a Szent Rókus Kórház orvosa, majd főorvosa lett. 1875-ben magántanári oklevelet szerzett a "hasi betegségek orvoslása és kórtana" tárgykörében. 1877-ben a Szent Rókus és "összes fióktelepe" igazgatója, 1890-ben pedig az összes kártevőkórház felügyelője. Élete legnagyobb feladata lett a „kórházi igazgatás”, kiváló testületté szervezte a fővárosi közkórházakat. Markusovszky Lajos után a háztartás-egészségügy legkiemelkedőbb szervezője, 1885-ben egyetemi tanár, 1889-ben tagja az Országos Egészségügyi Tanácsnak, 1897-ben elnöke, 1891-ben tagja lett. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsban a Sebészeti Egyetemen egészségügyet tanított, az Állam- és Jogtudományi Karon pedig orvos. Nemzetközi kongresszusok szervezője (1894, 1906 és 1909), amelyekért az uralkodó bárói rangra emelte. Mindezt szakmai munkája elismeréseként kapta, és a magyar orvostársadalom természetesnek vette. Bár 1912-ben nyugdíjba vonult, nem hagyta el a közéletet. Az alsóházban tartott beszédeiben a hazai közegészségügy magasabb szintre emelését szorgalmazta, így nagyrészt neki köszönhető, hogy a kormány állami misszióvá nyilvánította a tuberkulózis elleni küzdelmet. 1918 után visszavonult a közélettől, 1926. november 4-én hunyt el Budapesten. Életében híres "puritán" volt, soha nem felejtette el, hogy egy valamikor Budán bajorországi kocsis unokája volt, és még trónra emelkedése után sem akarta magyarra változtatni a nevét. . Magánéletében nem volt szerencséje, felesége, Heinrich Hermina 1877-ben, három hónappal lányuk születése után meghalt. Ezt követően Müller Kálmán nem nősült meg, és "híres legényként" élte le életét. Müller Kálmán a magyar orvostudomány egyik legnagyobb egyénisége. Volt idő az elmúlt fél évszázadban, amikor Müller báróra nem emlékeztek szívesen, a főváros 67

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

a kórházi üzletág igazi megteremtőjéről. Sokan nem szerették a "bárót", aki nem ismerte családtörténetét, érdemeit és ami a legfontosabb, egyéniségét. Müller Kálmán öccse - Müller László (1855-1941) - hasonlóan nagy karriert futott be. Müller László a pesti Piaristán, majd a Pesti-Bécsi Tudományegyetem jogi karán végezte tanulmányait, de kitűnt kiváló nyelvtudásával. Tanulmányait a bécsi Kelettudományi Intézetben folytatta, a nyugati nyelvek mellett törökül, arabul és több délszláv nyelven is beszélt. 1879-ben a bécsi külügyminisztériumhoz került, 1881-ben a monarchia isztambuli nagykövetségére osztották be. Elsősorban a monarchia balkáni érdekeit képviselte, és nagy szerepe volt a függetlenségét fokozatosan visszanyerő Bulgária nemzetközi elismerésében. Sokak szerint az ő kezdeményezése volt, hogy a Koburg-Kohary család kerüljön a bolgár trónra. Békítő szerepet játszott az 1897-es görög-török háborúban, Jeles diplomáciai munkásságát azzal ismerték el, hogy 1896-ban Szentgyörgyi nevű magyar nemességet kapott. 1896-tól rendkívüli nagykövetnek nevezték ki a Török Birodalom területén, 1900-ban Szófiában lett nagykövet. 1903-ban parancsot kapott, hogy térjen vissza Bécsbe, és a Külügyminisztérium Keleti Diplomáciai Minisztériumának vezetésével bízták meg - rendkívüli nagyköveti rangban. 1908-ban ismét nemzetközi jelentőségű megbízatást kapott, amikor a Bosznia-Hercegovina annektálása után kirobbant diplomáciai bonyodalmak miatt a monarchia a háború szélére került. Nagyrészt neki köszönhető a monarchia és Törökország közötti háborús feszültség oldódása, így 1910-ben ismét kinevezték isztambuli nagykövetnek. A balkáni és keleti ügyek elismert szakértője volt, nélküle szinte nem is lett volna bármilyen diplomáciai döntést hozott Bécsben. 1912-ben váratlanul Tokióba küldték nagykövetnek, de a háború kitörése után visszahívták, és megbízták a külügyminisztérium első osztályának vezetésével, amely a monarchia teljes diplomáciai kapcsolatait koordinálja. ami tulajdonképpen az általános helyettesi posztot jelentette a mindenkori külügyminiszternek. Ezzel egy időben a diplomáciai vizsgabizottság elnöki posztját is megkapta. Müller László nemcsak a külügyminiszter bizalmasa, hanem a miniszterelnök és az uralkodói kabinet tanácsadója is lett. Számára a monarchia veresége egyben diplomáciai pályafutása végét is jelentette: aláírta a Padovában aláírt átadási okmányt, majd tagja volt az Ausztriát képviselő delegációnak Párizsban.

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

képviselteti magát a béketárgyalásokon. Aztán nyugdíjba ment. Bécsben és Budapesten élt, majd az Anschluss után végleg Magyarországon telepedett le. Nem volt családja. Semmelweis Ignác egyenes leszármazottai Semmelweis Ignác 1857. június 1-jén feleségül vette Weidenhoffer Máriát (1837-1910), a kifinomult pesti polgár Weidenhoffer Ignác kereskedő lányát. A jelentős korkülönbség nem okozott gondot Semmelweiéknek, bár Weidenhofferék végül – talán a gyermekágyi láz miatt kirobbant üzleti vita miatt – gyanakodni kezdtek vejükre, és a visszaemlékezések szerint gyakran „őrült” lett. náci" a háta mögött" nevű. Semmelweis Ignác 47 éves volt halálakor, különösebb vagyona nem volt, így fiatal felesége és három gyermeke nehéz körülmények között éltek. Szüleinél éltek, mert jelentős vagyonukkal együtt , könnyen gondoskodtak lányukról és gyermekeikről.Az özvegy hihette a férje elleni szakmai támadásokat,de jóval később ismerte fel emberi és tudományos nagyságát.Az is igaz,hogy Semmelweis özvegyének és gyermekeinek semmi hiánya,talán mert fia, Semmelweis Béla (1862 - 1885) joghallgató adósságai miatt öngyilkos lett.A család - Szemerényi Károly kanonok hatására - 1879-ben Szemerényire változtatta családi nevét, amelyet az özvegy 1906-ban akart megváltoztatni. de a fennálló törvények nem tették lehetővé . Semmelweiss Ignác Antónia (1864-1942) 1882-ben feleségül vette Lehoczky Kálmán törvényszéki elnök leányát, akinek leszármazottai közül sokan még ma is élnek a házasságból született gyermekek révén. Semmelweis Antónia két fia – Andor (1885–1970?) és Kálmán (1889–1967) – 1895-ben királyi engedéllyel vehette fel a LehoczkySemmelweis nevet, mivel a Semmelweis családnév férfi örökös nélkül kihalt volna Magyarországon. . Lehoczky-Semmelweis Kálmán kiváló nőgyógyász, egyetemi igazgató. tanár lett, lánya révén leszármazottai vannak. Andor katonatiszt lett, II. A második világháború után Ausztráliában telepedett le, és bátyja haláláig alkalmi kapcsolatban volt a családdal. Nővéreik révén számos értelmiségi utód született, például Hüttl Tivadar (1919-1990) sebész, egyetemi tanár, számos sebészeti alapmű szerzője. 69

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

Semmelweis Ignác talán az egyetlen magyar az egyetemes orvostudomány történetében, akinek orvosi diagnózisa nemcsak sok anyát mentett meg a haláltól, hanem megváltoztatta az orvostudomány szemléletét és a gyógyulási folyamatot helyezte előtérbe a betegségmegelőzésben. A megelőzés lényegének megértése nem volt egyszerű folyamat, de nemcsak az orvosi gondolkodást, hanem a közegészségügy révén az emberi társadalmak biológiai és társadalmi felfogását is átalakította. A Semmelweis életét és munkásságát feldolgozó művek azt a családi eredetet és környezetet „keresik”, amelyből Semmelweis Ignác egy mondatban kitűnt. A magyar társadalom átalakulásának nagyon fontos közege. század elején a bennszülött Németország volt, amikor a magyar értelmiség kialakulásának fő mozgatórugója, urbanizációnk kulcsa lett. Az egykori Tabán „mikroklímája” meleg tükre a magyar viszonyokat, és nem közömbös a polgári eszmék terjedése iránt sem. A városban a német polgárok többsége magyar lett, nem kényszerítette őket senki. Jó példa erre a magyar szabadságharc időszaka, amikor a magyar németek - nem csak nevük magyarosításával - hittek a magyar haza haladásában és szabadságában (melynek gazdasági, társadalmi és civilizációs alapjaihoz is hozzájárultak). nagyon). Példa erre Szemerényi Károly és kilenc pest-budai paptársa, akiket magatartásuk miatt a Haynau Törvényszék megfenyegetett, igaz közülük csak egy volt magyar származású, a többiek német hittérítők. Magyarok, akik mindenkor tudták, mit kell csinálni. A Semmelweis család története tanulságos, nemcsak egy személy miatt, hanem annak a szellemnek a példája is, amely a magyar reformkorban nagy embereket formált. Irodalom ANTALL József: Semmelweis Ignác tabáni szülőháza és utolsó pesti lakhelye. Műemlékvédelem, 1966, 10(3), .1-9. ANTALL József: A családi titok és az iskola szerepet játszott a Semmelweis Persönlichkeit kialakulásában? Orvostörténeti Közlemények, 1968. 46-47. 95-126. MENNYISÉG

Josef:

Semmelweis

Ignác

hiányzó

Általános Iskola

Akadémia éve.

Kórtörténet

Közlemények, 1978, 83-84, 211-213. 70

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

János BARADLAI: De erreinning til dr. Bernat Müller. Geneesmiddel. Det klikkede. 1936. 44. 17(48), 213-216. István BENEDEK: Semmelweis en zijn tid. Gondolat, Budapest, 1967. György BERENTEY: Til minde om dr. Huttl Tivadar (1919-1950). Orvosi Hetilap, 1990. 131, 2883. Sándor BONNYAI jr.: Gegevens voor de biografie van Semmelweis. Bulletins voor medische geschiedenis, 1970. 55-56. 221-223. István DARVAS: Verklaring van Semmelweis' navn. Orvosok Lapja, 1947. 3(51), 2188. István DARVAS: Svar på de korte af Kálmán Lehoczky-Semmelweis. Orvosok Lapja, 1948. 4(8), 268-270 István DARVAS: Syv Semmelweis-problemer. Tidsskrift for ungarsk gynækolog. 1967, 30(5), 384-394. Sándor DÖRNYEY, Henriette DÖRNYEYNÉ DAPSY: Det første decennium van Semmelweis' huslige hiernamaal, I-III. Bulletins voor medische geschiedenis, 1968. 49-6-47 81-93: 1970, 55-56.123-155. ERNST, A.: Landesoberamtsrat Karl Semmelweis

65 év. Burgenland

Heimatblatter, 1971. Jg. 33. nr. 4.145-148. József FLEISCHER: Herdenkingsrede voor leraar Ignác Semmelweis. Medisch weekblad, 1872. 16, 775-786. György GORTVAY: Minde om Báró Kálmán Müller. Uitgeverij Pest. Budapest, 1-8. 1926. György GORTVAY, Imre ZOLTÁN: Het liv og arbejde af Semmelweis. Academic Publishing House, Budapest, 1966. Emil GRÓSZ: Herdenking van Kálmán Báró Müller. 1849-1926. Medisch onderwijs, 1932. 22(6), 781-793. Tibor GYİRY: Men jeg har et efternavn, Ignác Semmelweis. Budapesti Orvosi Újság, 1906. Aanvulling op nummer 23. Tibor GYİRY: Ignác Semmelweis. I Tibor Gyıry Masters in de geneeskunde. MTA Persbedrijf. Budapest, 1924. 95-119. János HALMAI: Men mindes om dr. Bernat Müller. Honing. Apotek. Videokamera. Det klikkede. 20. 1944. 4.231-263.

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

Jenı HORVÁTH: De 250e fødselsdag af de katholieke middelbare skole fra de Koninklijke Universiteit van Boedapest, 1687-1937. Sárkány trykkeri, Budapest, 1937. Gyula JÁKI: Dr. Hüttl Tivadar. (1884-1955). Hongaarse Chirurgie, 1956. 9. 1-3. Károly KAPRONCZAY: Kálmán MÜLLER. In. Kapronczay, Vizi E. Szilveszter /red./: Beroemde Hongaarse artsen. II. Galen, Budapest, 2001. 135-138. Károly KAPRONCZAY: En legende følger: de Semmelweis van Zirc. Aankondigingen van de medische geschiedenis. 2002. 178-181. 203-206. LEHOCZKY-SEMMELWEIS Kálmán: Verklaring van Semmelweis' navn. Orvosok Lapja, 1948. 4(8), 268. Kálmánné LEHOCZY-SEMMELWEIS: Herinneringen en mozaïeken van de familie Semmelweis. Bulletins voor medische geschiedenis, 1970. 55-56. 215-220. UNGARSK AVIS: Gesprek met Ignác Semmelweis. Magyar Hírlap, 2. oktober 1906. 5-6. Kálmán MÜLLER: Indledning. Ungarske mestre i medicin. MTA Press Company, Budapest, 1924. 7-45. Sándor SCHÉDY: Péter Ráth, kunst. Hetil. 1873. 12. 40-45. 725. Flóris RÓMER: Het oude ongedierte. Budapest, 1973. Jakab RUPP: Topografisk historie af Buda-pest og zijn omgivelser. Pest, 1868. SCHAMS, Franz: Volgeige beskrivelse van de koningshuizen van Haupt-Stadt Ofen i Ungarn. Königliche Universitats Buchdruckery, Buda, 1822. Lajos SCHMALL: Toevoegingen aan de geschiedenis van de hoofdstad Boedapest. Budapest, 1899. Lajos SCHMALL: De straten en pleinen van Boeda-Pest. Budapest, 1906. SEEDOCH, Johann: In memoriam Karl Semmelweis. Burgenlandische Heimatblatter, 1989. Jg. 51. nr. 4. 145-147. SEMMELWEIS,

Karel:

Ignaz

Filip

Semmelweis,

1818-1865.

Burgenland

Heimatblatter, 1965. 27(3-4), 97-101. György SILLÓ-SEIDL: De dood van Semmelweis. Anmeld læge skilt. Metropolitan Verlag, Frankfurt am Main, 1977. György SILLÓ-SEIDL: Sandheden om Semmelweis. Ariston Verlag, Genève, 1978. 72

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

Béla SZALAI: Kwartierstaat van de familie Semmelweis. I: György Gortvay, Imre Zoltán: Het leven en werk van Semmelweis. Academic Publishing House, Budapest, 1965. István SZAMATA: Oude reizen in Hongarije en het Balkanschierieiland. 1054-1717. Budapest, 1891. WALDHEIM, Fritz Schürer, af: Ignaz Semmelweis: sein Leben und Wirken. Hartleben, Wien, 1905.

Az osztrák siker a pestis elleni védekezésben a 18. században: a tengeri karantén módszerek a kontinentális körülményekre. Péter Balázs, M.D., Ph.D. 1 Kristie L. Foley, Ph.D. 2[e-mail védett]Eredetileg benyújtva 2010. október 20-án; közzétételre jóváhagyva 2010. november 5-én

Összegzés: Az utolsó nyugat-európai járvány (Marseille 1720-1722) után a 18. században ismételten pestisjárványok söpörtek végig Közép- és Kelet-Európán. A 18. század elején a Habsburg-monarchia meghódította az Oszmán Birodalom pestisjárvány sújtotta közép-európai részeit egészen az északi Balkánig. A konszolidáció érdekében a bécsi egészségügyi bizottság egészségügyi tanácsadói az 1730-as évek végétől rendszeresen módosították a tengeri karanténintézkedéseket a kontinentális feltételekre. Az 1750-es években a főbb keleti kereskedelmi utak határátkelőhelyei mentén egy sor tengeri kikötői típusú karanténállomást építettek hagyományos kordon higiéniával kombinálva. A katonai rendőrség feladata volt az összes feltételezett betegséghordozó (személyek, járművek, áruk és állatok) elkülönítése és megtisztítása. A számos királyi rendeletet a 73-as kódexben foglalták össze

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

Az egészségügyi szolgálat általános normája 1770. Az új rendszer döntő próbája az 1768-1772-es orosz-török háború volt. A Habsburg Monarchia északkeleti határán addig nem rendelkezett járványügyi infrastruktúrával, de a pestis elleni rendkívül sikeres intézkedésként néhány hónap alatt létrehozták. Ez a tanulmány a Habsburg-monarchia által bevezetett karanténrendszer sikerét magyarázza az egészségügyi ellátás általános színvonalának összefüggésében 1770-től. Kulcsszavak: 18. századi kontinentális pestis elleni védekezés, alkalmazott tengeri karantén szabályozás, Habsburg közegészségügyi törvény, magas szervezeti szabványok, Bevezetés Európa Oroszország és az Oszmán Birodalom által körülvett középső részein 1346-tól a 18. század utolsó évtizedeiig ismétlődő pestisjárvány-hullámok sújtották. Miután Ázsia nagy részét is uralták, az oroszok és a törökök Európát a Közép-Ázsiában és a Földközi-tenger keleti részén található endemikus pestisközpontokkal kötötték össze. Ezért az európai nemzetek katonai konfliktusai oroszokkal és törökökkel a Fekete-tenger és a Balti-tenger térsége közötti nagy síkságon közvetlenül ezekről az endemikus központokról terjesztették a pestist. Például, amikor a fertőzött oroszok 1709-ben Poltavánál legyőzték a svéd hadsereget, annak komoly következményei voltak Kelet- és Észak-Európára nézve. Balticumot (a Balti-tengertől keletre fekvő területet) 1709-1710-ben pestisjárvány pusztította el (Khan, 2004). A kontinens többi részén a pestis a szokásos módon a kikötővárosokban és a nagyobb kereskedelmi központokban fordult elő, és a 17. és 18. századi belső európai katonai kampányok enyhítették (Ell, 1984). A tipikus szárazföldi útvonal a tengeri kikötőkből indult, és három irányban terjedt el: az alföldön át a Rajna-vidékig, az Elba folyó mentén Csehországig és a Balti-tenger partvidékén át Kelet-Európába (Zietz, Dunkelberg, 2004). A 17. században a harmincéves háború (1618–1648), a katonai hadjáratok, amelyek a pestis gyors terjedéséhez vezettek a városokban és falvakban, voltak a pestis dinamikájának legfontosabb tényezői (Cipolla, 1973). A 17. század vége felé egy új közép-európai szárazföldi folyosót érintett a pestisjárvány, amely a Közel-Keletről a Balkánon keresztül haladt át Kis-Ázsián. A törökök megindították utolsó nagy offenzívájukat Közép-Európa ellen, de a döntő bécsi vereség (1683) után csaták sorozatát veszítették el, és kénytelenek voltak visszavonulni a Balkán északi peremére. 1699-ben a karlowitzi békeszerződés eredményeként a Habsburg Monarchia lett az új kontinentális hatalom, amely a Nyugat-, Észak- és Közép-Európából a Balkánon át a keleti régiókba vezető fő szárazföldi kereskedelmi útvonalakat irányította. Velence hanyatló erejével szembesülve a monarchia az észak-adriai régióban újonnan megnyílt szabadkikötőin keresztül belépett az Európa és a Földközi-tenger keleti részének tengeri szállításába. Mivel a kereskedelemösztönzés központi gondolata volt a feltörekvő merkantilizmusnak, a Habsburgok vállalkozói szelleme az új évszázad első felében egy sor pestisjárványnak tette ki a monarchiát, amelyek szörnyű következményekkel jártak. A kölcsönös kereskedelem és a hatékony járványvédelem fenntartása kiemelt prioritássá és kihívássá vált a központi közigazgatás számára. Az 1730-as évek végén az Egészségügyi Jogi Bizottság a 74. sz

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

Bécs új módszert javasolt a pestisjárványok megelőzésére és megfékezésére. Az egészségügyi tanácsadók összekapcsolták a kontinentális elszigetelési létesítményeket a tengeri karanténállomások pontos másolataival a keleti kereskedelem fő útvonalainak határátkelőhelyein. A Cordon szaniterek járványügyi "vasfüggönyként" működtek az állomások között, megszüntetve (vagy jelentősen korlátozva) az államhatár menti forgalmat. Az újonnan épített létesítményekben a Hadsereg Egészségügyi Szolgálatának tengerészeti szabályokkal kiképzett személyzete karanténba helyezte és fertőtlenítette az összes feltételezett szállítót (személyeket, járműveket, árukat, állatokat és személyes tárgyakat). Ezekkel a mediterrán kikötőkben bevált módszerekkel és szigorú katonai rendőrségi módszerekkel az 1750-es években végleg pestismentessé vált a Habsburg Monarchia. Számos királyi rendelet, amelyek a karantén tengeri szállításról szárazföldre való átállását kodifikálják, az 1770-es általános egészségügyi szolgálati normának nevezett kódexben foglaltak össze. Az 1768–1772-es orosz-török háború adta az első próbát a kontinentális karanténrendszernek, ahogyan azt az 1770-es Általános Norma vázolta. Egészségügyi ellátás. Ám amikor hírek érkeztek az első katonai akciókról és kisebb pestisjárványokról, már 1768-ban bevezették a kontinentális karantént, szigorúan összhangban az egészségügyi szolgálat általános normáival (HHStA, 1764-1775). Korábban a monarchia északkeleti határán nem volt módszer a pestis terjedésének megakadályozására vagy ellenőrzésére. Hasonlóképpen, Lengyelország, a Habsburg Monarchia önkormányzó szomszédja, amely nem vonatkozik a szigorú karanténintézkedésekre, több mint 250 000 emberéletet veszített a pestis következtében (Lesky, E. 1959). A Habsburg Monarchiában 24 órán belül csak két kisebb pestisjárvány fordult elő egyetlen megyében, amelyek 40, illetve 46 halálesetet okoztak (HNA, 1770). Számos elmélet létezik (az éghajlat változásai, a patkánypopulációk változása, a személyes higiénia kialakulása, az immunitás stb.), amely magyarázza a pestisjárványok feloldódását, először Nagy-Britanniában 1665 után (Bayliss, 1980), majd Nyugat-Európában 1722-ben. igazolható, hogy az empirizmus által évszázadokon át finomított karanténmódszerek megszakították a bubópestis-ciklus leggyengébb pontjait. Természetesen a zaklatásoktól mentes Nyugat-Európában ennek az állításnak nincs ellenbizonyítéka, hiszen a zaklatásmentesség önmagában nem fizikai bizonyítéka ennek a sikernek. Mindazonáltal, ha Európa egy pestisjárvány sújtotta térségében egyetlen állam létezett járványok nélkül, akkor okkal feltételezhető, hogy a 18. század második felében csak az egészségügyi rendészet speciális módszerei tartották fenn a Habsburgok gazdaságát és lakosságát. . Karanténok és elszigeteltség Az osztrák monarchia látványos sikere megmutatta, hogy a korabeli karanténintézkedések, ha kíméletlenül alkalmazták őket, teljes védelmet nyújtottak a közelgő pestisjárványokkal szemben. Ez azt jelenti, hogy bizonyítékokon alapuló orvosi ismeretek nélkül csak a társadalmi fellépések, mint például a következetes jogérvényesítés és a sikeres empírián alapuló joghatóság tudták megvédeni az országok egészségét és gazdagságát. A karanténnak mint megelőző intézkedésnek hosszú és jól ismert története van (Gensini, Yacoub, Counti, 2004). A karantént, mint elsődleges megelőzést azonban el kell különíteni minden másodlagos megelőző elkülönítési intézkedéstől. Ha visszatekintünk az elmúlt évezredekre, az Ószövetség írásai és a római császárok rendeletei inkább a beteg emberek elkülönítésére helyezték a hangsúlyt, nem pedig a fertőzésgyanúsnak látszó egészséges személyek szisztematikus fogva tartására. A középkori Európában a 14. századi fekete halál tette szükségessé először az emberek és áruk, a pestistől mentes és fertőzött tengerparti területek közötti forgalom és kereskedelem szisztematikus fogva tartását és megfigyelését. Lehet vitatkozni, hogy ez a fogva tartás és a 75

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

a megfigyelési folyamat volt a kísérleti epidemiológia első szisztematikus humán vizsgálata. A karantén "kísérletek" hasznosabbnak bizonyultak, mint az ősidők óta feltételezett akut betegségek lappangási idejére vonatkozó korábbi hipotetikus elképzelések. Ennek ellenére a Földközi-tenger nyugati részének sikeres karanténmodellje csak a pestis dinamikájára volt hangolva, és tökéletesen működött egészen a 19. század eleji kolerajárványok látványos összeomlásáig. Mivel a pestis a középkor során jellemzően a keleti ügyekkel foglalkozó kikötőkben tört ki, a velencei uralom alatt álló legsebezhetőbb adriai régióban kezdetben a 14. században bevezették a védekezési intézkedéseket. Az ismeretlen elsődleges fertőzési forrás ellenére a másodlagos kórokozók pontosan azonosították a hajókat, a legénység tagjait, az utazókat és a tengeri szállítás során szállított rakományt. A rakomány és az emberek feltartóztatásának legegyszerűbb módja az volt, hogy a hajókat a kikötőn kívül horgonyozzák és várakoztatják. Ezt a 40 napos passzív várakozási időt (olaszul karanta) 1348-ban vezették be Velencében. Az első aktív intézkedéseket (1377) Ragusában (ma Dubrovnik/Horvátország) dokumentálták a legjobban. Az őrizetbe vétel alatt a rakomány napsütéses és friss levegős tisztítását is elrendelte és ellenőrizte a kikötői hatóság. Kezdetben a fogva tartás 30 napról 40 napra emelése a helyi jogszabályokkal kapcsolatos bizonytalanságot jelezte. Érthető, mert a kikötői hatóság által adott pestismentes minősítés csak az ókori orvoslás „kivárás” elvén alapult. Végül a 40 napot biztonságosabbnak gondolták. Ha 40 napon belül nem mutattak ki bubópestis-esetet a karanténba helyezett személyek között, akkor azt feltételezték, hogy senki sem fertőződött meg, és a kereskedelmi áruk elvesztették fertőzésterjesztő képességüket. A bizonyítékokon alapuló mikrobiológia korszaka előtt ez figyelemre méltó eredmény volt, feltéve, hogy a megfigyelést és a tisztítást megfelelően, gondatlanság és emberi hiba nélkül végezték. A célkikötők objektív döntéshozatalának fejlesztése érdekében már a XVI. Mivel a hatóságok és a hajóparancsnokok rendszeres indulásokat és célállomásokat rögzítettek a tengeri szállításban, ezt a gyakorlatot alkalmazták a következő évszázadokban az egészségügyi bizonyítványok rendszerének bevezetésére és finomítására. A kapitányok írásos igazolást kaptak a járványügyi helyzetről az út során felkeresett valamennyi kikötőben. Később ezek a törvényjavaslatok lehetővé tették a jelenlegi járványhelyzethez igazodó különböző karantén időszakok kiszabását. A rendszer a 18. században a vonatkozó osztrák szabályozás szerint tökéletesen működött (Linzbauer, 1852-61, 683-761. o.). Az indulási tengeri kikötők és az út során meglátogatott kikötők háromféle számlát bocsátottak ki a tiszta, gyanús és piszkos definíciókkal. A piszkos nem valódi fertőzést jelentett, hanem a fertőzés nagy esélyét. A pestis egyértelmű jeleit mutató hajókat minden tengeri kikötőből kitiltották. Mivel a járványügyi minősítés kétoldalú (és gyakran ellentmondásos) kérdés volt, a rendeltetési kikötők négy kategóriát használtak: tiszta, tiszta, gyanús és piszkos. A szabad és tiszta megkülönböztetés lehetővé tette a külföldi kikötői hatóságok hitelességének megkérdőjelezését. A hitelesség azonban abszolút alapelv volt a haditengerészet számára, kivéve háború idején: "a hadihajók, a kikötői hatóság főnökének tanácsára figyelemmel, nem kötelesek bizonyítványt bemutatni, és szabad hozzáférést kell biztosítaniuk nyilatkozatot a kapitány becsületszavával erősítette meg." (Linzbauer, 1852-1861, II. 684. o.). A kereskedelmi tengeri szállításban ingyenes számlát csak a nyilvánosság által igazolt abszolút biztonság (konzuli vízum) és az indulási ország titkos információi esetén fogadtak el. Ezen kívül 76 hajó volt a tengeri út során

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

kvázi karantén előtti állomásként működnek, feltéve, hogy útközben nem érintkeztek potenciális fertőzési forrásokkal. Ezért a célkikötőben a kapitányoknak nyilatkozniuk kellett minden nyílt tengeren történt kapcsolatról (más hajók, kalózok, hajótöröttek). A Habsburg Monarchiában a tengerészeti egészségügyi bizonyítványok rendszerét az 1740-es években szó szerint szárazföldi kereskedelemre alakították át, de a nyomtatott bizonyítványokat csak az Isztambullal 1768 óta kötött kétoldalú megállapodás eredményeként vezették be. Amikor egy hajót "tisztának" minősítettek, megnyitotta az utat önkényes, minimum 7 napos karantén időszakok előtt, amelyek meghosszabbodhattak a különböző országok közötti kereskedelem javára, és néha valódi kereskedelmi háborút váltottak ki a part menti területeken. Az árukat (beleértve az állatokat és a személyes tárgyakat is) elkülönítették a kereskedőktől, és „tisztítással” dolgozták fel. Eleinte egyszerű és univerzális kitettség volt a friss levegőnek és a napsütésnek, de a 18. században a hatóságok már meghatározott listákat használtak a pestisre eltérő érzékenységű árukról. Amint az alább látható, ez az úgynevezett pestisérzékenység a különféle cikkekben és kereskedelmi árukban megbúvó fertőzött bolhák többé-kevésbé kedvező túlélési feltételeitől függött. Mivel a Brit-szigetek esetében a pestis terjedésének egyetlen módja a tengeri szállítás volt, Anglia a legjobb járványpélda a pestis elleni védekezésre tengeri karantén intézkedésekkel a földközi-tengeri kikötők mentén. A hatékonyság azonban a következetes kikötői hatóságoktól és az erős adminisztrációtól függött. Ezek nélkül az angol monarchia az 1660-as évek elején hiába próbált állandó karantént bevezetni az Európát pusztító pestisjárvány ellen. A Londonba tartó hajóknak a szokásos 40 napot kellett várniuk, de a hatóságok nem gyakorolták a rakomány tisztítását, és lehetetlen volt megakadályozni, hogy nappal illegálisan partraszálljanak az emberek, nem is beszélve a nap 24 órájában szolgálatot teljesítő patkányokról. nap esett. Ilyen körülmények között elkerülhetetlen volt a londoni nagy pestisjárvány 1665-ben. Több mint harminc év pestismentes időszak után a parlament 1710-ben fogadta el az első karantén-törvényt Anna királynő uralkodása alatt. Ezúttal járványtól tartottak az országban. balti régió. importált. A régi fenyegetés csak akkor tért vissza, amikor 1720-ban a franciaországi pestisjárvány híre érkezett. Az új karanténtörvény előkészítésének időszakában a kormány tanácsot kért és dr. Richard Mead (1673-1754) tudományos elméleteken alapuló ajánlásokért. Mead rövid értekezése a pestisfertőzésről és a megelőzés módszereiről. Ez volt az első olyan tudományos orvosi irodalom, amelyet szisztematikusan alkalmaztak a jogalkotásban (Zuckermann, 2004). Az árukat, az utasokat és a legénységet megcélzó első szisztematikus jogszabály azonban az 1752-ben elfogadott Levant Trade Act volt. A pestis által sújtott kelet-mediterrán térségből érkező hajóknak nyitott és jól szellőző rakományokkal kellett karantént tartaniuk biztonságos mediterrán kikötőkben, mint pl. Velence, Messina. , Málta, Livorno, Genova vagy Marseille. Bár a kikötői karantén elsődleges megelőzés volt (ahogy fentebb említettük), az elszigeteltség (a szó szó szoros értelmében is) körkörös elszakadást jelentett az országban uralkodó gócoktól az ugyanazon járványok által fenyegetett többi lakos számára. Azonban a 18. századi karanténállomásokon belül is bevezették az elszigetelést, amelyek kétrétegű belső rendszere fejlettebb volt. Például a határozott pestistünetekkel diagnosztizált férfiakat rövid időn belül elkülönítették a karanténban lévőktől, és haláluk után az állomás külön temetőjében temették el őket. 77

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

Az elszigeteltség klasszikus formáiban a szórványos belföldi eseteket, mint a járványok új gócait, a lehető legkorábban egészségügyi kordonként ismert fegyveres őrök vették körül. Az elkülönítést nagyon szűk helyeken végezték (ami vidéki körülmények között egy családi ház is lehet). Ennek ellenére az elszigeteltség eltérő volt a városi és vidéki területeken. A vidéken katonai kordont létesítettek, és a katonai közigazgatás minden szükséges intézkedést megtett. Az embereket otthon maradásra kényszerítették, és minden társasági eseményt betiltottak. A kutyákat, macskákat és más állatokat, különösen a baromfit, azért ölték meg, mert a korabeli orvosi doktrína szerint őket tartották a pestis fő hordozóinak. Az önkormányzatokat saját hatóságaik izolálták. Egy tipikus, 1771-ben kidolgozott közép-európai irányelv mutatja be a végrehajtott intézkedéseket (Torkos, 1771). A szerző, aki hallei, porosz egyetemi orvos, három részben tárgyalta a témát. Az első rész az országbírói biztosok városon kívüli intézkedéseivel foglalkozott. Távol utazók és áruk csak akkor léphettek be a városba, ha rendelkeztek az államhatár karanténállomása által kiállított egészségügyi engedéllyel. A hiteles egészségügyi bizonyítvánnyal rendelkező, de az ellenőrzéskor láthatóan betegek férfiakat nem engedték be. Humanitárius okokból a súlyosan beteg utazók külön házban lakhattak a város falain kívül. Az irányelvek második része a helyi járványok leküzdésére összpontosított. A fertőzötteket elkülönítették az egészségesektől, és ha egy beteg meghalt, minden ágyneműt elégettek, a holttestet pedig koporsókba helyezték, amelyeket gyorsan bezártak és a temető mélyén eltemettek. Egyéni megelőzésként mindenki köteles volt tisztán tartani a házat a rothadó kilégzés és az illatanyagok elégetése ellen. Figyelemre méltó ajánlás volt, hogy az emberek rendszeresen cseréljék a fehérneműt. A beteg betegeket úgy kezelték, hogy „a nyirokcsomókba vonják a gyulladást”, és elősegítsék a helyi gennyedést. Az utolsó rész a rászorulóknak nyújtott szociális szolgáltatásokról szólt, különös tekintettel azokra az emberekre, akik nem engedhetik meg maguknak a gyógyszert. Ingyenesen kellett kezelni őket, és minden költséget a bíró fizetett. Az osztrák kontinentális használat idővonala Bár az osztrák monarchia a 13. század végétől jelen volt az Adriai-tenger északi részén, uralkodóit soha nem érdekelte, hogy tengeri hatalommá váljanak és részt vegyenek a mediterrán kereskedelemben. Trieszt (1919-ig a monarchia fő haditengerészeti bázisa és kereskedelmi kikötője) először 1717-ben nyilvánították szabadkikötővé. A közegészségügyi igazgatás azonban 1725-ig figyelmen kívül hagyta a karanténintézkedéseket, az 1720-as marseille-i járvány ellenére. 1725 után Bécs vette át az irányítást minden területen. karantén újítások Velencében és más mediterrán városokban a kölcsönös kontinentális kereskedelem hasznára. Ez idő alatt VI. Károly (1711-1740) megbízta az Egészségügyi Bírósági Bizottságot, hogy az Adriától a Balkánon át a keleti Kárpátokig kikötői típusú karanténállomásokat hozzon létre az államhatáron. Míg a szárazföldi karantén elméletileg kivitelezhető volt, hatékonyságuk a földrajzi feltételektől és a szigorú törvényi végrehajtástól függött. Például viszonylag könnyen lehetett ellenőrizni az utazókat és a kereskedőket áruikkal a két nagyhatalmat elválasztó határfolyók síkságain. Minden, ami áthaladt ezeken a fő kereskedelmi útvonalakon, 78 volt

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

hivatalosan fertőzésgyanúsnak nyilvánították, mert az utazók és a kereskedők nem rendelkeztek semmilyen formális okirattal. Ennek ellenére ugyanezek a módszerek illuzórikusnak bizonyultak Erdély magas hegyeiben. A hagyományos csempészet rejtett utakon virágzott, megkerülve az „időrabló” karanténállomásokat. 1738 és 1744 között a Habsburgok által uralt Erdélyben és a Magyar Királyságban az abszolút fegyelem és az egységes végrehajtás hiánya miatt országos járvány terjedt el. Válaszul 1738-ban törvényhozták a hadiállapotot. A közegészségügyi szolgálat tagjait, nemeseket és közembereket halálbüntetéssel fenyegették, ha megszegik a közegészségügyi szabályokat. Sőt, mindenki egyforma büntetést kapott, ha csak a fertőzött betegeket és az elhunytakat rejtegette. Egy újabb nagy járvány megelőzése érdekében az Egészségügyi Bíróság Bizottsága új jogszabályt javasolt. Az új korszak ideológiai gerincét az „állami érdek”, „az alattvalók védelme”, mint a felvilágosult önkényuralom maximái alkották, amely először Mária Terézia (1740-1780) Habsburg-házi királyné idején alakult ki. A felvilágosult európai uralkodók támogatták a közoktatást és a közegészségügyet, hogy az alanyok új kísérleteket hajthassanak végre a mezőgazdaságban és az iparban, és megóvják őket a pusztító járványoktól, mint a gazdasági és katonai erő forrását. 1753-ban Mária Terézia új bizottságot hozott létre az Egészségügyi Bíróság számára, hogy felügyelje és harmonizálja az egészségügyi előírásokat. A bizottság legfontosabb orvosi tanácsadója és tagja Gerard van Swieten (1700-1772), Herman Boerhaave (1668) tanítványa volt. -1738), aki 1745-ben Mária Terézia személyi orvosa lett. Leghatalmasabb akadémiai pozíciója a Bécsi Egyetem orvosi karának elnöksége volt, amelyet 1749-ben személyesen hoztak létre. Van Swieten felügyelte a dékánságot az orvosi doktrínák és a közegészségügyi jogszabályok korszerűsítése mellett az udvar minden abszolutista intézkedését érvényesítette. Viszonylag rövid felkészülési időszak után 1755-ben született meg az első átfogó közegészségügyi rendelet "Az osztrák partokon végrehajtott közegészségügyi hatóságok általános szabályai és utasításai" (Linzbauer, 185261, II. 683-716. o.). Ezt a rendeletet "trieszti rendeletnek" nevezték el, az adriai tartományok fő kikötőjéről. A következő lépés a közegészségügyi büntetőjog felülvizsgálata volt. Számos rendelet követte az eredeti, 1738-as „haditörvény” törvényt, és egy 1766-ban kiadott átfogó rendeletben egyesítették (Linzbauer, 1852-1861, I. 771-775. o.). A cím szerint a karanténszabályok elkövetőit fel kell akasztani. A haditörvény-perek ugyanazzal a „demokratikus” eredménnyel végződtek a közemberek, a tisztek és a nemesek esetében. Ezzel a szélsőséges joghatósággal maga a monarchia is legyőzte az állam és a helyi katonai és polgári bürokrácia szokásos korrupcióját. Az 1760-as évek vége felé az Egészségügyi Bírósági Bizottság elkezdte szisztematikusan felmérni a tengeri ügyek mindennapi tapasztalatait és a kontinentális viszonyokra alkalmazott módszerek hatékonyságát. Ez az értékelés egy sor módosítást eredményezett, amelyek közül a legfontosabbat (a trieszti módosítást) 1769-ben adták ki „A trieszti Lazaretto és Dirty Port of Public Health Police and Economic Order” (AVA, 1769) címmel. Az egészségügyi bizottság átvette Velence legújabb szabályozását és a Földközi-tenger nyugati részének fő kikötőit (pl. Leghorn, Genf és Marseille). Végül az egészségügyi szolgáltatások általános normája (GNHS) kiterjesztett 79-es kódként

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

németül (Linzbauer, 1852-1861, I. 821-871) és latinul (Linzbauer, 1852-61, II. 535-571) 1770. január 2-án jelent meg. Miért sikerültek a karantén eljárások? A karanténállomások alapvető funkciója az volt, hogy megtörjék a kártevők körforgását azáltal, hogy a fertőzött bolhákat elkülönítik a patkányoktól, majd elpusztítják őket. A hajózási pestis háromféleképpen juthatott be a megyébe: az utasok és a legénység fertőzött bolhákat hordott a testükön, áruba rejtett bolhákat, a fertőzött patkányok a hajókról szökve megszállták a szárazföldet. Az empirikus karanténintézkedések tökéletesen illeszkedtek a bubópestis orvosbiológiai természetére és terjedésére. Feltéve, hogy minden manipulációt kompromisszumok nélkül hajtottak végre, úgy találták, hogy a pestis speciális megfigyelési és tisztítási eljárásokkal megelőzhető. A pestis terjedésének kortárs megértése szempontjából a 18. század tudósai fertőző és nem fertőző csoportokra oszlottak (Zuckerman, 2004). Tudományos doktrínák is megjelentek a jogszabályokban, például a GNHS 1770-ben. E törvény értelmében a pestis kórokozója „fertőzés” volt, amely fertőzött személyeken, állatokon, árukon és meghatározott tárgyakon (pl. érmék, levelek és személyes tárgyak) keresztül terjedt. ). A GNHS egy konkrét kontextusban magyarázza el a szennyeződés természetét, miközben foglalkozik a kereskedelmi áruk fogékonyságával: "Az árukat fogékonynak kell tekinteni, ha képesek – miután megkapták a fertőzött tárgyakból származó folyadékot – ellenállnak a fertőzés terjedésének, míg más áruk Sebezhetetlennek mondják, mert képtelenek erre a kommunikációra. A birodalom, mint az emberiség legjobb tanítója, tiszta fényt vet a terjedő fertőzésre immunis tárgyakra, és katalógusukat hamarosan több európai nemzet is megjelentette, akik bölcs szabályozással elkerülték a pestist. .." (Linzbauer, 1852-61, II.555) . Az ingyenes áruk teljes listáját 154 tétellel először az 1755-ös trieszti rendeletben tették közzé. Az eredeti meghatározáshoz kapcsolódóan a fertőzés egy levegőben lévő részecskének tűnt, amelyet meghatározott sugárzó erő hajt. Vitathatatlan, hogy a különböző áruknak eltérő járványjellemzőkkel kellett volna rendelkezniük, mivel képesek voltak a fertőzés megszerzésére és átvitelére. A fenti meghatározás alapján egyértelmű, hogy az Egészségügyi Bírósági Bizottság elkerülte a tárgyalt tudományos elméletek részleteit. A korrupt levegőről és más, nem fertőző eszmékről azonban semmit sem mondanak. A modern mikrobiológia és rovartan szerint a fertőzést a Xenopsylla cheopis keleti patkánybolhaként kell azonosítani. Ez a fő vektorbolha 65 mm magasra és 180 mm hosszúra ugorhat (WHO, 1983). Megmagyarázza a biztonságos védelmi távolságot a fertőzött tárgyaktól, állatoktól és betegektől, de a vektor által közvetített terjedési mód csak a dudorok esetében uralkodott. Ami az európai nagy pestisjárványokat illeti, óriási halálozási számmal, és minden biológiai és társadalmi tényezőt figyelembe véve, elkerülhetetlennek tűnik, hogy ezeket a járványokat a másodlagos tüdőbetegek által terjesztett cseppfertőzés okozza. Mindazonáltal komoly aggályok merülnek fel e pusztítások bubóniás vagy tüdőgyulladásos eredetét illetően (Twigg, 2003). Bár jelenlegi ismereteink az emberről emberre terjedésről hiányosak, a tüdőjárványok általában hűvös éghajlaton fordulnak elő, mérsékelt páratartalom mellett, és szorosan érintkeznek a fertőzött egyedekkel (Worsham et al. 2007). Yersina 80

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

pestis, mivel a kórokozó nem valódi levegőben szálló mikroorganizmus. A kritikus állapotú betegek gyengítő köhögésének szemtől szembe való kitettsége magyarázatot adhat az európai járványok rendkívüli halálozására. A pestisdoktorok közismert, madárcsőr formájú középkori maszkja mindenesetre kellő védelmet nyújtott a cseppfertőzés ellen. A karantén sikeréhez hozzájárul az is, hogy a bolhák nem fertőzik meg egymást, szaporítószerveik pedig mentesek maradnak a kórokozótól, így sem bolháról bolhára, sem generációk között nem terjed. Ennek eredményeként a fertőzött patkányoktól elkülönített bolhák önmagukban nem képesek fenntartani a pestisciklust (Perry, Fetherstone, 1997). A tengeri kikötőkben a tisztának vagy gyanúsnak minősített hajókat karanténba helyezték a mólón kívül, de a piszkos hajókat sikeres kezelés esetén; a kikötőt a patkányok úszóterületén kívülre helyezni (maximum 400-600 méter) (Internet, 2008). Ha a kikötői hatóságok veszélyeztették volna ezt a távolságot, a patkányok áthághatták volna a tökéletesnek tűnő karanténintézkedéseket. A bolhák ideális búvóhelyeként a legveszélyesebb áru a gyapjú-, pamut-, vászon- és selyembálák, illetve az ezekből készült textíliák voltak. Egy másik tipikus anyag a nyers szőrme volt bálákban vagy ruházati dekorációként. Például egy hölgy ügye szerepel a Bizottság egészségügyi bíróságának jegyzőkönyvében. 37 napig karanténban volt, amikor "fertőtlenített" szőrmével díszített ruhát viselt. Nem sokkal ezután pestisben megbetegedett, és néhány napon belül meghalt (HHStA, 1764). Nyilvánvalóan a karanténállomásokon gyakori hiperakut eset volt. A bolhák által elkerült kereskedelmi áruk (pl. mindenféle gabona-, fa- és fémáru) csak gyors takarítást igényeltek, még akkor is, ha az egész hajó "gyanús" volt. Például a búzát csak azért engedték át szitán, hogy elválasszák a "rossz" anyagoktól (kis papírdarab, zsinór stb.). A csomagolóanyag esetleges maradványait fogékonynak tekintették, pl. lehet, hogy elrejtették a Xenopsyllát. A gyors "tisztítás" után az árukat kiadták az uszálytársaságok várakozó ügynökeinek. A karanténszabályozásban mindig is fontosak voltak a kereskedelmi érdekek, amelyek egyensúlyba hozták a kereskedelem kiesését a lehetséges veszteségek számával. Például a legveszélyesebb árukon túlmenően a különféle áruk szelektív időszakait inkább kereskedelmi érdekek diktálták, nem pedig orvosi elméletek. Tipikus példa volt a szárított dohánylevél esete. Ha a kötegelt leveleket kiterítették és 7 napig szellőztették, akkor tökéletesen megtisztultak és szárazföldi szállításra bocsátották őket. Különleges esetekben a szigorú szabályok veszélybe kerültek, amikor az áruk kicsomagolása nagyon bonyolult lett volna, pl. mazsola nagy vászonzacskóban. Elképesztő manipulációkat alkalmaztak: a zacskókat gondosan vágták és csak négy szélén kátrányozták. A gyanús anyagba könnyű ki- és becsomagolást igénylő tételek (pl. kötél, zsinór, szalag, papír, lenből, kenderből vagy lószőrből készült zsákok) felbontására az állomásigazgató felügyelete mellett került sor. A fahordókat és egyéb mosható edényeket tiszta hideg vízzel kezelték, de a köteleket, zsinórokat, öveket, csomagolópapírt, len-, kender- és lószőrzsákokat azonnal elégették. A jogszabály az érzékenység és a nem fogékonyság mellett a harmadik kategóriát is figyelembe vette, vagyis azokat az árukat, amelyek különleges „erőt” sugároznak a pestis ellen: „Egyesek azt feltételezik, hogy az aromás anyagok önmagukban olyan erővel bírnak, amely képes megtisztítani az egészet. csomag .ezért ezek az áruk feldolgozás nélkül áthaladhatnak az állomáson, mások is ezt gondolják az élelmiszerekről, fémekről, vashuzalokról és sózott halról, de ragaszkodunk az általános óvintézkedésekhez, ezért 81

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

ezeket az árukat csak akkor kell kiadni, ha a csomagolás minden érzékeny részét eltávolították, megőrizték és szétválasztották” (Linzbauer, 1852-1861, II. 557. o.). Az aromás anyagokról (például egzotikus fűszerekről) általában úgy gondolták, hogy elriasztják a pestist. Bár vitatható, hogy az aromás anyagok elriasztják a kártevőket a csomagolásukban használt anyagoktól, a GNHS továbbra is megkövetelte, hogy a gyanús anyagokba csomagolt fűszerek ugyanolyan kezelést igényeljenek, mint a többi nem aromás anyagok. Ma már szimbolikus mértékként is értékelhető, de élettani tény, hogy a bolhák sok szaganyagot elkerülnek. Emellett a korábbi évszázadokban általános tapasztalat volt, hogy a szilárd patás állatokkal (általában lovakkal) naponta érintkező istállófiúk jobban védettek a pestisjárványok ellen, mint az általános populáció. Ahogy mondani szokták: "a lótakaró véd a pestis ellen." (Makara, Mihály, 1943). Bár tudományosan soha nem bizonyították, a szőnyegben felszívódó lovak illata elriaszthatta a bolhákat. A kereskedelmi áruk és konkrét tárgyak (pl. személyes tárgyak) manipulálásakor a friss levegőt és a napsütést használták hatóanyagként. Ennek az intézkedésnek a hatásának megértéséhez fontos megjegyezni, hogy a patkányoktól elkülönített bolhák elpusztulnak, ha a hőmérséklet 100 C alá csökken, vagy 400 C fölé emelkedik alacsony relatív páratartalom mellett (kevesebb, mint 70-80%). A 40 napos periódus szerint bebizonyosodott, hogy még kedvező hőmérsékleten (100C-400C között) és még a nem fertőzött, de nem táplált Xenopsilla is 38 napon belül elpusztul (WHO, 1983). A fertőzött bolhák kedvező éghajlati viszonyok között fennmaradtak volna, ha szárazföldön árukat szállítottak (pl. szőrmékben lakókocsikkal) és kereskedelmi hajókon (pl. gyapjú- vagy pamutbálákban). A tengerjáró hajók lakható menedéket nyújtottak patkányoknak, bolháknak és embereknek. Ráadásul a hajók gyorsabban mozogtak, mint a modern szárazföldi közlekedési eszközök (például tevék vagy kocsik). Sajnos a középkori és a korai újkor hadseregei, amelyek lassan haladtak nagyon szegényes egészségügyi kultúrájukkal, ideális környezetet biztosítottak a nagy, társult kommenzális patkány- és egérpopuláció számára. Az Oszmán Birodalom hadjáratai például Isztambulból indultak Közép-Európába (kb. 900 mérföld távolságra), és csak 6-8 hét alatt értek el az északi Habsburg tartományokba (Cartledge, 2006). Kétségtelen, hogy a karanténállomásokon dolgozók szorosan érintkeztek fertőzött utasokkal, árukkal, állatokkal és konkrét tárgyakkal (pénzzel, levelekkel és személyes tárgyakkal), és ismételten szennyeződésnek voltak kitéve. Közvetlen érintkezést vagy akár annak gyanúját, az úgynevezett keveredést küszöbön állónak nyilvánították, amikor valaki "testi kapcsolatba került személyekkel, állatokkal és tiltott tartományokból származó árukkal". (Linzbauer, 1852-1861, II. 549). Ennek ellenére még ez a közvetlen érintkezés is elkerülhetetlen volt, miközben a szolgák speciális árutisztítást végeztek a karanténraktárban. Ezért a takarítás ideje alatt ugyanazok a tároló helyiségekbe voltak bezárva. A fő probléma az „érzékeny” gyapjú-, pamut-, lenvászon- és selyembálák kezelése volt. De (hogy elkerüljék a további bolhacsípéseket és a szolgák késedelmes válaszát) a törvényhozók megtiltották, hogy ezeken a bálákon aludjanak, ami bizonyára kívánatos lehetőség volt a raktárakban elszigetelt szolgák körében. Mindazonáltal a GNHS bocsánatot kért ezért a tilalomért, és dicsérte ezeknek az embereknek a szolgálatát, amiért nagyon hasznosakat tettek az egész társadalom számára. A legjobb megoldás lett volna a bálák teljes kibontása, de ez a korlátozott tárolóhely miatt nem volt reális. Ezért a bálákat felül nyitották, vízszintesen fektették le, és a kellő levegő behatolás elérése érdekében a szolgák csupasz karjukat beledugták a bálákba, hogy az anyag laza és áteresztő legyen. A jogalkotás puszta karjának hangsúlyozása kiváló példa volt a 82-re

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

a bolhák elrejtését célzó sikeres empíria a közegészségügyi tisztviselők bőrére ugrott. Miközben megölték őket, a szolgák befejezték a tisztítás "friss levegő hatását". Hangsúlyozni kell, hogy a közép-európai katonai bázisokon csak a 20. század elején alkalmazták az úgynevezett "laktanyamódszert" a bolhák oltására. Egy mezítlábas katona sétált a padlón, és végül megölte a lábára ugrott bolhákat (Makara, Mihályi, 1943). A többi személyzetnek biztonságos távolságot kell tartania minden lehetséges szennyezőforrástól (pl. orvosi vizsgálatok, vallási szolgálatok, étkeztetés, biztonsági ellenőrzések során). Sajnos a GNHS-ben vagy bármely más jogszabályban nincs pontos mértéke a "biztonságos távolságnak" a legveszélyesebb tevékenységre, azaz az orvosi kutatásra vonatkozóan. A szabályokat szóról szóra be kell tartani, amikor a karanténsebészek a meztelen utasokat megvizsgálták a recepción, majd minden ezt követő napon a kibocsátásig. A távellenőrzés azonban nem volt fejlett diagnosztikai tevékenység. A meztelen egyének ágyékában vagy hónaljában csak bubókat (megnagyobbodott nyirokcsomókat) kerestek. Az ellenőrzéssel kapcsolatban ma felmerülő kérdésekre az 1769-es trieszti törvénymódosítás 39. paragrafusa ad választ. Ez az egyetlen hely, ahol a férfiak és nők, az alacsonyabb és magasabb társadalmi státuszú férfiak osztályozása részletesen kifejtette: „az embereknek meg kell jelenniük a fedélzeten. hajó a közegészségügyi tiszt elé a hullámtörőn, hogy normál körülmények között megvizsgálják, kivéve a hölgyeket és a kapitányt, akik csak a szokásos testrészeiket érinthetik meg" (AVA, 1769). Az "érintni" egyértelmű felöltöztetett személyekkel való fizikai érintkezés meghatározása, de a szakértők és az Egészségügyi Jogi Bizottság tagjai minden további magyarázat nélkül figyelmen kívül hagyták, néha elkerülhetetlen volt a látszólag beteg betegek fizikai érintkezés útján történő vizsgálata is, de ebben az esetben a sebészt vagy az orvost karanténba kellett helyezni ugyanúgy, mint a ténylegesen zárt populáció. Mint minden fertőző betegségnél, a természetes immunitást is figyelembe kell venni azoknál, akik túlélték a pestisfertőzést. A hosszú távú tagoknak természetes immunitást kell szerezniük ahhoz, hogy túléljék a napi tevékenység során ismétlődő érintkezéseket. Enélkül a természetes immunitás gyors hanyatlása az idő múlásával megmagyarázhatja a járványhullámok visszatérését 2-5 éves ciklusokban (Drancourt, Raoul, 2002). A közelmúltban a CCR5-∆32 HIV-1 védő allél viszonylag magas gyakoriságát Európában többek között a Yersinia pestis fertőzés elleni korábbi párhuzamos védekezés közvetett bizonyítékának tekintik (Nagy, 2006). Mindazonáltal a közép-európai lakosság körében végzett közelmúltbeli eredmények azt mutatják, hogy ennek a magas frekvenciának az eredete a középkor fekete halála előtti időszakra vezethető vissza (Zawicki, Witas, 2008). Nevezetesen, a karanténállomások személyzete szerint még a fiatal felnőtt férfiaknál is a legmagasabb a pestisfertőzés áldozatává válásának kockázata a lakosság körében (Ell, 1984). Sajnos a Habsburg-archívumban nincs feljegyzés a karanténállomásokon dolgozók halálozásáról. A legveszélyesebb árukat kezelő hivatalnokokat enyhe pestisfertőzés ellen oltották be, vagy nem sokkal azután, hogy a közegészségügyi szolgálatban dolgoztak, el kellett halniuk. Dokumentált azonban, hogy a sebészek leggyakrabban veszélyes kapcsolatba kerültek gyanús személyekkel. 1765-ben a bécsi udvari egészségügyi bizottság azt javasolta a királynőnek a kancellárián keresztül (feljegyzés az udvari kancelláriának az udvari egészségügyi bizottság 1765. szeptember 1-i ülésének jegyzőkönyvével), hogy nevezzen ki egy másik sebészt a karantén előtti állomásokon, mert "ez ellentétben a közegészségügyi előírásokkal, hogy a vizummal érkezett személyeket vizsgáló sebésznek ugyanúgy meg kell vizsgálnia az ugyanazon a napon hazabocsátott személyeket is... ezért indokolt a 83.

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

másik sebész kijelölésére, ezen kívül szükség esetén két sebész helyettesítheti egymást, vagy a debridementnél a felügyelőt is helyettesítheti. (HHStA, 1765). Személyekkel, személyes tárgyakkal és állatokkal való bánásmód Az áruk ingyenes minősítése mellett a 18. században csak két hagyományos, 7 vagy 40 napos időszak volt a kikötőkben a tiszta és gyanús dolgokra. Tiszta számlával az utasok és a személyzet elhagyhatta a hajót, és azonnal átszállították őket a kikötői karanténállomásra. A magasabb szintű személyi higiéniásnak tartott emberek egy egyszerű intézkedéssel váltak bolhamentessé: "Amikor az utasok, a kapitány vagy a tulajdonos és a hajótisztviselő levetkőzik és új, nem fertőzött ruhát vesznek fel, bő 5 napjuk van karanténba kerülnek, ezért 5 nappal korábban szabadulhatnak. Az alkalmi tengerészek számára semmilyen okból nincs előny. Mindazonáltal 5 nap juttatás jár a Királyi Haditengerészet és a Kereskedelmi Flotta tisztjei számára is. (Linzbauer, 1851-1862, II. 691. o.). 7 napos karantén mellett mindössze 2 nap megfigyelésre volt szükség. Mivel a hajók virtuális karantén előtti állomásként működtek, feltételezve, hogy nem észleltek gyanús jeleket a fedélzeten, kicsi a kockázata annak, hogy két nap megfigyelés után elengedjenek embereket. Természetesen az embereknek 40 napig megfigyelés alatt kellett maradniuk, ha gyanúsnak minősültek. Az étkeztetés kritikus probléma volt az összes karanténállomáson. Az utazók és üzletemberek, akiknek külön kellett fizetniük az étkezésért, a karanténon kívül vásárolhattak élelmet. Ennek a tranzakciónak a hangulatát az 1755-ös trieszti rendelet részletezi: "az átutalást egy hosszú rúd végére erősített kosárral kell végrehajtani, de az ételért fizetett pénzt csak ecetes vagy sós vízben lehet felvenni. ." (Linzbauer, 1851-1862, II. 707. o.). Tizenöt évvel később a GNHS növelte a réz és ezüst (vagy arany) érmék tisztításának biztonságát azáltal, hogy forrásban lévő sós vízbe helyezte őket. Sőt, ha valóban járványveszély volt, forrásban lévő ecetes oldatban tisztították meg a pénzt. A bécsi jegybank 1762-től öt címletben (5-10-25-50-100) bocsátott ki papírpénzt, de a nemzetközi kereskedelemben csak szórványosan használták, a személyes tárgyakat, például iratokat, leveleket, ruhákat vagy egyéb különleges tárgyakat nagyon jónak tartottak. veszélyes . A fehérneműt azonnal kimosták, míg a felsőruházatot tartósan friss levegőn akasztották. Az értékeket a tulajdonosok megőrizték, és bizalmasan kezelték. Az utazók és kereskedők számára, akiket külön létesítményben izoláltak, személyes őr végezte a tisztítást. A papírokat kénégetéssel füstölték, de fenyegetéskor az iratokat és a leveleket felbontották és forralt ecetes oldattal gőzölték. A rendkívül érzékenynek minősített mintákat tartalmazó kereskedelmi leveleket külön dolgozták fel. A mintákat eltávolították és azonos típusú áruként vámkezelték. A fejlett empirizmus legjobb példája a fegyverek fejlesztése volt. Az állomás bejáratánál biztonsági okokból fegyvereket vittek el. Mivel fémből és fából készültek, általában nem érzékeny kategóriába sorolták őket. Ennek ellenére a fegyverek egyes részei (pl. hüvely) és a lőfegyverek tokjai törékeny anyagból készülnek. Ezért szétválasztották és megtisztították őket, mint az azonos típusú bőrárut és textíliát. Az állatok tekintetében a GNHS-nek nem volt korábbi olyan besorolása, amelyet át lehetne vinni a tengeri jogból. Bevett gyakorlat volt, hogy a legénység tagjai házi kedvenceket tartottak a fedélzeten, és néha egzotikus állatokat is szállítottak látványos eseményekre. Ezeket az állatokat 84-ben kellett biztosítani

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

karanténállomások a kikötőben, a trieszti rendelet 4. fejezete szerint: "a vadon élő állatokat és minden más fajt le kell láncolni, és a nagyobb biztonság érdekében kennelbe kell helyezni vagy külön ketrecekbe kell zárni" ((Linzbauer, 1851-62, II. 690.) Komoly problémákat okoztak a szárazföldi kereskedelemben és szállításban lévő állatok A karanténállomásokra teherkocsik érkeztek igásállatokkal (ökrök vagy lovak), az igásállatokat a karanténállomásokon elhelyezték és azonnal elkülönítették. Ezen kívül a szarvasmarhákat behozták a karanténállomásokra. vágás A nem fertőzött szomszédos megyékből származó állatállományt az egyik legjobb védekezésként hideg vízben öblítették le, a Határ folyó zátonyainál az áramlás ellen hajtották az állatokat, de ezt a módszert csak a rövidszőrű vagy rövidszőrű bolhák túlélésére alkalmazták. . hosszú szőrű állatokon, ezért ezt az egyszerűsített eljárást megtiltották például a juhokon, a leggyakrabban behozott fajokon A kóbor állatok is átlépték a határt. A gyanú szerint ők a fertőzés terjedésének fő hordozói. Ezért ha a A karanténállomás kapujában őrködő őr kóbor kutyákra vagy macskákra lett figyelmes, és azt mondták neki, hogy „hajtsa el őket, és ha ez nem sikerül, lője le” (Linzbauer, 1851-1862, II. 707). Ott voltak az utasok, az igazgató és más tisztviselők házi kedvencei. A háziállatok tartása során a személyzet szigorú fegyelmi eljárással szembesült: "Az igazgatók és más tisztek nem tarthatnak madarat, macskát és kutyát, hacsak nincsenek bezárva vagy leláncolva, ellenkező esetben ezek az állatok az állomás lezárt területére kerülnének." ((Linzbauer, 1851-62, II. 562). A szabad madarakat is kárhoztatták a pestis terjesztésére, de technikailag lehetetlen volt távol tartani őket, utóbb semmilyen jogszabály nem rendelkezik róluk. Végül a patkányokról soha nem esett szó Bármilyen rendeletben Karantén időszakok és a kontinentális átálláshoz tárgyalt intézkedések A tengeri szabályozás szerint a 40 nap csak a karantén utolsó szakasza volt. Több időigényes eljárás előz meg Gyanús és piszkos esetekben a rakteret kezdetben lezárták, és csak a dobozokban lévő férfiak személyes holmiját vitték el. felvitték a legfelső fedélzetre, kinyitották, megfigyelték és a 3.-5. napig kitették a friss levegőre.Ezt követően a férfiakat személyes tárgyaikkal a karanténállomásra vitték.A következő lépés az ún. előtisztítás, azaz a A rakteret kinyitották, és a legveszélyesebb rakományt a legfelső polcra helyezték, kicsomagolták és friss levegőn manipulálták. Legalább 10 napig tartott, amíg a patkányok az alsó fedélzeten maradtak, vagy az előtisztító asszisztensek megölték őket. Ha a tétel több helyet igényelt, mint a teljes lemezfelület, a tisztítást 10 napos időközönként megismételtük. Objektíven ezek a manipulációk a bolhák radikális eltávolítását és elpusztítását szolgálták alacsony friss levegő hőmérsékleten. A teljes procedúra után az árut a kikötői karantén raktáraiba szállították, és innen indult a 40 napos karantén. Ma már triviális, hogy az emberekben, minden lehetséges fertőzési forrástól végérvényesen elválasztva, a 40 nap még az oltás és az első tünetek megjelenése közötti leghosszabb időszakot is meghaladta (bubópestis esetén 2-8 nap). Ez azt jelenti, hogy soha nem kellett 40 nap ahhoz, hogy igazolják a betegséget azoknál az embereknél, akiknél lehetséges fertőzés. A karanténban lévő populációkban 8 nap elteltével fellépő megnyilvánulások valószínűleg a később ugyanabba az intézménybe bevitt személyekkel való keresztfertőzésből vagy a szállított szennyezett árukkal való érintkezésből származtak. 85

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

A kontinentális körülményekkel kapcsolatos tapasztalatok egyértelműen azt mutatták, hogy az egyszerű 7 és 40 napos modell nem volt megfelelő a pestisjárványok terjedésével szemben. Kifinomultabb intézkedéseket igényelt az olyan hajók meghiúsult karantén előtti funkciója, amelyek az út során elszigeteltek voltak, másrészt nem volt lehetőség a hajó tetején a tervezett tisztításra. A Habsburg-kormány azonban a határátkelőhelyek legveszélyesebb helyein igyekezett hasonló létesítményeket kialakítani. A hajók felső fedélzetének modellezéséhez a főpályaudvartól biztonságos távolságra előkarantén állomásokat (ún. piszkos) terveztek. A határfolyókkal rendelkező lakatlan szigeteket részesítették előnyben ezeknél a létesítményeknél, de minden intézkedést rövid távon valósítottak meg az isztambuli status quo elleni fellépésként. A diplomáciai jegyzékváltás miatt az építkezés minden előkészülete leállt. egy lakatlan dunai szigeten, és 1757-ben helyreállították az eredeti állapotokat (Kriegsarchiv, 1738-1775). Mivel a keleti vidékekről érkező utazók és kereskedők mindig gyanakodtak, a Habsburg-jog soha nem használta a 7 napos időszakot kontinentális körülmények között, hanem a 7 nap általános szorzási egységként határozta meg a 21, 28 és 42 napos időszakokat. Török határ. A kereskedőket és az utazókat hivatalosan 21 napig tartották fogva. Ezt a bázisidőszakot a valós veszély legkisebb jelére is meghosszabbították 28 napra, és azonnal 42 napot rendeltek el, ha a szomszédos török tartományokban igazolták a pestisjárvány virtuális gócpontjait. A merkantilizmus szelleme mégis akkor szembesült a legnagyobb kihívással, amikor általános járvány tört ki a határon túl. Csak két lehetőség volt: (1) bezárják a határállomásokat, és katonai blokádokat rendelnek el azokkal a katonákkal, akik figyelmeztetés nélkül lelőttek minden embert és állatot, amikor megpróbálták átlépni a határt, (2) meghosszabbítják az időszakot 84 napra a karanténállomásokon. A viták az 1760-as években a New Comprehensive Legislation (GNHS) előkészítésében tetőztek. Végül a közegészségügyi döntéseket veszélyeztették a kölcsönös kereskedelemből származó nyereségek és veszteségek. A problémát többször tárgyalták az egészségügyi bírósági bizottság ülésein. Egy 1764. november 11-i rendkívüli ülésen a Bizottság tagjai a kereskedelem teljes felfüggesztése helyett 84 napos időszak általános bevezetését javasolták a királynőnek. Egyetlen orvosi tanácsos 84 napon keresztül hasonlította össze Velencét és a Habsburg Monarchia kontinentális határait: „Nincs teljes bizonyosság a közegészségügyben, és nem szabad megengedni, hogy az itteni helyzetet a velenceivel összehasonlítsuk – nem beszélve arról, hogy minden az ország szabadon határozhat meg saját biztonsága érdekében módokat és eszközöket - a szükséges óvintézkedések sokfélesége az eltérő földrajzi helyzet miatt valószínű. Velencét a tenger veszi körül, de hazánk kontinentális környezetben van, ami jobban elősegíti a terjedést Ezért itt pontosabb finomításra és szigorúbb végrehajtásra van szükségünk." Végezetül az elnök rámutatott a Balkán északnyugati részének legsúlyosabb problémájára: "a 84 nap elfogadása esetén azt általánosan alkalmazni kell minden határszakaszon, ennek ellenére a pestisjárvány inváziójától kevésbé kell tartani az országos királyságban. Magyarország, Horvátország, Szlavónia és Erdély, mint a tengerparti térségben Velence tartományaiból, mert a velencei Dalmácia igen rossz közegészségügyi helyzete miatt a fertőzés az imperialista-királyi örökös tartományokba is bekúszhat a legpusztítóbb következményekkel” (HHStA) , 1764) ). Az elnök összefoglalója kiemelte, míg Velence egyértelműen a két hatalom eltérő hozzáállását.

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

kontinentális tartományok kérdése. Ezzel a magatartással szemben a Habsburg Monarchia kifejlesztette és megerősítette a betegség elleni védekezés és a megelőzés mindkét típusát. A következő években a Bizottság többször is megvitatta a járványügyi őrizet időtartamát. Végül a jogszabály elutasította a 84 napos karantént, de azt javasolta, hogy a 42 napos időszakhoz további két héttel egészítsék ki a fogékony áruk elszállításának határidejét, ha a határon túlról valós pestisveszély áll fenn. A pestismentes években a dogmatizmus fő problémája a határ két oldalán élők közötti helyi kereskedelmi kapcsolatok fenntartása volt, egyszerű mezőgazdasági területeken. Emellett a hadsereget a helyi mezőgazdaságból származó termékekkel is ellátták. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a távolsági kereskedelem járványszerű mintái ebben a földrajzi helyzetben felszámolhatók lettek volna, ugyanakkor kulcsfontosságú volt a lakosság járványügyi éberségének fenntartása. Ezért a helyi kereskedelmet külön szabályozták a karanténállomásokon kívül és katonai őrség felügyelete mellett speciális szabadtéri cserelétesítményekben. Ezek az állomások egy 2 m magas deszkakerítéssel határolt választóvonalon helyezkedtek el. A határ két oldalán külön bejáratot építettek. A vásárlókat és az eladókat az állomáson egy dobozban ülő tiszt kísérte. Az eladók először alacsony faasztalokra helyezték az árut, és elmentek. Aztán a vevők odamentek az asztalhoz, elvitték az árut és pénzt hagytak hátra. A kereskedés a nem érzékenyként felsorolt létesítményekre korlátozódott, valamint a nyersvas, egyéb fémek és malomkő. Következtetések A fekete halál idején az európai hatóságok nagyon szigorú, néha drákói szabályokkal igyekeztek korlátozni a pestisjárványokat. A fejlett járványvédelmi módszereket, más néven karantént, először Velence és Ragusa fejlesztette ki a Földközi-tenger Adria régiójában. A tengeri karanténintézkedések eredményeként a Brit-szigetek és Nyugat-Európa pestismentessé vált annak ellenére, hogy Közép- és Kelet-Európában a 18. században hatalmas pusztítások következtek be. Az 1750-es évektől a Habsburg-monarchia által igazgatott kontinentális régiók és tartományok voltak az egyetlen kivétel. Mivel a természeti környezetben lényeges eltérések nem voltak, indokolt az a következtetés, hogy az egészségrendészeti sajátos módszerekkel megmentették a gazdaságot és a lakosságot. Jól dokumentált, hogy a közegészségügyi hatóságok szóról szóra átalakították a tengeri kikötőkre vonatkozó karanténszabályokat a kontinentális feltételekre. A modern epidemiológia tükrében az empirikus módszerek pontosan a bubópestis dinamikájának kritikus pontjait célozták meg. Ezek a módszerek a kíméletlen és professzionális bürokráciával kombinálva teljes járványügyi védelmet tudtak nyújtani. Felhasznált irodalom AVA (Allgemeines Verwaltungsarchiv): Gesundheits-Polizey und Wirtschafts-Ordnung für das Lazzaretto und Porto sporco zu Triest 1769 – Regolementi di Sanitá di pulizia e d'economa per il Lazzaretto/Austria99otestespori di Lazzaretto. L. 1. Sanitätssachen, Kt. 1261. Föld és Seesanitätsanordnungen. (kétnyelvű kiadás német és olasz) BAYLISS, JH: The Extinction of Bubonic Pest in Great Britain. Endeavour 1980, Vol. 4, 2. szám, 58-66. 87

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

CARTLEDGE, B.: The Will To Survive - A History of Hungary (UK Timewell Press Limited, 2006) 100. o. (magyar kiadásban). CIPOLLA, CM: Cristofano és a pestis. A Study in the History of Public Health in the Age of Galileo, Berkeley-Los Angeles: University of California Press, 1973, 188 pp. DRANCOURT, M., RAOULT, D.: Molecular Insights into the History of Pest Microbes and Infection, 2002, 4, 105-109. ELL, Stephen R.: Immunity as a Factor in the Epidemiology of Medieval Plague Assessments of Infectious Diseases, 1984, 6. kötet, 6. sz., 866-879. GENSINI, G.F., YACOUB, M.H., CONTI, A., A.: The Concept of Quarantine in History: From Plague to SARS Journal of Infection, 2004, 49: 257-261. HHStA (Haus-Hof und Staatsarchiv): Noten von der Sanitäts-Hofdeputation ad Hofkanzley 1764-1775, Bécs/Ausztria, Fasciculus 259. (az iratok nincsenek számozva). HNA (Magyar Országos Levéltár) Megyei Jelentés, Magyar Királyság 1770. december 31., Budapest/Magyarország, A Magyar Királyság Helytartótanácsának Levéltára, C37, Acta 141. (eredeti szöveg latin). INTERNET: http://news.bbc.co.uk/2/low/science/nature/4356980.stm (Hozzáférés: 2008. augusztus 5.) KHAN I., A.: Plague: The terrible visitation that have been haunted the human mind for for századi Transactions of the Royal Society of Tropical Medicine and Hygiene 2004, 98: 270-277. KRIEGSARCHIV, Az Egészségügyi Bírósági Tanács feljegyzése a szlavóniai egészségügyi bizottsághoz., Bécs/Ausztria, Archiv der Sanitäts-Hofcommission (1606-1775) Sanitätsprotokolle 1738-1775, fasc. 3. köt. 2. p. 629. LESKY, E.: Österreichisches Gesundheitswesen im Zeitalter des aufgeklärten Absolutismus Archive für Österreichische Geschichte, 1959, 122: 44-57. LINZBAUER, F. X.: Generalgesundheitsordnung en Instruktionen für die Sanitätsbeamte in den innerösterreichischen Littorale 1755 - Generale regolamento ed istruzioni degli uffficii di sanitá da osservarsi in tuttoia ilco littora. In: Codex Saniterio-medicinalis Hungariae, Buda, Hungary: 1852-1861, vol. 2, 683-716. (német nyelvű szöveg). LINZBAUER, F., X.: Poena laquei transgressoribus Institutionum contumacialium, In: Codex Saniterio-medicinalis Hungariae, 1. köt., 771-775. (Cím latin, megfogalmazás német). LINZBAUER, F., X.: Hauptsanitätsnormativ, In: Codex Saniterio-medicinalis Buda, Hungary: 1852-1861, vol. 1, 821-871. (német megfogalmazás). LINZBAUER, F., X.: Generale Normativum in Re Sanitatis I: Codex Saniterio-medicinalis Buda, Hungary: 1852-1861, vol. 2, 535-571. (latin nyelvű különkiadás a Magyar Királyság számára) MAKARA Gy. MIHÁLYI F.: Rovarok és betegek Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat, Budapest, 1943, 239. o. (Cím: Rovarok és betegségek, csak magyar nyelven) NAGY, K .: AIDS genomika, HIV-fertőzésre való hajlam genetikai háttere Magyar Tudomány, 2006, 3. 305-312.o. (csak magyarul) PERRY, R. D., FETHERSTON J. D.: Yersinia pestis – Etiological Agent of Plague Clinical Microbiology Reviews, 1997, 35-66. TORKOS, JJ: Közegészségügyi programtervezet Pressburg járványaiban, Magyar Országos Levéltár, A Főkormányzótanács Levéltára, C 37, Acta 141. (német megfogalmazás). TWIGG, G.: The Black Death and DNA The Lancet Infectious betegségek, 2003, 3, 11. 88

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

WHO (Egészségügyi Világszervezet): Vektorbiológiai és Ellenőrzési Tanszék, XII. Fleas - Biology and Control, Genf, 1983, 874. 4. o. WORSHAM, P. L., MCGOVERN, Th. W., VIETRI, NJ, FRIEDLANDER, A.L., Plague ch. V. in Medical Aspects of Biological Warfare, Washington, DC: Office of the Surgeon General at TMM Publications Borden Institute Walter Reed Army Medical Center, 2007. 101. o. ZAWICKI, P., WITAS, H., W.: HIV- 1 védő CCR5-∆32 allél a középkori Lengyelországban Infection, Genetics and Evolution, 2008, 8: pp. 146-151. ZIETZ, Björn P., DUNKELBERG, H.: A pestis története és kórokozójának vizsgálata, Yersinia pestis International Journal of Hygiene and Environmental Health, 2004, 207: 165-178. ZUCKERMAN, A.: Plague and Contagion in XVIII századi Angliában: Richard Mead szerepe Bulletin of the History of Medicine 2004, 78. kötet, 2. sz., Nyár, 273-308.

Népszerű gyógyítás Siklódon és néhány kérdés Balázs Dorottya kutatásból[e-mail védett]Eredetileg benyújtva 2010. október 20-án; közzétételre jóváhagyva 2010. november 5-én

Absztrakt: Ez az esszé egy 2008 nyarán végzett terepmunka alapján készült egy kis, nagyon elszigetelt erdélyi magyar faluban, Siklódon. A kutatás a jelenleg elterjedt gyógymódok technikáira fókuszált, főként gyógynövények és néhány egyéb állati vagy ásványi eredetű gyógyszer alkalmazására. Az eredmények azt mutatják, hogy Siklódon az orvosi felügyelet hiánya miatt még mindig él a népi gyógyászat régi hagyománya. Bár ennek a tudásnak az eredete részben magyar paraszti hagyomány, meg kell említeni, hogy a modern természetgyógyászat (könyvek, folyóiratok és egyéb források) is nagy hatással volt a siklódi népgyógyászat útjára. A vizsgálatból az is kiderült, hogy a gyógynövényes gyógymódokon kívül más technikákat, például mágikus szertartásokat, szövegeket egyáltalán nem alkalmaznak Siklódon. Ennek oka a szociális háttér és az iskolai végzettség lehet. 89

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

Kulcsszavak: elszigetelt falvak, népi gyógyászat, gyógynövények, társadalmi háttér, szociális szempontok Kulcsszavak: elszigetelt közösségek, népgyógyászat, természetgyógyászat, gyógynövények, társadalmi meghatározottság, társadalmi háttér

Néprajz szakos hallgatóként 2008 nyarán, DEÁKY Zita és MOLNÁR Melinda irányításával, a gödölli Szent István Egyetem szervezésében végeztem első terepmunkámat a székelyföldi Siklón. Kutatási témám a népi gyógyászat ember- és állatgyógyászat, különös tekintettel a gyógynövények felhasználására volt: kérdőívem elsősorban a gyógynövényekkel kapcsolatos ismeretekre, a gyógynövények gyűjtésére, tárolására, felhasználására vonatkozott. Számos más, nem növényi eredetű anyag gyógyászati felhasználását is dokumentáltam. Az összegyűjtött anyag alapján egy rövidebb tanulmányt írtam a siklódi népgyógyászat jelenlegi formáiról (BALÁZS 2008), de a terepmunka, majd az adatok feldolgozása során általánosabb, nem kizárólag siklódi vonatkozású kérdések merültek fel érdemesnek tartjuk további megfontolásra. A következőkben ezek közül néhányat próbálok felvázolni, valamint röviden bemutatom azokat a gyógyítási technikákat, amelyek a kortárs, nem hivatalos siklódi orvoslás keretei között szerepelnek. Siklód ma elnéptelenedett kisközségnek számít, alig háromszáz, többségében idős lakossal. Mind közlekedési, mind infrastrukturális szempontból nagyon elszigetelt, és ez a helyzet az egészségi állapotra is kihat. Állandó egészségügyi ellátás nincs a községben, az orvos meghatározott időközönként Etédrről látogat Siklódra, és a művelődési központban fogadja a betegeket. Egyes esetekben az idős gondozó kisebb egészségügyi feladatokat is átvesz, vérnyomásmérés, kisebb sérülések ellátása. A település egészségügyi ellátásának hiányosságai arról tanúskodnak, hogy 2008-ban például januártól júniusig egy nap alatt háromszor érkezett az orvos Siklódra. A legszükségesebb gyógyszerekhez „utazókon” keresztül juthatnak hozzá a falu lakói, akik külön kérésre az Etéd gyógyszertárban receptet válthatnak, illetve egyéb, esetleg szükséges gyógyászati termékeket vásárolhatnak. A legközelebbi kórház Székelyudvarhelyen, Marosvásárhelyen és Székelykeresztúron van, a siklóiak általában busszal, baráti autóval, stoppolással vagy tejszállító furgonnal juthatnak el ide. Télen a rossz közlekedési viszonyok megnehezítik a falu megközelíthetőségét, így a kínálat még korlátozottabb. Figyelemre méltó, hogy az állategészségügyi helyzet valamivel jobb, az állatorvos viszonylag rendszeresen látogatja a telepeket. A község egészségi állapotának ismeretében kutatásom előzménye az volt, hogy Siklódon a hagyományos vagy más néven "népi gyógymódok" népszerűsége a hivatásos orvosi gyakorlaton kívül az átlagosnál nagyobb lehet, illetve az egykor elterjedt gyógymódok szerepe. a mindennapi gyakorlatban máig megmaradhatott. Feltételezésemet többek között MÉZZÁROS Ágnes tapasztalataira alapoztam, aki a népszerű 90.

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

kutatás a gyógyításban. MÉSZÁROS (1998: 394.) így ír az általa vizsgált területről és a népi gyógyászat térhódításáról: "A település fekvése magyarázatul szolgálhat a régi hagyományok őrzésére. A Székelyvarság magas hegyvidéki környezete egyben azt is jelenti, hogy ki van zárva a forgalomból, mivel már nem vezetnek utak a Varság felől Az orvoshiány is oka a gyógyító hagyományok elevenségének, hiszen a falusiak szinte teljesen magukra voltak utalva betegségükben, mert az 1950-es évekig egy Székelyudvarhelyről csak hetente járt orvos. A "régi hagyományok" alatt a szerző nemcsak népi természetismeretet, hanem rendkívül gazdag vallási anyagot is ért. Siklódi megfigyeléseim részben alátámasztották az eredeti hipotézist, de új kérdéseket is felvetettek. Igaz ugyan, hogy a siklódiak még sok vadon élő gyógynövényt ismernek, de ismerik az étkezési célra termesztett növények és a kerti dísznövények gyógyító hatását is, és ezen kívül számos egyéb, a hagyományos paraszti gyógymódhoz tartozó gyógymódot tartanak számon, de ez a tudás nem azonosítható a szó szoros értelmében, az élő néphagyomány értelmében. A siklódiak közül mindenki legalább négy-öt fajta gyógynövényt ismer, de jóval kevesebben vannak tisztában azok hasznosságával bizonyos betegségek ellen. A legtöbben rendszeresen gyűjtenek gyógynövényeket, de csak étkezésre és élvezetre használják, például reggeli teaként vagy fő összetevőként, és általában nem betegségek kezelésére, hanem általános tonikként és megelőzésként használják. Van a faluban két-három nő, akit gyógynövényesnek nevezhetünk (bár maguk a siklódiak azt állítják, hogy Siklódon soha nem volt füvész, mindig más falvakba jártak tanácsért, gyógynövényekért). Pontosan ismerik az egyes növények működését, rendszeresen gyűjtik és dolgozzák fel a gyógynövényeket, előnyben részesítik a betegségek gyógynövényes kezelését, és erősen hisznek a hagyományos gyógymódok erejében. A falusiak többsége inkább az orvostudományra támaszkodik; bár enyhébb tünetek esetén megelégszenek a gyógynövényes szerekkel, súlyosabb esetekben mindig orvoshoz fordulnak. Bizonyos értelemben tehát a siklódi társadalom őrzi a népi gyógyítás emlékeit, de úgy tűnik, egyre kevésbé tudatosan és egyre kevésbé magabiztosan használják fel az őseiktől kapott tudást. Érdekes az is, hogy Siklódon nem sikerült bemutatnom a hagyományos népi gyógyászat másik fő elemének, a mágikus gyógymódoknak a létezését a természetes eredetű gyógyszerek mellett. A siklódiaknak a hagyományos orvosláshoz való viszonya, a hagyományos orvoslás ismeretsége tehát merőben különbözik attól, amit például a hasonló földrajzi fekvésű Székelyvarságon láthatunk. Kutatásaim lehetővé teszik, hogy megerősítsem, hogy a népi gyógyászat hagyományait nemcsak a földrajzi környezeti viszonyok, hanem más tényezők is befolyásolják, így a társadalmi jelenségek, a társadalom értékrendje és mentalitása, valamint a települések közötti kapcsolati háló. Például a hithiány részben magyarázható a református vallásossággal, de számolnunk kell a falusi lakosság külső viszonyaival is. Nagyon fontos lenne megfigyelni és megvizsgálni, hogy a falu periférikus jellege ellenére hogyan jutottak el először Siklódra az új orvosi, majd korszerűbb természetgyógyászati ismeretek. A második, talán fontosabb tényező Siklód kapcsolata a környező településekkel, de különösen néhány nagyobb várossal. A XX. század elején-közepén a siklódi lányok körében igen elterjedt volt, hogy néhány évre elmenjenek egy nagyvárosba cselédnek. Sokan választották Erdély nagyvárosait, így Aradot és Kolozsvárt, de ez sem volt ritka, 91

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

hogy valaki Budapesten szolgált. A fiatal lányok számára gyakran ez volt az egyetlen esély arra, hogy annyi pénzt keressenek, hogy kifizessék a hozományukat, de másrészt talán ez az egyetlen esély arra, hogy világot lássanak. A lányok általában a városi szolgálat során sajátították el háziasszonyuktól az alapvető háztartási ismereteket, így nem meglepő, hogy hazatérve falujuk hagyományos kultúrája és szokásai mellett megőrizték városiasabb gondolkodásmódjukat. A városban fiatalként eltöltött évek ma is kimutatható hatással vannak az idősebb nők tudására, így a háztartásra, fizetési magatartásra. Siklón ma egészen más jellegű a kapcsolat a városokkal, de a falusiak mentalitásának alakításában szinte ugyanaz a szerepe. A településen túlnyomórészt idős emberek élnek, ennek oka, hogy Siklód fiatalabb lakossága a környező városokban él, többségük Székelykeresztúron. A tél különösen nehéz időszak a siklódi idősek számára, egyrészt a jeges utak rossz állapota, másrészt az önellátás nehézségei miatt, így a falu lakosságának egy része telel. a városban gyermekeikkel és unokáikkal. Itt szakszerű ellátásban részesülnek, időben eljutnak az orvoshoz és hozzájutnak a megfelelő gyógyszerhez. Ezzel magyarázható, hogy a siklódiak életében ma nem játszik olyan fontos szerepet a hagyományos orvoslás, mint az a falu természeti adottságai alapján várható. Ennek ellenére a faluban ismert gyógynövények száma meglehetősen nagy, és sok más természetes anyag gyógyászati tulajdonsága is ismert. Az anyag szerkesztése és más gyűjtemények anyagával való összevetése során rájöttem, hogy Siklód gyógymódja pontosan illeszkedik az erdélyi népgyógyászat jelenlegi képébe.16 A gyógynövények felhasználása és feldolgozása igen sokrétűnek tekinthető. Erdélyben. Leggyakoribb felhasználási módja a már említett füzetek elkészítése. A teát reggel éhgyomorra isszák, nagyon egészségesnek tartják, és segít megelőzni a betegségeket. A siklódiak összefoglalóan te burjánnak nevezik azokat a gyógynövényeket, amelyekből reggeli teát szoktak készíteni. A leggyakrabban használt teanövények a legelterjedtebb gyógynövények a határon, köztük az orbáncfű (Hypericum perforatum), az orbáncfű (Agrimonia eupatoria), a cickafark (Achillea millefolium), a Centaurium erythraea, számos kakukkfaj ( Thymus fajok) és Origanum vulgare (Origanum vulgare). Az ivásra szedhető bogyók közül általában teaként főzik a vadrózsa (Rosa canina) és a galagonya (Crataegus monogyna és más fajok) termését. Ritkábban más növényekből is készítenek teát, például a hársfa (Tilia fajok), a kömény (Carum carvi) vagy a csalán (Urtica dioica) virágaiból. A teához szánt gyógynövényeket általában nem tervezetten szedik, terepmunka során, menet közben gyűjtik. A szedés ideális ideje a reggel vagy délután, amikor a növények még nem hervadtak el. Úgy tartják, hogy a gyógynövényeket a legjobb júniusban fogyasztani, amikor a legtöbb hatóanyagot tartalmazzák. A növényeket felakasztjuk vagy kiterítjük, árnyékos helyen szárítjuk és papírzacskóban tároljuk. Nincs 4 óra a kertekben

Under sammenligningen, Mária ANTALNÉ TANKÓ (2003), Samu VASAS fra Kalotaszeg (1985), GUB Jenı fra Sóvidéki (1994) og fra Nagy-Homoród og Nagy-Küküllı (1993), Ferenc LİRINCZI og Zolttakián LİRINCZI (zie verepaRI) op het materiale fra samlingen af J. PÉNTEK en T. E. A. SZABÓ 1976) en RAB János uit Gyergyó (2001).

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

találunk vadon élő gyógynövényeket, amiket a siklódiak a szántóföldön szedhetnek, a kertbe nem ültetnek. A ház körül termő növények közül szinte minden teakeverékben megtalálható a citromfű (Melissa officinalis), a zsálya (Salvia officinalis) és a borsmenta (Mentha piperita). A teafőzés mellett a növények másik jellemző felhasználási területe a tinktúrák készítése. Érdekes módon Siklódon elterjedt az alkoholos tinktúra receptje, Erdély más részein kulacsokkal szoktunk találkozni. Siklón a legelterjedtebb tinktúra fekete nadálytő (Symphytum officinale) felhasználásával készül. A nadálytőgyökér darabjait pálinkába vagy más erős alkoholba áztatják, majd a tinktúrát köszvény és köszvény kezelésére használják. Ugyanerre a célra csalántinktúrát is készítenek. Egy másik ismert módszer a kenőcsök gyártása. A kenőcsökben a két leggyakrabban használt növény a körömvirág (Calendula officinalis) és a cickafark. A kenőcs állati zsiradékból készül, receptjét a legtöbb siklódi könyvből és egy Magyarországról költözött, gyógynövényekkel foglalkozó családtól tanulta. A körömvirág kenőcs számos egészségügyi probléma kezelésére használatos, elsősorban bizonyos bőrbetegségek, száraz bőr és egyéb bőrbetegségek esetén. A siklódi gyógyításban a legelterjedtebb feldolgozási módokon kívül több ritkábban alkalmazott, egyedi módszert is találhatunk. Egyes növényeket, például egyes útifű (Plantago major és P. media) és farkasalmát (Aristolochia clematitis) nyersen alkalmaznak a kezelendő sebekre és gyulladásokra. Az egyik siklódi szakorvosnál a torma (Armoracia lapathifolia) egyedi felhasználását figyelhettem meg, a felszakadt tormát éjszaka a fájdalmas testrészre köti az ízületi gyulladás kezelésére. A borogatás egy hasonló eljárás, amikor a leforrázott növényeket általában a fájdalmas testrészre helyezik, majd a borogatást egy ruhával letakarják. Régen a fenyőgyantával átitatott dohányt vagy vattát lyukkal helyezték a fogba. A gyantát kötszerként is használják, mint Erdély más részein. Egyes növények, például Siklódon számos háztetőn megtalálható kövirózsa (Sempervivum tectorum) nyers levét felhasználják, a leszakadt leveleket megcsípik és a levét közvetlenül a fülbe csepegtetik. Különféle szörpöket készítenek élvezetre, részben gyógyászati célokra. A lucfenyő (Picea abies) új hajtásaiból és a selyemfű (Taraxacum officinale) virágaiból is mézszerű szörp készül. A "suk" nevű szirupot a bodza (Sambucus nigra) virágaiból készítik. Az İsselnél különféle gyümölcsökből, általában csipkebogyóból és bodzából készítik a lekvárokat, amelyeket nem csak élvezetből fogyasztanak, hanem gyógyító hatásuk is van. A gyógynövényeken kívül más anyagok is szerepelnek a Siklad gyógyászati rendszerében. Általában ütközőnyílásként használják, általában váratlan balesetek vagy kisebb sérülések esetén. Például a vérző sebeket a falról lekapart mésszel kezelik. Enyhébb tünetek esetén otthon kapható gyógyszerekkel, élelmiszerekkel korrigálják a problémát, gyomorfájásra például tejet vagy pálinkát isznak, a fájó ízületekre ecetes borogatást tesznek, a gyulladt, sérült bőrt pedig krémmel gyógyítják. Az, hogy a siklódi hagyományos állatorvoslás sokkal kevésbé maradt fenn, mint az emberek kezelésében alkalmazott technikák, úgy tűnik, elsősorban az állatorvosi ellátás viszonylag kielégítő jellegének köszönhető. Csak néhány gyógymódot, anyagot gyűjtöttem össze, amit ebben a témában használtak, mert a siklódiak szerint manapság általában gyógyszerrel kezelik az állatokat. 93

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

A népi gyógyászat kutatása során mindenképpen érdemes odafigyelni ezen ismeretek, a néprajzi kutatások által sokszor hitelesnek tartott forrásaira. A siklódi gyűjtőutam egyik legfontosabb tanulsága, hogy az elszigetelt kis falvakban fellelhető „régi” hagyományok jelentős része nem feltétlenül olyan régi, de nem is feltétlenül a hagyományos paraszti kultúrából származik. A siklódi növények jó példája annak, hogy milyen nagy hatást gyakorolhatnak a falusi kultúrára, szokásokra és általános ismeretekre. Siklódon a gazdálkodási hagyomány mellett három fő ismeretforrás található a gyógynövényekről. Egyikük a pap, aki - a helyiek emlékei alapján - faluba érkezése óta tanítja a siklódiakat a gyógynövények felismerésére és használatára. Hasonló forrásként működnek a magyarországi családok, akik közül néhányan kifejezetten a gyógynövényekért érkeztek Siklódra, és sok ismeretet, receptet adtak át a helyi lakosságnak. Például az összes falusi kertben található körömvirágot a helyiek szerint a magyarok hozták Siklódra. A siklódiak számára talán a legfontosabb forrás a természetgyógyászati irodalom, amely a XX. A 20. század közepe óta van jelen a faluban, valószínűleg nincs olyan ház, ahol ne lenne füveskönyv valamelyik fiókban. A század második felében általános volt, hogy az állam megvásárolta a helyi lakosság által gyűjtött gyógynövényeket gyógyszerészeti célokra. Éppen ezért sokan érdeklődtek a növények iránt, és Siklódon mellékessé vált a gyógynövénygyűjtés. Az állami vásárlók növényazonosító információkat, különösen a gyógynövényekről szóló könyveket osztottak szét a nyilvánosság számára. Ekkor ismerkedtek meg újra sokan Siklódról az elfeledett gyógynövényekkel, és kezdték el gyűjteni saját használatra. A Siklódon használt növénynevek pontosan tükrözik a rájuk vonatkozó két (hivatalos és hagyományos) ismeretforrást. A siklódiak többsége ismeri az Erdély-szerte fellelhető növényneveket, de a hivatalos elnevezésekben is ugyanúgy jártasak. Különböző füveskönyvekben látható, hogy a tulajdonos a hivatalos név mellett a szóban forgó növény helyi nevét is felírta. A természetgyógyász irodalom hatása ma is nagy jelentőséggel bír a falu természetismeretében. Az Isten patikájából is beszerezhető Maria TREBEN Egészsés könyve, amely szinte minden siklódi háztartásban megtalálható a helyi kisboltban. Az egyik falusi szakember kifejezetten természetgyógyász kiadványokat gyűjt, tudása nagy része ezekből a könyvekből származik. Ezek a jelenségek alátámasztják, hogy a professzionális orvosláson kívüli kortárs gyógyító gyakorlatok a legnagyobb jóindulat mellett sem tekinthetők tisztán "népi" eredetűnek. Ez a hagyomány számos forrásból táplálkozik, és a populáris kultúra más területeihez hasonlóan a szakmai és a népi gyakorlat közötti párbeszéd és interakció jellemzi. KOLTAY Erika (1998: 170) rövid tanulmányában rámutat arra, hogy a két terület, a népgyógyászat ill.

A népi gyógyászat és a hivatalos gyógyászat évszázadok óta szorosan összefügg, így akár kétségbe vonható, hogy valóban létezik-e önálló, belsőleg kidolgozott népgyógyászati hagyomány. Lásd pl. HOPPÁL 1990: 696.: "Megmutatható, hogy 16-18 között vannak versenyek. Orvosi könyvek a 19. századból, régi orvosi receptek és népi gyógyászat a 19-20. században. A század adatai között ..." HOPPÁL (1990 : 694) azonban úgy véli, nem helyes túl nagy szerepet tulajdonítani a kulturális tulajdonjogok benyújtásának a népi gyógyászat területén. Szerinte a magyar paraszti növények elnevezései egyebek mellett arról tanúskodnak, hogy a népi gyógyászat nagyon régi, a korábbi korszakok orvosi könyvei esetében pedig "a népi bölcsesség átvételéről is beszélhetünk".

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

természetgyógyászat – bár fogalmilag el kell különíteni őket18 – funkciójukban szinte azonosak. A szerző a cikk írásakor, 1998-ban úgy vélte, kissé merész volt azt hinni, hogy ma a népi szakemberek helyét a természetgyógyászok váltják fel, a népi technikák helyét pedig a homeopátia és a különféle ezoterikus gyógymódok veszik át. . módszereket, de ma már jól látható, hogy valóban ez a változás tendenciája. Ennek fényében érdemes lenne újragondolni, újrafogalmazni a népi gyógyászat fogalmát. Napjainkban a természetgyógyászat és a különféle alternatív gyógymódok egyre nagyobb befolyást gyakorolnak a társadalom egészére, így a régi gyakorlatok és ismeretek fennmaradása mellett egy újfajta "népi gyógyítási hagyomány" kialakulására kell számítani. A legújabb természetgyógyászati ismeretek és gyakorlat még nem jutott el Siklódra, és PÉNTEK János és SZABÓ Attila T.E. (1976: 220) még inkább alkalmas a falusi gyógyító művészetre: "A népi gyógynövénytan jelenlegi képe kettős: elsorvadó régi tudás és új könyves tudás, ezek egymás mellett léteznek. A jövőben nagyon érdekes lehet megfigyelni, ill. dokumentum , hogyan változik Siklód gyógyító gyakorlata az információáramlásnak és az új ismeretek beáramlásának, a természetgyógyászati és ezoterikus technikáknak köszönhetően IRODALOM TANKÓ ANTALNÉ Mária: A Gyimes-völgyi népgyógyászat Budapest, 2003. BALÁZS Dorottya: "Ha nem" t használd, nem rossz...". Folklór növényekről, gyógynövények használatáról és egyéb hagyományos gyógymódokról Siklódon. In: Deáky Zita – Molnár Melinda (szerk.): Acta Regionis Rurum 2. 112- 126. Gödöllı, Szent István Egyetem, 2008. GUB Jenı: Adatok a Nagy-Homoród és Nagy-Küküllı közötti terület növényismeretéhez Néprajzi perspektíva, 1993: 95-110 GUB Jenı: Hiedelmek és babonák a sóvidéki növényekkel kapcsolatban Néprajzi perspektíva (3-4), 1994: 193 - 198. HOPPÁL Mihály: Népi gyógyítás. In: Dömötör Tekla (szerk.): Magyar néprajz nyolc kötetben VII. (Népszokások, néphit, népi vallásosság). 693-724. Budapest. 1990. KOLTAY Erika: A természetgyógyászat és a népi gyógyászat kapcsolata. In: Barna Gábor – Kótyuk Erzsébet (szerk.): Test, lélek, természet. Tanulmányok a népi gyógyászat emlékirataiból. Kívánságkönyv Grynaeus Tamás 70. születésnapjára. 167-171. Budapest - Szeged, 2002. MÉZZÁROS Ágnes: Népi gyógyítás Székelyvarságban. In: Bárth János (szerk.): Havasalja havasa. 391-468. Kecskemét, 1998.

KOLTAY 1998: 167.: "... a természetgyógyászat kifejezés olyan gyógyító és diagnosztikai tevékenységet jelent, amely jelenleg nem képezi részét a hivatásos orvoslásnak, sem a népi gyógyászatnak, sem a hagyományos orvoslásnak. A szakorvosi hatósági gyakorlat alatt azt a tevékenységet értem egészségbiztosítás által finanszírozott, a népi gyógyászat alatt pedig az európai kultúrához tartozó hagyományos orvoslást értem.Szerintem nagyon problematikus a szerző álláspontja.Sokkal több kapcsolat van a természetgyógyászat és a népi gyógyászat között, mint amennyit ilyen élesen el lehet választani egymástól A modern természetgyógyászat részben az európai kultúrák hagyományos technikáira, ismeretére épül, napjainkban pedig a társadalom minden szintjén, a falusi szakemberek körében is egyre inkább megfigyelhető az írott hagyományokkal rendelkező "professzionális" természetgyógyászat megjelenése.

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

János PÉNTEK - Attila T. E. SZABÓ: Volksplantenkennis van een dorp i Třászék. Etnografi 1976: 203-225. János RAB: Volksplantenkennis in het Gyergyó-bekken. Csíkszereda, 2001. VASAS Samu: volksgeneeskunde. Kalotaszeg samling. Bukarest, 1985.

Data til historien om chininum tannicum-Rozsnyay

Dr. István Grabarits[e-mail védett],[e-mail védett]Eredetileg benyújtva 2010. október 20-án; közzétételre jóváhagyva 2010. november 5-én

Összegzés: Ebben a cikkben a chininum tannicum-Rozsnyay útját követhetjük nyomon 1883-ig, amikor is hivatalossá vált a magyar gyógyszerkönyvben. A szerző bizonyítja, hogy ezt a kombinációt nem Rozsnyay fedezte fel. A Rozsnyay-féle quininum tannicum készítmények 1868-ban kerültek forgalomba, amelyek kinin helyett csak a tónusos alkaloidokat tartalmazták. Egy verseny alkalmával Than Károly, mint bíró adott utasítást a kombináció elkészítésére. Rozsnyay hatékony gyógyászati formájával, a kinin-tannicummal ért el hazai és külföldi sikereket. A gyógyszerek lázcsillapító hatásával kapcsolatos aggályok vitatottak. Kulcsszavak: quinintannate, íztelen kinin, kinin alkaloidok, kinoidin. A dolgozat Rozsnyay kinintann útját követi nyomon 1883-ig, amikor a Magyar Gyógyszerkönyvben megjelent. Ez azt bizonyítja, hogy nem Rozsnyay az összefüggés felfedezője. A Rozsnyay-féle kinin-tanna készítmények 1863-ban kerültek forgalomba, de akkor még nem kinint, hanem koalkaloidokat tartalmaztak. Egy pályázat kapcsán Than Károly lektorként ad eligazítást az anyag helyes elkészítéséhez. Rozsnyay kellemes 96

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

quinintán tartalmú gyógyszerekkel ért el hazai és nemzetközi sikereket. Megoszlanak a vélemények a gyógyszer lázcsillapító hatásáról. A XIX. század közepén még a kinin volt az egyetlen hatékony lázcsillapító szer. A cinchona ültetvények kapacitását azonban már nem tudták olyan mértékben növelni, hogy világszerte tombolt a malária, és a háborúk sok kinint igényeltek. Abban az időben a gyárak minden drága kinint a fahéjból készítettek. Komoly cél volt, hogy olcsóbbá és ízléstelenné tegyük. A kininnövényekből származó koalkaloidokat is kininként használták fel, nem beszélve a szándékos hamisításokról, amelyek a kininalkaloidanalízis gyors fejlődését eredményezték. Az olcsóbb és hatékonyabb szer keresése világszerte 20-30 kininvegyület előállításához és felhasználásához vezetett. A Quininthan felelt meg legjobban az íztelen keverékkel szemben támasztott követelményeknek. Hazánkban elsőként Rozsnyay Mátyás zombai gyógyszerész szembesült vele. Ebben a cikkben 1883-ig követjük az elkészítését, amikor is a Gyógyszerészeti Hetilapban megjelent vonatkozó közlemények alapján hivatalosan is bekerült a Magyar Gyógyszerkönyv mellékletébe. Külföldi hírek a quinintanáról A Gyógyszerészeti Hetilap 1863. november. 26-án "Sz-í" aláírással számolt be először a quinintannate-ról: "Landerer szerint quinal (= kinin) készítményből csersavas quinal (chinium tannicum) ) leggyakrabban Görögországban alkalmazzák A gyártási módszerek közül a következő tűnik a legalkalmasabbnak: ecetsavat, quinal oldatát vagy quinal kénsavas vizes oldatát tanningőzök (=ammónia) folyadékkal kicsapják. világosbarna színű, és ezt a folyadékot közvetlenül összekeverjük a quinal oldattal. Az így kivált Tannin-Quinal majdnem fehérre mosódik, száradáskor gyantás lesz, és dörzsölésre sárgásfehér port képez." [1] Schmedt leírása 1864-ben jelent meg, és a korábbi kininhez hasonlóan ecetsavval és csersavas ammónium-oldattal ajánlja: "egy részből, a kettő összekeverésével lehetőleg semleges kémiai hatású csersavas-ammónium oldatot készítenek. folyadékok. a kémiai művelet rövid időn belül befejeződött. A csersavas ammónt erősen hígított ammóniából és csersavból készítik telítés útján.A chinium tannicumot a gyermekorvosok különösen kedvelik Gyomorra és bélre gyakorolt hatása jóval enyhébb, mint a kénes kininlé, ill. nem okoz hasmenést vagy egyéb tüneteket." - az oldhatóság a kémiai hatástól, így a keserű íztől függ. A savas közegben történő keverés sem felel meg a fenti, sem a gazdasági követelményeknek. Mindkét idézett állítás ammónia közegben reagál. A magyar hivatkozás nem ad adatot, csak azt, hogy nagyon híg ammóniaoldat kell, "lehetőleg semlegesnek kell lennie". 97

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

A következő jelentés [3] csak 1872-ben jelent meg. Eszerint Haxman a kinin-szulfát faalkoholos oldatát vizes csersavas oldattal reagáltatja, így a szabad sav ammóniával történő semlegesítésekor nem képződik fehér csapadék. Regnauld módszere [4]: A kinin-acetát vizes oldatát feleslegben lévő csersavas vizes oldattal reagáltatják, így a kezdetben kiváló csapadék feloldódik. Ezután ammónia-, nátrium-karbonát- vagy hidrogén-karbonát-oldattal kicsapják – "annyira, amennyi a semlegesítéshez szükséges". Ez tartalmazza a kinin tömegarányát: egy rész kinint és két rész tannátot tartalmaz Stöder [5] amszterdami gyógyszerész közleménye (1877), miszerint a savanyítatlan kinin-szulfát forró vizes oldata reagál a csersawal. Ennek a módszernek az a hátránya, hogy a kinin egy része oldatban marad. A "The Pharmacist" című angol újság 1879-ben jelent meg [6]: kénsavas közegben oldott kinin-szulfátból a kinint nátronlúggal csapják ki. Ezt feloldja alkoholban, majd forrón reagál a csersavas vizes oldatával. A csapadékot vízzel addig mossuk, amíg a keserű vagy fanyar íz el nem tűnik. 1880-ban a bonni Becker [7] a quinintán elkészítésének reformját szorgalmazta. Rámutat arra, hogy a kiindulási pontnak tiszta, kristályos kininvegyületeknek kell lennie, nem pedig amorf másodlagos alkaloidoknak. A jobb felszívódás érdekében a bor egyidejű adagolását javasolja. A kinin-tannátot kinin-kloridból állítja elő csersavas ammónium-oldattal, amely végül 24,7% kinint tartalmaz. Tevékenységéről és kutatásáról a következő külföldi tudósítások is említést tesznek: Sistach [8] a kinin gyógyászati felhasználását 1872-ben a Párizsi Orvosi Akadémia előtt így foglalta össze: nem okoz fejfájást, álmosságot, fülzúgást, hallásproblémákat, nyugtalanságot, izgatottságot és remegést, amelyeket a kinin-szulfát okoz. Nem hagy keserű ízt a szájban. A hatás kisebb, ezért nagyobb adagban kell rendelni. Hager saját tapasztalatai alapján [9] a kinin "lázcsillapítóként és depresszánsként legfeljebb 1/10-e kénsavsó hatását fejti ki, és az előbbiek 9/10-e megtalálható a vizeletben és a bélüregben". Jobst 1878-ban [10] több kinin-tannátot megvizsgált, és alkaloidtartalmukat 22-26%-nak találta, "de ezek nagyon kis arányban kinint tartalmaznak, de többnyire cinchoinból és cinchonidinből állnak." Azt is meg kell jegyezni, hogy a kinin és koalkaloidjainak differenciálanalízise már ekkor ismert volt.

Rozsnyay Mátyás kininkészítményei Különös egybeesés volt, hogy Rozsnyay Mátyás első "quinal cukorka" reklámja a Gyógyoszerészi Hetilap ugyanazon az oldalán jelent meg, mint a már idézett Landerer első külföldi tudósítása 1863-ból a kininről. hirdetés[11]: "Kvinal cukorkák Ezek az édességek mindegyike egy kanál tiszta quinalt tartalmaz, és amellett, hogy minden quinal termék hatékonyságát felülmúlja, kellemes íze miatt nagyon könnyen adagolható gyerekeknek és nőknek. a cukros quinagolyók és trochicum jellemzi, mert vékony cukorrétegükben kis mennyiségben keserű quinagolyók találhatók, és különösen a gyerekeknél, akik könnyen beleharapnak, 98

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

nem használható, és ebben a cukorban a quinal ízét bizonyos semleges anyagok leplezik és tompítják, így rágás után is kellemes marad. Minden adag 15 cukorkát tartalmaz egy lezárt üvegben. Egy tucat ára: 6 frt. 25. o. DKK uh Egy adag ára: 80 DKK. Ő. uh Megrendelhető Zombán (fel. o. Szegszárd), Kelen tr. valamint a Rozsnyai-féle gyógyszertárban, a „magyar koronának” szentelt patikában, a pesti Széna téren." Három dolog tűnik ki ebből a hirdetésből: 1. Íztelen vegyületre utal. 2. Dr. Kelen József, a zombai orvos, partnerként szerepel 3. Már van raktár a fővárosban. Ezt a hirdetést egy másik követte december 3-án [12] Közben Kelen és Rozsnyay engedélyt kért a testülettől a "kinal czukorkák" forgalomba hozatalára és reklámozására. — kinin bonbonok"[13]. A Regency Council kábítószer-kereskedelem és a hivatalos orvostudományokkal való visszaélés miatt elutasította a kérelmüket. [14] Ezt követően nem jelentek meg hirdetések. A kérelemben az áll, hogy a cukorka "csak a hatásos összetevői a tiszta quinal (kinin) és emellett a közömbös hatás orvoslásaként; cukor, kávé, tea, csokoládé és egyéb fő összetevők. A gyógyszer titka tehát csak a gyártási módszerben rejlik, aminek köszönhetően sikerült tökéletesen elfedni a quinal keserű ízét az előbb említett semleges szerekkel. Ez a kérés azonban arra utal, hogy a hatóanyagot nem vonják ki. Rozsnyay 1868 előtti felkészítéséről, a magyar orvosok és természettudósok egri vándorgyűléséig nincs információnk, egyéb információnk nincs. Rozsnyay akkor négy terméket nevezett be Kocianovich „kényelmessé tenni a quinal” versenyére. a pályázatot elutasították, nevét nem közölték Rozsnyay ugyanekkor a Gyógyszerészi Hetilapban megjelent cikke azt bizonyítja, hogy Rozsnyay volt a jelölt [15] A vándorgyűlés kritikusai más véleményen voltak.[16] Then Károly szerint "a kérelmező az általa formátlan quinoidnak nevezett csersavas vegyületet állított elő, amely állítólag a kininnel megegyező hatású és teljesen íztelen. A szerző azonban félreértette a kérdést, mert itt nem egy a kinin helyettesítője, mivel a kinoid bizonyos fokig szóba jöhet, de a kérdés az, hogy egy ilyen kininvegyületet (nem pedig a bomlásterméket) kell-e igényelni. , amely sértetlen, ugyanolyan hatékony, mint ő, és nem A vizsgázó bizonyítottnak tartja, hogy az amorf kinin megegyezik a közönséges vagy fagyasztott kininnel. A tudomány mai állása szerint ez a nézet semmi esetre sem lenne elfogadható, még akkor sem, ha az ún. amorf kinin képlete megállapítható lenne sokkal biztosabban, mint most: mert az úgynevezett izomer testek létezése azt bizonyítja, hogy a test kémiai természete, vagyis kémiai lényegük egészen más lehet... A kérdés megoldása nem tekinthető helyesnek akár gyógyszerészeti szempontból. A kinin és sói kiváló gyógyászati tulajdonságain túlmenően rendkívüli előnnyel rendelkeznek sok más gyógyszerrel szemben, amelyeket fagyasztva vegytiszta készítményként használnak.

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

életre kelthetők, és ezért biztosan adagolhatom, és minden szennyeződés könnyen nyomon követhető bennük. Ha a kinidint nézzük, amelyről a szerző úgy gondolja, hogy helyettesítheti a kinint, még abban sem vagyunk biztosak, hogy milyen és hányféle test keveréke, de abban biztosak vagyunk, hogy mivel gyárakban állítják elő, nagyon változó. gyártási mód szerinti összetétele, és amorf természete miatt mindenféle szennyeződést tartalmazhat és általában is tartalmaz. A mellékelt készítmények kémiai vizsgálata során kiderült, hogy a többi készítmény elkészítéséhez állítólag kiindulópontként használt amorf kénsav, az I. számmal jelölt kinin a készítményre jellemző kémiai hatásokat fejti ki. órákat. kénsav. savas kinin. Inkább a figura. tannin kinin II. édességek: III. és IV csokoládéban. a kininre jellemző kémhatást a legkülönfélébb módszerekkel sem sikerült előidézni, ami arra utal, hogy a pályakérdésben szereplő kinin nem fordul elő benne, vagy legalábbis úgy átalakult, hogy már nem vegyileg kininnek tekinthető. Alulírott az ismertetett okok miatt úgy véli, hogy a kérelmező félreértette a feltett kérdést, és nem kémiailag oldotta meg a feltett kérdést." A második lektor, Molnár János, a rókusi gyógyszertár takarítója véleménye szerint: 1 db kénsavat tartalmaz. sav és kinoidin". "2. készítmény: Úgy tűnik, hogy a tannin és a kinoidin kombinációja... A 3. és 4. készítmény szinte az összes tannint és kinoidint tartalmaz. Farmakológiai szempontból a 2. számú kávékészítmény kissé kemény és nehezen oldódik; Nem 4 A csokoládé elkészítése nem elegendő... A quinoid utóíz a tortaformák lenyelése után is a lehető legtovább megmarad. Kívánatos lett volna, ha a tanninvegyületek mellett kisebb mennyiségben kísérleteztek volna kimondott hatású kinoid vegyületekkel, mivel a tannin bizonyos esetekben ellenjavallatként említhető." A harmadik lektor, Jármay Gusztáv gyógyszerész többek között azt írta: egyebek a következők: "Az alap hibás. amit a kérelmező a kérdés megoldásának kiindulópontjául választott,... olyan kémiai szerkezetét és tisztaságát tekintve olyan bizonytalan készítményről van szó, hogy e bizonytalanság miatt és az összetétel változatosságát már régen nem használják gyógyászatilag... A kérelmező sokkal jobban válaszolt volna a kérdésre, ha munkája a jéghideg quinal módosításon alapult volna, ami annak köszönhetően megbízhatóbb eredményekhez vezetett volna. biztonságos kémiai összetétel..." A klinikai vizsgálatot Bókai János és Poór Imre professzorok végezték. Már korábban is kedvezőbb értékelést adtak a gyógyszerek hatásáról, de kevés időjük és esettanulmányuk volt ennek felmérésére. Bókai további kísérletekhez ajánlotta az anyagokat. A következő vándortalálkozón, 1869-ben Fiumében Rozsnyay mégis elnyerte a Kocianovich és Szurmák által odaítélt pályadíjat. A bírák Than Károly, Bókay János és Poór Imre voltak. Rozsnyay most kristályos kinin-szulfátból készítette el a kininát, amit a lektorok tavaly javasoltak neki. Szakdolgozata - azonos szöveggel - a Hetilapban [17] és a csavargó gyűlés munkáiban [18] jelent meg. Érdemes néhány sorát idézni, hogy jobban nyomon tudjuk követni az ízetlen kinintanna sorsát. Szó sincs a kinoidinról, amelyről úgy tartják, hogy megegyezik a kininnel. Először az előző 100-at nézi, hogy eltávolítsa a keserű ízt

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

kísérletek: kloroform, zsírok, bevonatok használata. A kininről csersavas vegyületről, mint a szakirodalomban korábban ismert vegyületről így ír: "Majdnem az összes quinal vegyület tanulmányozása után arra jutottam, hogy a quinalnak csak egy olyan vegyülete van, amelynek nincs keserű íze, mint a többi kinálsónak. megérdemli a további tanulmányozást ebben a részben, és ez a tannin quinal. Furcsának tűnt számomra, hogy a csersavas quinal az egyik régebbi quinal készítmény, és ennek ellenére nem volt ízletes. „nem tudott harcolni magáért az orvostudományban”. régebbi idegen gyártási módszerek, nevezetesen a reakció kénsavas közegben, valamint a kinin ecetsavval és ammóniával való elegye. (Lásd Landerer és Schmedt módszerét fent) Az első módszerről az a véleménye, hogy a végtermék „semleges és ammónia keveréke. savas csersav kinin". Landerer és Schmedt módszerével szemben az a kifogása, hogy "mivel az ecetsav mennyisége nincs pontosan meghatározva, hozzáadják az ecetsav quinal magas árát, ... ha ott nem lenne olyan drága. nem lehet kifogást tenni. Következik saját módszere, ami tulajdonképpen egy kissé módosított Landerer és Schmedt módszer. Rozsnyay a forró vízben oldott kinin-szulfátot 1:50 arányban reagáltatja ammóniával semlegesített tanninoldattal. Hangsúlyozza az ammónia-semlegesítést, amit lakmusszal ellenőrzi, " a folyadéknak enyhén savasnak kell lennie, nem pedig alacsony (lúgos)". Készítményét összefoglalva elmondhatjuk, hogy Rozsnyay évek óta először használt kinin helyett kinoidint. A quinintannatot eleinte elutasította annak rossz felszívódása miatt. lektorai tanácsa szerint a külföldi szakirodalomból korábban ismert csersavas kinint jelentéktelen módosítással állította elő: kinin-acetát helyett kinin-szulfátot használt, "savanyítatlan kináloldatból cserebontással előállított csersavas kinált" 1869 már nem kifogásolta a "közönséges csersavas-kinint" a hatás szempontjából. A kinin és a kinin-tannát molekulatömegét figyelembe véve az utóbbi dózisának másfélszerese egy tömegrész kininnek felel meg. Rozsnyay az adagolásnál már nem veszi figyelembe a csersavas-kinin rossz felszívódási viszonyait; amit korábban én és Hager is kifogásoltunk, mivel a quinintannat hatását a kininének egytizedének tekintették. Rozsnyay új készítményében most kimutatható volt a kinin, és versenydíjat nyert. Nem tudjuk, hogy Rozsnyay ismét jelentkezett-e marketingre és reklámozásra. Igaz, a megállapodással időközben a testület is megszűnt. Ezt követően Rozsnyay újra reklámozni kezdi termékét. Hirdetéseiben a verseny ellen harcol, amihez nincs joga, mert a kinintanna gyártásáról mások is olvashattak külföldi folyóiratokból, és Rozsnyay is kiadta, elvégre szabadalmakkal teli világ volt. Legnagyobb riválisa Gobetzky József eszczyki gyógyszerész volt, aki rendszeresen reklámozta a "Tannas Chininae neuter"-ből készült "Kinal cukrot és Kinal csokit". A Rozsnyay a kor szellemében mindent megtett azért, hogy termékeivel sikereket érjen el. Később nemcsak quinintannattal, hanem más drogokkal (gyógyborok, vaskészítmények stb.) is megjelent a piacon, kiállításokon. Nemcsak magyar, hanem osztrák lapokban is bejelentette jelöltségét. H. Hager, a tekintélyes német professzor is tanult belőle, aki a Gyógyoszerészi Hetilap [19] szerint elismerően írt róla 101-ben.

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

a Gyógyszerészeti Központi Csarnokban. Hager a cukorka (Saccharolum Chinini) és a quinale csokoládé pasztillák vonzó formáját dicséri, amelyek quinintanátot is tartalmaznak. Ennek a dicséretnek ellentmond az a tény, hogy Hager, mint láttuk, nem sok értéket tulajdonított a figyelmeztetésnek. A Manuale Pharmaceuticum sorozatban megjelent terjedelmes munkájában a quinintannatet a kininvegyületek egyikeként említik. Rozsnyay neve – levelezésük és a fenti cikk ellenére – nem szerepel. Hager halála után a Kézikönyv a gyógyszerkészítés és -elemzés kincsesbányája maradt a megszokott formájában. Boros és Zboray az 1893-as kiadásban találkozott a Rozsnyay-féle gyógyászati készítményekkel, amelyek a német szerzők elemzése szerint főként kinidint és cinchonidint tartalmaztak [20]. 1877-ben egy drezdai nagykereskedő cég kinidint és cinchonidin-tannátot is talált Rozsnyay gyógyszerében. Nincs okunk kételkedni kommunikációjukban. Rozsnyay még fiumei pályafutása során sem hagyta el azt a gondolatot, hogy a koalkaloidok egyformán hatásosak: "Szerintem itt figyelembe lehet venni a quinalnak mindazokat a vegyületeit, amelyeknek csak a quinal sajátos gyógyító hatása van". Maga Rozsnyay így írt a forgalomban lévő kevert kinin alkaloidokról és azok polarizációs elemzéséről [21]: „Sőt, különösen a kinin árának emelkedésével, különböző elegyek kerülnek a piacra különböző néven: amelyek bár gyógyhatásúak, 3, néha még mind a négy porcelán keveréknek bizonyul... Ez a porcelánkeverék a kereskedelemben Quinetum sulfuricum néven kapható. Rozsnyay kiállítási sikerei (Brüsszel 1876, Párizsi Világkiállítás 1878, Székesfehérvár 1879, Bécs 1883) kapcsán ki kell emelnünk, hogy a kinin feltalálásáért, de inkább kinint tartalmazó gyógyászati formáiért kapta az elismerést. a szép és igen népszerű helyi készülődésről is beszámol a hír. Az "Insipidum Rozsnyay" a magyar gyógyszerkönyvben az első vagy a második gyógyszerkönyvben, de az elsőben hivatalos gyógyszer lett a függelékben. Első gyógyszerkönyvünk kommentárjában [22] két recept is szerepel a quinintannate-ra, de Rozsnyayi sem, a német gyógyszerkönyvben már 1879-ben hivatalos volt, Balogh Kálmán nem tartotta fontos szernek a kininhatással kapcsolatban, láz esetén szulfát- és kloridsókat javasolt. A Hetilap a következőképpen számol be a gyógyszerkönyvbe való felvételéről [23]: "Ismert Rozsnyay Mátyás elvtársunk abban a megtiszteltetésben részesült, hogy az általa gyártott "Chininum tannicum neutral insipidum Rozsnyay" bekerült a Magyar Gyógyszerkönyv készülő mellékletébe. Az érték. ez A megkülönböztetést az is erősíti, hogy tudomásunk szerint egyetlen magyar gyógyszertári készítményt sem ismerték el ilyen módon hivatalos gyógyszerként." Rozsnyay hosszú cikkel [24] reagált a hírre. Többek között hangsúlyozta, hogy az ő terméke jobb, mint a többi elérhető termék. Hangsúlyozza a közömbös természetet: „csak 102

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

olyan folyadékban, amely teljesen inert, azaz. teljesen savaktól mentes quinintanna csapadék képződhet, amely maga is inert és állandó jellegű." Ez a közlemény először a világpiacot, majd a lapszerkesztő Schédy Rozsnyay Sándor quinintanáját említi a világhírű lábjegyzetben. Itt található. kezdődik a magyar túlbecsülés, ráadásul Schédy itt felfedi Rozsnyay iránti preferenciáját: „e meggyőződés miatt évek óta rendszeresen nem kapunk erről (ún. kinintanat, a szerző) semmilyen külföldi közlést”. gyógyszerkönyvi elnevezésű készítmények: „Chininum tannicun neutral insipidum Rozsnyay.” Közben (1883-ban megjelent a Magyar Gyógyszerköny melléklete, benne a Rozsnyay-féle kinintanattal, de a Rozsnyay névből kihagyták). olyan büszke volt: a semleges szóból: A "Chininum tannicum insipidum Rozsnyay" hivatalos elnevezése 1886-ig régi néven hirdette készítményét, majd a semleges megjelölésről is lemondott. A kiegészítés a kinin tanninban legalább 30%-os kinintartalmat írt elő, de a ugyanekkor Rozsnyay és De Vrij mérései szerint csak 22,8 -27,4% kinin insipidum Rozsnyay IRODALOM: 1. Gyiógyszerészi Chininum tannicum 2, (1863);766 2. Gyógyszerészi Hetilap, Csersavas quina:3,318,46 3. Gyógyszerészi Hetilap, Csersavas quinal készítmény 11, (1872): 55 4. Pure Gyógyszer. Chininum tannicum gyártási módszer14, (1875);114. 5. Gyógyszerészi Hetilap, Preparation of Quininum tannicum 16, (1877): 782. 6. Gyógyszerészi Hetilap, Preparation of neutral tannic acid quinal 18, (1879); 72. 7. Gyógyszerészi Hetilap, Chininum tannicum 19, (1880): 264. 8. Gyógyszerészi Hetilap, A csersavról 11, (1872); 660. 9. Apothekersweekblad, Ua. mint (8), 10. Apothecariesweekly, Chininum tannicum 17, (1878); 390. 11. Gyógyszerészi Hetilap, 2, (1863) 767. 12. Gyógyszerészi Hetilap, 2, (1863). 783 13. BOROS István—dr. ZBORAY Bertalan: Zomba község híres gyógyszerésze, Rozsnyay Mátyás élete és munkássága Tolna tartomány történeti tanulmányai VI. Tolna Megyei Tanács, 1975, 389. 14. Uaz. Munt 13. 393. 15. Gyógyszerészi Hetilap, ROZSNYAY Mátyás: Kinin és quinoidok kémiai és gyógyászati tulajdonságainak vizsgálata. 7, (1868).768-774. 103

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

16. A hazai orvosok és természettudósok rimaszombati nagygyűlésén a chinal kényelmessé tétele terepkérdésben pályamunka értékeléseket kaptam. In: Magyar orvosok és természettudósok 1868 21.-29. augusztus Egerben tartott XIII. felemelkedésének és munkásságának történelmi áttekintése. Küllők, (1869). 54-57. 17. ROZSNYAY Mátyás: Hogyan készíthető a kinin, hogy a keserű ízét elvesztve, de hatékonyságát megőrizve könnyen beadható legyen a gyerekeknek? Gyógyszerészi Hetilap, 8, (1869) 926, 950. 18. ROZSNYAY Mátyás: Hogyan készíthető a kinin úgy, hogy keserű ízét elvesztve, de hatását megőrizve könnyen beadható legyen a gyerekeknek? In: (szerk.) Poór-Rózsay: Magyar orvosok és természetkutatók 1869. szeptember 6-11. Fiuméban tartott XIV. felemelkedésének és munkásságának történelmi áttekintése. Vermin, 1870. 344-350. 19. Gyógyszerészi Hetilap, Rozsnyay kinalcukorkái 15, (1876), 249-250. 20. Boros—Zboray: im. 21. Gyógyszerészi Hetilap, Rozsnyay Mátyás: Kínai fajok mikrokémiai és polariszkópos vizsgálatáról. 17, (1878), 505, 513. 22. Balogh Kálmán: Kommentár a Magyar Gyógyszerkönyvhöz. Budapest, 1879, 436. 23. Gyógyszerészi Hetilap, 22, (1882). 826. 24. Gyógyszerészi Hetilap, Rozsnyay Mátyás: A quininum tannicum insipidum előállításáról és kutatásáról. 23, (1883) 177-198.

Minek köszönhető a sok magyar zsidó sportoló sikere Szabó Lajos[e-mail védett]Eredetileg benyújtva 2010. október 20-án; közzétételre jóváhagyva 2010. november 5-én

Összegzés: Normálisnak tekinthető, hogy a kisebb országok igyekeznek megnyerni azokat a meccseket, ahol az esélyek egyenlőek, és ugyanolyan esélyük van a győzelemre, mint a nagyobb országoknak. A sportban az a legjobb, hogy elhisszük (hihetjük), hogy legalább a verseny a 104-es stadion füvén

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

vagy a medencében az a sportoló nyer, aki jelenleg a legjobb pap. Az intellektuális képességek fontos szerepet fognak játszani a versenyben. Ez Nordau egyik mondata, amely szerint „a fizikai rugalmasság és ügyesség előfeltétele a mentális rugalmasság és a tiszta elme”. De semmiféle fizikai erő, amelyet egy unalmas, hétköznapi, ügyetlen ember született – vagy szerzett meg – nem elég ahhoz, hogy sportolóvá tegye.” A sportember, akinek nemzetének évszázadok óta kellett küzdenie puszta létéért is, mondhatnánk, a harci akarat a kromoszómáiban." A másik fontos kérdés a magyarországi zsidó sport természete. Tudjuk-e zsidó sportként, zsidó sportmozgalomként, vagy tekintsük a zsidó sportolók sportjának Kulcsszavak: Zsidó magyar sportolók, Olimpiai játékok, Maccabi, 1. Bevezetés Az alábbiakban a címben feltett kérdésre próbálok választ adni A kérdést a világ zsidó sportsikereinek nemzetközi statisztikái generálják. Ha elolvassa az Encyclopedia Judaica "olimpiai játékok" című cikkét és a hozzá tartozó statisztikát, láthatja, hogy 1968-ig a magyarok adták a zsidó olimpiai érmek közel harmadát és a bajnoki érmek közel felét. Az eredmény még jobb ha hozzáadjuk a többi zsidó származású magyar sportolót, akik hiányoznak ebből a statisztikából. 2. Ki tekinthető zsidó sportolónak Először is a kutatónak van egy problémája: nagyon nehéz meghatározni, hogy ki tekinthető zsidónak. Magyarországon a legtöbb esetben nem dönthető el egyértelműen a kérdés név vagy felekezet alapján, mert a magyarországi zsidó családok többsége a XIX. században nevet és/vagy felekezetet változtatott. A „magyarosítási folyamat” eredményeként egyben eszköze és eredménye is volt az asszimilációnak – az elsősorban német vezetéknevek kikerültek, helyettük magyarok kerültek, a zsidó hitet pedig az egyik keresztény felekezet javára feladták. Mivel a zsidó identitás nyílt elfogadása Magyarországon - az ismert történelmi és politikai okok hosszú távú hatása miatt - egyéni döntések kérdése, az egyéni jogok védelmét figyelembe kell venni, és a kutatónak kerülnie kell a minden költsége annak, hogy valakit akarata ellenére zsidónak bélyegezzenek. Egyedi döntésként fogadhatjuk el, ha a sportoló (iskola, temető, zsinagóga kiválasztásával) kinyilvánította (vagy sportoló) kötődését a zsidó közösséghez, tagja a VAC-nak (Vívó és Atlétikai Klub), ill. részt vett a Maccabi Games-en, Izraelben telepedett le, vagy tagságot fogadott el a "Nemzetközi Zsidó Sport Hírességek Csarnokában". Egy másik biztos jel, hogy a sportoló szülei vagy nagyszülei zsidónak számítottak-e a zsidótörvény korszakában, és ez a tény nyíltan ismert. De továbbra is figyelembe kell vennie a szóban forgó sportoló vagy családja érzékenységét. A modern sport megjelenése és a mai értelemben vett sportélet kialakulása a 19. század második felében következett be, és Magyarországon is egybeesett a középosztály felemelkedésével és a nemzettudat megerősödésével. Ez a 105

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

folyamatok elsősorban a városi lakosságot érintették. Akkoriban a város lakosságának jelentős része német vagy németajkú zsidó volt. Ez utóbbi csoport általában kereskedőként élt, vagy gazdasági vagy más értelmiségi pályát folytatott. A modern sport megalapítói többsége liberális nemes volt, de természetesen a feltörekvő középosztály (beleértve az orvosokat és a tanárokat is) hamarosan csatlakozott a feltörekvő sportegyesületekhez. A magyar zsidó jóval nagyobb számban vett részt az 1848-1849-es polgári forradalomban és szabadságharcban, mint az összlakosságon belüli aránya, segítve a magyarságot a zsarnokság elleni igazságos harcban. Ezzel a judaizmus kinyilvánította a polgári eszmék iránti elkötelezettségét és a magyar nemzetállamgal való azonosulását. Ausztria és Magyarország 1867-es kiegyezésével egy időben megtörtént emancipáció felgyorsította a zsidó közösség modernizációját. Ez hamarosan konfliktust váltott ki a vallásilag konzervatív zsidók és az úgynevezett "neológusok" között, akik a modern eszméket követték, és felhagytak minden vallási korlátozással. A sport területén ez a konfliktus két egymásnak ellentmondó megoldást eredményezett. Az egyik megoldás, a Maccabi sportmozgalom a cionizmus eredménye volt. A két legjelentősebb cionista vezető, Theodor Herzl és Max Nordau Budapesten született. Az 1898-as bázeli 2. cionista világkongresszuson felvetették az „izmos judaizmus” gondolatát, amelyet később a Maccabi sportmozgalom is megtestesített. A második megoldás kifejezetten magyar volt. Ezt a koncepciót három évvel a Nordau-javaslat előtt vezette be az IMIT (Zsidó Magyar Irodalmi Társaság) évkönyvében egy budapesti iskolaorvos és tanár, Schuschny Henrik. Ő is hangsúlyozta a testnevelés fontosságát; azonban Nordau javaslatával ellentétben Schuschny célja az asszimiláció volt. „A testedzés nem csak a testi erőt, hanem az önbizalmat is növeli (...) Ha a magyar zsidó azon túl, hogy hazafias és jól képzett, edzett testtel és öntudattal is rendelkezik, akkor az egyetlen különbség közte, ill. Hazánk bármely más hazafias lakója legyen az ő vallása."19 Schuschny ezekkel a szavakkal foglalta össze a magyar-zsidó sport lényegét. De mi is történt valójában? Az 1880-as években a sport demokratizálódási folyamaton ment keresztül. a nemeseket az alsóbb osztályok sportolóinak színterévé alakították, a klubtagságot pedig jelentősen megnövelték. Ez az átalakulás egy rövid sportlap, a „Herkules” cikkeiben is megmutatkozik. 1885 őszén megjelent egy vezércikk „A” címmel. Zsidó Sportklub". A szerző nehezményezi, hogy a középosztálybeli állampolgárokat, zsidókat és nem zsidókat egyaránt kizárják az arisztokrata beállítottságú klubokból. Ez a cikk nem annyira az antiszemitizmus ellen szól, mint inkább bátorítás: „Budapesten legalább 5000 intelligens zsidó fiatal, akik bármilyen sportban meg tudják mutatni rátermettségüket. Márpedig a zsidó tagok nem léphetnek be egyetlen klubba sem, kivéve az NTE-t (Országos Testedző Szövetség), a Budapesti Vívóklubot, a Vasmén Egyesületet és még néhányat. A kereszténység nem antiszemita tagjai 19

Schuschny, 1895, blz. 369-373.

106

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

hagyják el jelenlegi klubjaikat, és csatlakozzanak a zsidókhoz, hogy alapítsanak új sportegyesületeket, ahol a vallási és társadalmi különbségek ismeretlenek lennének. engedély nélkül tartották. Az egyértelműen zsidó orientációjú klubok közül az MTK hamar a legfontosabb bázisnak bizonyult a zsidó sportolók számára, és a legismertebb és legnépszerűbb klub lett. 3. VAC Az egyetlen kizárólag zsidó tagsággal rendelkező klub a Vívó és Atlétikai Klub volt. 1906-ban alapította egy ismert cionista vezető, Dömény Lajos (német), aki egyben a Kadima cserkészcsoport és az ország első cionista lapja, a "Zsidó Népi Magazin" alapítója is volt. A VAC volt az első igazi zsidó sportklub Európában, népszerűségében felülmúlta a gimnasztikai mozgalmat. A VAC alapja a Zsidó Gimnázium volt: a klub az iskola létesítményeit használta, a klubvezetők többsége egyidejűleg tanár volt (pl. Dückstein Zoltán), a sportolók többsége pedig az iskola diákja volt. Minden egyes sportegyesület számára a különböző országos bajnokságokon való részvétel volt az egyetlen módja annak, hogy részt vegyen az ország sportéletében. Bár a legjobb zsidó sportolók nem voltak VAC-tagok, a VAC számos sportágban kiváló helyezéseket ért el. A vívás és atlétika mellett torna, futball, úszó, vízilabda és ökölvívó szakosztály is működött a klubban. Később, az 1920-as évektől asztalitenisz, kézilabda, kosárlabda és tenisz szakosztályok jöttek létre. Az országos bajnokságot a VAC férfi tornászcsapata, valamint a férfi és női asztalitenisz csapata nyerte. Az 1920-as évek elején a futballcsapat a Premier League-ben szerepelt. A VAC kiemelkedő szerepet játszott a kézilabda és az asztalitenisz hazai meghonosításában és népszerűsítésében. Ha elolvassa a zsidó irányultságú sportegyesületek nevét, a név elején regionális vagy nemzeti jelzőt talál (Budapest, Újpest, magyar, nemzeti stb.). Ez tanúskodik arról a hazafias irányultságról, amelyet Schuschny már a magyar zsidóság vágyott céljaként emel ki. Szinte minden sportágban találkozhattunk kiemelkedő zsidó sportolókkal, kivéve a hagyományosan arisztokratikus vagy katonai sportokat, mint a póló vagy az öttusa. A vívás volt az a terület, ahol a legtöbb sikert értük el, ezt bizonyítja az előadásom elején említett olimpiai statisztikák is. A vívás iránti heves érdeklődés a magyarországi zsidóság rendkívül magas képzettségével magyarázható. Akkoriban divat volt a vívópárbaj, de csak középiskolai végzettséggel rendelkező férfiak küzdhettek. Az antiszemita sértések nagy valószínűsége és a jobb önvédelmi eszközök iránti vágy lehetett az oka annak, hogy a fiatalok a vívás felé fordultak, amely szintén tantárgy volt az ország szinte minden középiskolájában. A sikert legalábbis az I. világháború előtt részben az tette lehetővé, hogy a közös osztrák-magyar hadsereg eltiltotta tisztjeit az olimpián való részvételtől. Ez a tilalom a nem katonai – sok esetben zsidó – származású sportolók érdekét szolgálta. A vívás mellett úszásban, birkózásban, atlétikában, gimnasztikában, vízilabdában, labdarúgásban, kajak-kenuban, műkorcsolyában és művészetben (építészet, irodalom) is születtek olimpiai érmek. 20

Zsidó Sportegyesület, 1885, 1. o.

107

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

Természetesen az olimpiai statisztikák nem sorolják fel azokat a sportágakat, amelyek nem szakágak az olimpián. Vegyük az asztalitenisz: a zsidó származású magyar sportolók még több sikert értek el ezen a területen, mint a vívásban. A két világháború között ezek a sportolók (Barna, Bellák, Dávid, Kelen, Mechlovits, Sipos, Szabados, hogy csak a legjobbakat említsük) több mint száz érmet szereztek hazájuknak a világbajnokságon. Egy másik terület a sakk. Az egyéni sakkjátszmában Steiner és Lilienthal sikerei említhetők, nem beszélve a Polgár nővérekről, akik a mai napig a világ legjobbjai közé tartoznak. A futball külön említést érdemel. Lehet, hogy manapság nehéz elhinni, de ez az egyik legsikeresebb magyar sport. A budapesti judaizmus képviselői a labdarúgás bölcsőjénél és első fél évszázadában egyaránt jelen voltak. Ez a sport elsősorban az alsó középosztálybeli városi tömegeket vonzza, így nem véletlen, hogy sok játékos és nagyszámú rajongó zsidó volt. Mind az első futballklub (Budapest Torna Club), mind az MTK zsidó irányultságúnak számított, de bizonyos mértékig az UTE (Ujpest Gymnastikforening) és a III. A kerületi TTVE ilyennek számíthatott és számított. Az MTK egy-egy országos bajnokságot nyert, és ezekből a klubokból számtalan bajnok, gólkirály, két olimpiai aranyérmes válogatott játékosa, neves játékosa, válogatott és nemzetközi válogatott edzője született Magyarország és a világ számára.

108

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

9. táblázat Encyclopaedia Judaica, 1373 p. Magyarországon a zsidó származású sportolóknak köszönhetően a következő „elsők” születtek: az első olimpiai aranyérem (Hajós-Guttmann Alfréd, úszás); az első világbajnokság (Lili Kronberger, műkorcsolya); a világ legjobb sportolójának járó egyetlen Helms-díj (Iharos Sándor-Izrael, atlétika); a világ legeredményesebb sportolónője (Keleti Ágnes, torna). Itt kell megemlíteni, hamis szerénység nélkül, hogy a világ legeredményesebb sportemberének, az úszó Mark Spitznek a családja Magyarországról emigrált az Egyesült Államokba. Számos magyar-zsidó sportoló lett a különböző nemzetközi sportszervezetek képviselője. Kemény Ferenc (Kaufmann) a Nemzetközi Olimpiai Bizottság egyik alapítója volt. Mezı Ferenc (Grünfeld) is a NOB tagja volt. Donáth Leó az Európai Úszó Liga alapítója és a FINA főtitkára volt. Brüll Alfréd, az MTK elnöke is a 109. volt elnöke

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

Nemzetközi Amatőr Birkózó Szövetség. A „futball pápája”, Fischer Mór és a népszerű rádióriporter, Szepesi György (Friedländer) a FIFA élén állt. A sok edző és szakosztályvezető közül csak néhány említhető: Komjádi Béla, vízilabda; Kárpáti Károly (Pincér), birkózás; Ádler Zsigmond ökölvívó (Papp László edzője); Hajdú Marcell, vívás; Guttmann Béla (Eusebio felfedezője) és Mándi Gyula (Mandl), labdarúgás. Külön fejezetet kell fenntartani azoknak a nagylelkű szponzoroknak, akik jelentős összegeket áldoztak a klubok fenntartására. A legnépszerűbbek Brüll Alfréd (MTK), Aschner Lipót (UTE), Weiss Manfréd (Csepel SC) és Goldberger Ignác (Goldberger SE) voltak. Bár a témámban nem szerepel a magyarok szerepe az izraeli sportélet alakulásában, ezek közül néhányan itt is említést érdemelnek, például Dückstein úr és asszony (torna és testnevelés), Keleti Ágnes (torna) , Nóbel Alfréd (vívás) és Mándi Gyula (Mandl) (labdarúgás). Soha nem szabad elfelejtenünk a holokauszt által okozott szörnyű veszteségeket. A magyarországi zsidók asszimilációs hajlandósága zsákutcának bizonyult. A szélsőjobboldali terror és a náci megszállás fájdalmasan széles sávot vágott rajtuk. Ugyanerre a sorsra jutott az MTK elnöke, Brüll Alfréd és a vívás két olimpiai győztese, Garay János és Gerde Oszkár is, akik mindannyian haláltáborokban pusztultak el. Egy másik olimpiai vívóbajnok, Petschauer Attila egy kényszermunkazászlóaljban halt meg. A vívás másik olimpiai győztese, Kabos Endre meghalt a Margit hídon, amikor azt felrobbantották. Kemény Ferenc, a NOB egyik alapító tagja nem bírta tovább a nyilaspárti üldözést, és öngyilkos lett. Végezetül hadd osszam meg egy nagyon furcsa történetet, amely a holokauszt korszakában történt. Amikor Magyarország belépett a második világháborúba, Fuchs Jenı, a vívás négyszeres olimpiai aranyérmese, önként jelentkezett magyar katonának. Zsidóként egy kényszermunkászászlóaljhoz került. Zászlóaljának feladata az aknák eltávolítása és lerakása volt. Egy alkalommal az oroszok megölték a zászlóaljat kísérő magyar törzsvendégeket, csak a zsidók maradtak. Fuchs és társai fogták az elesett katonák fegyvereit, és felvették a harcot az oroszok ellen, akiknek visszavonulniuk kellett. A közeli német egység parancsnoka Trompeter ezredes volt. Még vívóként és öttusázóként is ismerte Fuchst a múltból, és javasolta, hogy a zsidó harcosokat Vaskereszttel jutalmazzák. Megérdemelten vehették át a díjakat. A hír hallatán Jány Gusztáv magyar vezérkar vezérkari főnöke közleményt adott ki: "Sem zsidót, sem magyart nem ismerek, csak hősöket." A magyar hadsereg parancsnoksága ezután hazaküldte a zászlóaljat. A magyarországi zsidó sportolók történetének és sikereinek e rövid áttekintése után furcsán és indokolatlanul hangozhat a kérdés, hogy létezik-e zsidó sport Magyarországon. Szerény véleményem szerint Magyarországon nem létezik zsidó sport, és véleményem egybevág Schuschny említett szándékával. Magyarországon „csak” olyan zsidó sportolókról beszélhetünk, akik alkalmazkodtak (ha úgy tetszik, asszimilálódtak) az egész magyar sportélethez, és olykor nemzsidóikkal vetekedő energiával küzdöttek a magyar színek sikeréért. honfitársaim.. Véleményemet megerősítette az 1993-as Maccabi-játékok idején Tel-Avivban rendezett „Zsidók a magyar sportban” című kiállításunk megnyitója során szerzett személyes tapasztalat. Korábban magyar 110

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

Izraelben letelepedett sportolók elmondták, hogy szívükben első, második és harmadik magyarnak és csak negyedik zsidónak érezték magukat. Talán ez az asszimilációs hajlandóság ad választ az előadásom címében megfogalmazott kérdésre: ez az oka a magyar-zsidó sportolók világsikerének. 4. Összegzés A cikk címében szereplő kérdést a világ zsidó sportsikereinek nemzetközi statisztikái generálják. Ha elolvassa az Encyclopedia Judaica "Olimpiai Játékok" című cikkét, láthatja, hogy 1968-ig a zsidó olimpiai érmek közel egyharmadát és a bajnoki érmek közel felét magyarok szerezték meg. A modern sport megjelenése és a sportág kialakulása a mai értelemben vett élet a 19. század második felében zajlott, és egybeesett - Magyarországon is - a középosztály felemelkedésével és a nemzettudat megerősödésével. Az akkoriban főleg németül beszélő magyar zsidóság főleg a városokban élt. Sokkal nagyobb számban vettek részt az 1848-1849-es polgári forradalomban és szabadságharcban, mint az összlakosságon belüli arányuk, és segítették a magyarságot a zsarnokság elleni igazságos harcban. Ezzel a judaizmus kinyilvánította a polgári eszmék iránti elkötelezettségét és a magyar nemzetállamgal való azonosulását. Az emancipáció felgyorsította a zsidó társadalom modernizációját. Ez hamarosan konfliktust váltott ki a vallásilag konzervatív zsidók és az úgynevezett „neológusok” között, akik a modern eszméket követték, és felhagytak minden vallási korlátozással. A sport területén ez a konfliktus két egymásnak ellentmondó megoldást eredményezett. Az egyik megoldás, a Maccabi sportmozgalom a cionizmus eredménye volt. A két legjelentősebb cionista vezető, Theodor Herzl és Max Nordau Budapesten született. Az 1898-as bázeli 2. cionista világkongresszuson felvetették az „izmos judaizmus” gondolatát, amelyet később a Maccabi sportmozgalom is megtestesített. A második megoldás kifejezetten magyar volt. Ezt a koncepciót három évvel a Nordau-javaslat előtt vezette be az IMIT (Zsidó Magyar Irodalmi Társaság) évkönyvében egy budapesti iskolaorvos és tanár, Schuschny Henrik. Ő is hangsúlyozta a testnevelés fontosságát; azonban Nordau javaslatával ellentétben Schuschny célja az asszimiláció volt. „A testedzés nemcsak a testi erőt, hanem az önbizalmat is növeli (...) Ha a magyar, a zsidó a hazafi és a műveltség mellett edzett testtel és önbizalommal rendelkezik, akkor az egyetlen különbség közte és bármely más hazafias lakos között. ország az, hogy ő lesz a vallása." Schuschny ezekkel a szavakkal foglalta össze a magyar-zsidó sport lényegét. A zsidó sportolók magyarországi történetének és sikereinek e rövid áttekintése után furcsán és indokolatlanul hangozhat fel a kérdés, hogy létezik-e zsidó sport Magyarországon? Szerény véleményem szerint Magyarországon nem létezik zsidó sport. Magyarországon „csak” olyan zsidó sportolókról beszélhetünk, akik alkalmazkodtak (ha úgy tetszik, asszimilálódtak) az egész magyar sportélethez, és olykor nemzsidóikkal vetekedő energiával küzdöttek a magyar színek sikeréért. honfitársak..

111

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

Felhasznált irodalom Olimpiai érmek megoszlása a zsidók között országok és sportágak szerint 1898 – 1968 (Encyclopaedia Judaica, 1373. o. SCHUSCNY, Henrik: Testnevelés és zsidóság) In: Az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat Évkönyve, 1895. Jøtdisskfor Idrening 379. o. : Herkules, 1885. szeptember 22. 1. o.

The Synthetic "Otthonka": A Garment and Cultural History Agárdi Izabella Utrecht University, PhD-kandidat, Utrecht[e-mail védett],[e-mail védett]Eredetileg benyújtva 2010. október 20-án; közzétételre jóváhagyva 2010. november 5-én

Összegzés: Ez a dolgozat az otthont, mint kulturális jelentéshordozót tárgyalja a hidegháborús fogyasztói verseny összefüggésében. A többrétegű kulturális jelentések, amelyek mintáit a szovjet birodalmi ideológia poliészter anyagába nyomták a kis virágokkal együtt, szintén arra utalnak, hogy a privát szféra a kétpólusú világ és a sajátos Szovjetunió mechanizmusai által erősen áthatott tér volt. stílusú birodalmi gyarmati hatalom. A nagyhatalmi ideológia e működési formái, amelyek a szocialista fogyasztói kultúra ismeretében legtöbbször a társadalmi nemi tengely mentén működtek, megkérdőjelezik a család-pártállam dualizmust. Továbbá a ruhák birodalmi örökségként szimbolikus szerepet töltenek be annak a kulturális emlékezetnek a részeként, hogy hogyan és milyen színekkel emlékezünk az államszocializmus évtizedeire, és ez szervesen közvetíti a történelmi folytonosság üzenetét. Kulcsszavak: a képzelet és a magánszféra gyarmatosítása, genderizált szocialista fogyasztás, államfegyelem, egyenlőség esztétikája, kulturális emlékezet, nosztalgia

112

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

Az "otthonka" egy ruhadarab és egy kultúrtörténeti darab. Magyarországon az 1960-as, 1970-es és 1980-as években élte virágkorát, a késztextilipar kedvelt, szinte ikonikus termékévé vált, amelyet széles társadalmi spektrumban szánnak és viselnek a nők. Ahogy a neve is sugallja, az ujjatlan, gyakran száz százalékban nejlonrudat az elavult kötény pótlására szánták otthonra, de végül a kalaposok közkedvelt ruhadarabja lett, a kékgallér és a férfiruházat női megfelelője. overall ("munkaruha"). A darab csúcspontja egybeesett a szocialista dolgozó nők teljes első generációjának munkáséletének görbéjével, akik még nyugdíjba vonulásuk után is „második bőrként” hordták.21 Népszerűsége nem ismert határokat – vagy határokat – a világ országaiban. a szocialista blokk, ahol a darab a rendszer bukása után is megőrizte egyedi ikonikus karakterét. Még a maga - jóval rövidebb - nyugati változata is megvolt, bár ott sosem kapott emblematikus karaktert. A gyakorlati jelentőségét szimbolikus szintre emelve azt állítom, hogy a mű - legalábbis Magyarországon - egy egész korszak emblémájává, kulturális emlékévé és a szocialista tárgyi kultúra kedvenc darabjává vált, a nosztalgikus magángyűjtők részéről is. mint a múzeumok.

10. fotó "Otthon"

Kulturális jelentések hordozója volt és ma is, a magyar társadalmi viszonyok egyes aspektusainak, így a nemi viszonyoknak és a nemi szféráknak is mutatója. 21

A társadalmi-gazdasági csoportok és az öltözködési szokások közötti kapcsolatok feltérképezéséhez azonban több kvantitatív és kvalitatív kutatásra lesz szükség, mivel ez felhívja a figyelmet az „osztály”, a nem és az ízlés közötti összefüggésekre, és segít azonosítani az olyan kategóriákat, mint az „elit”, „paraszt” , „munkások”, hiszen ők maguk is ízlés szerint alakulnak a magyarországi államszocializmus kontextusában. Lásd például Bourdieu 1984.

www.kaleidoscopehistory.hu

113

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

Az otthonka előállításának és az általam "otthonka-jelenségnek" nevezett alkotásnak a tanulmányozása lehetővé teszi, hogy megértsük a (szovjet-szerű) imperialista ideológia finom mechanizmusait, ha megnézzük, hogyan került a kultúrával kapcsolatos érvek révén a privát szférába. Azáltal, hogy összemosza a köz- és a magánszféra közötti különbséget, eltorzítja azokat az elméleteket, amelyek a szigorú állam kontra család dualizmus fenntartását célozzák, és amellett érvelnek, hogy „a magánszféra az egyetlen ellenállási szféra”.22 Ily módon a nemi fogyasztás közötti összefüggések elemzése. , , a divat és a hatalmi mechanizmusok tágabb kontextusa, valamint az általa létrehozott társadalmi (beleértve a nemek közötti) viszonyok hozzájárulnak ahhoz, hogy megértsük a szovjet típusú imperializmust. Sőt, lehetővé teszi, hogy ezeket a birodalmi hatalmi struktúrákat a hidegháború tágabb globális kontextusába helyezzük, megvilágítva a közép- és kelet-európai "világépítés" fontos folyamatait (Spivak 1985, 247-272). Másodszor, a „történelmi jelen” kontextusában az anyagi kultúra darabjainak szemlélése tovább bővíti a betekintést a kulturális/kollektív emlékezetbe és a hatalmi viszonyokba, amit akár a privát gyarmatosításának is nevezhetünk (Bhabha 1984, Marchetti 2010). . A mindennapi tárgyak, ruhák, a ruhaipar termékei bekerültek az otthon, a magánélet szférájába, így emlékeik szerves részeivé váltak az ember pszichéjének, mentalitásának. Ezért ez az örökség tovább él, hol változatos, hol pedig nagyon sematikus formákban. Ezeknek a tárgyaknak az emlékezete azonban soha nem független, hanem azt jelzi, hogy egy adott kultúra hogyan pozícionálja magát saját közelmúltjához képest. Végül, az otthonkaen esetének emléke jobban megértheti a mai összefüggéseket olyan témák között, mint a globalizáció, a fogyasztás és az állampolgárság. Amikor manapság a „háziasszonyok” új generációja már nem „házi ruhát” hord, hanem a „kínai boltba” jár az olcsó, gyengébb minőségű tömegtermékekért, amikor a ruhaipar az egyik legnagyobb gyarmatosító cég, amely milliókat foglalkoztat, és amikor még a leghétköznapibb ember is celebnek tűnik a haute couture felöltésével, aktuálissá válik az esztétika és ízlés kérdése, valamint az egyformaság jelensége és a mai „individualista” retorika közötti feszültség. A neokoloniális kontextus újrakonfigurálja a fogyasztási mintákat, még fontosabbá téve az „egyenlőség esztétikáját”, bár enyhe jelentésváltozással. Ez következésképpen a transznacionális kapcsolatok és azonosulások különböző formáit hozza létre a tantárgyakban, és rámutat a közösségépítés és a kulturális állampolgárság új formáira. A „nejlonháború” (az 1950-es évektől a Szovjetunióban és a hatvanas évekig Magyarországon) egy amerikai újságíró által az 1950-es évek elején használt kifejezés a kapitalista és a szocialista tábor közötti „békés harc” kifejezés. fogyasztói vonalak. 23 22

Ez a „nyugati típusú egyénalapú” állampolgárság és a „kelet-európai típusú szocialista állampolgárság” modellje közötti különbségekről folytatott nemi és állampolgári vita körül kristályosodott ki. Lásd például Gail Klingman, 1992; Verderly, 1996; Fodor, 2003 és Pascal és Kwak, 2005. 23 „Norbert Wiener amerikai matematikus szerint az Egyesült Államokban az emberek tudják, hogyan kell dolgozni, de nem tudják, mit. A szovjet emberek mind tudják, mit kell tenniük, de nem mindenki tudják, hogyan. Munkánkban vannak bátor felfedezők, de lassú "lovasok" is. Kiváló sugárhajtású repülőgépeket gyártunk, de konyhát

114

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

Békés rivalizálásról és nagyszabású fejlesztésről volt szó, amely a hatvanas években óriási hatást gyakorolt a "fal" mindkét oldalán, párhuzamosan a hadi- és nehézipar, valamint a kemény tudományok, valamint az űr- és információtechnológia területén kiélezettebb versengéssel. A „nejlonháború” elősegítette a könnyűipar fejlődését, profilváltását a műanyagok és műanyagok gyártása felé.24 Így a magyar könnyűipart meg kellett reformálni, hogy megfeleljen ezeknek az új törekvéseknek: külkereskedelem, textilipar és vegyipar. ipar. az ipar összefogásával megteremtette Magyarország szintetikus droggyártását és szintetikus árugyártását. A blokk országai közötti együttműködést is javították, hogy jobban megfeleljenek a szintetikus fonalak és nyersanyagok iránti keresletnek. Magyarországnak ilyen szintetikus csereszerződése volt Lengyelországgal és Csehszlovákiával. Ez a folyamat azt a szovjet desztalinizációs modellt követte, amely a Szovjetunióban a Hruscsov-rendszer alatt indult be az 1950-es években, és Magyarországon az 1956-os forradalom után követett modell lett a Kádár-rendszer alatt. Ez az irányzat határozta meg a magyar könnyűipar irányát az 1970-es évekig. Az életszínvonal javítására irányuló törekvés a szovjet uralma alatt álló keleti blokkban egy nagyon sajátos szocialista fogyasztói kultúra kialakulásának erősítésének módja lett. Magyarországon a Könnyűipari Minisztérium a harmadik ötéves terv részeként indította el a Poliészter Program elnevezésű nagyszabású állami beruházást, amely a tervek szerint 1967-ben indult volna el, és a tervek szerint négy épület teljes rekonstrukcióját foglalta magában. legnagyobb textilgyárak, hogy fő profiljuk a szintetikus (és vegyes) szálak gyártása legyen. A kitűzött cél az volt, hogy 1970-re a könnyűipar által előállított és felhasznált anyagok/összetevők 30%-a szintetikus legyen.25 Az új tudományos technológiával tömegesen előállított műanyag és szintetikus áruk és műtárgyak széles skálája új irányt mutatott. Ennek a trendnek megfelelően megszületett a modern dolgozó nő és háziasszony új típusú nylon háziruha is, amely felváltotta a háziasság ősi szimbólumát, a kötényt. A Nők Lapja (Nık Lapja) szeptemberi számában 'Homely Fashion' ('házias divat') címmel és a budapesti Őszi Vásáron jelent meg az első reklám az otthonkáról, mint a modern háziasszony otthoni viseletéről. , amely most nyílt meg újra a nemzetközi nagyközönség előtt, "a szintetikus Kıbánya" ("Kıbányai sıntetikus") szintetikus ruházati vonal volt az év "slágere". Nemi vonatkozások: női szerep és egyformaság "Szeretem a ruhákat, talán nem is bűn. Amikor ki vannak vágva, magam varrom (...) Olyan típus vagyok, aki nehezen vásárol (... ) Nagyon odafigyelek a színek harmóniájára, távol tartom magam az élénk színektől, a kirívó mintáktól. A rövid szerszámoktól pedig kevésbé, miközben mindenki tudja, hogy "TU-t" nehezebb építeni, mint serpenyőt." Lásd Erenburg 1959, 5 (saját fordítás). 24 A cél a fogyasztási cikkek nagy mennyiségben történő gyártása volt, olyan termékek, amelyek nem tartósak, széles körben elérhetőek a tömegek számára, és könnyen kezelhetők, mert a vegyipar által előállított könnyebb anyagból készülnek. Lásd a „Poliészter program” iratait a Magyar Országos Levéltárban (MOL), lásd pl. Mh-L 902/1967, If.35/73/1967 25 iratok a magyar könnyűiparból, Magyar Országos Levéltár (MOL), XIX- F-7 -ttt, 81. d., 11. o.

115

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

átéltem a divatirányzatokat (...) összességében ez az elvem. A hamis ékszer viselése valójában nem luxus (...) Szeretem a jó ételeket, de nem megyek odáig (...) Őszintén szólva, igazi nő vagyok, szeretek szépnek és ápoltnak lenni - Szerintem ez a jól öltözött titka. A családi költségvetésből soha egy fillérrel sem költök többet, mint amennyi a részem.”26 (Kántor Zoltánné)

A szocialista konzumerizmus – kapitalista megfelelőjéhez hasonlóan – szintén elsősorban a nőket célozta meg egyrészt az igények motiválásával, másrészt azok komplex szabályozásával és korlátozásával: mivel a gazdaság továbbra is súlyos hiányosságokkal küszködő tervgazdaság volt, a keresletre is szükség volt. terv szerint kell összehangolni. A házi ruha kifejezetten háztartási használatra készült, annak ellenére, hogy a gyárakban hatalmas népszerűségnek örvend. Így hangsúlyossá vált a külön szférák gondolata, az "otthonka" a "magán" összetéveszthetetlen kifejezésévé vált, amelyek mindegyike ugyanaz a női birodalom. Így a szocialista emancipáció csak a korabeli pártpropagandában létező nőkép ellen tanúskodik, és a nők által „élvező” kettős (hármas) terhek történetét meséli el. Az elavult kötény helyére bevezetett házi ruha, mint modern nejlon, színes és a „modern nő” számára továbbfejlesztett változata, észrevétlenül a női politikai fegyelem részévé vált, amitől az igazi háziasszony a munka után is ismerte kötelességét, mint otthon. A Néprajzi Múzeumban megjelent magánmemoárban ezt olvashatjuk: „Édesanyám visszatérő mondata: „A nő ne legyen kötény nélkül a konyhában” otthoni viseletté vált.”27 A helyes háztartás szimbólumává vált. és így minden nő helyes szocialista erkölcse és látszólagos egyenlősége. Mivel a nőket kevésbé racionálisnak, így politikailag kevésbé megbízható állampolgároknak tekintették, az állam hűségre tett szert azáltal, hogy eleget tesz követeléseiknek. A pártállam például legitimitást és támogatást remélt az állampolgároktól a gender-specifikus stratégiák alapján (Reid 2002, 211-252). A nemi szférák szétválasztását hangsúlyozva ugyanakkor a házi ruha hatékonyan elmosta és elfedte a más földosztályok, nemzeti vagy etnikai különbségeket. Bármit is viselt alatta, a ruha hatékonyan eltakarta, ugyanúgy, mint a diákok iskolai ruhái. Az internacionalizmus és egalitarizmus jegyében a blokk legtöbb országában elérhető volt, az NDK-tól Lengyelországon át Romániáig. A nyugati tábor országaiban is szállították a „jobb nyugati cuccot”, és esetenként nem legális utakon érkeztek Magyarországra is, de soha nem ért el olyan népszerűséget és kulturális rangot, mint a „keleten”. Így egyfajta "egyenlőséges esztétikát" testesített meg, és a nők az egész háztömbben viselték "házi nejlon egyenruhaként". 26

Kántor Zoltánné napi tevékenységét bemutató kétoldalas beszámoló az első alkalom, hogy a nejlon „otthonka” otthon megjelenik egy nőn és gyermekén(!). A valós vagy kitalált színdarab egy olyan jelenség példája, amelyet „szocialista esztétikai nevelésnek” nevezhetnénk, és amely valódi állampolgárokat teremtene. Nık Lapja, (Női lap), 21. sz. 4. (1969. január 25.), 18-19. o., (saját fordítás) 27 Erről bővebben: http://www.neprajz.hu/madok/otthonka.html, saját fordítás

116

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

A házi ruha és a nosztalgia I.A.: Miért hordod a házi ruhát? Szereted? J.: Igen, igen. Olyan praktikus. Igen. Könnyen mosható, soha nem gyűrődik, nem kell vasalni, csak gyorsan szárad. És tetszik ez a két nagy zseb, amiben van hely a Kleenexnek és az ajtókulcsoknak is. Igen.28 Miért gyűjtik az emberek a házi ruhákat? Miért írnak róluk az emberek? Miért van még mindig otthoni ruha? A házi ruha a közelmúlt ereklyéjévé vált, kiérdemelte helyét a múzeumokban és mindennapi történelmünk fontos részévé vált.29 A szocializmus négy évtizedének, valamint a női háziasság, az aszexualitás és a helyes emblematikussá vált. a feladatok ellátása. De az 1960-as években nagykorúvá vált generáció női országszerte hordják ezt a szokást, gyakran azzal indokolva ezt a szokást, hogy hangsúlyozzák "praktikusságát", azt a tényt, hogy "jól mos", "gyorsan szárad" és "nem". . magának kell használnia”. vasalja meg', ráadásul a zsebek nagyon hasznosak, mivel dolgokat tárolhat bennük. Különböző irodalmi és kulturális források is hivatkoznak a házi ruhára így vagy úgy, a házi ruha leírásaiban mind az „örök nőáldozathoz”, mind a „hibás szocialista korszakhoz” kötődnek, amelyek történetté, vagy inkább történetté váltak. , meghatározó kulturális diskurzusok Magyarországon az 1990-es évek óta.30 Fókuszban az emberek emlékei és a folyamatos kulturális termelés értékes betekintést nyújt az egyéni és a kollektív emlékezet kapcsolatába. Az 1960-as évektől a 80-as évek közepéig terjedő időszakban népszerűvé vált tárgyak, műtárgyak, nemcsak a ház ruhája, hanem az úgynevezett "Sokol" rádió vagy "Rocket" porszívó is, az egész egykori tömbben, Magyarországon persze, mindegyik felidéz valamiféle privát emléket az emberekben. Ennek az emléknek a módja/tónusa azonban változatos, és nem mentes az érzelmi töltettől: a negatív elutasítástól a nyíltan pozitív bálványozásig változhat. Ez az érzelmi összetevő azonban nagyon izgalmas a tudományos figyelem számára. Pál 28 a mindennapi tárgyak és ruházat iránti furcsa „retro” nosztalgiáról ír, amely Kelet-Európában az 1990-es évektől látható.

Interjú Juliannával, 2005. május 2., Makó, Magyarország. A Folklórmúzeum (a Néprajzi Múzeum, MaDok programja) kortörténeti gyűjteményének részévé vált. 30 Egy jeles kortárs írót idézve: "Egy nap az Utazó írhat valamit az "otthonkáról", arról a dologról, ami itt-ott az "otthonka" alfajai közé sorolható, abban a pillanatban, amikor nem talál rá jobb szót. , az "otthonka" az "otthonka"-nak felel meg. A virágos, elöl gombos háziasszonyi ruhadarabról beszélek, ami státusza szerint kényelmes teli kötény, karlyukakkal (...) Mondhatni, hogy a pályafutása a Az "otthonka" bár nem látványosabb, tartósabb vagy mélyebb, mint a farmer, a kocogáshoz hasonlítható. Bár Reiziger látott már igazi "otthonka" boltokat, nehéz kétségbe vonni abban a hitében, hogy az "otthonkát" nem veszik. , csak ez jön magától, megbánásból, önátadásból, kötelezettségből, lemondásból születik, és egy reggel ott van, mint a hosszan tartó nagyléti folyamat jellemzője.Lásd Parti Nagy Lajos, Mattersburg leírasa (diktálatok egy bédekkerhez) (Mattersburg leírása) in Lettre, 47. sz. (Tél, 2002), http://epa.oszk.hu/00000/00012/00031/, (saját fordítás) ) 29

117

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

Betts amellett érvel, hogy ez nem egyszerűen menekülés a posztimperialista (posztszocialista) időszak kiábrándultságából, hanem "történelmi tudatunk része" (...) Ezek a tárgyak helyek, felületek, amelyek teremtést adnak. új emlékeket, ezért fontos szerepet játszik az új kollektív identitások kialakításában.” (Betts 2002, 731-765) A fogyasztási cikkek tehát fontos szerepet játszanak az identitásformálásban, ezért ezeknek a műtárgyaknak az emlékei minden bizonnyal jelzik a társadalom kulturális identitásformáit. Ezért alapvető fontosságú, hogy megvizsgáljuk a memória állapotait és azokat a tényezőket, amelyek meghatározhatták azokat. A funkcionalitás és az esztétika kettősségének szocialista retorikája ekkor válik aktuálissá, hiszen a "racionális esztétika" és a "racionális ízlés" voltak a sarokkövei, a szocialista erkölcs vezérelvei és a "szocialista személy" egyik fontos építőköve. civilek. . A szocialista „ízlés”-fogalom megerősödése éppen az identitáshoz való összetett kapcsolat miatt volt döntő, amelyet a szocialista konzumizmusban a hatvanas évektől már ismertek és visszaéltek. A rendszer céljai világosak voltak: ha 1956 nem akarta megismétlődni, az eredetileg szovjet bábkormánynak be kellett szereznie legitimitását itthon és külföldön. Az állampolgárok őszintébb támogatásának eléréséhez az életszínvonal relatív emelkedését a közvetlen fenyegetés és ellenőrzés helyett puhább, az állampolgárokat célzó fegyelmező stratégiáknak kellett kísérniük. Egy ilyen környezetben, ahol lassan arra ösztönözték a polgárokat, hogy ne fogyasszák el egyedül a termékeket, elkerülhetetlen volt a megfelelő erkölcshöz és az ideális szocialista nemi polgárhoz társított esztétika és ízlés fogalma. Ettől a pillanattól kezdve azonban az esztétikus és ízléses racionális és ésszerű (= kedvező árú), egyszerű és hasznos is volt. Az ideális szocialista fogyasztó a társadalmi növekedést is elősegítő módon fogyaszt. „...a ruházatunkat úgy kell megválasztani, hogy a testi és erkölcsi viselet többé-kevésbé egybeessen (...) gazdaságilag elég gyorsan meghatározható törvényekkel, amelyek uralkodnak. Ezt figyelembe kell venni a termelésben, a kereskedelemben és nem kevésbé befolyásolni a fogyasztói keresletet.” (Fabricki 1961, eredeti fordítás, eredeti kiemelés) A korabeli sajtó éles határvonalat húzott a szocialista és kapitalista esztétikai értékek között, amelyek mindig összefonódnak erkölcsi kérdésekkel. Az esztétika és a haszonelv együttesen az egyre népszerűbb ipar- és iparművészetnek is vezérelve volt. Az iparművészek ízlésmérnököknek számítottak, akik felelősek a kollektív ízlés javításáért, és akik megteremtették a gazdasági jólét és haladás képét. Ahogy Betts is állítja, a szocialista fogyasztási cikkek (színes, műanyag használati tárgyak, mérnöki gépek) a szocialista jelen és a jövő jólétéről alkotott utópikus víziójának anyagi kifejeződései voltak. Amikor az ember emlékezik a mai napra, és elmagyarázza, miért szereti, gyűjti és hordja azt a házi ruhát, amely már nem divat ("mert praktikus", "ésszerű"), hanem éppen ellenkezőleg, 118.

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

éles ellentétben a jelenlegi divatirányzatokkal és az egészség- és szépségipar eszméivel, mindezen diskurzusok jelen vannak az egyén emlékezetében, amelyek formálnak, tájékoztatnak és igazolnak. Az egyén/egyedi így kölcsönhatásba lép a kollektívával, a makroval, ezért e két szint kapcsolati elemzése kiemelten fontos. A fenti elemzés szükséges gyakorlat volt az erő és a memória mikrohelyének feltárásához, hogy feltárjuk mindkettő nagyobb mechanizmusait. Felhasznált irodalom 1. AGÁRDI Izabella, A neylon otthonka, e.g. birodalom öröksyge = Öltöztessük fel az orszángot. Divat és öttöszössé a szocializmusban. szerk. Vlauch Tibor és Simonovics Ildiko, Bp., Argumentum, 2009, 148-165. 2. BHABHA, Homi, The Location of Culture, New York, Routledge, 1994. 3. BETTS, Paul: The Twilight of Idols. Keletnémet emlékezet és anyagi kultúra, The Journal of Modern History, 72, 3. szám (2002. szeptember), 731-765. 4. BOURDIEU, Pierre. Prize: A Social Crique of the Judgment of Taste, Cambridge, MA, Harvard University Press, 1984. 5. ERENBURG, Ilja, A torunlat kezdete, Népszabadság, 1959. január 7., 5. 6 FABRICKI , Imre, Olcsóbb-e a dágá ruha? (Olcsóbbak a drága ruhák?), Figyelı, 1961. augusztus 23. 7. FODOR Éva, Munkahelyi különbség: Nõk munkavégzése Magyarországon és Ausztriában 1945-1995. Durham és London, Duke University Press, 2003. 8. KLINGMAN, Gail, Románia Ceausescu után: Post-Communist Communism, Ithaca, Cornell University Press, 1992. 9. MARCHETTI Sabrina, Paid Domestic Labour and Postconiality: Narratives of Eritrean and Afro- Surinamese women, thesis for Utrecht University, Utrecht, 2010. 10. Nık Lapja, (Kvindeblad), 21. 4. sz., 1969. január 25. 11. PARTI NAGY Lajos, Mattersburg leírasa (diktálatok egy bédekkers)Mattersburg. , Lettre, 47, (2002. tél): http://epa.oszk.hu/00000/00012 /00031/ 12. PASCAL, Gillian és Anna KWAK, Gender Regimes in Transition in Central and Eastern Europe, Bristol, Policy Press , 2005. 13. REID, Susan E.: Cold War in the Kitchen: Gender and the De-Stalinization of Consumer Taste in the Soviet Union under Hruschev, Slavic Review, 61, no. 2. (2002 nyár): 211-252. 14. SPIVAK, Gayatri Chakravorty: The Rani of Sirmur: An Essay in Reading the Archives, History and Theory, 24, No. 3. (1985. október): 247-272. 15. VERDERY, Katherine: Mi volt a szocializmus és mi következik? Ithaca, Cornell University Press, 1996. 16. http://www.neprajz.hu/madok/otthonka.html 119

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

Levéltári iratok: 17. Magyar Országos Levéltár (MOL), jelentések, levelek a "poliészter programban", Mh-L 902/1967, If.35/73/1967. 18. Magyar Országos Levéltár (MOL), Magyar Könnyűipari Lapok, XIX-F-7ttt, 81. d., 11. o.

Orvostudományi könyvek az Egri Főegyházmegyei Könyvtárból Az egyetemi könyvtár orvostudományi gyűjteményét tervezte Gál Tibor Eszterházy Károly püspök[e-mail védett]Eredetileg benyújtva 2010. október 20-án; közzétételre jóváhagyva 2010. november 5-én

Összegzés: A török uralom alól felszabadult tizennyolcadik században az egri püspökök fontos feladatuknak tekintették az egyházmegye oktatási intézményeinek helyreállítását. Elsőként Barkóczy Ferenc püspök vetette fel az egri egyetemalapítás ötletét, de utóda, Eszterházy Károly kezdte megvalósítani. Eszterházy püspök egy négy fakultású (teológiai, filozófiai, jogi és orvosi) katolikus egyetem létrehozását tervezte. Álláspontja szerint az Egri Líceum jelenlegi főegyházmegyei könyvtára egyetemi könyvtárként működött volna. Sajnos Eszterházy tervei kudarcot vallottak, de érdemes megvizsgálni, hogy az egyetem bezárása esetén az egyetemi könyvtár hogyan segíthette volna az orvosi kar oktatóit és hallgatóit. Tanulmányozhatjuk az összegyűjtött gyógyszerkönyvek számát, a vásárlás feltételeit és a gyűjtemény főbb jellemzőit. Jelen tanulmány nem kívánja részletesen bemutatni az Egri Főegyházmegyei Könyvtár történetét, illetve a magyarországi orvosképzés különböző formáit, de utalhatunk a témában megjelent könyvekre, cikkekre. 120

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

A szerző a Schola Medicinalis Agriensis történetét azért emeli ki, mert az első magyarországi orvosi iskola létrehozása szorosan összefügg Eszterházy püspök oktatáspolitikájával. A tanulmány részletesebben elemzi politikáit – az általa követett elveket, azokat a körülményeket, amelyek miatt végül feladta terveit. A legújabb gyűjteményben igyekeztünk elkülöníteni az egyetemi könyvtárban található orvosi könyveket, a kifejezetten az orvosi kar használatára vásárolt részeket. Mivel az orvosi gyűjtemény darabjait az egyetemi könyvtárban külön-külön soha nem tárolták, katalogizálták, a rekonstrukcióhoz két (1780-as évek közepén lezárt) kéziratos katalógust kell felhasználni. Az 1784-es év fontos volt az egyetem és könyvtárának története szempontjából. Először is egy fontos fejlődési időszak végét jelentette, amikor a beszerzett könyvek száma elérte a 10 000-et. Másodszor a szerző feltételezi, hogy Eszterházy és II. József császár idei találkozója. Egerben a püspök feladta egyetemi terveit. A tanulmány utáni katalógus a fent említett kéziratos katalógusokban szereplő orvostudományi könyveket tartalmazza (335 tétel 454 kötetben). Ezek a részek tehát az egyetemi könyvtár orvosi gyűjteményének tekinthetők. Katalógusunk tételei időrendi sorrendbe vannak rendezve, a bibliográfiai leírások boncoláson alapulnak. A részletes leírások a könyvek néhány egyedi jellemzőjét is megmutatják (pl. korábbi tulajdonosok). A katalógus könyvei hozzáférhetővé tétele érdekében az egyes tételekhez tartozó aktuális polcjelölés is rendelkezésre áll. A tanulmány hivatkozásokat tartalmaz a könyvtár 1893-ban kiadott nyomtatott katalógusának oldalszámaira. A leírások minden tételhez tartalmazzák az azonosításra használt korábbi kéziratos katalógusok megfelelő oldalszámát is. A tanulmány fő szerzőinek rövid bevezetői a kórtörténet hagyományos periodizációját követik. A szerző részletesen említi a némi magyar vonatkozású könyveket. Annak ellenére, hogy a 18. század második felében egyre több népegészségügyi könyv jelent meg Magyarországon, az orvosi gyűjteményben mindössze két, eredetileg magyar nyelvű könyv található. Ez is bizonyítja, hogy Eszterházy püspök igyekezett a felsőoktatás színvonalának megfelelő egyetemi könyvtárat létrehozni. A Magyarországon ebben az időszakban megjelent népszerű orvosi könyvek erre a célra nem lettek volna alkalmasak. Számos gyógyfürdőről és hidroterápiáról szóló könyv képviseli a könyvtár gyakorlati értékét. Katalógusunk tételeit a Pesti Egyetem orvostanhallgatók 1770-es kötelező irodalomjegyzékéhez hasonlítjuk. Az elemzés azt mutatja, hogy az egri egyetemi hallgatók nemcsak az orvostudomány klasszikusaihoz vagy kortársaik írásaihoz jutottak volna hozzá, hanem a hivatalosan dedikált egyetemi irodalom is. Végül feltételezhető, hogy az Eszterházy püspök által alapított könyvtár orvosi gyűjteménye az egyetemi oktatás minden követelményének megfelelt volna, ha Bécstől engedélyt kapott volna katolikus egyetem egri alapítására. Tárgyszavak: Könyvtártörténet ; könyvtörténet; Az orvostudomány története; Neveléstörténet; Az egri érseki könyvtár; Eszterházy Károly (egri püspök) 121. sz

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

Kulcsszavak: Könyvtártörténet; Könyvtörténet; kórtörténet; Neveléstörténet; Egri Egyházmegye könyvtára; Eszterházy Károly (egri püspök)

Magyarországon a XVIII. század második fele volt a könyvtáralapítás ideje. A török kiűzetés után keletkezett vagy átalakított egyházmegyék főpapjai impozáns épületeket építettek, barokk könyvtártermeket alakítottak ki, gazdag és modern könyvtárakat alapítottak. Az alapító érsekek és püspökök azonban nemcsak reprezentatív könyvgyűjteményt akartak az utókorra hagyni, hanem keményen dolgoztak a tudományos műhelyek megszervezésén és a szellemi élet élénkítésén. Pécsi Klimó György megnyitotta könyvtárát a püspöki palotában a város közönsége előtt, Batthyány Ignác gyulafehérvári püspök (egykori egri kanonok, főesperes) pedig egy erdélyi tudományos közösség számára hozta létre értékes gyűjteményét (Madas-Monok 2003:177-177). Az Egri Egyházmegye vezetője, Eszterházy Károly püspök négy fakultású katolikus egyetemet szeretett volna létrehozni székhelyén, amelyek teológiát, filozófiát, jogot és orvostudományt oktatnak. Ennek az egyetemnek a szellemi központja a könyvtár, a Megyei Könyvtár lett volna, amely jelenleg is a Líceum épületében működik. Eszterházy nem törekedett bibliofil kiadványok, régi háztartási nyomtatványok vagy kéziratok gyűjtésére. Olyan könyvgyűjtemény létrehozásán dolgozott, amely az egyetemi oktatás legmagasabb szintjét szolgálja. Eszterházy Károly tervei közül egyik sem valósult meg, halála után kétszáz évig sem egyetemi, sem orvosi képzés nem volt Egerben. Mégis érdemes utánajárni, hogy a püspök és segédei hogyan szervezték meg a tervezett egyetem orvosi karán a könyvgyűjtést, és milyen anyagokkal támogatta volna az ott folyó tudományos és oktatási munkát. Jelen tanulmány keretein belül nincs lehetőségünk részletesen tárgyalni a magyarországi orvosképzés történetét, illetve az Egri Megyei Könyvtár történetét. Számos könyv, tanulmány jelent meg a magyarországi orvosképzés történetéről, amelyek nagyrészt a padovai, bécsi, wittenbergi, bolognai, leideni stb külföldi vándorlásokkal, a 16. század közepén működő magánorvosi egyetemekkel foglalkoznak. Magyarországon is elszórtan , a nagyszombati egyetem megalakulása, majd a budai és pesti évtizedek, valamint az erdélyi orvosi egyetemek (Hıgyes 1896; Harkó R. 1970; Antall-R. Harkó-Vida 1971; Zólyomi Duka 1975; Schultheisz19). Schultheisz-Magyar 2005; Kapronczay 2007; Nemes 2009). A Megyei Könyvtár XVIII. századi történetéről és a gyűjtemény legérdekesebb darabjairól már több beható tanulmány készült (Antalóczi 1996; Kiss P. 2001; Surányi 2009; Kiss P. 2009; Bodosi 2009; Kiss A. 2009). ). Eszterházy Károly oktatáspolitikai elképzeléseiről, az Egri Katolikus Egyetem tervéről és annak kudarcáról csak röviden szólhatunk. 122

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

Dolgozatunkban a hazai orvosképzés egyik jelentős intézményének, az Eszterházy Károlyról elnevezett egri orvosi egyetemnek és udvari orvosának, Markhot Ferencnek a bemutatása után kerül sor az orvosi gyűjtemény ismertetésére. Azt a gyűjteményt, amelyet Eszterházy püspök az egyetem orvostudományi karának tanárai és orvosai könyvtári igényeinek kielégítésére vásárolt, igyekszünk a jelenlegi könyvtári gyűjteménybe leválasztani. Orvostörténeti vázlattal mutatjuk be a jelenleg jellegzetes „egyetemi gyűjteményt”, amely a jövőben újabb források bevonásával még tovább gazdagodhat.

Egyetemalapítási és -építési elképzeléseit az 1760-as évek elején kezdte megvalósítani az első magyar orvosi kar, a Schola Medicinalis Agriensis Eszterházy Károly. Ebbe a programba szervesen illeszkedik az 1769-ben alapított egri Orvostovábbképző Intézet, ezért illik néhány éven belül összefoglalni a működését. Az egri kórházat 1728-ban alapította Erdıdy Gábor püspök. Az Irgalmas Rend igazgatásában részt vevő intézmény kezdettől fogva a gyógyítás szolgálatában állt, így a szó mai értelmében kórházként is funkcionált. A Misericordians Kórházhoz gyógyszertár is tartozott (Ringelhann-Soós 1960: 8-9). A Komáromy János kanonok által 1730-ban alapított ún. Alápítványi Nıi Kórház viszont már közösségi jellegű intézmény volt (Ringelhann-Soós 1960: 36). Az Erdıdy Kórházat, melynek új szárnyát 1748-ban Barkóczy Ferenc püspök építette, 1758-tól már csak egyetemi végzettségű szakember vezethette, így Markhot Ferenc lett az intézmény éle (Ringelhann-Soós 1960:14). Markhot Ferenc a nógrádi Vittenben született 1718-ban. Orvosi tanulmányait a híres bolognai egyetemen végezte, majd 1746-tól a nagyvári püspökség orvosa, Bihar vármegye hivatalos fizikusa volt. Barkóczy Ferenc 1758-ban hívta meg Egerbe, ahol különböző tisztségeket töltött be: püspökségi és szemináriumi, valamint városi és kerületi orvos (Ringelhann-Soós 1960: 15). Markhot köszönetét fejezi ki védnökének a támogatásért. Az egri püspöki sajtó 1761-ben közölt olasz nyelvű költeményt, amelyben a Barkóczy család erényeit magasztalja, sőt Barkóczy Ferencet, az akkor kinevezett esztergomi prímást is a pápai trón jelöltjének tartja (Bitskey 1997: 83). –84). Markhot tudományos munkát is végzett Egerben, a környék langyos vizének és termálforrásainak leírásával, valamint a parádi és recski savas vizek kémiai elemzésével (Ringelhann-Soós 1960:16). Váradon már balneoterápiával foglalkozott, de egri működése során jelentést nyújtott be a Kormányzótanácsnak, amelyben az egri gyógyvizeket dolgozta fel (Sugár 1983: 141). Az 1760-as évektől két évtizeden át segítette Eszterházy Károlyt, támogatta püspökét céljai megvalósításában. A nyolcvanas évek közepén, amikor az egyetem ügyei egyre kilátástalanabbá váltak, különféle okok miatt minden állásától megfosztották, a megyei jegyzőt szerény fizetésért. Élete utolsó éveiben ismét a város orvosa, igaz, csak ideiglenesen. Egerben halt meg 1792-ben (Ringelhann-Soós 1960: 20). 123

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

A Schola Medicinalis Agriensis az egri orvosi egyetem elődjének tekinthető, és sorsa szinte előrevetítette a nagyobb kezdeményezés, a Püspöki universitas sajnos sikertelen esetét. A Schola szintén a maga területén volt az első, a szervezők úttörő munkát végeztek, de az orvostudományi kar is az egri egyetemhez hasonlított abban, hogy nem tudott életképes maradni a Wienerhoffet tekintélyelvű törekvéseivel és ben centralizált oktatáspolitikájával szemben. A Schola Medicinalis története 1763 októberében kezdődik. Ekkor nyújtotta be Eszterházy Károly bécsi egyetemalapítási kérelmét, amelyre Perliczi Dániel János is felfigyelt. A nógrádi járás főorvosa volt az, aki már 1751-ben ismertette elképzeléseit a magyarországi orvosképzés beindításáról, és javasolta Pesten orvosi egyetem, tudományos akadémia és nemzeti könyvtár létrehozását. vagy Selmecbany (Schultheisz 1997a: 194). Perliczi Dániel János terve nem valósult meg, a helytartótanács egészségügyi bizottsága azt javasolta az uralkodónak, hogy helyette a nagyszombati egyetemen hozzon létre orvosi egyetemet (Szelestei N. 1978: 420). Perliczi, miután 1763-ban értesült Eszterházy Károly kéréséről, azonnal levelet írt a püspöknek és Markhotnak, megismételve 1751-ből származó javaslatát, és érdeklődött az iránt, hogy a tervezett universitas milyen feltételeket biztosít a munka megkezdéséhez (Ringelhann — Soós 1960: 15). ). Markhot Ferenc foglalkozott Perliczi levelével, amelyet két évvel korábban ő maga írt a szülésznői és sebészi sebészet szabályozásáról. Ennek során állítólag naprakész képzésben részesítette őket, még a jegyzeteiben a kötelező irodalomra is hivatkozott. Útmutatóként Lorenz Heister és Gerard van Swieten anatómiai és sebészeti munkáit ajánlja (Ringelhann-Soós 1963: 132-133). Új javaslata Perliczi javaslatára 1767. december 12-én készült el. A Püspöki Egyetem bölcsészkarát végzettek számára az orvosképzés öt évig tartott volna. Markhot Ferenc orvos- és sebészhallgatóknak akarta a "hazafiasság" elméletét és saját magát a kórházban gyakorolni, fizetés nélkül. Főleg anatómiai, kémiai és botanikai tanulmányokra gondolt. Leiden Professzor Boerhaave Institutions Medicae című munkája szolgálna vezérfonalként az előadásokhoz, amelyben Gerard van Swieten és Albrecht von Haller megjegyzéseivel járult hozzá (Udvardy 1898: 44-45). Akkoriban persze még csak elméletben lehetett orvosi karról beszélni, a Líceum épülete még el sem készült, de 1769. november 25-én a Gasthuis van de-ben megnyílhatott hazánk első állami egészségügyi iskolája. Barmcardie (Schultheisz 1997a: 194) . Az orvostudományi kar tantervét Eszterházy Károly hagyta jóvá, de ez nem jelentett állami elismerést. Markhoték jól tudták ezt, és mindent megtettek annak érdekében, hogy a bécsi oktatási igazgatás törvényesen elismerje az egri iskolát és az ott szerzett oklevelet. Markho a bécsi Irgalmas Kórházban dolgozó Krecsovszky Adalbertre akarta bízni az orvosok gyakorlati képzését, de Eszterházy Károly egy bécsi interjú alapján nem találta alkalmasnak Krecsovszkyt a feladatra, ezért nem hívta meg Eger (Udvardy 1898: 47). Az oktatás végül egy tanárral és tíz diákkal indult (Ringelhann-Soós 1963: 129). Ehhez képest a nagyszombati orvosi egyetemen hét hallgatóval indult az oktatás, az 1773/74-es tanévben alig fél tucat, a 18. század elején még csak két oktató dolgozott a híres hallei orvosi karban ( Ringelhann) -Soós 1960 :18). 124

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

A képzés kezdetben a Kormányzótanács engedélyével zajlott, amelyet később visszavontak (a pontos időpont nem ismert). A helytartótanács beleegyezésére csak közvetett bizonyítékunk van: egyik 1784-es panaszában Markhot Ferenc II. Józsefnek bemutatva a "legalább engedély és püspöki engedély" kifejezés szerepel (Ringelhann-Soós 1963: 130-131). Ismerjük azonban az első magyar orvosok nevét, akik Magyarországon tanultak: Palatini Jakab, Gogolák Imre, Tarczaly Sámuel (Udvardy 1898: 47). Palatini Jakab dolgozatát később, 1777-ben Bécsben írta (Szinnyei 1980-1981: 146). Markhot lelkesen végezte munkáját. 1770 szeptemberében nyilvános vitát szervezett bölcsész-, teológia- és orvostanhallgatók számára Egerben a város jogi egyetemén, a Collegium Juridicum Foglarianumban. A filozófiai vita a mai Kossuth Lajos utcai Sancta Maria Angol Ladies Gimnáziumban zajlott, és szeptember 8-án megkezdődtek az első orvosi vizsgálatok, amelyen Brunswick Antal királyi biztos is részt vett. Egy 1770. november 8-i jelentésében Markhot a "commissario regio" jelenlétét biztató jelnek tekintette a kormány részéről (Udvardy 1898: 47). Az iskola funkcióját azonban nehezítette és jövőjét kilátástalanná tette Mária Terézia 1771. április 22-én és szeptember 4-én kiadott két rendelete, mely szerint csak az tud fizikai, i.e. orvosi gyakorlatot Magyarországon csak Bécsben vagy nagyszombaton vehetett fel orvosként dolgozó tisztviselőnek, az egyetem orvosi karán végzett, amely 1769. december 14-én indult (Kiss 2001: 228). Markhot Ferenc és Eszterházy Károly ezért 1772-ben kérte Mária Teréziát, hogy adjon jogot a Schola Medicinalis Agriensisnek a doktori cím odaítélésére. Van Swieten, a királynő egészségügyi főtanácsadója is támogatja a kérést, de Bécs továbbra is elutasítja. Így a források szerint 1774-ben (Bitskey 1997: 96; Schultheisz 1997a: 194; Sugár 1984: 440) vagy 1775-ben (Ringelhann-Soós 1960: 177;) ér véget az oktatás az egri orvosi egyetemen. Udvardy László, aki az Egris Joglíceum érseke történetét feldolgozó értékes munkájában több, a Schola működésével kapcsolatos latin nyelvű forrást közölt, az iskolai élet utolsó jelének tekinti az anyagi támogatást és két segédtanítót kérő jelentést. . amelyet az 1771/72-es tanév végére kelt (Udvardy 1898:47). Markhot Ferencnek ugyan fel kellett hagynia az egri orvosi tanulmányokkal, de szülész-sebészet szakon folytatta tanulmányait. 1779-ben Egerben sebész mestereket avattak, akik tanítványai voltak. Az 1781/82-es tanévben a Líceum épületében bonctermet alakított ki anatómiai oktatásra (Ringelhann-Soós 1960: 18). Amikor II. József halála után az Országgyűlés helyreállítja a korábban feloszlatott egri Jogi Líceumot és Filozófiai-Teológiai Püspöki Iskolát, ezt követően Markhot Ferenc ismét munkába áll, beadványokat ír és ismét felajánlja szolgálatait Eszterházy Károlynak. Indoklása nem változik: az orvostudományi kar adottságai mellett a most épülő egyetemi épület könyvtárával, csillagvizsgálójával és botanikus kertjével kiváló hátteret biztosítana az orvostudomány oktatásához (Ringelhann-Soós 1960: 18-19). Az ügynek most is vannak pártfogói, például a magyar jakobinusok egyik vezetője, Hajnóczy József, de ezúttal nincs esély a sikerre. II. Lipót halálával megkezdődik a ferences abszolutizmus korszaka, majd 1792-ben Markhot Ferenc is meghal, ezután megszűnik az egri orvosképzés lelkes támogatója és szervezője lenni. Sajnos nem sikerült olyan adatot találni, amely az orvosképzésben résztvevők könyv- és könyvtárhasználatára vonatkozna. Markhot Ferenc saját könyvtáráról sem tudunk semmit, a 125. sz

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

(Video) It's All In Order... Nun, Aleph, Ayin

és bizonyára magával hozott néhány alapvető irodalmat Bolognából. Állítólagos könyvtárának sorsa sem ismert. Mivel élete végén szegény volt (1784-től a fiatal bécsi Doslern Eszterházy Károly új bizalmasa volt az orvosi ügyekben), talán a püspök megvásárolta a könyveit, vagy eladta az alapító könyvtárnak, de ezt nem lehet bizonyítani (Ringelhann- Soos 1960: 18). A gyűjtemény, ha létezett egyáltalán, szétszórható lett volna. Ma már csak egyetlen orvosi könyv van, egy Avicenna-könyv, amelynek tulajdonosi hitele bizonyítja, hogy az adott mű Markhot Ferencé volt ("Franciscu Markhot Medico Agriensi 1782").31

Eszterházy Károly püspök egyetemalapítási tervei Az Egri Püspöki Egyetem ötletét nem Eszterházy Károly vetette fel 1754-ben, hanem elődje, Barkóczy Ferenc. Ekkor még nem volt orvosi kar, és a háromkaros akadémiával kapcsolatban konkrét intézkedések sem történtek (Soós 1967: 303). Eszterházy Károly 1762 nyarán költözött új püspöki székhelyére. Azonnal megkezdte és folytatta korábbi székhelyén, Pápán a kulturális támogató munkát. Ugyanebben az évben megkezdődött a csillagászoktatás a püspöki iskolában, majd 1763 októberében beadványt nyújtott be a királynőhöz, amelyben kérte tervezett egyetemének állami elismerését. Eszterházy már négy karú egyetemben gondolkodik, ezért szeretne orvosi kart is létrehozni. Ekkor mutatta be először Bécsben az egyetem épületének terveit (Kiss 2001: 228). Az Egri Egyetemet érintő ügy azonban nem megy jól. A nagyszombati egyetemen 1769-ben szervezték meg az orvosi kart, majd 1773-ban felszámolták a jezsuita rendet, és 1777 őszén az egyetem állami intézményként Budára került. Ennek ellenére az oktatás Egerben folytatódott, egyetem nélkül. címeket vagy licenceket. A Schola Medicinalis Agriensis megalakulása után 1769-től szinte mind a négy egyetemi karon oktatták az alaptárgyat Egerben (Mészáros 1993: 29). 1774 őszén pedig az új épületbe, a jelenlegi Líceumba költözhettek a teológiai, bölcsész és jogi karok, amely (amint azt Mészáros István, a magyar oktatásügyek neves kutatója is hangsúlyozza tanulmányában) „az első épület kifejezetten felsőoktatási - egyetemi célú hazánkban" (Mészáros 1993: 34). Az 1777-es Ratio Educationis új helyzetet teremtett a magyar oktatásban. A Nemzeti Tanulmányi Szabályzat 14. szakasza, amelyet az oktatási miniszter dolgozott ki Ürményi József kancelláriaminiszter számára, a hazai egyetemek kérdésével foglalkozott (Soós 1967: 320). Az egri universitas történetét kutató tudósok többsége erre a részre hivatkozik, amikor megmagyarázza, miért nem alapították meg az egri intézményt. Szerintük éppen az a törvény tette lehetetlenné az egyetem alapítását. 14. cikk, mert azt mondja: "Az egész országban... egyetlen akadémia van, amelyik... az ország közepén, Budán nyert helyet..." (Arány 1981:30). Mészáros István ugyanakkor felhívja a figyelmet, hogy ez a kitétel nem feltétlenül jelent kizárást, a törvény csak annyit mond, hogy Magyarországon egy egyetem van, a Royal Universitas. Nem állítja, hogy több nem is létezhet (Mészáros 1993: 30). 31

AVICENNA: Liber quartus Canonis [...] Avicennae Cantica, Venetiis, Giunta, 1595. - Jel: Dd. III. 7. [A jelölések az Egri Stiftsbibliothek gyűjteményére és aktuális raktárrendjére vonatkoznak.]

www.kaleidoscopehistory.hu

126

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

A törvény 60. §-a az Egerben már működő iskolára vonatkozott. Eszerint az érsekek, püspökök által alapított és fenntartott, teológiai, humanista, esetleg jogi karral rendelkező papi líceumok a magyar felsőoktatási intézményrendszerben csak középiskolának számítanak (Ratio 1981:49). intézményét Lyceumnak nevezte. Eszterházy nem hagyott fel egyetemalapítási szándékával, de nem is fordult szembe a Ratio szellemével. Ennek érdekes bizonyítékát látják a művészettörténészek az egri Líceum aulájának freskójában, amelyet évekkel a Ratio után, 1780-1781-ben készített Franz Sigrist bécsi képzőművész (Ludányi 1993: 74-75). A vizsga találkozóhelyéül szolgáló aula mennyezetét a négy egyetemi kar szimbolikus figurái díszítik. Az egyik képen, az Orvostudományi Kart bemutató faltöredéken látható, boncoló doktor figuráján a művész valószínűleg Markhot Ferencet ábrázolta (Ringelhann-Soós 1963: 136-137). Végül 1792. december 28-án, alig egy évvel a könyvtár megnyitása előtt állami elismerést kapott az iskola: a Kormányzótanács egyetemi szintű működési jogot adott a nyilvánosságnak, i.e. Líceum (a Ratio Educationis felsorolása szerint) ), mint a teológiai, filozófiai és jogi oktatás "líceuma" (Kiss 2001: 244). Talán érdemes utánanézni, hogy a szakirodalomban melyik tudós határozza meg azt a dátumot, amikor szerinte Eszterházy Károly lemondott egyetemalapítási terveiről. Az egyetem könyvtári gyűjteményének fejlesztése szempontjából elengedhetetlen, hogy az egri püspök mennyi ideig hitte terveinek megvalósulását, vagyis meddig gyűlnek a könyvek a könyvtár igényeinek megfelelően. magas színvonalú egyetemi oktatásnak való megfelelés. Kosáry Domokos az első, aki elengedi az elképzeléseket, szerinte a program már az 1760-as évek közepén megrekedt (Kosáry 1980: 407). Ezt sokan tagadják. Meszáros István szerint az 1784-es, II. József egri látogatása jelentette a fordulópontot (Mészáros 1993: 35-36). Bitskey István könyvében Mészárosra is hivatkozik 1784-ig (Bitskey 1997: 96). Antalóczy Lajos, az érseki egykori főkönyvtáros könyvtártörténeti munkájában a Ratio Educationis 14. és 60. paragrafusát említi, de az 1784-es királylátogatást is meghatározónak tartja (Antalóczi 1996: 11). A Ratio Educationist, azaz 1777-et fordulópontnak tartja Nagy József, Eger történetének krónikása, valamint Soós Imre történész és Sugár István helytörténész (Nagy 1978: 244; Soós 1967: 320; Sugár 4904) . Kiss Péter érsek 1793 elejére helyezi Eszterházy Károly terveinek változását (Kiss P. 2009: 181–182). Bodosi Béla, az egri Eszterházy Károly Gimnázium tanára 2009-ben megjelent könyvében összefoglalta a Líceum épületében működő iskolák történetét, melyben Mészáros István véleményét megalapozottnak tartja, vagyis a püspök 1784-ben, a császár látogatása után kifejezte egyetemalapítási szándékát (Bodosi 2009: 23). Udvardy László részletesen tárgyalja az eseményeket, beszámol Eszterházy Károly több leveléről, jelentéséről ("panaszkodó, keserű előadás"), köztük a császárlátogatás után 1784. november 1-jén Batthyány Ignáchoz írt fontos leveléről (Udvardy 1898:81). Az 1784-es év jelentősége az egri egyetem és könyvtára szempontjából is ezekből a forrásokból következtethető (Udvardy 1898: 76-95). 127

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

Az „egyetemi gyűjtemény" orvosi könyveinek rekonstrukciója a könyvtári katalógusok alapján. A rekonstrukció során arra a kérdésre keressük a választ, hogy használható-e az ún. „egyetemi gyűjtemény", konzerv (esetünkben) orvosi) könyvanyag, amelyet Eszterházy Károly gyűjtött össze az egyetemi oktatás számára ? Erre a kérdésre választ kaphatunk, ha megnézzük azokat a katalógusokat és leltárakat, amelyekben a 18. századi könyvtárosok felfedezték a gyűjteményeket. Munkahipotézisünk szerint Eszterházy Károly a Ratio Educationis után is hitt abban, hogy lesz egyetem Egerben, és mindent megtett ennek érdekében. A rendelkezésünkre álló források értelmezése alapján terveiről csak 1784-ben tudott lemondani. Ez az év a könyvtári gyűjtemény fejlesztése szempontjából is fontos, hiszen a könyvtár fejlődésének egyik legintenzívebb időszaka akkor ért véget, amikor 1781 tavaszán megkezdődött a „GarampiEszterházy-Büky gyűjtési hadjárat”. évben 4336 dolgozik (9323 kötet ) Eszterházy Károly püspök segédeivel, Giuseppe Garampi bécsi pápai nunciussal és Büky József könyvtárossal (Antalóczi 1996: 20). Az éveket tekintve ezzel a könyvbeszerzési programmal a felsőoktatásban is hasznosítható gyűjteményt lehetett volna létrehozni. Ma az Eszterházy-gyűjtemény úgynevezett 20293-as kötetei sorakoznak a polcokon. Az Eszterházy-gyűjtemény jóval az egyetemi tervek feladása után, a püspök halálakor (1799) jött létre, egyrészt a korábbi évtizedekben az egyetemi oktatás céljára vásárolt készletek, másrészt az egyetemi magánkönyvtár összevonásával. a püspök , amelyet Eszterházy nem pedagógiai célokra gyűjtött. Az Eszterházy-gyűjteményen belül ezért a katalógusok alapján külön kell választanunk a tervezett Orvostudományi Kar könyvanyagát. Magáról a gyűjteményről sajnos nincs külön katalógusunk, sem az "egyetemi gyűjteményhez" könyvlistánk, így nem tudhatjuk pontosan, hogy mi volt a könyvtárban az 1793-as megnyitásakor, illetve milyen könyveket szereztek be 1784-ig, ami figyelembe vette. a határidő. Csak egy korai könyvjegyzékünk van a püspöki magánkönyvtárból, Torner Ignác könyvtáros 1777-es munkája (Kiss 2001: 236). Milyen korabeli katalógusok segítségével azonosíthatjuk az "egyetemi gyűjtemény" köteteit a részleges rekonstrukcióhoz? A könyvtár 18-19. századi katalógusait a jelenlegi Fıegyházmegyei Könyvtár 1986-ban megjelent kéziratos katalógusa tartalmazza. Iványi Sándor munkásságát csak néhány új levéltári adattal tudjuk kiegészíteni (Iványi 1986). A kiterjedt gyűjtési kampány kezdetén, 1781 nyarán Torner Ignác könyvtáros jelentette Eszterházynak a „Bibliotheca Agriensis” első katalógusának32 elkészültét (Kiss 2001: 237). Az alábbi katalógus 1782 elejéről származik, és az 1781. július 30-án kinevezett új könyvtári prefektus, Büky József készítette. A lista szerint 1119 kötetben 663 mű került a 32 kötetbe.

Agriensis könyvtárának 1781-ben írt katalógusa. - Jelzete: mrs. 2083

www.kaleidoscopehistory.hu

128

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

a könyvtárban Torner listája óta, így Büky csak növekedést jegyez (Kiss 2001: 240). Ez utóbbi katalógus az érseki levéltár tulajdona33. Torner munkája az egyházmegye könyvtárában elérhető. Ez a két könyvlista még nem szerepel Iványi gyűjteményében. A rekonstrukció hasznos forrása lehet egy kétkötetes, de dátum nélküli, indexelt katalógus, amely Iványi kéziratos katalógusa szerint a 18. század végéről származik.34 Figyelembe véve a katalógusban szereplő művek megjelenési idejét és néhány ismert beszerzések (pl. Büky József 1781- és adományok) a katalógus végét az 1780-as évek második felének korai éveire helyezhetjük. Néhány 1784-ben és 1785-ben megjelent mű szerepel a katalógus Supplementum rovatában, az újabb művek viszont nem. A következő lehetséges forrás, egy ötkötetes tárgykatalógus összetételének pontos dátumát nem tudjuk meghatározni, de az 1780-as évek második feléből is származhat.35 A könyvanyag meghatározásakor ezt a két forrást vettük figyelembe. az egyetem orvostudományi karára gyűjtötték, mivel 1784-ig, a szervezési munka és a könyvvásárlás szempontjából fontos évig jól illeszkedtek az egyetem alapításához. A könyvtár további katalógusai már tartalmaznak a 19. század elején megjelent műveket, ezekben szerepelnek a későbbi, évekkel a könyvtár megnyitása és Eszterházy halála utáni beszerzések is, így nem használhatók az „egyetemi gyűjtemény” orvosi könyveinek összehasonlítására. A jelenlegi teljes könyvállomány alapján meghatároztuk, hogy mi tekinthető orvosi könyvnek. Két szempont alapján döntöttünk: orvosi munkának tekintjük azt, amit a Michalek Manó által 1893-ban szerkesztett nyomtatott szakkatalógus az Orvostudományok fejezetbe sorolt, illetve mit tartalmaz a jelenlegi címkekatalógus (és az azt tükröző számítógépes adatbázis). az orvostudomány tárgya (Michalek 1893). Ha egy adott kötet bármely kategóriába sorolható, az már orvosi műnek számít (Michalek például a Görög és latin szerzők című fejezetben gyűjtötte össze az orvostudomány ókori klasszikusait). Néhány nyilvánvaló hiba és pontatlan objektumosztályozás esetén ezt a kategorizálást felülbírálták. Az 1784 után megjelent orvosi munkákat, folyóiratokat és kéziratokat nem vizsgálták. Az orvosi munkák bibliográfiai leírásának összegyűjtése után a tulajdonos feljegyzéseiből és adataiból megállapíthattuk, hogy azok később, elsősorban hagyatékok és adományok révén kerültek a könyvtár birtokába a XIX. Ezekről a művekről is le kellett mondanunk, mivel ezeket biztosan nem az egyetemi gyűjteménybe vásárolták. Egy másik szűkítő lehetőség az "egyetemi gyűjtemény" meghatározására a régi katalógusokkal való összehasonlítás. Ha végigfuttatta a könyveket a korábban besorolt szőrszálakon (pl. 33

Az Agriensis Lyceum püspöki könyvtárának könyvkatalógusa. – Jelzete: Egri Fıegyházmegyei Leveltár. Régi Archívum 3393 34 Az Agriensis Lyceum püspöki könyvtárának katalógusa. - Jelzete: Mrs. 2084–2085 35 Az Agriensis Főegyházmegyei Líceum könyvtárának katalógusa – Jelzete: Mrs. 2088-2092.

www.kaleidoscopehistory.hu

129

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

(1784 előtt megjelent nyomtatott orvosi munkák, amelyek nem tartalmaznak későbbi bejegyzéseket) összehasonlítva a könyvtár már említett két kötetes indexes és öt kötetes különkatalógusával az 1780-as évek közepéről vagy második feléről, már feltételezhetjük, hogy az abban található könyvek, esetleg egyetemi könyvtár orvosi állományába tartozó, Eszterházy Károly tervei alapján. Az orvostudományi könyvek bemutatásánál csak az ennek a kritériumnak megfelelő műveket vettük szemügyre, így azok a feltételezett "egyetemi gyűjtemény" részének tekinthetők. További kutatások szükségesek annak megállapításához, hogy mely művek, főként kortárs szerzők irodalmi könyvei készültek 1784 előtt, de megérkezésük után nem kerültek be a két elemzett katalógusba. Garampi levelezése, aukciós listái stb. ezekhez a kötetekhez tartoznak. Az áttekintés után talán hozzá tudunk adni valamit a jelenlegi listánkhoz. A szakdolgozathoz készült katalógus jelenleg 335 tételt tartalmaz, ami 454 kötetnek felel meg.

A könyvtár orvosi gyűjteménye A felvilágosodás uralkodó szellemi áramlatai, a racionalizmus és az empirizmus alapvetően alakították az orvostudomány történetét. A tudományok fejlődése, az egyház ideológiai befolyásának csökkenése, a liberálisabb gondolkodás és a különféle felfedezések megváltoztatták a bölcsészettudomány elméleti alapjait, és sok esetben új irányokba terelték a tudás gyakorlati alkalmazását. A korábbi, gyakran inkább a természetfelettire támaszkodó spekulatív medicina visszakerült a természetbe, és a kísérletező, szakképzett, alapos klinikai gyakorlattal rendelkező orvosok már nem csak az egyes emberek problémáin igyekeztek segíteni, hanem a kapcsolatos problémák. a társadalom az abszolutista állam közegészségügyi rendszerének keretein belül. Ahhoz, hogy a 18. század az orvosi ismeretek tudományos igényű rendszerezésének és egyre hatékonyabb alkalmazásának korszaka legyen, évszázadokon át kellett felhalmozni a gyakorlati és elméleti ismereteket, amelyekből (vagy sokszor ennek ellentmondó) megindulhatott az orvostudomány eddigi fejlődése. Ez a felhalmozott tudás könyvekben és könyvtárakban várta olvasóikat. Az orvosi gyűjtemény bemutatása során a hagyományos periodizációt követjük, ki képviseli az orvostudományt a különböző történelmi korszakokban a könyvtárban, melyik neves szerzővel melyik mű kerül a polcokra, mit tartottak tudni érdemesnek. század végén tervezett egri egyetem orvosi karára.

Görög-római gyógyászat Az európai orvoslás ókori alapokra épül, a görög-római orvoslás pedig évszázados orvostörténeten keresztül élt át, gyakran kanonizált formában. 130

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

Hippokratész (Kr. e. 479–377?) név többször is felbukkan az egri gyűjteményben. Az "orvoslás atyja" volt az első, aki tudományos igényű elmélet és gyakorlat szintézisét kereste. A tudós könyvöröksége a Corpus Hippocraticum, amelyből a mintegy ötszáz könyvből mindössze féltucat mondható el magától Hippokratésztől (Benedek 1990:37). Eszterházy Károly püspök nagylelkűségének köszönhetően Anuce Foës latin és görög nyelvű Hippokratész-kiadása is bekerült a gyűjteménybe.36 Büky József könyvtáros saját kezűleg írta a vaskos könyvbe ("Comparatus") az adományozó nagylelkűségét dicsérő sorokat. . pro Bibliotheca Ep[isco]palis Lycei Agrien[sis] sua Excellentia Munificentia Caroli e Comitibus Eszterházy de Galántha Episcopi Agriensis Fundatoris Lycei et ejus[dem] Bibliothe[cae] Publ[icae] Anno 1782") a bishop in 1782"). .köszönte meg adományát Az előző tulajdonos a Hippokratész 18. századi kiadásaként is ismert.37 Eszterházynak sikerült megszereznie Johann August Ernesti (1707-1781) lipcsei evangélikus pap teljes könyvtárát Hippokratész humorális elemzése Az álpatológia 1745-től említi a pap birtokosát (Surányi 2009:23) 1772 és 1777 között Schmelczer János van Eger kanonok az egri püspöki jogi akadémia, a Collegium Juridicum Foglarianum igazgatója volt (Udvardy:77 Submission 981918). olvasható egy 1747-ből származó Speculum Hippocraticum címlapján.38 A könyvet Johann Rudolf Zwinger, a Bázeli Egyetem gyakorlati orvostudomány professzora készítette. Schmelczer birtokában volt egy 1748-ban Bázelben megjelent Hippokratész-mű is, ahol a Hippokratészi eskü szövege görögül és latinul is olvasható.39 A művet a már említett Anuce Foës állította össze, az előszót pedig Zwinger írta. A Corpus Hippocraticum leghíresebb része a gyűjtemény 29. könyve, az Aphorismi, amely rövid, idézhető mondatokban foglalta össze (és bőven kommentálta) Hippokratész tanításainak lényegét. Az egyházmegyei könyvtár egyik legrégebbi orvosi könyvében, a padovai reneszánsz polihisztor, Niccolò Leoniceno (1428-1524) magyarázza a híres galenusi Hippokratész-magyarázatokat.40 Nemcsak a későbbi évszázadok írói szerettek hivatkozni szövegeire, Hippokratészre. ' arca több könyvben is megjelenik, például Peter Kirsten Szőlő (Wrocław) című művében a Doctor Avicenna-kiadásának címlapján.41 A könyvtárban Hippokratész mellett több befolyásos görög és római orvos munkáit is tanulmányozhatjuk.

HIPPOKRATÉSZ: A VIII. […] rész most ismét latin értelmezéssel és annotációkkal illusztrálva, Genf, Samuel Chouët, 1657. – Jelzet: Aa. II. 1/1. 37 HIPOKRATÉSZ: De humoribus purgandis liber, Lipsiae, Friedrich Lankisch, 1745. - Jelzet: Dd. MI TE. 16. 38 HIPPOKRATESZ: A hippokratészi tükör. Basel, Johann Jacob Bischof, 1747. - Jelzet: T. VIII. 13. 39 HIPPOKRATESZ: Opuscula aphoristica semiotico-therapeutica VIII, Basel, Johann Jacob Bischof, 1748. - Jelzet: T. VIII. 53. 40 LEONICENO, Niccolò: Görögről latinra saját maga fordította Galenus könyveit az orvosi művészetben közös előszóval Galen, Ferraria, Giovanni Mazzocchi, 1509. - Jelzet: D. V. 10/1. 41 AVICENNA: Második könyv az ágyúkánonról, Breslae, S.n., 1609. – Jelzet: Kk. IV. 5/2.

131

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

Pedanius Dioscorides, aki a Krisztus utáni első században élt, fontos alakja az ókori orvoslás történetének. Alapos botanikai gyűjtés után publikálta gyógyszerészeti munkáját (Hylika). Az Orvosi anyagokról alcímet viselő mű többször is megjelent, először Velencében 1478-ban latinul. Büky József könyvtáros közreműködése szerint a mű ötödik kötetének kölni kiadása, latinul Materia medica néven ismert. eredeti Eszterházy- vásárolni.42 Mattioli kommentárokkal és fametszet-illusztrációkkal ellátott változata a Materia medica legalaposabb kiadásának számít, 1544 és 1565 között öt kiadáson ment keresztül Velencében. (Benedek 1990: 53). Gyűjteményünk a Pietro Andrea Mattioli által szerkesztett kiadást tartalmazza két különböző változatban, az egyik velencei, a másik frankfurti.43 A velencei kiadás példányát egyértelműen sokszor forgatták a korábbi tulajdonosok. A kötéstábla belső oldalán, az előlapokon és magán a címlapon latin nyelvű bejegyzések találhatók. A szöveg a lap szélére különböző kézzel írt feljegyzéseket tartalmaz, a kötéstáblán alig olvasható az 1570-es évszám. Több helyen a botanikai vagy állattani fametszet mellett a szóban forgó növény vagy állat magyar neve is megtalálható az újabb kézírásban. A könyv végén a korábbi tulajdonosok is kiegészítették a tárgymutatót, egyikük latin szószedetet szerkesztett, gyógyszerrecepteket adott ki. A címlapon tulajdonosi felirat: „Capituli Agriensis 1676”. Mattioli 1598-as frankfurti Dioscorides-műve is a káptalan tulajdonát képezte az 1714-es birtokjegyzék szerint. Az 1704-ben alapított egri papképző könyvtára 1754-ig őrizte meg a káptalani könyvtárat, amikor az értékesebb darabok Károly megrendelésére készültek. Eszterházyakat a jelenlegi Fıegyházmegyei Könyvtárba helyezték át (Kiss 2001: 223-224). A görög-római orvoslás jelenléte a gyűjteményben egy 11 kötetes műben foglalható össze, amely a 18. század második felében, Albrecht von Haller felügyelete alatt jelent meg. Az Artis medicae alapelvek címében a következő nevek szerepelnek: „Hippocrates, Aretaeus, Alexander, Aurelianus, Celsus, Rhazis”.44 Az ex libris szerint az Artis medicae korábbi tulajdonosa Karl Ferdinand Hommel (1722-1781) volt. Jogtudományi professzor a Lipcsei Egyetemen. A mű címében szereplő orvosok közül a reneszánsz felfedezte Kappadókia Aretaius (Kr. u. 2. század) munkáját, aki a cukorbetegséget írta le és nevezte diabétesznek, a híres professzor, Herman Boerhaave pedig kommentálta 1731-es kétnyelvű leideni kiadását (Benke). . 2007:46). Alexander van Trallei (525-605?) írásai a skolasztikusok által olvasott fontos orvosi tankönyvekké váltak. Fő műve 1504-ben jelent meg először Lyonban (Benedek 1990:73). Aurelianus Caelius Aurelianust kezeli (Kr. u. V. század 1990: 55). Az Artes of Aulus Cornelius Celsus (Kr. e. 25 - i.sz. 50) általános enciklopédiának csak az orvosi része maradt fenn. A De medicina nyolc részét a 42-ben foglaltuk össze

Pedaniosz Dioszkoridész: DE Medica Materia Libri V. Coloniae, Johann Soter, 1529. - Jelzet: M. V. . I. 20.; Uİ., Kommentár til VI. boeken van Pedacii Dioscorides Anazarbei de Medica materia, [Frankfurt am Main], Nicolas Bassée, 1598. - Jelzet: E. III. 20/1-2. 44 HALLER, Albrecht von: Prinsen van de medische kunst, Hippokrates, Aretaeus, Alexander, Aurelianus, Celsus, Rhazis, Lausanne, François Grasset, Julius Heinrich Pott, 1769-1774. – Jelzet: Rr. 6. 16-26. 43

www.kaleidoscopehistory.hu

132

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

orvostudomány, az első rész az orvostudomány történetéről szól. A könyvtár egyik Celsus-kiadása ennek az első könyvnek a szövegét tartalmazza Jodocus Lommius (1500–1564) brüsszeli kommentárjaival.45 A Rhazes név már az arab orvoslás korszakába vezet, de először is beszélnünk kell a század nagy tekintélyű tudósa, Marcus Aurelius császár személyi orvosa, szintén Galenusról, Pergamonban született. Galenus eredményei és hibái (kb. 130-kb. 200), a galenizmus tanításai 1500 évig befolyásolták az orvostudomány fejlődését, de a nedvpatológia és a humorális patológia a 19. században is folytatódott (Benke 2007: 47). Hogy tisztázza számtalan műve közül azok szerzőit, akiket valóban írt, ezeket maga sorolta fel. A Corpus Galenicum írásaiban kritikus szemmel foglalta össze az idősebb orvosok tudását, könyveiben beszámolt saját kísérleteiről, számos eredeti tanulmányt publikált. 1490 és 1598 között 660 különböző kiadásáról tudunk, művei összesen 18 alkalommal jelentek meg (Schultheisz 2006a: 108). 1684-ben az egri káptalan birtokában volt az 1571-ben megjelent antikva, amelyben Andrés de Laguna (1499-1559) összeállító Galenus műveinek fejezeteit négy részre osztotta.46 A Montpellier-i Egyetem professzora, Laurent Joubert (1529-1582) ) az 1582-ben megjelent Opera omniában publikálta kommentárjait Galenus műveiről.47 Daniel Sennert (1572–1637) professzor, a Wittenbergi Egyetemről Institutionum medicinae című munkájában Arisztotelész és Galenus tanításaira hivatkozik.48 A könyv birtokában volt. Capitulum Agriensis 1676-ban, de a kötéstáblán látható címer és felirat ("GE Lippaia S.") alapján a terjedelmes mű korábban Lippay György esztergomi érseké lehetett. A pozsonyi kertjében gyógynövényeket termesztő, alkímiával foglalkozó Lippay 1637-től 1642-ig az egri egyházmegyét vezette. Galenus halálával (i.sz. 200) véget ért az orvostudomány ókora Európában, és elkezdődött egy körülbelül 1000 éves időszak, amely az egyetemek megalapításáig tartott. Ebben az évezredben a gyógyítás központjai a bizánci és az ibero-arab területekre költöztek, és a görög orvosi nyelvet is felváltotta az arab (Benke 2007: 55-56).

Arab orvoslás Az arab orvoslás nemcsak közvetítő szerepe miatt érdemel figyelmet. A görög orvosi hagyományok átvétele mellett számos területen értek el önálló eredményeket, elsősorban ott, ahol a kora középkori európai orvoslás kevésbé volt kitűnő (pl. járványtan, kórházügy, gyógyszerészet, egyetemi oktatás, könyvtárak stb.). Az arab orvoslás szakított a görög-római gyógyászat kultikus hagyományaival, Hippokratész helyett Galenosz 45-öt tekintette.

LOMMIUS, Jodocus: Kommentárok az egészségvédelemről a De re medica Aurel című első könyvben. Cornelii Celsi, Lugduni Batavorum, John Arnold Langerak, 1724. - Jelzet: M. VI. 94. 46 GALEN: Belichaming van Galen, Basel, Thomas Gaurin, 1571. – Jelzet: Gg. I. 23. 47 JOUBERT, Laurent: Latin Opera, Lugduni, Stephen Michael, 1582. – Jelzet: Pp. III. 10. 48 KÉSŐ, Daniel: Opera omnia, Velence, Francesco Baba, 1641. - Jelzet: Uu. III. 16-1

133

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

minden tudás forrása A görög művek fordításának virágkora (800-1000) és a szintetizáló cordobai időszak (1000-1200) meghatározta az európai egyetemi orvosképzés rendszerét és tananyagát a 13. századtól a reneszánszig (Magyar 2001: 81) . 1595-ben a velencei Giunta műhelyben megjelent Avicenna (980–1037) több művéből álló gyűjtemény, amely az Avicenna-kánon negyedik kötetét tartalmazza. A De aegritudinibus specificibus... című mű fertőző betegségekkel, pestisjárványokkal, mérgezésekkel és sebészeti trükkökkel foglalkozik (Birtalan 1995: 33-34). A latin fordító Cremonai Gerard (1114–1187) volt, aki számos tudományos művet fordított arabról a 12. századi Toledóra (Benke 2007:76).

A középkori európai orvoslás Az európai orvoslás középkora Galenus halálától (i.sz. 200) Vesalius anatómiai munkásságának 1543-as megjelenéséig számolható, de ennek a korszaknak az első ezer éve csak „hosszú ókor” volt (Benedek 1990: 89 ). Az ókori birodalmak hanyatlásával és a Római Birodalom kettéválásával 395-ben az ókori orvoslás elméleti ismeretei Bizáncban összpontosultak, elvesztek vagy a könyvtárak mélyén találtak rá. A középkor első századaiban kevés képzett orvos tevékenykedett Európában, képzésüket és gyakorlatukat nem szabályozta törvény. A 6. században csak Rómában és Ravennában működtek orvosi egyetemek, de latin nevük (schola graeca) is arra utal, hogy az ókori orvoslás utolsó fellegvárai voltak, nem pedig az új ismeretek bölcsője (Schultheisz 1997b: 72). Ebből az időszakból kevés szerző található a könyvtár könyveiben. Hiányoznak például a pergamoni Oreibasios (325-403) fontos munkái, bár ő alapozta meg Galenus tekintélyét a középkorban, csak egy 1757-es lipcsei kiadás ad rövid részletet Aetius Amidenus (502-575) munkásságáról, akik Bizáncban dolgoztak 50 Főleg a Kelet -A Római Birodalom területén dolgozó összeállítók és „továbbítók” érdeme, hogy nem veszítették el a klasszikus szerzők hagyatékát, gyűjtötték, másolták, magyarázták műveiket, így a 8-10. századtól kezdve az arab tudósok olyan tudást kaptak, amely az első arab fordításukban tovább élt, majd latinra fordították, és lehetővé tette az európai orvoslás felvirágoztatását, amikor az Ibéria arab kulturális központjain keresztül visszatért oda, hogy megkerülje a Közel-Keletet és Északot. Afrika (Schultheisz 2006b: 28). Az első évezred a kolostori orvoslás korszaka volt a középkori Nyugat-Európában, de "Ecclesia abhorret a sanguine", az egyház irtózott a vértől, műtétet nem végeztek, a boncolás szigorúan tilos volt (Schultheisz 2006b: 30). A szerzetesrendek kolostoraiban folyó szellemi tevékenység, az orvosi szövegek gyűjtése, másolása, a lelki munka is jótékony hatással volt idővel a test gyógyulására. Már Nursiai Szent Benedek regulája is előírta, 49 50

AVICENNA: Bog vier van de Canon […] Avicenna Cantica, Venedig, Giunta, 1595. – Jelzet: Dd. III. 7. Aetius Amidenus: Anekδotωn Lib. IX., Lipsiae, Officina Breitkopfia, 1757. - Jelzet: R. VII. 18/1.

www.kaleidoscopehistory.hu

134

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

hogy a beteg vallásosokra kell vigyázni, a kolostorokban megjelentek az első nyugat-európai kórházak is (Schultheisz 1997b: 73). A változás a 11.–12. századtól orvosi főiskolák és jelentős európai egyetemek létrejöttét jelentette, hiszen ezek az intézmények a megújult orvostudomány bölcsőjévé váltak (Benke 2007: 61). Az iszlám kultúra hatását bizonyítja, hogy a legjelentősebb orvosi egyetemek Dél-Európában, az arab elme hatásterületén működtek (pl. Salerno, Padova, Bologna, Montpellier stb.). Salernót a 11. században alapította a bencés rend. 1187-ben Montpellier-ben megalapították az orvosi egyetemet, amely később mintául szolgált minden hasonló intézmény számára (Benke 2007: 93). Constantinus Africanus (1010-1087), aki több arab könyvet fordított latinra, a Schola Medica Salernitanában dolgozott. A Corpus Constantinum volt az olasz és francia orvosi egyetemek oktatásának alapja (Schultheisz 2006b: 25). A középkor egyik legnépszerűbb műve, a Regimen sanitatis Salernitanum című akadémiai költemény Salernóban született a 12. század elején, és egészségügyi tanácsokat tartalmazott a laikus olvasóknak (Schultheisz 2006c:118-119). Ám ha megvizsgáljuk a főegyházmegyei könyvtár orvosi állományát, azt látjuk, hogy az 1100-tól 1550-ig terjedő időszakra jellemző orvosi karok és egyetemek professzorai között alig találunk jelentős szerzőt a gyűjteményben. A skolasztikus orvostudomány elsősorban elméleti-filozófiai ismereteket, valamint a klasszikus ókor és az arab szerzők sokszor kritikátlan elfogadását tanította az egyetemeken. Az orvostanhallgatók megismerték és rendszerezték a gazdag szakirodalmat, elsajátították az érvelés művészetét, de jelentős gyakorlati eredményt nem értek el a gyógyító munkában (Benedek 1990: 114). Úgy tűnik, az 1780-as években Eszterházy Károly és tanácsadói nem tartották elengedhetetlennek a szerveződő modern orvosi kar gyakorlati képzéséhez a középkori skolasztikus orvosok munkásságát tükröző művek beszerzését.

Az európai orvoslás a 16. században Az orvostörténet középkora az 1550-es években ért véget. Vesalius, Eustacchi, Fracastoro, Falloppio és munkatársaik akciója lesöpörte azt a gátat, amelyet a skolasztika emelt az orvostudomány ősi klasszikusainak művei elől. A reneszánsz megalapozta a modern orvoslást, de az ókori szerzők tekintélyének tisztelete, műveik dogmatikus olvasata teret engedett a tapasztalatszerzésnek, a racionális rendszerezésnek, majd a természet kutatáson és kísérletezésen alapuló módosításának (Schultheisz 1997c: 93). . Andreas Vesalius (1514–1564) De humani corporis fabrica című munkája mérföldkő volt ebben a folyamatban. Először 1543-ban adták ki a tekintélyes bázeli tipográfiában, Johannes Oporinus műtermében, ugyanabban az évben, mint Kopernikusz alapvető csillagászati opusa. Tizian műhelyében készült fametszeteinek köszönhetően nemcsak tartalmilag hozott újdonságot, hanem úttörő volt az anatómia oktatásában nélkülözhetetlen könyvillusztrációkban is. 135

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

Az egri talált kiadás, amely a holland Nicolaas Fonteyn 17. századi magyarázatait és kiegészítéseit is tartalmazza, Jan Jansson nyomdájából származik.51 Velencében jelent meg a padovai Gabriele Falloppio (1523–1562) Secreti diversi et miracolosi című munkája. olaszul 1578-ban.52 Ebben a gyógyszerészeti munkában Falloppio szépségtanácsokat ad hölgyeknek, második könyvében pedig számos borral kapcsolatos receptet közöl. Bartolomeo Eustacchi (kb. 1510-1574) Rómában végezte anatómiai kutatásait, ahol a boncolást szigorúbban ítélték meg, a Sapienza Orvostudományi Egyetem professzoraként. Bonctani művének kiadásához már 1552-ben készültek a kiváló illusztrációk, de életében csak néhány jelent meg. Legfontosabb műve, a Tabula anatomicae jóval halála (1714) után is megjelent. Maguk a metszetek 1700 körül jelentek meg, a XI. Kelemen pápa vásárolta meg, majd a Sapienza akkori tanárát, Giovanni Maria Lancisit bízta meg a kiadásával (Benedek 1990:143). A Tabula anatomicae két kiadásban létezik az orvosi karnak szánt könyvgyűjteményben. Büky József könyvtáros feljegyzése szerint a korábbi kiadás 1782-ben került a könyvtárba Jean Jacques Manget (1652–1742) Theatrum anatomicum című művének harmadik köteteként.53 A későbbi kiadás 1728-ból származik.54 Girolamo Fabrizio d'Aquapendente)3–1195. 63 írt hármat is szerepel munkáinak katalógusában. Látással, hallással és hangképzéssel foglalkozó munkájának összefoglaló címe Tractatus anatomicus triplex.55 A sebészetről szóló Opera surgica 1641-ben jelent meg Padovában56, anatómiai és fiziológiai munkája pedig 1687-ben jelent meg Lipcsében.57 Előszavát Johannes írta. Bohn (1640–1718), a kor egyik legjelentősebb sebésze írta. Girolamo Fracastoro (1478-1553) Veronában született, a Tridenti Zsinat orvosi tanácsadója volt. Epidemiológiai ismereteit kamatoztatta, amikor 1547-ben a pestisveszélyre hivatkozva a tanács székhelyét Tridentből Bolognába helyezte át (Benedek 1990:192). A könyvtár polcain a tudós filozófiai és orvosi munkáinak összegyűjtött kiadásának első kötetét is láthatjuk, amely Európa-szerte nagy tekintélynek örvend.58 A 16. század legsúlyosabb betegsége a szifilisz volt. A nevet Fracastoro találta ki, aki először egy orvosi költeményben használta 1530-ban (Benedek 1990: 191). A fenti részben a humanista tudós, majd Pietro Bembo bíboros számára írt Syphilidis, sive De morbo gallico című költemény található. A könyv a szerző életrajzát is tartalmazza. 51

VESALIUS, Andreas: De humani corporis fabrica, Amsterdam, Jan Jansson, 1642. – Jelzet: V. I. 16. FALLOPPIO, Gabriele: Secreti diversi et miracolosi, Venetië, Angelo Gardano, 1578. – Jelzet: Gg. VIII. 3. 53 MANGET, Jean Jacques: Theatrum anatomicum, Genève, Jean Antoine Cramer, Philibert Perachon, 1716- 1717. - Jelzet: M. I. 8/1-3. 54 EUSTACCHI, Bartolomeo: Tabulae anatomicae, Rom, Lorenzo en Tomaso Pagliarini, 1728. – Jelzet: Bb. II. 1. 55 FABRIZIO D'AQUAPENDENTE, Girolamo: Tractatus anatomicus triplex, [Oppenheim], Johann Theodor de Bry, 1614. - Jelzet: Cc. IV. 42. 56 Uİ.: Opera chirurgica, Patavii, Francesco Bolzetta, 1641 Sebastiano Sardi. – Jelzet: O. V. 4. 57 Uİ.: Opera omnia anatomicala et physiologica, Lipsiae, Johann Friedrich Gledistch, Christian Goetze, 1687. – Jelzet: F. IV. 16. 58 FRACASTORO, Girolamo: Operum pars prior philosophica et medica, Lugduni, Franciscus Fabrus, 1591. - Jelzet: B. VIII. 7/1. 52

136

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

Az anatómia után a sebészetben figyelhetjük meg az orvostudomány következő forradalmát. A gyakran lenézett borbélyok, szabók és sebészek szakmák a 16. és 17. században a fejlett haditechnika révén egyre szükségesebbé váltak. századi európai háborúk. A kor nagy sebészek, a sebész szakmát tudománnyá tevő tudós tudósok (pl. Ambroise Paré vagy Gaspare Tagliacozzi) munkáit azonban nem találjuk az egri könyvtárban. Pierre Pigray (1532–1613) Ambroise Paré tanítványa volt. A gyakorlati sebészettel foglalkozó La Surgery című mű először 1600-ban jelent meg Párizsban (Mayer 1988: 162). A francia nyelvű egri másolat 1673-ból származik.59 A gyakorlati orvoslás egyik vitatott alakja szintén a cinquecento gyermeke, bár német nyelvterülethez tartozik. Theophrastus Bombastus ab Hohenheim Paracelsusnak (1493–1541) nevezte magát Aulus Cornelius Celsus római enciklopédista után (Benedek 1990:156). Paracelsus gyakorló orvosként maradandót alkotott, és az általa képviselt iatrokémia révén a tudományos perspektíva elterjedt az orvostudományban. Valamennyi műve Bázelben jelent meg tíz kötetben kvartó formában 1589 és 1591 között Johann Huser tollából (Benedek 1990: 157). A könyvtárban található Paracelsus-kötet a bázeli kiadás 1603-as strasbourgi változatának első kötete. A német nyelvű, fóliás méretű mű láthatóan nagyon elterjedt példány.60 A latin nyelvű Opera omnia először 1658-ban jelent meg Genfben. A hallei születésű Andreas Libavius (1540–1616) gyakorló orvos volt. kémia (Benedek 1990: 244). Syntagma arcanorum chymicorum című munkája 1613-ban jelent meg Frankfurtban, a hozzá írt melléklet pedig Egerben is megtalálható.61 Bacci Andrea (1524-1600), a római Sapienza botanikus kert igazgatója a történelemmel és a gyógyítással foglalkozik. többször megjelent könyvében termálvíz felhasználása.62 A Fıegyházmegyei Könyvtár legrégebbi nyomtatott orvosi könyve is a gyógyvízzel foglalkozik. Az olasz Montagnana orvosdinasztia megalapítója, Bartolomeo Montagnana (1400–1460) egy velencei első kiadásban mesél a padovai fürdőkről, valamint a különféle gyógyszerekről és kezelésekről.63 A spanyol Cristóbal de Vega (1510–1573) a műtermékekről szóló könyvében. az orvostudomány részletesen elemzi az Ibériai-félsziget borainak gyógyászati tulajdonságait.használati rendeltetése.64 A modenai születésű Giovanni Marinello (16. század) olasz nyelven írta művét, hogy az olasz női olvasók is tanulmányozhassák, hiszen könyvben tudták. hasznos ismereteket találni a szépségápolásról, a bőrbetegségekről és általában a személyi higiéniáról.65 Az orvosi művekkel foglalkozó irodalmi művek közül kettőt kell megemlíteni. A 16. század egyik legfontosabb tudományos vívmánya, a Bibliotheca 59

PIGRAY, Pierre: Epitome des preceptes de medicale et chirurgie, Lyon, Claude Carteron, 1673. - Jelzet: Gg. VII. 26. 60 PARACELSUS: Opera, Straatsburg, Lazarus Zetzner, 1603. - Jelzet: N. IV. 4. 61 LIBAVIUS, Andreas: Appendix necessaria Syntagmatis arcanorum chymicorum, Frankfurt, Nicolas Hoffmann, Peter Kopf, 1615. - Jelzet: Cc. I. 18/1. 62 BACCI, Andrea: De thermis libri septem, Venetië, Vincenzo Valgrisi, 1571. - Jelzet: Z. III. 24. 63 MONTAGNANA, Bartolomeo: Tractatus tres de balneis Patavinis, De composite et dosi medicinarum, Antidotarium eiusdem, [Velence], Boneto Locatello, 1497. - Jelzet: D. V. 10/2. 64 VEGA, Cristóbal de: Liber de arte medendi, Lugduni, Guillaume Rouillé, 1587. - Jelzet: Mm. III. 14. 65 MARINELLO, Giovanni: Gli ornamenti delle donne, Venedig, S.n., 1610. – Jelzet: R. XII. 57.

137

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

az universalis című egyetemes bibliográfia szerzője, Conrad Gesner (1516–1564) Bázelben szerzett orvosi egyetemet (Benedek 1990:204). Chirurgia című művének első kiadása a főegyházmegye gyűjteményének egyik értékes kötete.66 A könyvben Gesner különféle sebészeti témájú írásokat gyűjtött össze. Az ókori szerzőket Oreibaszios és Galenus képviseli, a modern szerzők a kor jelentős sebészek, de maga Gesner is szerepel a könyvben. A 16. században használt sebészeti eszközöket fametszetben mutatják be. A könyv egy érdekes mellékletet is tartalmaz, a sebészetről szóló írások egyik legkorábbi bibliográfiáját. Ebben Gesner alaposan elemzi az egyes szerzők műveit, és felhívja olvasóinak figyelmét a sebészettel egyébként ritkán foglalkozó orvosok témában írt írásaira. Bibliográfiai munka Martin Lipen (1630–1692) orvosi bibliográfiája, aki jogi, teológiai és filozófiai könyvjegyzékeket is készített a 17. századból.67 A tárgyak ábécé-sorrendben tárgyonként és szerzőnként ábécé-sorrendben, dupla hasábokkal ellátott oldalakon vannak. A cím mellett közlik a mű megjelenési dátumát és formátumát, valamint feltüntetik a legújabb kiadásokat is. Munkásságának értékét növeli a számos szerzői és közreműködői kereszthivatkozás és index.

Az orvostudomány tizenhetedik századi forradalma A 17. század újabb fordulópontot jelentett az orvostudomány történetében. A barokk tudósok az egész világra voltak kíváncsiak, jelenségeit kontextualizálni akarták, folyamatait racionálisan elemezni, teológiailag elfogadható nagyrendszerekbe sorolni. Munkájukat a tudósokat tömörítő szervező akadémiák és az első orvosi folyóiratok támogatták. Az orvostudomány folyamatosan fejlődő régebbi ágai mellett új területek nyílnak meg, a kísérleti élettan és a mikroszkópos anatómia, a szövettan. A 17. században lassan kialakult kóros szemléletmód a felvilágosodás évtizedeiben megújítja a sebészetet (Kapronczay 2007: 15). A század legfontosabb felfedezése a keringési rendszer leírása. Az angol William Harvey (1578-1657) Exercitatio anatomica de motu cordis című műve 1628-ban jelent meg először. Harvey műve sajnos nem látható az egri könyvtárban. Harvey munkáját az angol Richard Lower (1631-1691) folytatta, aki már korábban is végzett vérátömlesztést állatokon. Eszterházy Károly megszerezte a keringési rendszerről, a szív- és érrendszer működéséről szóló alapművének hatodik kiadását (1669).68 Frederik Ruysch (1638-1731) holland anatómus és botanikus (1638-1731) előkészületeivel sokat tett Harvey elméletének bizonyításáért. az érrendszerbe fecskendezett viasszal készült. Tizenhat anatómiai tárgyú levelet tartalmazó gyűjteménye a könyvtár korai kiegészítése.69 66

GESNER, Conrad: Chirurgia, Tiguri, Andreas og Jacob Gessner, 1555. – Jelzet: Gg. I. 21. LIPEN, Martin: Bibliotheca realis medica. Frankfurt ad Moen, 1679. Johann Nicolaus Humm. - Jelzet: Ss. I. 5. 68 LOWER, Richard: Tractatus der corde, Lugduni Batavorum, Johann et Herman Verbeek, 1728. – Jelzet: R. XI. 2. 69 RUYSCH, Frederik: Epistola anatomicala problema-tica, Amsterdam, Hendrik Janssonius van Waesberge, 1714–1731. - Jelzet: Dag. IV. 13/1-20. 67

138

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

A Ruysch által alkalmazott technikát többen is kidolgozták, hivatalosan Jan Swammerdam (1637-1680) fedezte fel a módszert (Birtalan 1988: 12). Könyvtárunkban megtekinthető a holland tudós értekezése a légzésről, a tüdő szerkezetéről és működéséről.70 Harvey mellett az évszázad talán legfontosabb felfedezését Marcello Malpighi (1628-1694) tette, aki mikroszkópja alatt kapillárisokat figyelt meg. 1661-ben, megalapozva a szövettan és az élettani kutatások alapjait (Benedek 1990: 261). Összegyűjtött munkáinak első londoni kiadása Egerben található, anatómiai és embriológiai kutatásait nagyméretű illusztrációkkal publikálta.71 Athanasius Kircher (1602-1680) német jezsuita tudós, aki mikroszkópjával azonosította a betegség kórokozóját. pestisbetegek váladéka, élete során publikálta eredményeit.72 Anatómiai-fiziológiai munka két pisai tudós munkája a vesével kapcsolatban. Lorenzo Bellini (1643-1704) szerkezeti kérdéseket, Giovanni Alfonso Borelli (1608-1679) a vesék működését tárgyalja a könyvben, az 1662-es princeps második kiadása.73 A Vatikáni Kúria orvosa, a Vatikán alapítója Curia. A világhírű Biblioteca Lancisiana gyűjtemény Giovanni Maria Lancisi (1654–1720) adta ki Eustacchi anatómiai munkáit, de találkozhatunk önálló munkáival is Egerben. Munkái összegyűjtött kiadásában a fertőző betegségeket is tárgyalja.74 Feltételezte, bár nem tudta bizonyítani, hogy a szúnyogok szerepet játszhatnak a malária terjedésében. A szív működéséről és zavarairól szóló fontos tanulmánya először 1728-ban jelent meg.75 Az angol anatómus (1621-1675) összegyűjtött munkáinak latin nyelvű velencei kiadása többek között tartalmazza legfontosabb neurológiai vizsgálatának eredményeit és pontos megállapításokat az agy anatómiai felépítéséről.76 Ebben az időszakban nyilvános boncolások zajlottak a theatrum anatomicumsban. A weimari udvari méltóságok számára évente megrendezett boncolásokat egy anatómusról „Rolf-boncnak” nevezték (Benedek 1990:258). A hamburgi Werner Rolfinck (1599–1673) azonban fontos tudós volt, és ő is hozzájárult a keringési rendszer felfedezéséhez. Az 1656-ban megjelent egri kötet az editio princeps.77 A modern patológia egyik megalapítójának, Théophile Bonetnek (1620-1689) összefoglaló munkáit is Egerben vásárolták, mindegyik eredeti beszerzése Eszterházy. A sír

SWAMMERDAM, Jan: Tractatus physico-anatomico-medicus de respiratione usuque pulmonum, Lugduni Batavorum, Daniel, Abraham et Adrian van Gaasbeeck, 1667. - Jelzet: U. XI. 14/1. 71 MALPIGHI, Marcello: Opera omnia, London, Robert Littlebury, 1687. - Jelzet: P. XII. 19. 72 KIRCHER, Athanasius: Scrutinium physico-medicum contagiosa luis, quae pestis dicitur, Róma, Typis Mascardi, 1658. - Jelzet: N. XI. 30. 73 BELLINI, Lorenzo-BORELLI, Giovanni Alfonso: Over de anatomiske megfigyelés van de structuur af de nieren [...] en over hun brugsoordeel, Argentorati, Simon Paulli, 1664. - Jelzet: U. XI. 14/3 74 LANCISI, Giovanni Maria: Alle værker, som nu er værker. Genf, 1718. Jean Antoine Cramer és Philibert Perachon. – Jelzet: S. VI. 17-18 75 Uİ., Over de beweging van het hart en aneurysma's, Rom, Giovanni Maria Salvioni, 1728. - Jelzet: Qq. III. 6. 76 WILLIS Thomas: Opera omnia, Venedig, Giovanni Malachini, Giulio Mapheo, 1720. - Jelzet: C. III. 38. 77 ROLFINCK, Werner: Anatomiske afhandlinger, Nürnberg, Michael Endter, 1656. – Jelzet: C. Ix. 8.

139

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

sive anatomicala practica, i. a Temetı, vagyis a gyakorlati anatómia három kötete több ezer boncolás és orvostörténet elsöprő gyűjteménye.78 Megjelent Johann Vesling (1598-1649) anatómiai tanulmányainak második, rézmetszetekkel gazdagon illusztrált kiadása. Padovában, ahol a német orvos az anatómia tanszék professzora és egy botanikus kert gondnoka volt.79 Népszerű tankönyvében Harvey után az agy keringését és vérellátását kezeli, és az elsők között próbálja ki. az emberi nyirokrendszer leírására . Antonio Maria Valsalva (1666–1723) anatómiai tanulmányai, boncolási feljegyzései és bolognai levelei az érzékszervekről, a veséről és a bélrendszerről szintén Egerben találhatók egy pazar illusztrált velencei kiadásban.80 A 17. században a törvényszéki orvostan egy külön tudományág, amely Paolo Zacchia (1584-1659) egyik művének könyvtárában képviselteti magát.81 Thomas Sydenham (1624-1689), az „angol Hippokratész”, aki elvont betegségelméleteket dolgozott ki, szintén kiemelkedő gyakorló volt, különösen a fertőző betegségek terén. (Birtalan 1988: 16). Sydenham a nagy pestisjárvány idején élt Londonban, amelyet Daniel Defoe is megörökített. A Methodus curandi febres borítóján azt olvashatjuk, hogy saját megfigyelései és tapasztalatai alapján írta könyvét.82 A modern európai orvoslás történetében a 17. század második fele és a 18. század első fele volt jellemző. az iatrokémia dominanciájáról, amelyet Paracelsus indított el (Birtalan 1988: 17). Az első gyógyszerkönyvek Európában a 17. században jelentek meg. A gyógyszerkönyv fontos hivatalos kiadvány volt, amely az engedélyezett gyógyszerek listáját közölte, az adatokat folyamatosan bővítették, frissítették, így többször is megjelentek (Birtalan 1988: 32). A gyűjteményünkben 1643-ban megjelent gyógyszerkönyv83 korábbi tulajdonosa a címlap bejegyzése szerint Joannis Kondor van Eger kanonok. Kondor János 1702-1706 között a Telekesy István püspök által alapított egri papképző intézet prefektusa volt (Bozsik 1910: 66). 17-18-án. Georg Ernst Stahl (1660–1734) jól ismert 20. századi kémikus volt, aki túllépett az iatrokémián. A flogisztonelmélet atyjának égési folyamatokat értelmező munkái nem találhatók az egri könyvtárban, de hallei tanítványa, Johann Juncker (1679–1759) több könyvben is ismerteti mestere kiterjedt munkáját.84 Juncker másik hallei professzora, Friedrich Hoffmann (1660-1742) logikai betegségmodelleket is próbált kidolgozni, iatromechanikával is foglalkozott, de orvosi receptjeit évszázadokig használták. A Hoffmann cseppeket (éter és alkohol keveréke) néhány évtizeddel ezelőtt még használták a háztartásokban (Birtalan 1988: 19). Minden műve és 78 db

BONET, Théophile: Sepulchretum sive anatomicala practica, Lugduni, Jean Antoine Cramer og Philibert Perachon, 1700. - Jelzet: M. III. 2-4. 79 VESLING, Johann: Syntagma anatomicum, Patavii, Paolo Frambotto, 1651. - Jelzet: Bb. IV. 52. 80 VALSALVA, Antonio Maria: Opera, Venedig, Francesco Pitter, 1741. - Jelzet: Bb. IV. 45-46. 81 ZACCHIA, Paolo: Quaestionum medico-legalium tomi tres, Frankfurt, Johann Baptist Schönwetter, 1666. - Jelzet: Y. I. 15. 82 SYDENHAM, Thomas: Methodus curandi februaris, propiris observibus superstructa, propiris observibus superstructa, 6. Gerard6 Schönwetter, Amstelogendami, X.1 Schönwetter 30/1. 83 Pharmacopoeia Augustana, Augustae Vindelicorum, Andreas Aperger, 1643. - Jelzet: U. XI. 50. 84 Például: JUNCKER, Johann: Conspectus surgery so medicae, methodo Stahliana scriptae, Halae, Orphanotropheum, 1721. – Jelzet: Cc. 6. 27

140

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

Kiadásaiból Eszterházy püspök több példányt vásárolt mellékletekkel.85 Több nyilvános vitát elnökölt a Hoffmann-teremben, amint az az egyetemen megjelent szakdolgozatfüzetek címlapjából is kitűnik, amelyekből a megye gazdag gyűjteményéből válogathatunk. Könyvtár. A szülészet és nőgyógyászat területén hetven év alatt nyolc kiadást ért el François Mauriceau (1637–1709) esetleírásokat tartalmazó esettörténet-gyűjteménye (Birtalan 1988: 24). Egerben az első kiadást látjuk.86 Az önkényuralom korában megkezdődött a közoktatási és egészségvédelmi propaganda. Az orvostudományban speciális tudományágak kezdtek kialakulni (Kapronczay 2007: 17). Például Bernardino Ramazzini (1633-1714), az orvosképzés és a foglalkozás-egészségügy egyik úttörője, valamennyi munkájának londoni kiadásában a foglalkozási betegségeket vizsgálta.87

Benke József felvilágosult orvostudomány és az első bécsi orvosi iskola orvostörténeti összefoglalójában a 18. századi orvoslást a mikroszkóp felfedezésétől (Leuwenhoek, 1670-es évek) a himlőoltás bevezetéséig tartó időszaknak tekintik (Edward Jenner, 1796) . ) (Benke 2007: 123). Természetesen minden periodizáció szubjektív, de ez a két személy és esemény mégis jól mutatja az orvostudomány fejlődését ebben az időszakban. Leeuwenhoek rámutat a megfigyelési lehetőségek váratlan bővülésére, a természettudományos folyamatok okainak felkutatásának szükségességére, Jenner munkássága pedig azt az orvoslást szimbolizálja, amely már most is nagyszámú emberen segíthet, és közegészségügyi rendszerben működik. A mai értelemben vett klinikai orvoslás alapjait a felvilágosodás évtizedeiben tették le. Giambattista Morgagni (1682-1771), a modern patológia ismert gyakorlója, átmeneti tudós volt. Antonio Maria Valsalva tanítványa rendszerezte az elődei által összegyűjtött hatalmas mennyiségű esetleírást, összefüggéseket keresett, és számos olyan szakkifejezést vezetett be, amelyek korábban nem léteztek (Birtalan 1988: 46-47). Számos művét egri orvostanhallgatók készíthették volna, köztük padovai és velencei kiadásokat. A három kötetes válogatás a tudományos írások mellett az ő leveleit és tanára, Valsalva életrajzát tartalmazza.88 A patológiáról szóló rész Voltaire orvosának, Théodore Tronchinnak (1709-1781) az ősi ólommérgezésről szóló munkája, a mint Európa iparosodásának régóta fennálló problémája került szóba.89

Legkorabbi kiadás: HOFFMANN, Friedrich: Opera omnia physico-medica, Genf, Friars of Tournes, 1740. – Jelzet: Dd. III. 1-3 86 MAURICEAU, François: Of Diseases of Women and Midwives, Paris, Charles Coignard, 1668. – Jelzet: H. VI. 1. 87 RAMAZZINI, Bernardino: Opera omnia medica et physiologica, London, Isaac and Paul Vaillant, 1718. - Jelzet: Ss. VIII. 17. 88 MORGAGNI, Giambattista: Vegyes Opuscula, Velence, Typographia Remondiniana, 1763. – Jelzet: Bb. II. 9. 89 TRONCHIN, Theodore: Of colica pictonum, Genf, Cramer Brothers, 1757. - Jelzet: S. VIII. 16.

141

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

Az orvosi botanika témaköréből kiemeljük a 18. századi flórarendszerező, Carl Linnaeus (1707-1778) kétkötetes illusztrált kiadását.90 Linné orvosi nevelést kapott, emellett a betegségek rendszerezésével és nozológiai osztályozásával is foglalkozott. . A magyar vonatkozások miatt a lausanne-i Simon-André Tissot (1728-1797) munkája érdemel említést. Népszerűsítő munkája, az Avis peuple sur sa santé harmadik kiadása 1767-ből látható a könyvtárban.91 Tissot könyve Marikovszky Márton magyar fordításában jelent meg magyarul az egri egyházmegyéhez tartozó nagykárolyi nyomdában 1772-ben (Frederick). 2002: 64). Franz Anton Mesmer (1734–1815) nagy népszerűségnek örvendett a 18. században magnetoterápiájával. Amikor az „állatkínzás” doktrínáját többen támadták, Mesmer nyomtatásban is kiadta tanításai védelmét.92 A 18. század működését a korábbi időszakokhoz hasonlóan kevés szerző képviseli. A Helmstädti Egyetem professzorának, Lorenz Heisternek (1683–1758) tankönyvét több nyelvre lefordították, több kiadást ért el, és még a 19. század közepén is használták a bécsi orvosi karon.93 A könyvbeszerzés legaktívabb időszakában. Egerben (1780-as évek első felében) Eszterházy Károly lehetett az oka annak, hogy nem figyelt a korabeli sebészeti szakkönyvek beszerzésére, amelyek már a 18. század végén komoly eredményeket értek el, és egyre meghatározóbb szerepet játszottak a hadviselésben. , annak köszönhető, hogy a mai értelemben vett egyetemi sebészképzés csak 1786-ban kezdődött. Addig a pesti egyetemen is csak tanfolyami keretek között képezték a hallgatókat. II. József oktatási reformja egyesítette az addig különálló orvos- és sebészképzést. A magasan képzett sebészeket foglalkoztató hadsereg a kolozsvári Orvosi és Sebészeti Kiképző Intézetet és a Bécsi Katonai Akadémiát, a Josephinumot vette igénybe a szakemberek képzésére (Kapronczay 2007: 86-87). A 18. századi orvostudomány képviselői közül, akik csak érdekes elméleteket (például Franz Josef Gall frenológiáját) és máig élő meglátásokat állítottak fel, érdemes részletesebben beszélni a Boerhaave névhez és a bécsiekhez kapcsolódó leideni hagyományról. orvosi egyetem, amely folytatta. A holland Hermann Boerhaave (1668–1738) neve igen gyakran olvasható az egri könyvtár számára beszerzett orvosi munkák szerzőjeként vagy munkatársaként, és gyakran emlegetik őt más szerzők is. Ez nem véletlen, hiszen a híres első bécsi orvosi iskola tagjai (Haen, Haller, Van Swieten stb.) a leideni professzor tanítványai voltak. Az egri orvosi kar nevelő-oktató munkáját állítólag nagyban segítették könyveik. Boerhaave azért emelkedett ki a kor kiemelkedő klinikusai közül, mert az orvosképzésben is meglepő eredményeket ért el. Közvetlen stílusú, éjjeliszekrény

LINNÉ, Carl von: Amoenitates academicae eu dissertationes variae, Holmiae et Lipsiae, Gottfried Kiesewetter, Lars Salvius, 1749–1751. - Jelzet: Mm. I. 39-40. 91 TISSOT, Simon-André: Avis peuple sur sa santé, Parijs, Pierre François Didot, 1767. – Jelzet: Rr. ix. 20-21 92 MESMER, Franz Anton: Précis historique des faits relatifs au magnétisme-animal, London, S.n., 1781. – Jelzet: Gg. VIII. 25. 93 HEISTER, Lorenz: Compendium anatomicum, Altorfi et Nürnberga, Jobst Wilhelm Kohles, Georg Christoph Weber, 1727. – Jelzet: Ss. ix. 27.

142

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

a gyakorlatorientált oktatás, a kritikai gondolkodásra nevelés új neveléselmélet kidolgozójává teheti (Birtalan 1988: 51). A címlapon található bejegyzés szerint Boerhaave Elementa chemiae című művét 1781-ben Büky József, Eszterházy püspök-könyvtáros ajándékozta a könyvtárnak.94 Boerhaave előadásait hét kötetben publikálta tanítványa, Albrecht von Haller,95 és egy de Leideni orvos, Johann Wilhelm Heyman, hét kötetben, saját Boerhaave-kommentárjaiban.96 Boerhaave eredetileg 1690-ben doktorált filozófiából a Leideni Egyetemen. Mivel a klasszikus nyelvek mellett káldeusul és héberül tanult, felkérték, hogy katalogizáljon. az egyetemi könyvtár. Aztán megismerkedett az orvosi szakirodalommal, amely annyira érdekelte, hogy gyorsan megszerezte az orvosi diplomát. Haláláig gyűjtötte a princeps orvosi munkák kiadását (Schultheidsz 2006d: 177). Gerard van Swieten (1700-1772), az első bécsi orvosi iskola szervezője, Boerhaave, az elméletet a klinikai gyakorlatba átültető orvostudomány munkáját hozta el a császárvárosba. 1745-ben maga Mária Terézia hívta meg a bécsi egyetem reformjainak vezetésére, mint protomedicina (Kapronczay 2007: 42-43). Ebben a minőségében meghatározta az oktatói munkát a Nagyszombati Egyetem orvosi karán is, ahol tízkötetes Commentaria in Boerhaave Aforismos című kötete 1770-től kötelező olvasmány lett a fiziológia, a belgyógyászat és a patológia szakra (Hıgyes 1896:117). . . A leltárkönyvek tanúsága szerint egy latin nyelvű olasz kiadást vásároltak Egerben.97 Van Swieten tevékenysége és az általa bevezetett reformok az egyetemi oktatásban és az egészségügyben azért fontosak számunkra, mert az egész Habsburg Birodalomban alkalmazták, pl. belső. oktatás és közegészségügy (Schultheisz-Magyar 2005: 84). A svájci Albrecht von Haller (1708-1777), a göttingeni, majd a berni egyetem professzorának anatómiai tanulmánya98 1733-ból, patológiai munkája99 1755-ből származik. Az ókori orvoslás bemutatásában az Artis kötet medicae princeps, 100, amelynek Haen volt az összeállítója, de ő volt az említett Boerhaa kiadványok szerkesztője is. Az Artis medicae princepsben Haller azokról az orvosokról beszél, akik hozzájárultak a tudomány fejlődéséhez. Már munkássága is rámutat az orvostörténet megnövekedett szerepére és a történeti kutatások szükségességére. Végül 1795-ben Párizsban az orvostudomány története először került fel az egyetem kötelező tantárgyainak listájára. A polihisztor Albrecht von Haller értékes könyvtárat gyűjtött össze, amelyet halála után II. József olasz egyetemeknek adományozott. Szintén fontos a bibliográfia a különböző orvosi területek szakirodalmával (Schultheidsz 2006d: 177). 94

BOERHAAVE, Hermann: Elementa chemiae, Lipsiae, Caspar Fritsch, 1732. - Jelzet: N. Ix. 1-2. Uİ., Academic Lectures in the Proper Institutions of the Medical Field, kiadója és jegyzete Albertus Haller, Venedig, Simone Occhi, 1743–1745. - Jelzet: Ah. VII. 43-49. 96 HEYMAN, Johann Wilhelm: Kommentar til Hermann Boerhaaves egészségügyi intézmények, Lugduni Batavorum, Johannes Hasebroek [et al.], 1744–1754. - Jelzet: G. Ix. 24-30. 97 SWIETEN, Gerard van: Kommentar til Hermann Boerhaaves aforismer om at kende og behandel bilge, Taurin, Typographia Regia, 1744–1773. - Jelzet: Q.V. 20-29. 98 HALLER, Albrecht von: De musculis diaphragmtis, Bernae, Emanuel Hortin, Nicolaus Emanuel Haller, 1733. - Jelzet: Ii. IV. 26/1. 99 Uİ., Opuscula pathologica, Lausanne, Marc Michael Bousquet, 1755. – Jelzet: Cc. VII. 15. 100 Uİ., Fyrster af lægekunsten, Hippokrates, Aretaeus, Alexander, Aurelianus, Celsus, Rhazis, Lausanne, François Grasset, Julius Heinrich Pott, 1769-1774. - Jelzet: Hr. 6. 16-26. 95

143

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

A Wienerklinikken vezetője, Anton de Haen (1704–1776) szintén Boerhaave köréhez tartozott. Haen klinikai gyakorlatot végzett Bécsben, és a beteg ágyánál tanította diákjait. Kórházi tapasztalatai, esetleírásai részét képezik fontos munkájának, a Ratio medendi in nosocomio practico-nak, melynek tizenöt kötetes kiadása Bécsben jelent meg 1757 és 1765 között.101 A Haen halála után megjelent későbbi köteteket102 szintén Egerben vásárolták meg. Haen volt az első, aki a hőmérőt használta a diagnózishoz, és ezt egy 1760-ban a bécsi Trattner sajtó által kiadott könyvben tárgyalja.103 Az első bécsi iskola többi tagja, például Maximilian Stoll (1742-1787), mint Anton de Haen. a bécsi klinika élén vagy Anton von Störck báró (1731-1803), aki Gerard van Swieten utódja volt az egészségszervezői munkában, vagy a nagyszombati orvosi kar tanárai (pl. Wenceslaus Trnka, Joseph Jacob Plenck) már nem található a két vizsgált katalógusban. Főleg a század utolsó évtizedeiben megjelent munkáik már nem kerülhettek be a katalógus és az 1780-as évek második felében bezárt szakkatalógusok részeibe. Természetesen műveik a Nemzeti Könyvtár jelenlegi gyűjteményében is tanulmányozhatók, például Stoll Ratio Medendi, Trnka Historia ophthalmiae, 1783-ban a budai Landerer nyomdában készült munkája, vagy Anton von Störck Praecepta medico-practica című műve. is vásárolt, de ezek csak a De szerepel a 19. század első felében használt leltárkönyvekben. További kutatásra van szükség, hogy Eszterházy Károly a könyvbeszerzés végén (1780-as évek közepén) határozta-e meg ezeket a köteteket az egyetemi gyűjteménybe, vagy későbbi hagyatékok vagy adományok révén kerültek a könyvtár birtokába. Feltételezhető, hogy a kifejezetten felsőfokú tanulmányokra szánt, a bécsi és a nagyszombati orvosi karok által használt művek nem hagyatékok, papi vagy érseki magánkönyvtárakon keresztül kerültek a jelenlegi gyűjteménybe, hanem valójában Eszterházy Károlyhoz az orvostudományhoz. tantestületet szereztek. A 19. század első felében több hagyatékban is szerepelnek orvosi könyvek, számos e tárgyú kötetben olvashatjuk például Naidhart Antal érsek birtokigazgatójának vagy Dobrányi (Daubrova) Ignác orvosnak a vagyonjegyzékeit. Az érdekesség kedvéért megemlítjük, hogy Hatvani István, a debreceni református kollégium neves professzora, egy 1752-ből származó birtokkönyv szerint a Dobrányi-féle magánkönyvtárból a líceumi gyűjteménybe került sebészeti mű egykori tulajdonosa volt. 104 De találunk Weszprémi Istvánt, a Magyar Orvostörténetet - a 18. századi szerzői úttörő tulajdonosának feljegyzésével, olyan kötetet, amelyről nem tudni, hogyan és mikor került készletre, i.e. hogy az egyetemi gyűjtemény része volt-e. Levinus Lemniusnak, Vesalius egyetemi hallgatójának egyik munkája.105 101

HAEN, Anton de: Gyógyítás módszere egy gyakorlati kórházban, Bécs, Ausztria, Johann Thomas Trattner és Hermann Joseph Krüchten, 1757–1765. – Jelzet: R. 9 4-18 102 Uİ., Folyamatos kezelés rendszere egy gyakorlati kórházban, Bécs, Ausztria, Hermann Joseph Krüchten és Rudolf Gräffer, 1771–1779. – Jelzet: R. 9 1-3. 103 Uİ., Thes sistentes febrium divisions, Vindobonae, Johann Thomas Trattner, 1760. - Jelzet: S. VIII. 31. 104 BARBETTE, Paul: Chirurgia, Amsterdam, Joannes Wolters, 1693. 105 LEMMENS, Lievens: Példabeszédek és példázatok gyógynövényekből és fákból a Bibliában, Frankfurt, Officina Paltheniana, 1596.

144

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

Magyar vonatkozású munkák az orvosi gyűjteményben A vizsgált orvostudományi gyűjteményben csak néhány magyar vonatkozású, azaz magyar nyelvű, Magyarországon megjelent, vagy hazánkhoz kapcsolódó művet találunk. Amikor a művek nyelvi megoszlását vizsgáljuk, azt látjuk, hogy a könyvgyűjteményben rendkívül csekély a magyar nyelvű művek száma, a 335-ből mindössze két cím íródott magyarul. Az egyik Benkı Sámuel (1743–1825), Borsod vármegye fõorvosának a himlõrõl szóló ismeretterjesztõ munkája,106 a másik Jean Baptiste Lalangue (1743–1799) könyve.107 Ez a szám még az I. Eszterházyban sem meglepő. -gyűjtemény, amely 20 293 kötetet számlál, mindössze 224 magyar nyelvű mű található (Antalóczi 1996: 23). A nyomdai statisztikák szerint a 335 műből mindössze hat készült magyar nyomdákban. Három kassai műhely és egy-egy könyv a budai, a nagykárolyi és az egri műhely termékei. A Barkóczy Ferenc által 1755-ben alapított egri püspöki nyomda kiadványai közül csak egy mű szerepel a szóban forgó gyűjteményben. Büky József könyvtáros 1781-es adományának szerzője Franz Adolf Habersack volt. Az egészségmegőrzésről, betegségmegelőzésről és általános táplálkozási kérdésekről szóló akadémiai költemény először 1731-ben jelent meg Bécsben.108 A 18. századi Magyarországon a hazai nyomdászok már jelentős számban adtak ki magyar orvosi könyveket, elsősorban egészségügyi információkat. A megjelent művek azonban elsősorban vidéki és városi értelmiségi olvasóknak, sebészeknek és szülésznőknek, azaz "laikus" könyvhasználóknak szóltak, nem pedig az egyetemet végzett, latin vagy német nyelvű irodalmat író orvosoknak. Ez persze nem jelenti azt, hogy jelentéktelen a fontosságuk. Ezek a könyvek a naptárak mellett fontos szerepet játszottak az egészségnevelő és egészségügyi felvilágosító munkában (Kapronczay 2007: 459). Az otthoni orvosi ellátás ismeretében szükség volt a "legyengült szegényeknek" írt könyvekre, ahogy Jean Baptiste Lalangue, Varasdi járási főorvos írja "előszavában" a "gyógyvízről" című művének "előszavában". az otthon” (Friedrich 2002: 167). Eszterházy Károly nem vásárolta meg ezeket a magyar nyelvű ismeretterjesztő, népszerűsítő könyveket, mert nem érték volna el a magas színvonalú latin nyelvű egyetemi oktatás céljait. A magyar vonatkozású irodalomban több mű foglalkozik a magyar fürdőkkel és gyógyforrásokkal. Eger környéki víz elemzése, balneoterápiával már Nagyvárádon

106

BENKİ, Sámuel: Teaching about pokken, Kassán, Mihály Landerer, 1781. - Reference: R. X. 47. LA LANGUE, János: De Hongaarse landdokter over wateren en zijn metoder til at leve ved sygdommen, Nagy-Károlybann, József Klemann, -1783, - Teken: T. 9 18. 108 HABERSACK, Franz Adolf: Medicina Austro-Wien versice exposita, sive rulee diaetaticoprophylactico euporistae, Agria, Typis Schola Episcopalis, 1775. - Reference: T. XI. 30. en X. XI. 43. 107

www.kaleidoscopehistory.hu

145

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

Markhot Ferenc egyértelműen érdeklődött az ilyen témájú művek beszerzése iránt, talán ő javasolta Eszterházy Károlynak az alábbi kötetek megvásárlását. Wipacher Dávid selmecbányi fizikus dolgozata a felvidéki Zólyom melletti Garamhalás fürdőről szól.109 A régészeti feltárásokat vezető Pasquale Garofalo két gyönyörűen illusztrált művet jelentetett meg történelmi kérdéseket tárgyalva az erdélyi Herkulesfürdőről, amely már akkor is híres fürdőhely volt. római kor (Bodor 1995), amelynek harmadik kiadása a könyvtárban van kiállítva.110 Lorenz Stoker budai orvos, tanácsos az első kutatók között vállalkozott a budai fürdő alapos elemzésére (Kosáry 1980 ): 175) , A Thermographia Budensis111 először 1721-ben jelent meg. Benkı Sámuel, a magyar orvosi topográfia úttörője Miskolcon írta latin nyelvű könyvét.112 A hazai orvosi könyvkiadás sajátos műfaját, az orvosdoktori értekezéseket Rátz Márton művei képviselik. 1778-tól az "egyetemi gyűjteményben".113 A disszertáció elkészítése, publikálása és nyilvános vitában való megvédése a középkor óta előfeltétele a doktori fokozat megszerzésének. Magyarországon 1772 óta készülnek szakdolgozatok a nagyszombati orvosi karon. Szakdolgozat követelmény II. József 1785-ben megszüntette, és csak 1813-ban vezették be újra (Deáky 2002: 96-97). 1848-ra összesen mintegy 860 ilyen jellegű mű készült el (Buzinkay 1977: 33). A régi magyar orvosi értekezéseket Dörnyei Sándor két kötetben építette be bibliográfiájába (Dörnyei 1999-2001).

Összegzés A jelenleg rendelkezésre álló 335 tételes könyvjegyzék alapján néhány következtetést levonhatunk az egri orvosi gyűjtemény minőségére, ha összevetjük ezeket a könyveket, amelyeket feltételezésünk szerint Eszterházy Károly szerzett egyetemi képzésre az első félévben. . 1780, szakkönyvekkel, amelyekről tudjuk, hogy az akkori egyetemek orvosi karain is használtak. Az ezredforduló előtt megjelent „A Budapesti Magyar Királyi Tudományegyetem Orvosi Karának múltja és jelene” című emlékkönyvben 1770 óta találjuk az egyes orvosi tárgyakhoz előírt kötelező irodalom felsorolását (Hıgyes 1896: 116). A tankönyvek nemcsak a kor legújabb vívmányait tükröző színvonalas művek voltak, hanem a Kancellária és a Kormányzótanács csak ezeket fogadta el hivatalosan kötelező érvényű irodalomként.

109

WIPACHER, David: De thermis Ribariensibus in Hungaria, Lipsiae, Officina Langenhemia, 1768. - Jelzet: R. X. 48. 110 GAROFALO, Pasquale: De thermis Herculani nuper in Dacia sköfte, Trajecti ad Rhenum, V.17zet:43.17 – J. 743. U. /2. és Uİ., De usu et praestantia thermarum Herculanarum, Trajecti ad Renum, Hermann Besseling, 1743. - Jelzet: U. V. 4/3. 111 STOKER, Lorenz: Thermographia Budensis, Augusta Vindelicorum et Graecii, Gebrüder Veith, 1721. – Jelzet: Aa. VIII. 28. 112 BENKİ Sámuel: Topographia oppidi Miskoltz historico-medica, Cassoviae, Typographia Landereriana, 1782. – Jelzet: S. VII. 29. 113 RÁTZ Márton: Dissertatio […] de encomio lactis, Buda, Royal University Press, 1778. – Jelzet: Hh. ix. 62.

146

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

Ha figyelembe vesszük a Hıgyes Endre által kiadott könyvjegyzéket az 1770-es tanévtől az általunk vizsgált korig, i.e. 1784-ig, amely az egri egyetem megalapítása és az egyetemi könyvgyűjtemény fejlesztése kapcsán császárnak számít, elmondhatjuk, hogy a Hıgyes névsorában szereplő tizenegy különböző tankönyv közül hat szintén Egerben található, ez volt a a könyvtári állomány egy része a két kötetkatalógus alapján az 1780-as évek második felében (Hıgyes 1896: 117 –121). Ha Eszterházy Károly tervei megvalósulnak, az egri orvosok a párizsi Jacques Bénigne Winslow ötkötetes anatómiai munkáját olvashatták volna franciául.114 Anatómiai és kórélettani tanulmányaikhoz hozzáférhettek volna Gerard van összefoglalóihoz. Swieten115 vagy Boerhaave116, egy műtétre pedig Lorenz Heister latin könyvével készülhettek vizsgára..117 1781-ben maga Büky József könyvtáros ajándékozta a könyvtárnak Johann Friedrich Cartheuser Gyógyszertanának átdolgozott második kiadását. Bécs esélye egy katolikus egyetem megalapítására számtalan aktuális, az oktatás szempontjából fontos szakkönyvvel gazdagította volna a könyvtár orvosi gyűjteményét. A további levéltári kutatások, számlák, aukciós listák és levelezések feltehetően feltárják, hogy az 1780-as években egyes orvosi munkákat az egyetemi gyűjteménybe szántak, de nem szerepelnek a két vizsgált katalógusban. Az újabb eredmények ismeretében, az "egyetemi gyűjtemények" kiterjedt és pontosabb könyvjegyzékei alapján árnyaltabb megállapításokat tehetünk az egyetemalapító, Eszterházy Károly könyvtárszervező munkájáról.

114

WINSLOW, Jacques Bénigne: Exposition anatomy de la structure du corps humain, Paris, Jean Desessartz et Guillaume Desprez, 1732. - Jelzet: E. Ix. 51-55. 115 SWIETEN, Gerard van: Kommentar til Hermann Boerhaaves Aphorisms de cognoscendis et curandis morbis, Taurin, Typographia Regia, 1744–1773. - Jelzet: Q.V. 20-29. 116 BOERHAAVE, Hermann: Akademiske forelæsinger i de rette rammer for det medical area redigeret og advodenet note Albertus Haller, Venedig, Simone Occhi, 1743-1745. - Jelzet: Ah. VII. 43-49. 117 HEISTER, Lorenz: Institutions surgicae, Amsterdam, Hendrik Janssonius van Waesberge, 1739. – Jelzet: I. VI. 23. 118 CARTHEUSER, Johann Friedrich: Pharmacologia theroretico-practica, Berlin, Ambrosius Haude, Johann Carl Spener, 1770. – Jelzet: Mm. 6,20

147

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

LITTERATUR (Referencer) ANTALL, J.–R. HARKÓ, V.–VIDA, T.: The Development of Medical School in Buda and Pest (1777–1806), OrvtK, 57–59(1971), 119–139. ANTALÓCZI, L.: Historien om Egri Amtsbibliotek (1793–1996), Eger, Amtsbibliotek, 1996. BENEDEK, I.: Hügieia - History of European Medicine, Bp., Gondolat, 1990. BENKE, J.: History of Medicine, Bp., Medicina, 2007. BIRTALAN, Gy.: European Medicine in the Modern Age, OrvtK, Supplementum 15–16 (1988). BIRTALAN, Gy.: Évszázadok orvosai, Bp., Akadémiai, 1995. BITSKEY, I.: Bishops, Writers, Libraries - The Literary Protection of the Priests of Eger in the Baroque, Eger, Heves Múzeumi Szervezet, 1997 (Studia Agriensia, 1997) ). BODOR, A.: Undersøgelse af Transsylvaniens antikke historie i XIX. til midten af århundredet, ErdMúz, 57 (1995/3–4), 56–81. URL http://epa.oszk.hu/00900/00979/00010/pdf/056-081.pdf BODOSI, B.: Eger Liceum Schools, Eger, Liceum, 2009. BOZSIK, P.: The History of Priestly Education in Eger XVIII århundrede til 1780, Eger, Érseki Lyceumi Kny., 1910. BUZINKAY, G.: The University Press and the Development of Our Medical and Natural Science Literature, MKSz, 1977/1, 25–37. DEÁKY, Z.: Officiel og traditionel helbredelse i ungarske historiske kilder, Bp., Osiris, 2002 (afhandlinger). DÖRNYEI, S.: Gamle ungarske doktorafhandlinger - Nagyszombat-Buda-Pest, 1772–1849. Bp., Borda Antikvárium, 1999-2001, I-II. DUKA ZÓLYOMI, N.: Opmærksomhedspunkter for udviklingen af lægevidenskaben i Ungarn før oprettelsen af lægeskolen i Nagyszombat, OrvtK, 75–76(1975), 109–120. FRIEDRICH, I.: Sundhedsundervisning i det 18. århundredes Ungarn, Bp., Semmelweis Museum of Medical History, Library and Archives, 2002 (Libri historiae medicae). HİGYES, E.: Mindebog om fortid og nutid ved det medicinske fakultet ved det kongelige ungarske universitet i Budapest, Bp., Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat, 1896. IVÁNYI, S.: Manuskriptkatalog over Egri Amtsbiblioteket - Manuskripter før 1850, Bp ., OSZK, 1986 (Manuscript Catalogs of Hungarian Church Libraries, 5). KAPRONCZAY, K.: Medicinsk kirurgi og sundhedskultur i det 18. århundrede. århundrede Ungarn, Bp., Semmelweis, 2007. KISS, A.: Omskiftelserne i et to hundrede år gammelt bibliotek i det 20. århundrede - Historien om Egri Amtsbibliotek, Könyvtári Figyelı, 2009, 167–187. KISS, P.: Biblioteket i Egri bispedømme og universitetsideen i det 18. århundrede. århundredes historie, István Dobó Castle Museum Yearbook of Egri, 37 (2001), 221-253. KISS, P.: Egri Lyceum fra ideen om et universitet til symbolet for "Ungarsk Athen" (1754–1950), Yearbook of István Dobó Vármúzeum Egri, 45(2009), 175–252. KOSÁRY, D.: Operation i XVIII. i det 20. århundrede Ungarn, Bp., Akadémiai, 1980. LUDÁNYI, G.: Grev Károly Eszterházy og programmet for lyceumfresker, Eszterházy Károly FıiskTudK, 21 (1993), 67–81. 148

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

MADAS, E.-MONOK, I.: Bogkulturen i Ungarn - Fra begyndelsen til 1800, Bp., Balassi, 2003. MAGYAR, L.A.: Arabisk medicin = foredrag om muslimers operative historie, red. TÜSKE, L. Pécs, Skolekultur, 2001. 81-96. MAYER, FK: Medicinhistorie, Bp., Téka, 1988. MÉZZÁROS, I.: Universitetsplanlægningsplaner i Eger (1754-1948), Eszterházy Károly FıiskTudK, 21(1993), 25-42. MICHALEK, M.: Eger Ærkebiskoppens Bibliotek, I-II, Eger, Ærkebiskopens Lyceum Kny., 1893. NAGY, J.: Egers historie, Bp., Gondolat, 1978. NEMES, Cs.: Den Medicinens kulturhistorie - The Universal and Fundamental Outlines of Domestic Medical History, [Sl], Nemes Cs., 2009. R. HARKÓ, V.: Medical Education and the University Library (1770-1867), Az Orvosi Könyvtáros, 2 ( 1970), 159-172. Ratio Educationis - Ungarsk oversættelse af 1777- og 1806-udgaverne, red. MÉZZÁROS, I. Bp., Akadémiai, 1981. RINGELHANN, B.–SOÓS, I.: Sketchy History of the Founders of Egri County Hospital in the Years 1726–1950 = Mindebog for 10-årsdagen for Egri County Hospital, red. RINGELHANN, B. Eger, Amtssygehuset, 1960, 7–52. RINGELHANN, B.-SOÓS, I.: Data om lægeskolen i Eger, om stifterens og lærerens aktiviteter, Ferenc Markhót, OrvtK, 27 (1963), 129-138. SCHULTHEISZ, E.: Historien om ungarsk medicinsk uddannelse til etableringen af lægeskolen i Nagyszombat, OrvtK, Supplementum 21 (1997), 185-195. 1997a SCHULTHEISZ, E.: Håndbog og læseplan i den middelalderlige lægeskole, OrvtK, Supplementum 21 (1997). 1997b f.eks. i teksten henviser jeg som følger: (Schultheisz 1997b: 73). SCHULTHEISZ, E.: Medicin ved renæssanceuniversitetet, OrvtK, Supplementum 21(1997). 1997c SCHULTHEISZ, E.: A Corpus Galenicum = S. E., Chapters from the History of Medical Surgery, Piliscsaba, MATI, 2006, 107–108. --- 2006a SCHULTHEISZ, E.: Udviklingen af klostermedicin og naturvidenskab i middelalderen = S.E., Kapitler fra den medicinske praksiss historie, Piliscsaba, MATI, 2006, 21-32. 2006b SCHULTHEISZ, E.: Et medicinsk akademisk digt, Salerno Regimen sanitatis = S.E., Kapitler fra medicinske operationers historie, Piliscsaba, MATI, 2006, 118-120. 2006c SCHULTHEISZ, E.: Bibliophile Physicians = S.E., Chapters on the History of Medical Surgery, Piliscsaba, MATI, 2006, 174–178. 2006d SCHULTHEISZ, E.-MAGYAR, LA: Medicinsk uddannelse ved University of Nagyszombat (1769-1777), Piliscsaba, MATI, 2005. SOÓS, I.: Planen for etableringen af University of Eger (1754-1777), Egri TanárkFiiskTudK , 5(1967), 303-321. SUGÁR, I.: Historien om kurkulturen i Eger = Egers helbredende vand og kurbade, red. SUGÁR, I. Eger, Eger Byråd V. B. Teknisk Afdeling, 1983, 109–229. SUGÁR, I.: The History of the Bishops of Eger, Bp., SZIT, 1984, (The Schedule of the Diocese of Eger, 1). SURÁNYI, I.: Bogsjældenheder fra Egri Stiftsbibliotek - Udvalg af 11.-19. blandt de manuskripter og trykte værker udgivet gennem århundreder, Eger, Liceum, 2009. 149

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

SZELESTEI N., L.: A 18. századi tudósok világa I. – Perliczi Daniel János (1705–1778) = OSZK år. (1974-1975), vörös. NÉMETH, M. Bp., OSZK, 1978, 407-437. SZINNYEI J.: Magyar szerzők élete és munkássága, X, Bp., MKKE, 1980–1981. UDVARDY, L.: Az Egri Érseki Jogi Főiskola története (1740–1896), Eger, Érseki Líceum Ny., 1898. IRODALOM (A felmérés lábjegyzeteiben hivatkozott orvosi könyvek az Egri Megyei Könyvtárból. Megjegyzések a jelenlegi könyvtárhoz rendelés mentése érvényes.) AETIUS AMIDENUS: Anecδotωn Lib. IX., Lipsiae, Officina Breitkopfia, 1757. - Mark: R. VII. 18/1 AVICENNA: Liber quartus Canonis [...] Avicenna Cantica, Venetius, Giunta, 1595. - Tegn: Dd. III. 7. Avicenna: Liber secundus de canon canonis, Breslae, S. n., 1609. - Jelzés: Kk. LASSAN. 5/2 BACCI, Andrea: Thermis Libri Septem, Velencei, Vincenzo Valgrisi, 1571. - Jelzés: Z. III. 24. BARBETTE, Paul: Surgery, Amsterdam, Joannes Wolters, 1693. BELLINI, Lorenzo-BORELLI, Giovanni Alfonso: Of structure renum observatio anatomica [...] és Of illorum usu judicium, Argentorati, Simon Paulli, 1664. – Jel: U. XI. 14/3 BENKİ Sámuel: A téli kecske tanítása, Kassán, Landerer Mihály, 1781. - Jelzet: R. X. 47. BENKİ, Sámuel: Topographia oppidi Miskoltz historico-medica, Cassoviae, Typographia Landereriana, S. VII. - Reference:2. 29. BOERHAAVE, Hermann: Chemical Elements, Lipsiae, Caspar Fritsch, 1732. - Jel: N. Ix. 1-2 BOERHAAVE, Hermann: Akadémiai választások a megfelelő orvosi intézetekben Szerkesztette és további megjegyzések Albertus Haller, Venetian, Simone Occhi, 1743-1741 – Jel: Igen VII. 4349. BONET, Theophilus: A Practical Anatomic Sepulchretum, Lugduni, Jean Antoine Cramer és Philibert Perachon, 1700. - Jel: M. III. 2-4 CARTHEUSER, Johann Friedrich: Pharmacology theroretico-practice, Berolini, Ambrosius Haude, Johann Carl Spener, 1770. - Jel: Mm. VI. 20. EUSTACCHI, Bartholomew: Anaatomic Tabulae, Romae, Lorenzo et Thomas Pagliarini, 1728. - Hivatkozás: Bb II. 1. FABRIZIO D'AQAPENDENTE, Girolamo: Sebészeti Opera, Patavii, francia Bolzetta, 1641 Sebastian Sardi. - Jel: O. V. 4. FABRIZIO D'AQUAPENDENT, Girolamo: Opera omnia anatomica et physiologica, Lipsiae, Johann Friedrich Gledistch, Christian Goetze, 1687. - Jel: F. IV. 16. FABRIZIO D'AQUAPENDENT, Girolamo: Tractatus anatomicus triplex, [Oppenheim], Johann Theodor de Bry, 1614. - Tegn: Cc. LASSAN. 42. FALLOPPIO, Gabriel: Vegyes titkok és csodák, Velence, Angelo Gardano, 1578. - Mark: Gg. VIII. 3. 150

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

FAILURE, Girolamo: Operum pars prior philosophica et medica, Lugduni, Franciscus Fabrus, 1591. - Jelzet: B. VIII. 7/1 GALE: Gale orvosa, Basel, Thomas Gaurin, 1571. - Jelzet: Gg. I. 23. GAROFALO, Pasquale: A Daciában újonnan felfedezett Herculaneum fürdőn, Trajecti ad Rhenum, Hermann Besseling, 1743. - Jelzet: U. V. 4/2. GAROFALO, Pasquale: The Use and Excellence of the Baths of Herculaneum, Trajecti ad Renum, Hermann Besseling, 1743. - Jelzet: U. V. 4/3 GESNER, Conrad: Sebészet, Tigris, Andrew és Jacob Gessner, 1555. – Jelzet: Gg. I. 21. HABERSACK, Franz Adolf: Austro-Viennese Medicine exposita vers, sive Regulations dietatico-prophylactic euporistae, Agria, Typis Schola Episcopalis, 1775. - Jelzet: T. XI. 30.-tól X. XI. 43. HAEN, Anton de: System for Continuous Treatment at a Practical Hospital, Bécs, Ausztria, Hermann Joseph Krüchten és Rudolf Gräffer, 1771–1779. – Jelzet: R. 9 1-3 HAEN, Anton de: Gyógyítás módszere egy gyakorlati kórházban, Bécs, Ausztria, Johann Thomas Trattner és Hermann Joseph Krüchten, 1757–1765. – Jelzet: R. 9 4-18 HAEN, Anton de: Ezek a folyamatos febrium-osztások, Vindobonae, Johann Thomas Trattner, 1760. - Jelzet: S. VIII. 31. HALLER, Albrecht: Az orvosi művészetek elsője, Hippokratész, Aretaeus, Sándor, Aurelianus, Celsus, Rhazis, Lausanne, François Grasset, Julius Heinrich Pott, 1769-1774. – Jelzet: Mr. 6. 16-2 HALLER, Albrecht of: The musculis diaphragmtis, Bernese, Emanuel Hortin, Nicolaus Emanuel Haller, 1733. - Jelzet: Ii. IV. 26/1 HALLER, Albrecht of: Opuscula pathologica, Lausanne, Marc Michael Bousquet, 1755. – Jelzet: Cc. VII. 15. HEISTER, Lorenz: Compendium anatomicum, Altorfi et Nurembergae, Jobst Wilhelm Kohles, George Christoph Weber, 1727. - Jelzet: Ss. ix. 27. HEISTER, Lorenz: Intézmények sebészete, Amsterdam, Hendrik Janssonius van Waesberge, 1739. – Jelzet: I. VI. 23. HEYMAN, Johann Wilhelm: Commentary on the Medical Institutions of Hermann Boerhaaves, Lugduni Batavorum, Johannes Hasebroek [et al.], 1744–1754. - Fogvatartottak: G. Ix. 24-3 HIPOKRATÉSZ: The humoribus purgandis liber, Lipsiae, Friedrich Lankisch, 1745. - Jelzet: Dd. VII. 16. HIPPOKRATÉSZ: A VIII. szakasz [...] most ismét latin tolmácsolással és jegyzetekkel illusztrálva, Genf, Samuel Chouët, 1657. – Jelzet: Aa. II. 1/1 HIPOKRATÉSZ: Szemiotikai-terápiás aforisztikus opuscula VIII, Basel, Johann Jacob Bischof, 1748. – Jelzet: T. VIII. 53. HIPPOKRATESZ: A hippokratészi tükör. Basel, John Jacob Bishop, 1747. - Jelzet: T. VIII. 13. HOFFMANN, Friedrich: Opera omnia physico-medica, Genf, Tournes-i testvérek, 1740. - Jelzet: Dd. III. 1-3 JOUBERT, Laurent: Latin Opera, Lugduni, Stephen Michael, 1582. – Jelzet: Pp. III. 10. JUNCKER, Johann: Mindkét orvosi sebészet áttekintése, Stahl-módszer után írva, Halae, Orphanotropheum, 1721. - Jelzet: Cc. 6. 27. 151

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

KIRCHER, Athanasius: Scrutinium physico-medicum contagion Louis, quae pestis dicitur, Róma, Typis Mascardi, 1658. - Jelzet: N. XI. 30. LA LANGUE János: Egy 'magyar támadó dísz, értékes, de értékes nyelven, Nagy-Károlybann, Klemann József, 1783. — Jelzet: T. IX. 18. LANCISI, Giovanni Maria: A szív mozgásáról és az aneurizmákról, Róma, Giovanni Maria Salvioni, 1728. - Jelzet: Qq. III. 6. LANCISI, Giovanni Maria: Az összes eddig megjelent mű. Genf, 1718. Jean Antoine Cramer és Philibert Perachon. — Jelzet: S. VI. 17-18 MEVENS, Lievens: Lentelser og lignel afledt afledt af urter træer i bibelen, Frankfurt, Officina Paltheniana, 1596. Leoniceno, NcColò: Galens Bøk For Fra Latin Fra til Stten Af Galen, Jelvanni Mazzocchi, Jelvanni Mazzocchio, Ferrari10:9. DV 10/1. LIBAVIUS, Andreas: Necessary Appendix Syntagmatis arcanorum chymicorum, Frankfurt, Nicholas Hoffmann, Peter Kopf, 1615. - Jelzet: Cc. I. 18/1 LINNÉ, Carl of: Amoenites academicae és különféle disszertációk, Holmiae and Lipsiae, Gottfried Kiesewetter, Lars Salvius, 1749–1751. - Jelzet: Mm. I. 39-4 LIPEN, Martin: Királyi Orvosi Könyvtár. Frankfurt és Moen, 1679. John Nicholas Humm. - Jet: Ss. I. 5. LOMMIUS, Jodocus: Kommentárok az egészségvédelemről az első könyvben De re medica Aurel. Cornelii Celsi, Lugduni Batavorum, John Arnold Langerak, 1724. - Jelzet: M. VI. 94. STORE, Richard: Tractatus of the Cord, Lugduni Batavorum, John and Herman Verbeek, 1728. - Jelzet: R. XI. 2. MALPIGHI, Marcello: Omnia Opera, London, Robert Littlebury, 1687. - Jelzet: P. XII. 19. MANGET, Jean Jacques: Anatómiai Színház, Genf, Jean Antoine Cramer, Philibert Perachon, 1716–1717. – Jelzet: M.I. 8/1-3 MARINELLO, Giovanni: Az ajándékok Gli díszei, Velence, S. n., 1610. - Jelzet: R. XII. 57. MATTIOLI, Pietro Andrea: Kommentárok Pedacii Dioscorides Anazarbei de Medica materia hat könyvéhez, Velence, Officina Valgrisiana, 1570. - Jelzet: Gg. I. 20. MATTIOLI, Pietro Andrea: Commentarii i VI. könyvei Pedacii Dioscorides Anazarbei de Medica materia, [Frankfurt am Main], Nicolas Bassée, 1598. - Jelzet: E. III. 20/1-2 MAURICEAU, François: A nők és szülésznők betegségeiről, Paris, Charles Coignard, 1668. – Jelzet: H. VI. 1. MESMER, Franz Anton: Precise Historical Facts Relating to Animal-Magnetism, London, S.n., 1781. – Jelzet: Gg. VIII. 25. MONTAGNANA, Bartholomew: Three Tractatus of Balneis Patavinis, Composed in dose medicinarum, Antidotarium eiusdem, [Velence], Boneto Locatello, 1497. - Jelzet: DV 10/2 MORGAGNI, Giambattista: Vegyes Opuscula, Velence, Typographia Remondiniana, 1763. – Jelzet: Bb. II. 9. PARACELSUS: Opera, Strasbourg, Lazarus Zetzner, 1603. - Jelzet: N. IV. 4. PEDANIOSZ DIOSZKORIDÉSZ: Of medica materia libri V. Coloniae, Johann Soter, 1529. – Jelzet: M. V. 2. Augustana Pharmacopoeia, Augustae Vindelicorum, Andreas Aperger, 1643. – Jelzet: U. XI. 50. 152

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

PIGRAY, Pierre: Epitome des preceptes de medicale et chirurgie, Lyon, Claude Carteron, 1673. - Jelzet: Gg. VII. 26. RAMAZZINI, Bernardino: Opera omnia medica et physiologica, London, Isaac et Paul Vaillant, 1718. - Jelzet: Ss. VIII. 17. RÁTZ Márton: Dissertatio […] de encomio lactis, Buda, Typis Regiae Universitatis, 1778. – Jelzet: Hh. ix. 62. ROLFINCK, Werner: Anatomiske afhandlinger, Nürnberg, Michael Endter, 1656. – Jelzet: C. Ix. 8. RUYSCH, Frederik: Epistola anatomicala problema-tica, Amsterdam, Hendrik Janssonius van Waesberge, 1714–1731. - Jelzet: Dag. IV. 13/1-20. SENNERT, Daniel: Opera omnia, Venedig, Francesco Baba, 1641. - Jelzet: Uu. III. 16-17 STOKER, Lorenz: Thermographia Budensis, Augusta Vindelicorum et Graecii, Gebrüder Veith, 1721. – Jelzet: Aa. VIII. 28. SWAMMERDAM, Jan: Tractatus physico-anatomico-medicus de respiratione en usu pulmonum, Lugduni Batavorum, Daniel, Abraham et Adrian van Gaasbeeck, 1667. - Jelzet: U. XI. 14/1. SWIETEN, Gerard van: Commentaar op Hermann Boerhaaves aforismen over het kennen en belenden van ziekten, Taurin, Typographia Regia, 1744–1773. - Jelzet: Q.V. 20-29. SYDENHAM, Thomas: Een methode om koorts te genezen, helyes megfigyelő alapján, Amsterdam, Gerard Schagen, 1666. - Jelzet: U. X. 30/1. TISSOT, Simon-André: Avis peuple sur sa santé, Parijs, Pierre François Didot, 1767. – Jelzet: Rr. ix. 20-21 TRONCHIN, Théodore: De colica pictonum, Genève, Fratres Cramer, 1757. - Jelzet: S. VIII. 16. VALSALVA, Antonio Maria: Opera, Venedig, Francesco Pitter, 1741. - Jelzet: Bb. IV. 45-46. VEGA, Cristóbal de: Liber de arte medendi, Lugduni, Guillaume Rouillé, 1587. – Jelzet: Mm. III. 14. VESALIUS, Andreas: De humani corporis fabrica, Amsterdam, Jan Jansson, 1642. – Jelzet: V. I. 16. VESLING, Johann: Syntagma anatomicum, Patavii, Paolo Frambotto, 1651. – Jelzet: Bb. IV. 52. WILLIS Thomas: Opera omnia, Venedig, Giovanni Malachini, Giulio Mapheo, 1720. - Jelzet: C. III. 38. WINSLOW, Jacques Bénigne: Exposition anatomique de la structure du corps humain, Parijs, Jean Desessartz et Guillaume Desprez, 1732. - Jelzet: E. Ix. 51-55. WIPACHER, David: De thermis Ribariensibus i Hungaria, Lipsiae, Officina Langenhemia, 1768. - Jelzet: R. X. 48. ZACCHIA, Paolo: Quaestionum medico-legalium tomi tres, Frankfurt, Johann Baptist Schönwetter, 1666. - Jelzet.

153

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

századi magyar tudományos források Gazda István PhD[e-mail védett]Eredetileg benyújtva 2010. október 20-án; közzétételre jóváhagyva 2010. november 5-én

Összegzés: Megpróbáltuk összefoglalni a 19. századi Magyarország történetének egyes tudományágaiban megírt tudományos források történetét, kivéve a Weszprémi István orvostörténeti bibliográfiát, amely a XVIII. . A 19. századi magyar tudományos írói források fejezetei: korai kezdeményezések a biobibliográfiai, bibliográfiai, történeti feldolgozó tudományágban, az orvostudomány történetében, a biológia történeti kutatásaiban, az első magyar fizikatörténet, a matematika feldolgozás korai története, a kémia története, csillagászat története. Lényegében egy azonos terjedelmű felmérés foglalható össze az intézmény történeti munkáiban, amelyek a 19. században szintén megjelentek a sajtóból, a tudomány számos aspektusát is áttekintve. E tanulmányok összefoglalása azonban valaki más felelőssége. A tanulmány kiterjed a tudománytörténetre és a monográfiák feldolgozására, valamint a legfontosabb bibliográfiai munkákra.

154

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

Kulcsszavak: Magyarország tudománytörténete, kutatási források, bibliográfiák, tudománymonográfiák (XIX. század)

forráskutatás,

bibliográfiák,

A korai biobibliográfiai kezdeményezések Figyelemre méltó hely Weszprémi Istváné, aki az 1770-es években nem kevesebbet kutatott, mint magyar és erdélyi orvosok életrajzát és irodalmi munkáit. Négykötetes munkája az irodalomtörténet kiváló darabjának, valamint első tudománytörténeti monográfiánknak119 tekinthető (megjegyezve, hogy Sambucusnak, azaz Zsámboki Jánosnak, a humanista korszak nagyszerű áttekintésével megáldott tudósnak köszönhetően kevés univerzális az „Icones” című gyógyszertörténetről szóló ismertető már megjelent a sajtóban). A két mű azonban nem azonos műfajú, Weszprémi munkája egy igazán nagy bibliográfiai és életrajzi adatbázis,120 amely lehetővé tette, hogy a 19. században erre építve induljon el a magyar orvostörténeti kutatás, míg a Sambucus olyan Egy szem. lebilincselő humanista történeti mű.

Akadémiai könyvtárak Úgy tűnik, hogy ezeknek a könyvtáraknak a bölcsészettudományi jelentőségét egy fizikus ismeri, id. Szily Kálmán jegyezte fel, talán Poggendorff 1863-as életrajzi enciklopédiájának tanulmányozása után.121 Szily, a K.M. egyik vezéralakja. A Természettudományi Társaság pályázatot írt ki a magyar matematikai és természettudományi irodalom bibliográfiai feldolgozására, azaz a megjelent művek önálló publikációként való felkutatására és pontos címleírásainak elkészítésére. , valamint a könyvben való közzétételhez, és ez az alkalmazásazonosító. Szinnyei József és fia nyerte el azt a monográfiát, amely valóban szilárd alapot teremtett a tudománytörténeti kutatásokhoz. Hogy a 19. századi tudománytörténet főként irodalomtörténeti segédtudomány volt, id. Szily Kálmán 1898-as monográfiája is megerősíti, hiszen ő maga is belehelyezte a könyvbe.

119

Róla a következő tankönyv készült: Weszprémi István (1723–1799) emlékezete. Összeállította: Szállási Árpád és Gazda István. Piliscsaba - Debrecen, 2000. MATI - Debreceni Egyetem. 293 p. (Magyar Tudománytörténeti Szemle Könyvtára 18.) 120 Ennek a munkának volt folytatása is, de ez a kutatás már kéziratban maradt, és nemzeti könyvtárunk kézirataiban őrzi. 121 Szilynek Errıl is komoly összefoglalót közölt: Kiegészítés a magyar búvárok életrajzához. Társszerző: Gonda Béla. (Magyar adatsor Poggendorff munkájából). = Science Journal 3 (1871) 448-458, 491-499.

155

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

irodalomtörténeti tanulmányait.122

kutatás,

Nál nél

meghal

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

Sorban

helyezett

történettudomány

A tudománytörténeti kutatást támogató könyvkereskedők száma, id. Szinnyei József 1876-os naplórepertoárjával kezdődik123, amelyet két évvel később fiával együtt a már említett könyvgyűjtemény követett.124 Ez a két nagy kézikönyv tárta először a kutatók elé a hazai folyóiratokban megjelent tudományos publikációkat. 1874-ig, a könyvgyűjtemény pedig még egy évet ölelt fel, melyben 1875-ből származó publikációk is szerepelnek. Ezzel párhuzamosan zajlik a nemzeti bibliográfia feltárása, Szabó Károly kutatásba kezd a magyar által írt művek, értekezések teljes körű feltárása érdekében. Magyarországon és külföldön 1711 előtt, amit akkor Hellebrant Árpád végzett el, és amelynek első része 1879-ben jelent meg.125 Petrik Géza könyvkereskedő az 1712 és 1860 közötti időszakot vizsgálja, s ennek a vállalkozásnak az első része a 1882-ben megjelent.126 Majd mindezekkel folytatódik a sor, i.e. Weszprémi, Szabó, Hellebrant, Petrik, korszakrepertoár 1876-ból és 1878-ból Hatalmas biobibliográfia valós tudományos beszámolókban található adatsorokkal, "Magyar írók életei és munkái". Tudománytörténeti források szerintünk például a Magyar Tudományos Akadémia gondozásában 1882122

Szily Kálmán: Adalékok a magyar nyelv- és irodalomtörténethez. Bp. 1898. Hornyanszky. VI, 471 p.; lásd még: Szála A. Erzsébet, Gazda István: Szily Kálmán Id., A tudománytörténész. Bp., 2008. Szily Kálmán Alapítvány - MATI. 239 oldal. (Magyar Történelmi Szemle Könyvtár 71.) 123 Szinnyei József, id.: Hazai és Külföldi Lapok Magyar Tudományos Repertóriuma. Természettudományok és matematika. A Magyar Tudományos Akadémia megbízásából. Első rész. Háztartási folyóiratok, újságok, évkönyvek, naptárak és iskolai hirdetmények repertoárja. 1778-1874. Bp. 1876. Athenaeum. XIV 1680. o. (Hazai és külföldi folyóiratok magyar tudományos repertoárja. Magyar Tudományos Akadémia kiadása. Második osztály. Természettudományok és matematika. I.) 124 Magyar Tudományos és Matematikai Könyvtár 1472–1875. (Száz aranyéremmel díjazott előadás.) Felkészítők: Szinnyei József és dr. Szinnyei József. Kiadó: Kir. Magyar Természettudományi Társaság. Bp. 1878. Athenaeum. VIII o., 1008 has. (Bibliotheca Hungarica. Historiae naturalis et matheseos.); lásd még: Idősebb Szinnyei József (1830–1913) könyvtáros akadémiai életrajza. A kutatást vezette és az előtanulmányt írta: Szála A. Erzsébet, az anyagot gyűjtötte: Perjámosi Sándor, befejezte a bibliográfiai gyűjtést és előkészítette a munkát a sajtó számára: Gazda István, az előszót írta: Fehér Csaba. Sopron–Piliscsaba–Bp. — Revkomárom, 2006. [2007]. Nyugat-magyarországi Egyetem - MATI - OSZK - Magyar Kultúra és Duna Múzeum. 216 oldal. (Magyar Történelmi Szemle Könyvtár 56.) 125 Szabó Károly – Hellebrant Árpád: Régi magyar könyvtár. Könyvtári kézikönyv. 1. kötet 1531 és 1711 között megjelent magyar nyomtatványok. 2. kötet 1473 és 1711 között megjelent nem magyar hazai nyomtatványok. 3/1–3/2. teljes. Külföldön magyar szerzők által kiadott nem magyar kiadványok 1480 és 1711 között. Bp., 1879-1889. Akadémia. + Sztripszky Hiador: Adalékok Szabó Károly Régi Magyar Könyvtár kb. művének 1. és 2. részéhez. Kiegészítések és módosítások. 1472-1711. Bp. 1912. hadnagy. (A teljes mű CD-ROM-on is megjelent.) 126 Petrik Géza: Magyarország bibliográfiája. 1712-1860. 1-4. teljes. püspök, 1882-1892. Dobrowski. +1861-1875. Bp. 1885. MKKE. +1876-1885. Bp. 1890. MKKE. + 1886-1900. 1-2. teljes. püspök, 1908-1913. MKKE. + 1901-1910. 1-2. teljes. püspök, 1917-1928. MKKE. + 1911-1920. 1-2. teljes. püspök, 1939-1942. EGY. nyugat Lásd még cikkünket: Gazda István: Petrik könyvesboltjának helye a magyar működés történetében. In: Nagy Anikó (szerk.): Petrik-emlékkötet. Bp., 1996. OSZK. 53-62.o. 127 Szinnyei József: Magyar írók élete és munkássága. 1-14. teljes. püspök, 1891-1914. Hornyanszky. (Folytatása Gulyás Pál, nemrég Viczián János.)

156

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

bibliográfiai áttekintést is tartalmaz a 2011-ben indult emlékelőadás-sorozat.128

amelyből

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

És

tovább

brossúra

értékes

Szaktudománytörténeti feltárás A 19. századi orvostörténeti kutatásaink A 19. századtól kezdődő orvostudománytörténeti kutatások ezt az adatgyűjtési és forrásfeltárási kezdeményezést folytatták, és kiemelkedik Linzbauer monográfia-sorozata129, amely egy egészségügyünk írásos emlékeinek nagy tárháza, különös tekintettel a járványtörténetre és a hozzájuk kapcsolódó törvényekre, és itt található az általa írt egészségtörténeti áttekintés. A millenniumi időszak komoly kihívást jelentett az orvostudományban is, ahol az egyes szakmák múltja iránt is érdeklődő szakemberek igyekeztek saját szakmájuk eredetét felkutatni. . Ezért mondhatják tulajdonuknak a mai orvostörténészek azt a hatalmas egyetemtörténeti monográfiát, amelyet Hıgyes Endre szerkesztett,131 amely mellett Demkó Kálmán igyekezett körülnézni és legalább más ókori egészségügyi intézmények, iskolák történetét 132 Elkészült Gyırys Tibor orvosi bibliográfiája. ennek a nagyszerű pozitivista összefoglaló folyamatnak a részeként 128

Őket. képes. Emlékbeszédek az Akadémia elhunyt tagjaihoz. Bp., Akadémia. 1882–. Lásd még Szála A. Erzsébet összeállítását az 1890 előtt élt akadémikusok hivatalos gyászjelentéseiről: http://www.akademikusok.tudomanytortenet.hu/ Lásd még áttekintő dokumentumunkat: Gazda István: Fejezetek az akadémiai könyvkiadás 175 éves történetéből . Bp., 2003. Akadémiai kiadó. 43 p. Az akadémiai könyvek megjelenésének korábbi időszakához lásd: Gazda István: A Magyar Tudományos Akadémia reformkori kiadványai 1831–1848. Piliscsaba, 1999. MATI. 170, 22 p. (Magyar Történeti Lap Könyvtára 13.) 129 Linzbauer, Franciscus Xaver: Codex sanitario-medicinalis Hungariae. 3 rész 7 részben. Buda, 1852-1861. Típus. caes.-reg. scientiarum universitatis. Üres. I. Cum kép ac autographo seren. négyzetméter C. R. inherit principis, archiducis Austriae Josephi regni Hungariae palatini. 1852-1856. 19 könyv, 898 oldal; Üres. II. 1852. 7 lev., 822 p.; Üres. III. Osztály 1. 1853. 5 lev., 932 pp.; Osztály 2. 1855. 2 lev., 953, 1 p., 2 t.; Osztály 3. 1860. 2 lev., 917, 1 p., 1 t.; Osztály 4. 1861. 2 lev., 994 pp.; Osztály 5. 1861. 4 lev., 950, CLVI 130. o. [Linzbauer Ferenc Xavér]: Nemzetközi egészségügyi ügyek a magyar korona földjein. Az egyes közigazgatási alanyok fejlődéstörténetével - hivatalos adatok alapján. – Das internationale Sanitätswesen der Ungarischen Kronländer. Mit der Entwicklungs-Geschichte der Einzelsen Verwaltungs-Gegenstände – auf Grund ämtlicher Daten. Vermin, 1868. Golyók. 1-125 oldal. [Magyar szöveg], 126-147. [német szöveg]. 131 Hıgyes Endre: Emlékkönyv múltról és jelenről a Magyar Királyi Tudományegyetem budapesti orvosi karán. Magyarország fennállásának ezredfordulójának megünneplése alkalmából. Bp. 1896. Eggenberger. XXXVI, 1003 132. o. Demkó Kálmán: A magyar orvostudomány története, tekintettel a 18. századi magyarországi egészségügyi intézmények fejlődésére. század végéig. Poór Imre munkáját a Magyar Orvosok és Természetkutatók Vándorgyűlése Állandó Központi Bizottsága 100 arannyal jutalmazta. Lycse, 1894. Dobrowsky és Franke. VIII, 555 p.

157

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

is,133 és lényegében ezek képezték az alapját a 20. századi orvostörténeti tanulmányoknak, amelyek már egyes szakmákat is tartalmaztak,134 köztük Semmelweis munkásságának hiteles feltárását. Ezzel párhuzamosan megindult Magyary-Kossa Gyula orvostörténeti kutatása is, aki kezdetben az állatorvostudomány bibliográfiai és történeti feltárását végezte,135 évtizedekkel később pedig a tudománytörténet nagy orvostörténeti gyűjteményt köszönhet neki. humán gyógyászat, ahol ez utóbbi már a 20. században a tudománytörténetírás része volt. Biológiatörténeti kutatások A magyar szakemberek viszonylag korán kutattak mind az állat-, mind a botanika történetében. Hanák János jóvoltából 1849-ben jelent meg egy fontos forráskiadvány, amely az állattan korábbi kutatóit, publikációit mutatta be.136 Természetesen a zoológia neves kutatói, mint Horváth Géza vagy Herman Ottó, akik ilyen csodálatos életművet mutattak be, szintén megjelentek. saját szakmájuk történetével foglalkoztak, és megalapozták a későbbi tudománytörténeti kutatásokat. A zoológia első jelentős bibliográfusa Daday Jenı volt,137 kutatásait Szilády Zoltán folytatta, aki egy kismonográfiát is szentelt az általa feldolgozott forrásokból levonható következtetések bemutatásának.138

133

Gyıry Tibor: Magyarország orvosi bibliográfiája 1472–1899. Magyarországon és külföldön megjelent orvosi szakkönyvek jegyzéke. Kiadja tagjai számára a Magyar Orvosi Könyvkiadó Egyesület az MTA engedélyével. Bp., 1900. Athenaeum. IX o., 1 szint, 253 p. 134 Mindezekből keresztmetszetet kínál történetírói munkánk: A múlt magyar orvostörténészei. A kezdeti tanulmányt Schultheisz Emil írta. Az összeállításban közreműködők: Szállási Árpád és Kapronczay Károly. Sajtó alá rendezve: Gazda István. Piliscsaba - Bp., 2002. MATI - SOMKL. 387 p. (Magyar Történelmi Szemle Könyvtár 19.) 135 [Magyar] Kóssa Gyula: Magyar Állatorvosi Számadások 1472–1904. Bp. 1904. Kilian. XII, 346 p. (Állatorvosi Kézikönyv 8.) A tárgy jóval modernebb, nagy könyveléssel készült változata a következő: Karasszon Dénes: A magyar állatorvoslás kultúrtörténete I. rész Történeti áttekintés. + II. teljes. Az állatorvos-történetírás irodalma 1944-ig. Sajtó alá rendezte: Gazda István. Piliscsaba, 2005-2006. MAT. 456 p. (Magyar Történelmi Szemle Könyvtár 39/1–2.) 136 Állattan története és irodalom Magyarországon. Hanak János Irta. Kiadja Pólya József. (A szerző arcképével.) Pestis 1849. Mellény. Lukács és Tsa. XVII, 215, [1] 137. o Daday Jenı: A magyar állattani irodalom ismertetése 1870-1880 között Eredeti források alapján. Bp., 1882. Pl. M. Természettudományi Társaság. VII, 185 p. + Daday Jenı: A magyar zoológiai irodalom ismertetése 1881-1890 között, a külföldi zoológiai irodalom magyar vonatkozású termékeivel kapcsolatban. Bp., 1891. Pl. M. Természettudományi Társaság. VII, 308 p. + Szilády Zoltán: A magyar állattani irodalom ismertetése 1891-1900 végéig. Bp., 1903. Pl. M. Természettudományi Társaság. VIII, 506 p. (Folytatás évente az Állattani Értesítőben) 138 Szilády Zoltán: A magyar állattani irodalom repertoárja. I. A legrégibb időktől 1870-ig. Bp., 1922. KM Természettudományi Társaság. 23. órakor (Az Állattani Közlemények 21. kötetének melléklete.); Szilády Z[oltán]: A magyarországi állattan története. Fordulat. v. der Stephan Tisza Wissenschaftlichen Gesellschaft. Debrecen, 1927. Kertesz uj. 115 oldal.

158

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

1863-ban és két évvel később Kanitz Ágoston, munkája folytatásaként, komoly monográfiában foglalta össze a magyar botanikusok múltbéli életrajzát.139 Az általa lerakott alapot számos résztanulmány köti össze, a már említett id. Szily Kálmán botanikatörténeti kutatásai mellett mindenképpen utalnunk kell Sadler József és Alföldi Flatt Károly publikációira, hogy végül Gombocz Endréhez, a botanikatörténet nagy kutatójához, akinek munkássága a XX. nem kétséges annak maradandó értéke.140

Csak a hazai fizika első történetei, időjárásazonosító. Szily Kálmánnak köszönhető, hogy ő is szorgalmazta a fizikatörténeti kutatásokat141, pályázatot hirdetett egyetemes fizikatörténet megírására, s ennek eredményeként megjelent Czógler Alajos142 és Heller Ágoston143 monográfiája. Utóbbi Szily tanársegédje lett a Mőegyete Egyetemen, majd a KM Természettudományi Társaság asszisztense és egyben a Társulat lapjának, a Természettudományi folyóiratnak egyik neves szerkesztője, valamint néhány kötet fordítója és szerkesztője. az egyesület 1872-ben alapított könyvkiadójának tagja. Heller Ágoston volt a magyarországi fizikatörténeti kutatások igazi kezdeményezője, tudománytörténeti érintéssel megáldott fizikatanár, akinek fizikatörténete144 jelent meg Stuttgartban 1882-ben. , régóta a szakma egyik alapjaként tartják számon, egy szinten Rosenberg ismert monográfiájával. 139

Kanitz, augusztus: Geschichte der Botanik in Hungary (Skizzen). Hannover-Pesth, 1863. Wilh. Öv Schneider – Rath Mor. III, 199 pp.; Kanitz, augusztus: Versuch einer Geschichte der Ungarischen Botanik. Mindenesetre a különféle fajok felhasználhatók, az azonosítatlan botanikai Aufsätze ungarischer Botaniker. Aus dem XXXIII. Vol. ott Linnaea besons abdruckt. Halle, 1865. Gebauer Schwetschke'sche Buchdr. IV, 264 p. 140 Gombocz Endre: A magyar botanikai irodalom bibliográfiája 1578-tól 1900-ig. Bp., 1939. Publ. Ors. Természettudományi Múzeumi Növénygyűjtemény 360 p.; Gombocz Endre: A magyar botanikai irodalom bibliográfiája 1901-1925. Bp., 1936. A. mellény XIII, 440 p.; Gombocz Endre: A magyar botanika története. A magyar flóra kutatói. Kiadni. a Magyar Tudományos Akadémia. Bp., 1936. Attila u. 636 oldal. 141 Lásd bővebben monográfiánkban: Szily Kálmán emlékezete Id. Tudományos munkásságának idővonala. Kurátora: Gazda István. Bp., 2002. Akadémiai kiadó. 207 oldal. (Magyar Történelmi Szemle Könyvtár 33.) 142 Czógler Alajos: A fizika története életrajzokban. rész 1-2. Bp., 1882. K.M. Természettudományi Társaság. XVI, 590 oldal; IX, 592 143. o. A fizika története a XIX. század. Heller Ágos a Magyar Tudományos Akadémia megbízásából készült. 1-2. teljes. püspök, 1891-1902. KM Természettudományi Társaság. XI, 574; VIII, 488 pp. 144 Heller, August: Geschichte der Physik von Aristotle az újkorról. kötet 1-2. Stuttgart, 1882. Ferdinánd özvegy. XII, 411 oldal; XV, 754 p.

159

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

A korai matematikatörténeti munkák Talán nem szabad külön megemlíteni, hogy Szily másik szakterülete a matematikatörténet volt, egyrészt a régi magyar számtannal145 foglalkozott, másrészt Georgius aritmetikáját, Magyarországot Árpád találta meg. Hellebrant at az idő a hamburgi könyvtárban,146 utóbbiról Heller Ágostonnal közösen is publikálta a szövegét.147 Az elsők között foglalkozott Apáczai munkásságának matematikai és fizikai vonatkozásaival,148 kicsit félre is értette, de később. ennek nagyon örültek a kutatók, hiszen volt, aki megcáfolja és kijavítsa.149 Szily lehetett az első, aki azt vizsgálta, mikor ismerte fel egy filozófus Sipos Pál matematikai munkásságát,150 és fél évszázaddal később Jelitai József , az egyik század vezető magyar matematikatörténészei folytatták ezt a kutatást. Szily másik kutatási területe a bolyaiak életművének kezdeti feltárása volt, és ő segítette a Bolyai-tanulmányok elindítását,151 mely matematikai kutatásaink egyik kiemelkedő fejezete,152 Ács Tibor tanulmányai pedig a bolyaiak életművének kezdeti feltárása volt. azt a Bolyai Akadémiai Kiadó monográfiájában külön kiemeljük.153 145

Kalman Szily: Den XVI. århundredes ungarske aritmetik. = Moyetemi Papers, 1876. pp. 252-253; Kálmán Szily: Den ældste ungarske aritmetik. = Moyetemi Papers, 1876. pp. 277-280. 146 Kálmán Szily: György Mester i ungarsk aritmetik fra 1499. = Academic Bulletin, 1893. s. 621-625; Georgius de Hungarias aritmetik fra 1499. Kálmán Szily og Ágost Heller r. med relevante medlemsrapporter. Bp., 1894. XI, s. 24. Akademiet. 147 Det første matematiske værk udgivet i Ungarn var Debrecen Arithmetic fra 1577, hvis historiske undersøgelse først blev udarbejdet af János Hárs, en velkendt videnskabshistoriker. 148 Kálmán Szily: Apáczai Encyclopedia fra et matematisk og fysik synspunkt. = Science Journal 21 (1889) s. 465-470. 149 Se den nye Apáczai-bibliografi: Imre Bán: János Apáczai Csere. 2. fornyelse udgiver. Bilag: Bibliografi over János Apáczai Csere. Udarbejdet af: László V. Molnár. Arrangeret til presse: István Gazda. Bp., 2003. Akademisk forlag. 713 s. [Apáczai bibliografi: s. 611–700.] 150 Kálmán Szily: Præsentation af vor cirkulære opretning fra forrige århundrede (Pál Sipos) = Mőegyetemi Lapok, 1877. s. 50-51. 151 Kálmán Szilys undersøgelse af de to Bolyai's værker: Kálmán Szily: Hans udtalelse om nødvendigheden af at udgive korrespondancen mellem Gauss og Bolyai = Mőegyetemi Lapok, 1878. pp. 249-252; Kálmán Szily: Data til biografien om Bolyai Farkas. (Fra hr. Gergely Bolyai's notater, præsenteret på mødet i det ungarske videnskabsakademi den 20. oktober 1884). = Naturvidenskabeligt Tidsskrift, 1884. s. 433-445; Kálmán Szily: Data til biografien om Bolyai Farkas. Bp., 1884. 36 s. (Afhandlinger om matematiske videnskaber, bind XI, nr. 9); Kálmán Szily: Et brev fra 1823 til János Bolyai om emnet for tillægget. = Mathematics and Science Bulletin, 1887. pp. 187-189; Kálmán Szily: Om et brev til János Bolyai om tillægget. = Science Journal 19 (1887) s. 226-227; Kálmán Szily: Farkas Bolyais forhåbninger om en karriere inden for skovbrug. = Akademisk Bulletin, 1914. s. 495-503. 152 Se flere detaljer om dette i vores næste afsnit: En udødelig transsylvansk videnskabsmand, Bolyai Farkas. Kurateret af István Gazda. Bp., 2002. Akademisk forlag. 766 sider. (Hungarian Historical Review Library 25.) 153 Tibor Ács: János Bolyai's nye ansigt – militæringeniøren. Bp., 2004. Akademisk forlag. 631 s., [4] t. (Library of the Hungarian Review of Scientific History 30.)

160

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

században indult hazai matematikatörténeti tanulmányok közül meg kell említenünk Baumgartner Alajos nevét is, az ókori és görög matematika történetéből híres búvárt, az első hat könyv modern magyar fordításának szerzőjét. Eukleidészé. A főként német tudománytörténészek és klasszika-filológusok által annak idején felfedezett és publikált ősi matematikai kéziratok és életrajzi adatsorok alapján hatalmas tanulmánysorozatot készített az ókori matematikusokról, a nekik tulajdonított kéziratokról, töredékekről és tételekről. . tulajdonított. Emellett felhívta a figyelmet György mester Szily és Heller által kutatott matematikájára is, amely első matematikai könyvünknek tekinthető, és egy értékes cikket készített róla ugyanabban a folyóiratban, amelyben a többi cikke is megjelent, vagyis a cikk elkezdődött. Arany Dánieltől, majd a „Középiskolai Mathematica Lapokban” vált híressé.154 Baumgartner Alajos a tudománytörténészek által gyakran idézett Stampfel's Pocket Library sorozatban is közölt egy átgondolt fizikatörténeti összefoglalót. A kémia története Kémiatörténeti kutatásaink korai termékei is a 19. századra tehetők.155 Bár a hazai kémiatörténeti kutatások jelentős alapját elsősorban a forráskiadványok képezték, ezek elsősorban a kémiatörténeti kutatások alapját képezték. ki Szathmáry László nevében, a következő század első felében. (Külötte meg kell említeni Loczka Alajos nevét, aki szintén értékes kémiatörténeti publikációkat közölt, de ez is a téma XX. századi történetéhez tartozik.)

154

Baumgartner Alajos: Matematikatörténeti vázlatok. = Secondary Mathematical Documents, 1896-ból. A sorozatban publikációk jelentek meg: The Egyptians; A babilóniaiak. A görögök (Thalész; Pythagoras 1–4; Hippias; Hippokratész; Platón 1–2; Architis; Eudoxus; Menaechmos; Dinosztratosz; Eukleidész 1–8; Arkhimédész 1–4; Eratoszthenész; Apollóniosz 1–3; Nikomédész; Dioklész; Zenodorosz, Hypsicles; Hipparchus; Heron 1-2.; Geminus, Serenus; Menelaus; Ptolemaios 1-5; Nikomakhosz; Theon of Smyrna, Sextus Julius Africanus, Pappus; Pappus 1-2.; Jamblichus; Diophantus 1-3). További tanulmányok: Számmisztika története; Aritmetikai epigrammák 1–3; Az 1–7. példázatok módszertani tárgyalása; A matematikai inga lengésidejének új képlete az amplitúdó figyelembevételével; Magister Georgius De Hungaria számítása 1-6. 155 A korai magyar kémiai irodalom nagy bibliográfiai gyűjteménye Paczolay Gyula: A magyar kémiai nyelv története című művében jelent meg. A kémiai szakkifejezések történeti szótárával. Összejön. és in.: Paczolay Gyula. A könyvtári fejezet összeállt. és a Mővet sajtószerkesztője alatt: Gazda István. A bibliográfia összeállítását szerkesztette: Perjámosi Sándor. A történeti szótár Batta István (1882–1926) 1921-ben írt kéziratának felhasználásával készült. Piliscsaba, 2006. MATI. 292 p. (Magyar Történelmi Szemle Könyvtár 50.) A gyógyvizek irodalma megtalálható a szerző másik művében: A magyar és az erdélyi gyógyvizek története. Az első magyar nyelvű kémiai monográfia és előtörténete. Tudománytörténeti áttekintés a 250 éve született Nyulas Ferencről és elődeiről a gyógyvízelemzésben. Összeállította és bevezette: Paczolay Gyula. A bibliográfiai fejezetet készítette: Dörnyei Sándor. Sajtó alá rendezve: Gazda István. Perjámosi Sándor közreműködött a könyvkutatásban. Piliscsaba, 2007. MATI. 187 p. (Magyar Tudománytörténeti Szemle Könyvtára 46.)

161

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

Finály Henrik 1868-ban az Erdélyi Múzeum Társaság Évkönyvében mutatta be Debreczeni László aranyfinomításról szóló könyvét,156 1884-ben Ballagi szerkesztette és kiadta W. Kecskeméti Péter Aladár ötvösművészetről szóló könyvét157, 1897-ben Dezfeld Armand a VI. kémiai kézirat, amely után a kémiatörténészek általában a kolozsvári kódexre hivatkoznak.158 Ezzel szinte szervesen összekapcsolódott Szathmáry László alkímiatörténete, majd a 18. és 19. századi magyar kémia és vegyipar története. századi történetének rendkívül értékes kutatásait. Ezek közül nagy számban jelentek meg most nyomtatásban, 159 darab, de néhány még feldolgozásra vár. Csillagászattörténet A 19. században több irodalomtörténész, történész foglalkozott Mátya korának csillagászati emlékeivel, vagy az azt megelőző váradi csillagvizsgáló létezésének bizonyítékaival, Regiomontanus budai csillagászati korvináival, ill. Marcin Bylica z Olkusza pozsonyi, esztergomi és budai csillagászati műszerei, amelyeket a krakkói Collegium Maius őriz meg számunkra. A legrangosabb korai csillagászattörténeti publikációk Heller Ágoston nevéhez fűződnek, aki 1878-ban tanulmányt írt az egykori Budai Csillagvizsgálóról, és a Nagy fizikatörténetekben is részletesen foglalkozott a magyar vonatkozású csillagászati történeti adatsorokkal. és fordításában, Houzeau művében is megjelent egy hasznos csillagászattörténeti könyv. Neki köszönhető, hogy számos értékes csillagászati és csillagászati-történeti publikáció jelent meg a „Természettudományi folyóiratban”, amelyeken e terület későbbi neves kutatói: Mahler Ede (aki ebben a folyóiratban is publikált), majd Tass Antal, József. Jelitai , B. Kelényi Ottó és Dezsı Lóránt is kapcsolódott. Mahler – Baumgartner kutatásaival párhuzamosan – a csillagászat ókori történetét tárta fel, publikációi maradandó értéknek tekinthetők.160 156

Debreczeni László könyve az aranyfinomításról. Valamint és kiadó: Finály Henrik. In: Az Erdélyi Múzeum Társaság Évkönyvei. 4. kötet Kolozsvár, 1868. 111-130. 157 W. Kecskeméti Péter ötvöskönyv. Ltsz.: Ballagi Aladár. Bp., 1884. 158 Herzfelder Armand Dezsı: Kolozsvári kódex. Egy 16. századi kémiai kézirat leírása. Bp. 1897. Athenaeum. 61 p. 159 Lásd: Szathmáry László: Régi magyar vegyészek. A hagyatékból a szerző kéziratából készítette és sajtó alá rendezte: Gazda István. Piliscsaba, 2003. MATI. 343 p. (Magyar Tudománytörténeti Szemle Könyvtára 23.) 160 Minden, a 19. században megjelent történelmi értékű csillagászati munkához pontos bibliográfiai adatok találhatók az alábbi internetes gyűjteményben: http://csimabi.csillagaszat.hu/cs bibliográfiai adatok szerkesztve Vargha Domokosné monográfiáiban a következőket is megemlíti: Vargha Domokosné: Zách Ferenc János csillagász (1754–1832). Piliscsaba, 2003. 288 p. (Magyar Tudománytörténeti Szemle Könyvtára 42.). Sragner Márta több csillagászattörténeti bibliográfiát is publikált, ezek egyike a következő szöveggyűjtemény része: A magyar csillagászat történetéből. Tanulmánygyűjtemény. Az összeállításban közreműködők: Vargha Domokosné, a bibliográfiai mellékletet Sragner Márta készítette. Piliscsaba, 2002. MATI. 287 p. (Magyar Tudománytörténeti Szemle Könyvtára 12.)

162

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

A csillagászattal kapcsolatban a kronológia tudománnyal foglalkozók is számos történelmi vizsgálatot végeztek, hiszen a kronológia tudománya egyrészt a történelem segédtudománya, másrészt része a történelemtudománynak. csillagászat, és mindez a naptár történeti feltárásaihoz is kapcsolódik. Torma József már 1879-ben kiadott egy „Diplomás kalendáriumot”, Elek Jakab 1881-ben publikálta az Akadémia kalendáriumával kapcsolatos kutatásait, Horvát Árpád diplomáciai patológiai tanulmányait három évig nem nyomták, majd megjelent Knauz Nándor. Kórtan" és Szentpétery Imre „Diplomkalender" című művének első kiadása, amely még 1912-ben is használatban van. Mindezek egyben a csillagászattörténeti kutatások részét is képezik. * A fentiekben igyekeztünk összefoglalni a tudománytörténeti forrásokat írt. egyes ágakról. századi magyarországi tudománytörténetről Lényegében egy azonos terjedelmű anyagban lehetne összefoglalni azokat az intézménytörténeti munkákat, amelyek szintén a 19. században jelentek meg, és amelyek szintén sok jelentéssel bírnak pl. tudománytörténet.De ennek összefoglalása egy másik tanulmány feladata lesz Összefoglaló: Magyarországon a tudománytörténeti kutatások nagy része a 19. században kezdődött, Weszprémi István orvostörténeti biobibliográfiája, amely a Ez alól kivételt képez a 18. század vége. A felmérés áttekintést nyújt a 19. század legfontosabb történelmi publikációiról, amelyek bizonyos tudományterületeken (matematika, fizika, kémia, csillagászat, biológia, orvostudomány) jelentek meg. A tanulmány a történeti tanulmányok és monográfiák mellett a legfontosabb bibliográfiai munkákat is tartalmazza. Irodalom DADAY, J.: A magyar állattani irodalom ismertetése 1870-től 1880-ig. Eredeti források alapján. Bp., 1882. Pl. M. Természettudományi Társaság. VII, 185 pp. DADAY, J.: A magyar zoológiai irodalom ismertetése 1881-től 1890-ig, a külföldi zoológiai irodalom magyar vonatkozású termékeiről. Bp., 1891. Pl. M. Természettudományi Társaság. VII, 308 p. Debreczeni László könyve az aranyfinomításról. Szintén és kiadó. VÉGRE Henrik. In: Az Erdélyi Múzeum Társaság Évkönyvei. 4. rész Kolozsvár, 1868, 111-130. DEMKÓ, K.: A magyar egészségügyi rendszer története a 18. századi magyarországi egészségügyi intézmények fejlődését figyelembe véve. század végéig. Poór Imre munkáját a Magyar Orvosok és Természetkutatók Vándorgyűlése Állandó Központi Bizottsága 100 arannyal jutalmazta. Lycse, 1894. Dobrowsky és Franke. VIII, 555 pp Georgius de Hungaria aritmetikája 1499-ből SZILY Kálmán és HELLER Ágost r. vonatkozó tagjelentésekkel. Bp., 1894. Akadémia. XI, 24. o. HANÁK, J.: A magyarországi állattan története és irodalma, szerk. POLYA József. Vermin 1849. Vest. Lukács és Tsa. XVII, 215, [1] 163. o

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

HELLER, augusztus: Geschichte der Physik von Aristotle az újkorról. kötet 1-2. Stuttgart, 1882. Ferdinánd özvegy. XII, 411 oldal; XV, 754 p. HELLER Á.: A fizika története a XIX. század. 1-2. teljes. püspök, 1891-1902. KM Természettudományi Társaság. XI, 574; VIII, 488 p. HERZFELDER, HIRDETÉS: Kolozsvári kódex. Egy 16. századi kémiai kézirat leírása. Bp. 1897. Athenaeum. 61 p. HİGYES, E.: Múlt- és jelenkori visszaemlékezés a Magyar Királyi Tudományegyetem Orvostudományi Karáról. Magyarország fennállásának ezredfordulójának megünneplése alkalmából. Bp. 1896. Eggenberger. XXXVI, 1003 pp. KANITZ, augusztus: Geschichte der Botanik i Ungarn (Skizzen). Hannover-Pesth, 1863. Wilh. Öv Schneider – Rath Mor. III, 199 pp. KANITZ, augusztus: Versuch oner Geschichte der ungarischen Botanik. Mindenesetre a különféle fajok felhasználhatók, az azonosítatlan botanikai Aufsätze ungarischer Botaniker. Aus dem XXXIII. Vol. ott Linnaea besons abdruckt. Halle, 1865. Gebauer Schwetschke'sche Buchdr. IV, 264 p. KECSKEMÉTI W. Péter Ötvöskönyve. Inv. BALLAGI Aladar. Bp., 1884. [LINZBAUER, F. X.]: A Magyar Koronaföld nemzetközi egészségügye. Az egyes közigazgatási alanyok fejlődéstörténetével - hivatalos adatok alapján. – Das internationale Sanitätswesen der Ungarischen Kronländer. Mit der Entwicklungs-Geschichte der Einzelsen Verwaltungs-Gegenstände – auf Grund ämtlicher Daten. Vermin, 1868. Golyók. 1-125 oldal. [Magyar szöveg], 126-147. [német szöveg]. LINZBAUER, F. X.: Codex sanitario-medicinalis Hungariae. 3 rész 7 részben. Buda, 1852-1861. Típus. caes.-reg. scientiarum universitatis. Üres. I. Cum kép ac autographo seren. négyzetméter C. R. inherit principis, archiducis Austriae Josephi regni Hungariae palatini. 1852-1856. 19 könyv, 898 oldal; Üres. II. 1852. 7 lev., 822 p.; Üres. III. Osztály 1. 1853. 5 lev., 932 pp.; Osztály 2. 1855. 2 lev., 953, 1 p., 2 t.; Osztály 3. 1860. 2 lev., 917, 1 p., 1 t.; Osztály 4. 1861. 2 lev., 994 pp.; Osztály 5. 1861. 4 lev., 950, CLVI p. SZILÁDY, Z.: A magyar állattani irodalom ismertetése 1891-1900 végéig. Bp., 1903. Pl. M. Természettudományi Társaság. VIII, 506 p. (Folytatás évente az Állattani Értesítőben) SZILY, K.: A XVI. századi magyar számtan. Egyetemi Lapok, 1876, 252-253. SZILY, K.: A legrégibb magyar aritmetika, Mőegyetemi Lapok, 1876, 277–280. SZILY, K.: Adalékok a magyar nyelv- és irodalomtörténethez. Bp. 1898. Hornyanszky. VI, 471 p. SZILY, K.: Adatok Bolyai Farkas életrajzához. (A Magyar Tudományos Akadémia 1884. október 20-i ülésén előadott Bolyai Gergely úr feljegyzéseiből). Természettudományi Közlöny, 1884, 433–445. SZILY, K.: György magyar mester aritmetikája 1499-ből. Akadémiai Értesítő, 1893, 621-625.

164

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

A Budapesti Orvostudományi Egyetem forradalma és elnyomása 1956-ban A Budapesti Orvostudományi Egyetem forradalma és elnyomása 1956-ban Molnár László PhD[e-mail védett]eredetileg 2010. október 20-án nyújtották be; közzétételre jóváhagyva 2010. november 5-én

Összegzés: SZKP XX. kongresszusa óta megnőtt a politikai feszültség az országban, ami a budapesti orvosi egyetemen is érezhető volt. Október 16-án a hivatalos kommunista ifjúsági szervezet alternatívájaként újra megalakult a MEFESZ egyetemi szervezet. Az október 23-i diáktüntetésen tömegesen vettek részt az orvosi egyetem hallgatói is. Ugyanezen az estén került sor a Petıfi Kör úgynevezett „orvosi vitájára”, amelyen az egyetemi vezetõk egy része is részt vett. Az aznap kitört fegyveres küzdelembe néhány diák is beavatkozott, és a klinikák azonnal megkezdték a sebesültek ellátását. Az egyetemen forradalmi bizottságokat és nemzetbiztonsági egységeket szerveztek, részben az épületek védelmére, részben a külföldi segélyek odaszállítására. Ezek a szervezetek a szovjet csapatok beavatkozása után decemberig működtek. A tömeges kivándorlás nagy hatással volt az egyetemre is. 1957-ben megkezdődött az átszervezés és a kommunista megtorlás. Tóth Ilona végzős hallgatót koncepciós eljárással kivégezték, több diákot börtönbe zártak, másokat, köztük néhány tanárt egyetemi fegyelmi eljárás alá vontak. Mindezen intézkedések célja a megfélemlítés volt. Az újjáalakult kommunista párt népszerűtlensége könnyen lemérhető azon, hogy a korábbiakhoz képest elenyésző volt a párttagságukat megújító tanárok és diákok száma. Kulcsszavak: diáktüntetés, forradalom, sebesültek ellátása, pertervezetek, kivégzések Kulcsszavak: diáktüntetés, forradalom, sebesültek ellátása, kirakatperek, kivégzések

165

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

Az egyetemisták szervezése nem Budapesten kezdődött, hanem egy másik egyetemi városban, Szegeden. Itt alakult meg hivatalosan 1956. október 16-án a kommunista diktatúra által 1948-ban feloszlatott baloldali diákszövetség, a MEFESZ (Magyar Diákok Szakszervezete). Fiatal Dolgozók Szakszervezete, amelyet a pártállam jogilag elfogadott. A fiatal értelmiségiek egy másik fórumon is kifejezhették elégedetlenségüket, a március óta működő Petıfi Kör ülésein, illetve a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. Kongresszusa óta egyre nyíltabban bírálták a sztálini rendszert. Bár a budapesti orvostanhallgatók nem játszottak kezdeményező szerepet az események előkészítésében, 1956-ban bennük is felforrósodott a kedély. Ennek jele volt a mohácsi munkatáborban júniusban kitört éhségsztrájk is. agitáció. Csatlakoztak a Szegedi Tudományegyetem és a Műszaki Egyetem hallgatóinak kiáltványához, amikor 16 számban írták le követeléseiket azzal a szándékkal, hogy azt a DISZ Képviselő-testülete elé terjesztik. Ezeken a kérdéseken a többi egyetemen összeállított listához hasonlóan politikai (például demokratikus választások, sajtószabadság, nemzeti ünnepek és hagyományok helyreállítása) és az egyetemi életet érintő kérdések (egyetemi autonómia helyreállítása, az egyetem állapotának javítása) szerepeltek. szállók stb. )./9/ Az orvos- és fogorvostanhallgatók október 23-i követelései tartalmilag hasonlóak voltak, de sokkal átfogóbbak. Ebben már benne volt a kancellár és a dékánok titkos szavazással történő megválasztása./3/ 23-án délelőtt az egyetem DISZ-vezetői a kiélezett politikai helyzetet kihasználva delegációt küldtek Román József egészségügyi miniszterhez. Itt sikerült külön támogatást szerezniük az egyébként szörnyű körülmények között működő diákházaknak. A minisztertől az egyetemtől nem messze lévő Kossuth Tüzér Főiskolára rohantak, hogy rájöjjenek valamire, amit az egyetem vezetése évek óta nem tudott megvalósítani. Szerezze meg a hadsereg épületének egy részét diákszállásnak. A Janza Károly vezérőrnaggyal folytatott beszélgetésnek meglepő eredménye volt. Az egész épületegyüttes az orvosi egyetemhez került. Sajnos ez a lenyűgöző siker nem tudta túlélni a forradalmat, bár a még fennálló súlyos, hosszú távú elhelyezési problémákat megoldhatta volna.

166

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

11. fotó Tüntetés a Petőfi szobornál

Majd az egyetem udvarán gyülekeztek a diákok a délutáni bemutatóra. A belügyminiszter rádión keresztül meghirdetett kitiltása következtében hosszú háború tört ki, amelyben az egyetemi vezetők igyekeztek lebeszélni a hallgatókat a demonstráción való részvételről. Mindeközben a hallgatók futáron vagy telefonon igyekeztek kapcsolatot tartani a Műegyetem hallgatóival. Aztán délután két óra után némi késéssel végre elmentek a Petıfi vagy a Bem szoborhoz. A Pest felé özönlő tömeggel a Margit hídnál találkoztak, hogy elkísérjék őket a Parlamentbe. Néhány orvostanhallgató visszament az ELTE Gólyavár épületébe, ahol a Petıfi kör szervezett találkozóját tartotta „A fiatal orvosok és a társadalom”. A több mint négyórás megbeszélésen számos lényeges egészségügyi probléma is felmerült. Az előadók komoly kritikai megjegyzéseket fogalmaztak meg az Orvosi Kamarát felváltó Orvosok Szakszervezetével kapcsolatban, de az Akadémiáról vagy a Magyar Vöröskeresztről is. Az egészségügyi minisztert és az egyetemi rektort meghívták, de nem vettek részt. Helyette az Orvostudományi Kar dékánja, a hallgatók körében népszerű professzor, Babics Antal vette át az ülés elnöki tisztét. A vitát a közeli rádióépületben történt lövöldözés szakította meg.

Foto 12 A. Babics A en Gegesi Kis

167

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

Pataki István dékán, Prágay Dezsı adjunktus és Jankó Béla orvostanhallgató vezetésével másnap megalakult az Orvostudományi Egyetem Forradalmi Bizottsága. Azonnal átvették az egyetem vezetését, ami elég könnyű volt, hiszen a rektor a forradalom kitörése óta egyáltalán nem jelent meg hivatalában, hanem telefonon tartotta a kapcsolatot az egyetemmel.

13. fotó: Prágay D.

Hasonló forradalmi bizottságok máshol is alakultak (pl. szállók, egyes osztályok). Ezek a helyi hatóságok meglehetősen hatékonynak bizonyultak. A legsürgetőbb feladat a gyógyszer- és kötszerek szállításának megszervezése és a mentési munkálatok segítése volt. Utóbbi nem volt veszélytelen munka, mivel október 23-án a tartalékokat mentőautókban próbálták kiküldeni a rádió által körbevett ÁVH-s őrökhöz, ezért a mentőautók mindkét oldalon célpontnak számítottak. ettől kezdve. amely több mentőszemélyzet életét követelte. Az egyetem forradalmi bizottsága gondoskodott arról, hogy az ausztriai nickelsdorfi Nemzetközi Vöröskereszt raktárából közvetlenül Budapestre szállítsák az orvosi szállítmányokat. Ezután a klinikákra, részben pedig az egyetemi központból más kórházakra osztották ki őket. A raktárakat fegyelmezett fegyveres diákokból álló milícia hozta létre, őrizte és kísérte. A fegyverek először az egyetem katonai karáról, a Magyar Honvédségtől és az ELTE Lenin Intézettől érkeztek, később valamelyik laktanyából szerezték be, illetve kapták őket. A bizottság egyes, korábban politikai okokból megszervezett osztályokat feloszlatott, míg másokat átszervez. Például a marxista-leninista tanszéket társadalomtudományi osztály váltotta fel, ahol a korábbi tanárok egy részét megtartották. Létrehozták az orosz nyelvi tanszéket az idegen nyelvi tanszéken. A katonai egészségügyi szolgálat jogutód nélkül megszűnt, csakúgy, mint a megfelelő katonai testnevelési osztály és a mérnöki iroda, amely eredetileg a minisztérium bővítményeként jött létre. A mérkőzéseken sok diák, többnyire a szálló lakói is részt vettek. Egyikük Rácz József másodéves hallgató volt, akit később az egyetem fegyveres őrségének parancsnokává választottak. Más lázadó csoportokkal együtt vagy egyedül harcoltak. Az egyetem központi épületével szemben volt a IX. kerület pártközpontja, amelyet elfoglaltak és szállóvá alakítottak át. Ezen a bázison szórólapokat is készítettek, és egy 168-ast futtattak

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

Vöröskereszt raktára, ahonnan a harcok alatt még élelmiszerkészletet is sikerült szétosztaniuk a környéken.

14. fotó Az Egyetem Hallgatói Bizottságának követelményei

De az egyetem fő feladata természetesen a sebesültek ellátása volt. Ennek mértékéről csak szórványosan rendelkezünk adatokkal, bár minden klinika részt vett ebben a munkában. A Baross utcai II. Sebészeti Klinikán október 23. és november 9. között 378 sebesült beteg volt, köztük 37 szovjet katona /1/ A Tőzoltó utcai II. Gyermekklinikán 80 civilt, 14 lázadót és 12 szovjet katonát láttak el. Legfeljebb 170 sérültet szállítottak be az Üllıi utcai urológiai szakrendelésre, amelyen több mint 4-6 orvos és ápolószemélyzet nem látott el. A városban a kiszámíthatatlan forgalom miatt a személyzet a legtöbb helyen hiányos volt, ami még nagyobb nyomást gyakorolt a helyszínen dolgozókra. A halottakat ideiglenesen az egyetem kertjében temették el.

15. fénykép Az áldozatok evakuálása

169

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

A Vörös Hadsereg november 4-i második támadása során az egyetem, különösen annak udvara klinikákkal, a harcok közepébe került. A szomszédos Corvin fasor, a Kilian laktanya és a Tőzoltó utca is az egyetemi klinika célpontja volt. Ekkor érte a Belső Klinika 25-ös számú osztályát tüzérlövés, és az összes beteg meghalt. A pincék megteltek sebtében kimentett kórházi betegekkel, sürgősségi műtőkkel, míg az emeleten folytatódott az irracionális pusztítás.

16. ábra Bőrgyógyászati klinika (1956.11.04.)

Megsemmisült az egyetem épületének jobb oldali szárnya, melyben a Bőrgyógyászati Klinika volt, de sok más épület is súlyos károkat szenvedett. Ez történt a II. Gyermekgyógyászati Klinikával vagy az Üllıi utcai épületekkel. A Kálvária téri Szemészeti Osztályt erősen ostromolták az oroszok, bár egy tízméteres vöröskeresztes zászlón kívül senki sem védte.

170

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

17. Fénykép Szemészeti Klinika

Az épületek rongálása mellett nagy veszteséget jelentett az elvándorlás. 104 orvos és további 76 alkalmazott hagyta el az egyetemet. Sok diák is elment. A 3085 diákból 315-en elmenekültek az országból, 3-an meghaltak, egyet kivégeztek, sokan börtönbe kerültek, így összesen 11 százalékos a veszteség. A forradalmi bizottságok december elejéig dolgoztak tovább. Az egyetem az idősebb hallgatókat kórházi és gyógyszertári munkára, a fiatalabbakat pedig a rádióban lévő hulladék eltakarítására toborozta. A MEFESZ és a NÉKOSZ (Népfőiskolák Országos Szövetsége) továbbra is továbbított kéréseket, követeléseket, amelyek 1957 januárjában jutottak el az egyetemi tanácshoz. Hangsúlyozták a hallgatói jólét fontosságát, az egyetemi magánszakok visszaállítását, a nem szakmai tantárgyak megválasztását és az ingyenességet. idegen nyelvek választása. Az egyik döntő pont az egyetem autonómiájának és oktatási szabadságának visszaállítása volt./8/ Az 1956. december 12-i ülésen a tantestület nemcsak az autonómiáról, hanem az egyetem egészének jogi helyzetéről is tárgyalt. az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez való függetlenség vagy visszatérés kérdései, valamint a tekintély kérdése. A javaslattételre kiválasztott bizottság végül a status quo fenntartását javasolta. A felhatalmazás ügyében Haynal Imre professzor nagyon komoly kritikai észrevételeket tett az Egészségügyi Minisztérium szakmailag alkalmatlanságára, amivel a résztvevők többsége egyetértett, és ami egybevágott a Petıfi Kör beszélgetésén elhangzottakkal is. / 6/ A szovjetek által visszaállított kommunista hatalom 1957 januárjában még ígéretet tett a diákszervezetek követeléseinek teljesítésére. De ahogy erejük erősödött, megfeledkeztek róluk. A letartóztatások már novemberben megkezdődtek. Mindez a forradalomban kulcsszerepet játszó főiskolai fiatalok zaklatásának része volt. 171 felett

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

ezek közül Tóth Ilona felső tagozatos orvostanhallgatót kirakatperben halálra ítélték és 1957. június 27-én kivégezték.

18. foto Ilona Tóth

Ekkor az egyetemeken központilag elrendelt vizsgálatok és fegyelmi eljárások folytak mindenki ellen, aki részt vett a forradalomban. A bizottságok csak a hatósági vizsgálat alá vontak ügyeivel foglalkoztak, a vizsgálatok lezárultával és az érintett szabadlábra helyezésével. Az ügyek során a bizottságok gyakran nem a vizsgált személyre voltak kíváncsiak, hanem politikai nézeteire, bizonyos aktuális eseményekkel kapcsolatos álláspontjára. Bevett gyakorlatuk az volt, hogy nem a bűnösséget, hanem az ártatlanságot kellett bizonyítani, ami megfelelt az akkori joghatóságnak. Összesen nyolc professzor és egy docens vett részt fegyelmi eljárásban. Közülük hármat bizonyítékok hiányában felmentettek, 1 egyetemi docenst elbocsátottak, további négyet pedig különböző okokból megrovásban részesítettek. Alacsonyabb tanári szinten két orvost elbocsátottak, további hat személy pedig enyhébb büntetést kapott /10/ A többi állományból kilenc tagot elbocsátottak vagy áthelyeztek. A kiskereskedelem utóhatása Haynal Imre professzor lemondása volt./4/ A forradalom leverése utáni kiábrándultság, passzív ellenállás a párttagok számában is megmutatkozott. Egy 1958 eleji jelentés szerint a 3114 diák 2,3%-a MSZMP-/2/-, 8,2%-a KISZ-/5/-tag. Fontos adatok mutatják, hogy 1956-ban az osztályvezetők közül hányan újították meg párttagságukat a forradalom után. A negyven főből kilenc fő párttagságáról nem állnak rendelkezésre adatok, további kilenc személy 1956-ban és azt követően is párton kívüli volt. A 22 főosztályvezető közül mindössze négyen csatlakoztak az MSZMP-hez, közülük egy még 1958-ban. 7/172

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

Felhasznált irodalom: 1. DUBECZ Sándor: Sebészeti Klinika a Frontvonalban, 1956. Budapest, 1996. 274. o. /3/ 2. LÁSD: Lt.3/a Jegyzőkönyv Egyetemi Tanács ülése 7. évf. 1957/58. P. 255. /8/ 3. Politikatörténeti Levéltár Intézet 290. alap Az 56-os gyűjtemény 1.d. S. 47. /2/ 4. LÁSD Lt. 5/a Az egészségügyi osztály elnökségi ülésének jegyzőkönyve 2. évf. 1957/58. P. 92. "Egy klinika élete a Rákosi-korszakban. Egy klinika élete a Rákosi-korban Emlékeim a Haynal klinikáról Antalóczy Zoltántól. (Heraldika, Budapest. 1997. p. 143-148. )/7 / 5. LÁSD Lt. 3/a Egyetemi Tanács 1957/58 7. évi ülésének jegyzőkönyve 255. /9/ 6. LÁSD Lt. 3/a 1956/57 VI. / 7. LÁSD .Lt.13/b Személyzeti osztály dokumentumai, személyi anyag /10/

173

www.kaleidoscopehistory.hu

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

Tudományos párok Magyarországon I. Volt pár Vámos Éva CSc.PhD[e-mail védett]Eredetileg benyújtva 2010. október 20-án; közzétételre jóváhagyva 2010. november 5-én

Összegzés: Amikor 1996-ban megjelent a "Kreatív párok a tudományban" című könyv, sokan úgy gondoltuk, hogy az alany problémáira választ kaptak az utókor.161 Tizenhárom évvel később azt látjuk, hogy a téma iránti érdeklődés nem lankadt, hanem nőtt. a múltat. évek. A Stanford Egyetem Aurora Fóruma negyedévente hirdetett beszélgetéseket tudományos párokkal. Ez a dokumentum megmutatja, hogy a magyar közvélemény soha nem igazán ellenezte ezt a fajta együttműködést, de az intézményi szabályok és gyakorlatok olykor igen. A cikkhez három híres magyar házaspárt választottam esettanulmányként a 20. századból. Egy következő cikkben három pár életét és munkásságát szeretném bemutatni, akik mind a 20. századból származnak, és még mindig aktívak. Kulcsszavak: együttműködő tudományos párok, magyar párok, esettanulmányok Hiába keresnénk a 19. századi párok egyenrangú tudományos együttműködését, amikor a nők egyetemi vagy főiskolai tanulmányait bizonyos megszorításokkal lehetővé tették már csak 1895-ös királyi rendelet Hugonnay Vilma - Wartha Vince Egy kivétel volt: Hugonnay Vilma (Nagytétény, 1847-Budapest, 1922), egy hatéves gróf ötödik gyermeke a XIX. században döntött úgy, hogy orvos lesz. Ezt a döntést megerősítette, hogy édesanyja tbc-s volt, és gyermekei naponta csak 10 percre láthatták. De ahogy az a 19. századi nemesi családokban megszokott volt, Vilma nemeshez ment feleségül, és három gyermeket szült. Férje, Szilassy György jóval idősebb volt nála. Mint sokszor megtörtént, inni kezdett, és elvesztette vagyona nagy részét. 1869-ben hallotta, hogy 161-ben lehetséges a nők egyetemi tanulmányai

Pycior, Helena M.-Slack, Nancy G.- Abir-Am, Pnina G. (piros): Kreatív párok a tudományokban. Rutgers Universitaire Pers, 1996.

174

www.kaleidoscopehistory.hu Benedek Varga

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

Svájc. A szükséges anyagi támogatás nélkül azonban megkapta férje beleegyezését. Ennek ellenére fáradhatatlanul folytatta tanulmányait Zürichben, és 1879-ben, 37 évesen szerzett M.D. fokozatot. A kortárs hölgyek a következőképpen gratuláltak neki az elért eredményéhez: az érettségihez. … Századunkat ébresztő egyik legnemesebb apostoli eszme a női nem lelki hivatásának elismerése.”162 Tíz évig sebészként dolgozott egy zürichi kórházban, majd 1890-ben tért vissza Magyarországra. komoly probléma. Az akkori kulturális és oktatási miniszter – a magyar kormány akkoriban haladó személyiségének számított – megtagadta tőle az orvosi tevékenységet. Valójában Magyarországon elfogadták a diplomáját, de 1896-ban, miután az orvosi tanulmányokat engedélyezték a nők számára. A miniszter, aki végül aláírta az átvételt, Wlassich Gyula volt, aki többek között bevezette a polgári házasságot. Erről a következőképpen írt: „Köszönöm azt a megtiszteltetést, amelyet ezen az ünnepen tanúsított, nem nekem, az eszme alázatos képviselőjének, hanem magát a nemes gondolatot: a nők tudományos egyenjogúságának gondolatát. A szerencsés körülmények véletlenül rivaldafénybe hoztak a jelenlegi kulturális miniszter, a magasztos gondolkodású Wlassits excellenciás úr úttörő magatartásának felismerésében. Ez a boldogság nem tesz elbizakodottá, hanem további tevékenységre sarkall."163 Elfogadásra várva. , nem volt passzív , hanem szülésznőként kezdett dolgozni. Ezen kívül a szülésznők oktatásába kezdett egy könyv kiadásával a munkájukról. Ez a könyv magyar körülmények között Anna Fischer-Dückelmann "A nő mint" című művének adaptációja volt. gyakorló".164 Hugonnay Vilmának szerencséje volt 1887-ben egy támogató és híres második férjre, Vince Warthára.1888-ban. Vince Wartha nevét a Gubbio (Olaszország) fémmáz újrafeltalálása tette emlékezetessé. Emellett az úgynevezett eozinmáz eljárását szabadon átadta a Zsolnay Porcelænsfabriknak, amely az eljárással előállított termékekkel nemzetközi hírnevet szerzett. Wartha először a Budai Műszaki Iskolában tanult, majd Svájcba ment, és a zürichi Eidgenössische Technische Hochschule-ban tanulta azt, amit ma vegyészmérnöknek nevezünk. Két év után „műszaki vegyész” oklevelet szerzett. Budapestre visszatérve a Műegyetem elődjénél jelentkezett és kapott adjunktusi állást (1864). A primitív egyetemi körülmények nem váltották be ambícióit, ezért gyorsan visszatért, ezúttal a németországi Heidelbergbe, ahol lehetősége nyílt a kor leghíresebb kémiaprofesszoraival dolgozni. Itt szerzett kémiából doktorált (1865). Innen ismét Zürichbe ment, hogy elhelyezkedjen, először adjunktusnak, majd "magántanárnak". Ausztria és Magyarország kiegyezése után végre hazatért (1867). 26 évesen (1970) Budapestre nevezték ki vegyészmérnök professzornak. Valójában ennek a tudományágnak az első professzora volt az országban. Nagy érdeme volt abban, hogy a Műegyetem új székhelyét egy akkor még lakatlan helyen, a 162. sz.

Gedeon, Mihályn - Tomcsányi, Mórné: Håndskrevet brev dateret 27. maj 1897. SOMKL XI/1-D. 65.19.2. Håndskrevet brev fra Vilma Hugonnay af 27. maj 1897. SOMKL 65.19.1.5. 164 Kenyeres, Ágnes (chefred.): Ungarsk biografisk leksikon. Bind I, Academic Publishing House, Budapest, 756-757. 163

175

www.kaleidoscopehistory.hu Benedek Varga

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

hogy megtaláljam azt a napot. 42 éven át vezette az 1870-ben alapított Vegyészmérnöki Tanszéket. Közéleti feladatai közül a Műegyetem rektori tevékenysége érdemel említést. A Természettudományi Egyesület főtitkára, az Iparművészeti Egyesület elnöke és a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke is volt. Termékeny író volt: közel 700 publikációját rögzítették.165 A műszaki egyetem építésének befejezésekor valójában rektor volt.166 Első felesége Sofia Heussy volt, egy svájci egyetemi tanár lánya. A házasság nem volt boldog. Soha nem tudott megszokni a magyar viszonyokat, ideje nagy részét szülőhazájában töltötte. 1886-ban halt meg. Csak egy évvel később az özvegy Wartha feleségül vette özvegy Vilmát. Közös életük boldog és kiegyensúlyozott volt. Wartha egyik kortársa szerint: "Ha példával kellene bizonyítani, hogy egy házasság későbbi életében is lehet igazán boldog, nyugodtan idézhetnénk ezt a házasságot."167 Közös lányuk, Vilma születése (1888) jelentette a csúcsot. Wartha boldogságáról. 44 éves volt ekkor, nagyon toleráns volt felesége orvosi hivatásával szemben, és látta őt a pácienseivel késő esti látogatásai során. A maga részéről a Természettudományi Értesítő című folyóirat szerkesztésében segítette munkáját. Ennek volt egy "Postaláda" nevű rovata, ahol az egészséggel és az orvoslással kapcsolatos kérdésekre válaszolt. Amikor Warthát a Műegyetem rektorává választották, felesége vállalta az egyetem étkezdéjében a női bizottság vezetését. Mindketten fontosnak tartották a tudomány népszerűsítését.168 Bár szakmájuk különböző volt, az együttműködés tiszteletre méltó példája volt. Kemény csapás volt Warthának, amikor szeretett lánya váratlanul meghalt tüdőgyulladásban vagy vesegyulladásban (1908). Nem sokkal ezután maga is súlyosan megbetegedett (1910). (Valószínűleg Parkinson-kórban szenvedett). Eleinte egy év szabadságra ment, de 1912-ben minden egyetemi és tudományos közéleti pozícióját fel kellett adnia. Felesége haláláig szeretettel gondoskodott róla. Szellemi képességeinek teljes birtokában halt meg. Kliburszky-Vogl Mária és Kliburszky Béla Második példámban a hősnő élete gyakorlatilag az egész XX. Kliburszky-Vogl Mária (Rákospalota, 1912-Budapest, 1996) geokémikus. ő 165

Szabadváry Ferenc - Szıkefalvi Nagy Zoltán: A kémia története Magyarországon. (History of Chemistry Akadémiai Kiadó, 1973, 203. - Mora László: Vince Wartha, a hazai vegyészmérnökség megalapítója. Budapest, 1967. - Mora László: Vince Wartha, a hazai vegyészmérnöki alapító (1844-1914). Vince Wartha, a hazai vegyészmérnökség megalapítója, 1844-1914).166 Jámbor, Jules: A Budapesti József Műszaki Egyetem története, szervezete és működése. Budapesti József Egyetem.) Szerk.: Wartha Vince. Pester Lloyd Nyomda, Budapest, 1898. 167 Ilosvay Lajos: Visszaemlékezések Wartha Vince állandó tagjára. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, XX. évfolyam, sz. 17. 1930, 20. 168 Wartha, Vince: A víz szerepe a földi életben, K.M. Természettudományi Társulat, Budapest, 22 s.

176

www.kaleidoscopehistory.hu Benedek Varga

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

Budapest mellett (ma a főváros külvárosa) egy kis helyen született 1912-ben a Magyar Királyi Földtani Intézet őslénykutató-geológusának lányaként. Ily módon otthonról „örökölte” a tudományok, különösen a geológia iránti érdeklődését. 1930-ban kezdte meg tanulmányait a budapesti Tudományegyetemen, ahol 1935-ben szerzett matematika, fizika és kémia szakos középiskolai tanári diplomát. 1937-ben ugyanezen az egyetemen doktorált, de a kémia volt a szak. . Szakdolgozata a kálium-nátriumot tartalmazó vegyes üvegek elektromos ellenállásáról szólt. 1936-ban kezdett dolgozni a Földtani Intézetben, életre szóló munkahelyén. Kutatóként kezdett az Ásványkémiai Laboratóriumban, majd a Geokémiai Osztály vezetőjévé, később a teljes anyagvizsgálatért felelős tanszékvezetővé nevezték ki. tevékenység. Nyugdíjba vonulásáig, 1975-ig az Intézet munkatársa volt. Szívesen vásárolt új eszközöket, amelyekre szüksége volt a kutatásához szükséges módszerek fejlesztéséhez. Jelentős eredménye a differenciáltermikus elemzés korai magyarországi bevezetése volt. (második) férjével, Kliburszky Bélával közösen megalkották az országban elsőként az ilyen jellegű elemzéshez szükséges műszert. Az „Akadémia doktora” diplomamunkája a differenciálhőelemzés szerepéről szólt az ásványtanban és a geológiai erőforrások felkutatásában. Úttörő volt a geostatisztikai és automatizált módszerek bevezetésében egy magyarországi regionális ritkafémkutatási projektben. A röntgendiffraktometria és a röntgenspektrográfia hazai geokémiában történő bevezetése után kezdeményezésére egy geomikrobiológiai és egy szerves geokémiai laboratórium jött létre. A kovás kőzet mikrobiális lebontásával kapcsolatos munkája messze megelőzte korát. Ő volt az, aki kollégáival együtt elemezte a magyarországi kisvárosban (Kaba) talált meteoritot. Tudományos eredményeiért 1973-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1985-ben rendes tagjává választották. 169 Tulajdonképpen ő volt az ötödik nő, aki elérte ezt a magas tudományos rangot. 75. születésnapja alkalmából az egyik vezető magyar napilap riportere készített vele interjút, és nagyon korrekt, józan és szerény összefoglalót adott tudományos tevékenységéről, egy kicsit a családjáról is. 170 Férjéről, Kliburszky Béláról nagyon kevés adatot találtam. Csupán szó esett arról, hogy a Kliburszky-páros közös munkában épített differenciális hőelemző műszert.171 A páros által kifejlesztett készülék egyszerű, kis műszerekből állt. Megfelelő pontosságú méréseket tett lehetővé, de nehezen kezelhető volt. Mindenesetre megjelentek egy német nyelvű cikket a hangszerről.172

169

Brezsnyánszky, Károly: Maria Kliburszkyné Vogl (1912-1996). (Kliburszky-Vogl Mária, 1912-1996). Magyar Tudomány, 1997, 7, 871-873. 170 feltáró nyomelem. (Narratív nyomelemek). Magyar Nemzet, 1987. augusztus 1. 171 A keveset, amit megtudtam róla, nagyrészt Póka Teréz, a Földtani Intézet jóindulatának köszönhetem, akiért őszinte köszönetemet fejezem ki. 172 Kliburszkyné Vogl Mária – Kliburszky Béla: Neue sabnatliche Gesichtspunkte zur Theorie and Praxis der Differentialthermoanalyse. (A differenciális hőelemzés elméletének és gyakorlatának új fogalmi vonatkozásai.) Acta Geologica, 1954.

177

www.kaleidoscopehistory.hu Benedek Varga

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

Kliburszky Béla nagy tudású univerzális villamosmérnök volt. Édesapja Budapest óbudai kerületében ismert orvos volt, így Bélának több európai hírű egyetemen is lehetősége nyílt tanulni. Végül azonban egyikben sem végzett. 1955-től a Magyar Tudományos Akadémia geokémiai kutatólaboratóriumában dolgozott részmunkaidőben, ahol 1974-ig műszaki főtanácsadóként dolgozott. Első felesége nagyon beteg volt, és sok éven át ápolta. Csak felesége halála után vette feleségül Vogl Máriát. Ő volt a második férje. Számos cikket publikált, társszerzőkkel, szakmai folyóiratokban. Szabolcsi Gertrúd és Straub F. Bruno A harmadik példám néhány biokémikusra vonatkozik. A férfi partner, Bruno F. Straub (1914-1996), önéletrajza173 szerint 1914-ben született Nagyváradon (akkori Magyarország, ma Nagyvárad, Románia). Nagyváradon, majd Szegeden. Brunó 1931-ben iratkozott be a Szegedi Tudományegyetem Orvostudományi Karára. Tanulmányai alatt az Egyetemi Orvosi Kémiai Intézetben dolgozott együtt a Nobel-díjas SzentGyörgyi Alberttel, aki rávette, hogy váltson kémiára. 1936-ban kémiából doktorált. Majdnem két évet Cambridge-ben (Anglia) töltött ösztöndíjasként. 1940-ben feleségül vett egy vegyészt, aki az Országos Kísérleti Intézetben gabonát és lisztet kutatott. Két lányuk született, az egyik orvos, a másik levéltáros lett. A feleség 1967-ben halt meg, és öt évvel később újraházasodott. A második világháború alatt rövid ideig katonai szolgálatot teljesített, végül az amerikai hadsereg fogságába esett (1945), és több hónap után visszatért a fogságból. Még 1941-ben "magánoktató" lett a Szegedi Tudományegyetem Orvostudományi Karán. Hihetetlenül sokoldalú és változatos pályafutása nagyjából négy részre osztható. Az első évtizedet a tudomány, a laboratóriumi munka szentelte, és jelentős eredményeket hozott, először a sejtlégzésben (amiért Szent-Györgyi Nobel-díjat kapott). Ott sikerült a diaforázt flavin enzimként definiálnia, amely enzim a mai napig a nevét viseli (Straub diaphorase). Ezt követően Szent-Györgyivel együttműködve ismét az izomfehérjék kutatásával foglalkozott. Legnagyobb eredménye ezen a területen a kontraktilis izomfehérje, az aktin felfedezése volt (1941). 1946-ban a Magyar Tudományos Akadémia tudósítójává, majd 1949-ben – mindössze három évvel később – rendes tagjává választották.174 Már 31 évesen átvette a Szegedi Tudományegyetem Szentgyörgyi tanszékét. Ott kezdődött pályafutásának második szakasza, az iskola alapítója. Miközben még a 173-on dolgozott

Straub, F. Bruno: Önéletrajz. (Önéletrajz.) Kézirat. Magyar Tudományos Akadémia Levéltára, 1979. 174 Straub, Bruno Ferenc: tudományos életrajz. (Tudományos életrajz.) Kézirat. Magyar Tudományos Akadémia Levéltára. (Magyar Tudományos Akadémia Levéltára). (Dátum nélkül).

www.kaleidoscopehistory.hu Benedek Varga

178

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

néhány kutatást, fő gondja a tanítás, az intézet működtetése és a jövő nemzedékének nevelése volt. 1948-tól a Budapesti Orvostudományi Egyetem Szentgyörgyi tanszékét vette át, ahol több mint két évtizeden át dolgozott. 1961-től nyugdíjazásáig vezette a Magyar Tudományos Akadémia Biokémiai (később Enzimológiai) Tanszékét. 7 évig (1970-től) a Szegedi Biokémiai Centrum főigazgatója volt. Bár nem igazán élvezte a tanítást, zseniális professzor lett volna. Második biokémiai tankönyvét számos nyelvre lefordították. Hasonlóan sikeresek voltak az általános és szervetlen kémiáról, valamint a szerves kémiáról írt, orvostanhallgatók számára írt rövid tankönyvei. Pályájának harmadik szakasza, amely időben átfedi a másodikat, és 3 évtizedet ölel fel, a tudományszervező és tudománypolitikusé. Már 1949-ben, az Akadémia újjászervezése alkalmával - annak egyik vezetőjeként - részt vett néhány elítélendő határozat meghozatalában. Az 1956-os forradalom után egy időre kivonult a közéletből. 1962-ben az akadémia biológia osztályának titkárává választották, ettől kezdve meghatározó szerepet töltött be az ország tudományos közéletében. Az Akadémia alelnökeként sokat tett azért, hogy a biológiai tudományok széles körben ismertté váljanak Magyarországon. Legnagyobb tette azonban a Szegedi Biológiai Centrum létrehozása volt, amely vállalta az ezzel járó minden munkát és nehézséget. Hasonlóan figyelemre méltó volt a külföldi tudományos intézményekben való részvétele is. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség elnökeként aktívan részt vett az atomháború lezárásában. Részt vett a Pugwash mozgalomban, és egy cikluson át az ICSU (Tudományos Szakszervezetek Nemzetközi Tanácsa) elnöke volt. Végül negyedik fázisként néhány, a tudománytól többé-kevésbé független feladatot is magára vállalt. Kinevezték például a (Magyar) Környezetvédelmi Tanács elnökévé, ezt a posztot nyugdíjazása után is betöltötte. Végül, de nem utolsósorban meg kell említeni, hogy az ország demokratikus átalakulása előtti utolsó másfél évben vállalta az államfői tisztséget.175 Straub professzor magasan képzett és érdekes karakterű volt. Ráadásul jól tudott beszélni. Nem csoda, hogy népszerű volt az újságírók körében. Gyakran készítettek vele interjút az általa létrehozott Szegedi Biológiai Központról176, 177, 178. Néha írt cikkeket vezető újságokba, például a Tudományos Akadémia második világháború utáni átszervezéséről szólóba.179 175

Venetian, Pál: Straub F. Bruno (1914-1996). Magyar Tudomány, 1996, 5, 613-615. PGP: A Magyar Biológiai Kutatás fejlesztése. Beszélgetés Bruno F. Straub akadémikussal. (A biológiai kutatás fejlődése Magyarországon. Interjú Bruno F. Straub-al, az MTA tagjával). Népszabadság, 1975. augusztus 1. 177 Bóday Pál: A sejtbiológiai kutatástól a gazdasági felhasználásig. Straub F. Bruno a szegedi központban folyó munkáról. (A sejtbiológiai kutatástól a közgazdasági felhasználásig. Straub F. Bruno a Szegedi Központ munkájáról). Magyar Nemzet, 1980. november 26. 178 Fehér Rózsa: Mester és tanítvány. Beszélgetés Bruno F. Straub akadémikussal. (Mester és tanítvány. Interjú Straub F. Brunóval, a Magyar Tudományos Akadémia tagjával.) 179 Straub F. Bruno: Az Akadémia tegnap és ma. (Az Akadémia tegnap és ma.) Népszabadság, 1969. november 30. 176

179

www.kaleidoscopehistory.hu Benedek Varga

(Video) BAM, BUILDERS OF THE ANCIENT MYSTERIES - 4K CINEMA VERSION FULL MOVIE

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

Amikor az özvegy Straub Brunó 58 évesen (1972) újraházasodott, intézetéből választott kollégát, Szabolcsi Gertrúdot (1923-1993). (Szabolcsi volt az első férje neve). Kilenc évvel volt fiatalabb nála, és szintén nagyváradi születésű. Ekkor azonban a város már Románia része volt. Egyetemi tanulmányait 1945-ben kezdte Kolozsváron (Kolozsvár, Románia), miután közel egy évet egy németországi koncentrációs táborban töltött. 1947-ben Budapestre került, ahol a Budapesti Tudományegyetemen fizika-kémia szakon folytatta tanulmányait, ahol 1949-ben szerzett vegyész diplomát. 1950-től nyugdíjazásáig (1991) a Magyar Tudományos Akadémia Biokémiai Tanszékén dolgozott. . Az intézet többször nevet és igazgatót változtatott - 1970 óta a Szegedi Biológiai Centrum Enzimológiai Intézete. Úttörő volt kutatási témájában, amellyel egész életében dolgozott. Az enzimek szerkezete és működése közötti összefüggésekkel foglalkozott, különös tekintettel a kémiai módosításoknak az enzimek térszerkezetére és aktivitására gyakorolt hatására. Munkásságának másik fontos eredménye az aldoláz enzim részleges proteolízisének kimutatása volt. 1967-ben a Magyar Tudományos Akadémia tudósítójává, 1979-ben rendes tagjává választották. Közel két évtizeden át intézetének igazgatóhelyettese volt.180, 181 Második férjéhez hasonlóan ő is számos kitüntetésben részesült, és aktívan részt vett a tudományos közéletben. A Magyar Biokémiai Társaság első elnöke volt. Az enzimanalízisről szóló könyvön dolgozott, amelyet szerkesztett és részben írt, amikor súlyosan megbetegedett. Ágyhoz kötötten, majd tolószékben azonban sikerült befejeznie a biotechnológusok nagyközönségének szánt könyvet.182 Straub professzor és felesége ugyanabban az intézetben dolgoztak, de tényleges tudományos együttműködés nem volt. Igazgatóként és igazgatóhelyettesként természetesen gyakran meg kellett küzdeniük az osztály problémáival. Közös tudományos munka azonban soha nem jelent meg, és a biokémia iránti érdeklődésük is távol állt egymástól. Záró megjegyzések Milyen következtetés vonható le a tudományos együttműködésről három esettanulmányból? Szerintem minden általánosítás merész és alaptalan lenne, mert túl kicsi lenne a "minta". Látható, hogy mindhárom házaspár harmóniában élt, ami véleményem szerint a sikeres tudományos munka feltétele. Mindhárom párban a partnerek középkorúak voltak, amikor második házasságot kötöttek. Sok ember számára megnyugtató lehet, hogy a fiatal kor és az első szerelem nem előfeltétele a tartós boldogságnak. 180

Friedrich, Peter: Gertrud Szabolcsi (1923-1993). (Gertrud Szabolcsi, 1923-1993). Markó, László (chefredaktør): Gertrúd Szabolcsi. (Gertrud Szabolcsi). Nieuw Hongaars biografisk leksikon. Helikon Publishing Ltd. Deel VI, 2007, 90. 182 Gertrúd Szabolcsi (red.): Enzymanalyse. (Enzymatisk analyse). Academische uitgeverij, Budapest, 1991. 181

180

www.kaleidoscopehistory.hu Benedek Varga

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

Valódi tudományos együttműködés csak a Kliburszky házaspárnál volt, talán a Straub házaspárnál is, de kisebb mértékben. A Hugonnay-Wartha párosnál a férfi, a Kliburszky párosnál a nő szerepelt magasabb rangban a tudományos hierarchiában. Ez természetesen nem volt hatással kölcsönös tiszteletükre és munkájuk sikerére – ez megnyugtató tény. A Straub házaspár esetében a partnerek nagyjából azonos szinten álltak a tudományos hierarchiában, bár a hölgy később a megfelelő rangokra emelkedett. Következtetésként az lehet, hogy nagyszámú magyarországi példát kell elemezni együttműködő tudományos párokra ahhoz, hogy általános következtetést lehessen levonni. Miért hangsúlyoztam a magyar szót? Nos, azt gondolom, hogy bármely más országban, még Közép-Európában is, a körülmények annyira eltérőek lehetnek, hogy minden összehasonlítás erőltetettnek tűnik. Felhasznált irodalom BÓDAY Pál: En sejtbiológiai tólászágstól a mágógás úlászágsig. Straub F. Brunó és egy nagylelkű központ köpőről. (A sejtbiológiai kutatástól a közgazdasági felhasználásig. Straub F. Brunó a Szegedi Központ munkájáról). Magyar Nemzet, 1980. november 26. BREZSNYÁNSZKY Károly: Kliburszkyné Vogl Mária (1912-1996). (KliburszkyVogl Mária, 1912-1996). Magyar Tudomany, 1997, 7, 871-873. GEDEON Mihályné — TOMCSÁNYI Mórné: Kézzel írt levél 1897. május 27-én SOMKL XI/1-D. 65.19.2., 65.19.1.5. ILOSVAY Lajos: Wartha Vince rendes tag megemlékezése. (Wartha Vince r. tag olümüszete). Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, XX. kötet, 1930. 17. szám, 20. JÁMBOR, Jules: Joseph de Budapest, az Université Technique története, szervezése és működése. (A Budapesti József Műszaki Egyetem története, szervezete és működése.) Szerk.: Wartha Vince. Imprimerie "Pester Lloyd", Budapest, 1898. KLIBURSZKYNÉ VOGL, Mária - Kliburszky, Béla: Neue geschäftliche Gesichtspunkte zur Theorie und Praxis der Differentialthermoanalyse. (A differenciálhőelemzés elméletének és gyakorlatának új fogalmi vonatkozásai.) Acta Geologica, 1954. Magyar Életrajzi Lexikon (Magyar Életrajzi Lexikon). Kenyeres Ágnes (Szerk.mutató): 2. évf. I, Akadémiai Kiadó, Budapest, 756-757. MGP. Beszélgets Straub F. Bruno akadémiai terem. (A biológiai kutatás fejlődése Magyarországon. Interjú Straub F. Brunóval, az MTA tagjával). Népszabadság, 1975. augusztus 1. PYCIOR, Helena M.-SLACK, Nancy G.- ABIR-AM, Pnina G. (szerk.): Creative Couples in the Sciences. Rutgers University Press, 1996. STRAUB F. Brunó: Az Akademia tegnapés ma. (Akadémia tegnap és ma.) Népszabadság, 1969. november 30. STRAUB, F. Brunó: Önéletrajz. (Önéletrajz.) Kézirat. A Magyar Tudományos Akadémia leféltára, (MTA Levéltára), 1979.

181

www.kaleidoscopehistory.hu Benedek Varga

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

STRAUB, F. Bruno: videnskabelig biografi. (Videnskabelig biografi.) Manuskript. Det ungarske videnskabsakademis arkiver. (Arkiv for det ungarske videnskabsakademi). (Uden dato). SZABADVÁRY, Ferenc - SZİKEFALVI NAGY, Zoltán: Kemiens historie i Ungarn. (Kemihistorie) Akadémiai Kiadó, 1973, 203. Gertrúd SZABOLCSI (red.): Enzymanalyse. (Enzymatisk analyse). Aka Akadémiai Kiadó, Budapest, 1991. Nyt ungarsk biografisk leksikon. Gertrud Szabolcsi. (Gertrud Szabolcsi). Markó, László (chefredaktør): Helikon Publishing Ltd. Del VI, 2007, 90. VENETIANER, Pál: Straub F. Bruno (1914-1996). Ungarsk videnskab, 1996, 5, 613-615.

Titkos történetek a tisztasági övről. Mítosz és valóság A titkos történelem Szűzi öv Varga Benedek Dr.[e-mail védett]Eredetileg benyújtva 2010. október 20-án; közzétételre jóváhagyva 2010. november 5-én

Összegzés: A közvélekedés szerint a tisztasági övek használata a keresztes hadjáratok idejére nyúlik vissza, céljuk a női hűség érvényesítése és biztosítása volt. Ez a koncepció azonban téves. Valójában egy 18. századi mítoszra épül, amely nemcsak a 20. század végéig fennmaradt, mind a tudományos irodalomban, mind a tudományos ismeretterjesztő irodalomban, hanem kisebb-nagyobb múzeumok is igyekeztek releváns információkat szolgáltatni. A tisztasági övek valódi története a mentalitástörténet, a szexualitás, az orvostudomány és a múzeumok története az elmúlt 500 évben, tele torzításokkal, hamisításokkal és visszaemlékezésekkel. Sokkal inkább a modern korról, pontosabban arról, hogy a felvilágosodástól kezdődő modern kor hogyan akarta megfigyelni a középkor és a reneszánsz kultúráját. A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár (Budapest) kiállítása azt a kísérletet kívánta bemutatni a látogatóknak, hogy ezt a koholt középkori tárgyat hamis múzeumi tárgyakkal vetítsék ki. Kulcsszavak: tisztasági öv, szüzességöv története, múzeumok, történelmi muzeológia, orvostörténeti gyűjtemények, kultúrtörténet, szexualitás története, mentalitás, középkor, felvilágosodás, romantika, Semmelweis Orvostörténeti Múzeum 182

www.kaleidoscopehistory.hu Benedek Varga

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

Kulcsszavak: öv, övtörténet, múzeumok, történeti muzeológia, orvostörténeti gyűjtemények, sebészettörténet, szexualitástörténet, mentalitástörténet, középkor, felvilágosodás, romantika, Semmelweis Orvostörténeti Múzeum. Az alábbi leírás a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban, Könyvtárban és Levéltárban 2010 júliusa és októbere között megrendezett kiállítást mutatja be. Mivel a beszámolót a kiállítás kurátora - mint a honlap rovatvezetője - írta, kritikát vagy értékelést nem fogalmazok meg. , hanem egy rövid összefoglaló a kiállítás mondanivalójáról. És mivel ez nem tudományos tanulmány, hanem egy kiállítás leírása, tartózkodom a terjedelmes jegyzetektől és a kiterjedt bibliográfiától. Minderről egy később megjelenő külön tanulmányban tájékozódhatnak majd az érdeklődők. Ez a cikk így elérhetővé teszi a kiállítás ismeretterjesztő feliratait abban a reményben, hogy az érdeklődők továbbra is elegendő információhoz jutnak, hiszen a kiállítást - a nagy szakmai és közönségsikernek köszönhetően - 2011-ben több más városban is megrendezik, pl. 1. a honlapon is elolvashatja. A tisztasági öv titkos történetei Mítosz és valóság Bevezetés A közhiedelem szerint a tisztasági öv eredete a keresztes hadjáratok idejére nyúlik vissza, és célja a nők melegségének kikényszerítése és biztosítása volt. Az ötlet rossz. Valójában egy 18. századi mítoszra épül, amely nemcsak a tudományos és ismeretterjesztő irodalomban maradt fenn egészen a 20. század végéig, hanem a kisebb-nagyobb múzeumok gyűjteményei is igyekeztek adatokkal szolgálni. A tisztasági öv valódi története az elmúlt 500 év mentalitástörténetének, a szexualitástörténetnek, az orvostudománynak és a muzeológiának a torzulásokban, hamisításokban és tükröződésekben gazdag láncolata, amely sokkal többet elárul a modern korról, többet pontosan arról, hogy a modern kor a felvilágosodástól hogyan akarta megfigyelni a középkort és a reneszánsz kultúrát. Kiállításunk egy kísérletet mutat be ennek a képzeletbeli középkori tárgynak a kivetítésére, hamis múzeumi tárgyakkal alátámasztva.

183

www.kaleidoscopehistory.hu Benedek Varga

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

A mítosz A mítosz szerint a tisztasági övet a középkori lovagi kultúra vette át, hogy a csatába, zarándoklatra és keresztes hadjáratra induló lovag biztos legyen felesége szerelmében, mivel a nők féktelen vágyait fékezhetetlennek tartották. De elég ránézni egy fém tisztasági övre, és máris kételyei támadnak a nézőben. Hogyan lehet ezeket a durva, kemény fémtárgyakat az ágyékon hordani anélkül, hogy mély és egyre fertőzőbb hámkárosodást, hüvelyi vagy anális fertőzést és ezáltal súlyos szepszist, vérmérgezést és végül halált okoznának? És miért nem ismerkedünk meg az erotikus szatírával 14.-16. század közepének gazdag irodalmában, vagyis Boccaccio, Chaucer, Bardello vagy éppen Rabelais írásaiban, az erények korára való hivatkozás nélkül? 184

www.kaleidoscopehistory.hu Benedek Varga

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

Egy olyan irodalmi műfajban, amely a hétköznapi emberek féktelen szexualitását, álnokságát és féltékenységét akarja megvetéssel, vagy ha kell, jókedvvel ábrázolni? A tárgyak értelmezése Az ókorban használt tárgyakról mindig három különböző hagyományból szerzünk információkat: a szöveges, a képi és magából a tárgyhagyományból. A szöveghagyomány a mai népnévtörténettel elsősorban egy kifejezés (vagy eszme) kialakulását, megjelenését, használatát vizsgálja, de egy kifejezés korábbi létezése nem feltétlenül jelenti azt, hogy tartalma megegyezik a jelenlegi jelentésével. Vagyis egy szót vagy szóösszetételt használhatna egy másik korszak, egy másik civilizáció egészen más jelentéssel. A képi hagyomány értelmezését részben a témával foglalkozó kortárs szövegek, részben a korabeli képi motívumok nyelvi jelrendszere és az ábrázolás jelentésének idővel változó jelentése teszi lehetővé. A tárgyi hagyományban ugyanolyan fontos a kormeghatározás, mint a másik kettőben, és fontos támpontokat ad a tárgy anyagának és feldolgozási módjának fizikális vizsgálata is. Másrészt a tárgy használatára vonatkozó adatokat részben a szöveges és képi hagyományból származtathatjuk, ugyanakkor - az ember biológiai jellemzőinek lassú változása miatt - a használati módot közvetlenül is levezethetjük tapasztalat. . Kiállításunkon ezért rendhagyó módon szemléljük mindhárom hagyományt, mert csak így kaphatunk jó képet a tisztasági öv mítoszáról.

185

www.kaleidoscopehistory.hu Benedek Varga

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

Szöveghagyomány I. Erényöv, firenzei öv, velencei öv, Vénusz-öv elnevezés A kifejezés az európai köznyelvben a 15-16. században jelent meg. Tartalmában az erkölcs, a szüzesség, a tisztaság, a tisztaság, a szűzi ártatlanság jelentésben mozog minden nyelvben, más-más szóalakkal jelezve egy-egy nyelvi közösség auráját, az egyes nemzetek kulturális kapcsolatait. Ceinture de chasteté (francia) [erkölcs, tisztaság] Cintura di castità (olaszul) [erkölcs, tisztaság] Cinturón de castidad (spanyol) [erkölcs, tisztaság] Szűzi öv, tisztaság öv (angolul) [erkölcs] Keuschheitsgürtel tisztaság], erkölcstelenség öv (holland ) [tisztaság, ártatlanság] Kyskhedsbælte (dán) [tisztaság, ártatlanság] Kyshketsbälte (svéd) [tisztaság, ártatlanság] Pás cudnosti (cseh) [tisztaság, ártatlanság] 186

www.kaleidoscopehistory.hu Benedek Varga

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

Pas cnoty (lengyelül) [erény] Deviški pas (szlovénul) [erényesség, tisztaság] A 15. századra a latin alak [cingulum castitatis] már közel ezer éve ismert volt, és az imákban és megjegyzésekben széles körben használt teológiai kifejezés volt. Jelentésének azonban semmi köze nem volt a szexuális objektumhoz, hanem metaforikus értelemben példázatként szolgált az erkölcsi tisztaság, tisztaság és szépség megnyilvánulására.

Fizikai visszafogottság, tisztátalanság Nagy Szent Gergely (kb. 540-604): "Mert mit kell érteni a >kötélen<, ha nem bűnt? Ahogy Salamon is mondja: >Nyughatatlansága hatalmában tartja a bűnöst, és megköti a bűnösöket kösd meg.< És mivel a test gyeplőjében a vágy uralkodik, a lelkiismeret gondos bírája, aki meglazította a királyok övét, kötéllel kötötte meg gyeplőjüket, mert így nyíltan megmutatta nekik, hogy akiknek a tisztasági öve meg van oldva, az , akiknek tagjait a bűn örömei uralják, ugyanolyan aljasak, mint azok, akiket titkos vágyaink zavarnak." Quid vero i fune accipitur, nisi peccatum? Sicut per Salomenem dicitur: Iniquitates suae capiunt impium, et funibus peccatorum suorum consstringitur. Et quia in renibus carnis delectatio principatur, districtus conscientiarum iudex, qui regum balteum dissolvit, fune 187

www.kaleidoscopehistory.hu Benedek Varga

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

felövezi derekukat, amennyiben a tisztaság öve meglazul, vagyis a bűn vágyai uralják tagjaikat, hogy megmutassa nekik, akiket titkos büszkeségben bemocskol, milyen utálatosak még a nyilvánosság előtt is. (Nagy Szent Gergely: Morália Job 11.13)

Alcuin (735-804): "Válassz el régi bűneimtől, oltalmazz meg azoktól, akik most fenyegetnek, erősíts meg a jövővel szemben. Adj kellő mértéket ételben és italban, erényövet, tiszta szívet és beszédet, adj nekem türelmet, hosszútűrést, jóindulatot, tisztességet, lelki örömöt és a világ tökéletes megvetését.” Execute me en peccatis praeteritis, custodi me ab imminentibus, mun me en futuris. Dona mihi cibi potusque congruentem abstinentiam, castitatis cingulum, cordis labiorumque munditiam, largire mihi patientiam, longanimitatem, benignitatem, modestiam, spirituale gaudium, et perfectum mundi contemptum. (De usu Psalmorum, 8) Clairvaux-i Szent Bernát (1090-1153) Lámpásokkal, felövezve és gyújtott gyertyákkal a kezükben vonultak ki, hogy a tisztaság öve ölelje körül a testet, és a példa fénye ragyoghasson felebarátjuk javát és az Atya dicsőségét tetteikben. Exierunt autem cum lampadibus, lumbos habentes praecinctos, et lucernas in manibus ardentes; out et chastitatis cingulum astringatur in corpore, en ad utilitatem proximi et gloriam Patris, lux exempli clareat in operatione. (In parabolam evangelicalam de decem virginibus. Sermo 710) Nicolaus Gorranus: (1232-1295) "Mióta olyan nagy dicsőség ígéretét kaptad, hogy azt fogod látni, amit most csak az angyalok látnak, amikor felövezve a szépség vágya, szüzesség az övével, nem csak a hús ágyékán, vagyis a vágy forrásán – hanem az elméd ágyékán is, hogy megszabadítsa elmédet a vágy bujaságától. Dicit ergo, propter quod Glossa: amikor fogadalmat tesz, hasonlít Angeli, succinti, en luxe luxe per cingulum castitatis, lumbos mentis vestrae, non solum carnis, idest luxuriae fontem, Glossa, a felesleg mente resecetist indít el. kora reneszánsz a >cingulum castitatis< kifejezéssel találkozunk , vagy erényöv, hasonló jelentésben . Ugyanakkor a szó reneszánsz értelmezése a kereszténység előtti görög és római mitológia elemeit idézi. Ez is megmagyarázza, 188

www.kaleidoscopehistory.hu Benedek Varga

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

hogy a legtöbb európai nyelvben is elterjedt >Vénusz öve< >Vénuszcsík< kifejezés a következőktől származik: Giovanni Boccaccio (1313-1375) „Cintia alapján Cynthiának hívták [Juno-t (ez a neve a holdat), mert meglazítja a tisztasági övet a szüzekről, amikor férfiakhoz csatlakoznak, amit én - bármit is mondanak mások - Vénusz feladatának tartom. Bár Albericus tanúvallomása szerint Juno Domiduca (Juno otthonfőnök) gondoskodna erről. házasságok ügyében azzal az indokkal, hogy Juno feladata elsősorban a házassági ügyekben való fellépés, míg Vénusz feladata a férfi és a lány kapcsolatának segítése, valamint a Vénusz tulajdonának tekintett tisztaság feloldása, amelyet Cestonnak hívnak. matrónának hívják, mert csak olyan nők felett uralkodik, akik megérettek a férjre és a fogantatásra: az ilyen nőket nevezhetjük matrónának, még ha nem is házasok, egyszerűen azért, mert életkoruk alapján anyák [matracok] lehetnek.” Et inde Cinthia, quod lune nomen est, Cynthia dicebatur, quod ipsa a virginibus cingulum castitatis, dum viris iungerentur, exolveret, quod, quicquid dicant isti, Veneris hoc officium puto, quam, Junnificie quinhuiesse quincium, Alberinquenquoted ad matrimonium spectantia törvény Veneris vero virum és virginem in coitum iungere, valamint cingulum virginitatis solvere, quod ipsi Veneri tribuunt és ceston vocant. Matrona vero dicitur, quia his tantum presit mulieribus, que viris moden sint, aptisque conceptui, que et ipse etiam si non nubant matrone sunt, aut dici possunt, eo quod secundum etatem matres esse possint. (Genealógiai könyv deorum gentilium libri) Az "erényöv" kifejezést ezért a 6-14. században átvitt értelemben a testi, majd a lelki tisztaság, a tisztaság és a szüzesség szimbólumaként használták, a „szüzesség övének eltávolítása” pedig a tisztaság elvesztését jelentette. A hőség nem jelentett mást, mint meleget az Úrnak, az Úr parancsolatainak. Az a tény, hogy Boccaccio latin írásában használta a >cingulum castitatis< kifejezést (sőt bizonyos értelemben értelmezte is), még inkább rávilágít arra, hogy toszkán novellagyűjteményében egyáltalán nem használta, a Dekameron. Mindez arra utal, hogy a szüzesség öv a 14. század közepén nem létezett olyan szerkezetként, amely egy nőből hőt kényszerített volna ki, mint a nő méhét körülvevő különleges tárgyat.

189

www.kaleidoscopehistory.hu Benedek Varga

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

Szöveghagyomány II. A Történetek A 12. századig nem találkozunk olyan, az erény övével kapcsolatos szövegemlékezettel (a kifejezés használata nélkül sem), amely ne teológiai vagy mitológiai kontextusban lenne. meleg Marie de France a 12. század érett középkori költészetének egyik híres költője volt. Ismerjük a kor jellemző költői műveit, de kilétét találgatások övezik. Norman-francia nyelven írt balladái II. Henrik angol királynak ajánlotta, és köztük van Guigemar lovag története is, ahol a reménytelen idők előtt álló szerelmesek ágyékukat eltakaró ruhákkal pecsételik meg melegségüket. Guigemar, Oridial fia, Hoel vazallusa, Bretagne királya. Nem ismeri a szerelmet, de sünre vadászva a nyila visszafelé üt és megsebesíti őt. A boszorkány átkozza, hogy addig vérezzen, amíg a szerelem meg nem gyógyítja. Guigemar vándorolni kezd, és egy távoli szigeten köt ki, ahol egy öreg király él fiatal feleségével. Guigemar beleszeret a királynőbe, aki meggyógyítja, és egymásba szeretnek. Később, amikor fény derül kapcsolatukra, és még az elválás előtt szerelmi fogadalmat tesznek: a királynő a lovag ingére köt egy gombot, amit csak ő tud kibontani, míg a lovag szoros szalaggal körülvéve tartja a királynő ölét, és csak tudja, hogyan vágja el az ember ezt a csomót. Így csak úgy tudtak szeretkezni másokkal, hogy felvágták a ruhájukat. Guigemar megtört szívvel elhajózik, de a királynő nyomára bukkan. A királynőt Meriaduc elfogja, miközben a lovagot keresi. Guigemar párbajban legyőzi a herceget, kiszabadítja a királynőt és a szerelmesek boldog házasságot kötnek. "Drágám, megígérem. Add ide az ingedet, hadd kössek rá egy gombot, és bárhol is vagy, tudhatod, hogy szeretheted azt, aki megjavítja az ingedet." Átnyújtja neki az ingét, és megcsomózza, hogy senki ne tudja kioldani, csak ollóval vagy kés hegyével – majd visszaadja neki.

Felveszi az ingét, és könyörög: biztonságnak kell lennie; s ezért ügyesen övet készít a hölgy meztelen testére és kissé szorosra húzza az ölében. Aki meglazítja a csatját, és nem rombolja le, eltöri, az szeretheti. Puszit is ad, így fejezi be."

(Rajnavölgyi Géza fordítása) Ezért a Marie de France-ban, bár még szimbolikus értelemben, az anyagi valóságban is megjelenik a melegséget bizonyító erényöv. Szerelmük ígéretei - mint a költő hangsúlyozza - erőszakkal felbonthatók, de csak a szerelmesek tudják feloldani. 190

www.kaleidoscopehistory.hu Benedek Varga

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

Guillaume de Machaut (kb. 1300-1377), költő, zenész, zeneszerző Le Voir Dit (kb. 1362-5) című műve is hasonló történetet mesél el, a szerelmesek ágyékát is gombos ingek takarják. A nemi melegséget bizonyító/biztosító szüzességöv szimbóluma ugyanakkor nem vált elterjedt motívummá a lovagi költészetben. nevetséges Pierre de Bourdaille, de Brantôme abbé (kb. 1540-1614) az utolsó Valois királyok és Katalin de Medici királyné udvarában élt az 1560-as évek közepén. 1666-ban jelent meg kéziratai alapján. Emlékiratsorozata négy egymást követő gyűjteményes kiadásban jelent meg a XIX. Brantôme emlékirataiban érthető nyugalommal meséli el a francia udvar viszonylag szabad nemi erkölcsét a 16. századtól. Közülük elmesél egy novellát egy firenzei kereskedőről, aki szüzességi öveket árult Párizsban. Megtudjuk tőle, hogy bár néhány féltékeny férj vásárolt különleges áruiból, egyikük felesége azonnal észrevette a kínos szerkezet gyenge pontját: lakatost csináltatott egy álkulcsot. A lakatos nem hagyta el a lehetőséget a férfi egyidejű megtévesztésére, és amint az eset híre elterjedt, minden férj megszabadult az eltévedt építménytől, a kereskedőt pedig kizavarták a városból. A történet ironikus hangvétele egyértelmű. A tisztasági öv itt anyagi formájában készült eszközként jelenik meg, de az ötlet abszurdnak tűnt a szerző számára, és éppen nevetséges volta miatt fejezte be körülötte a történetet. Legalábbis Brantôme naplóbejegyzése szerint az erény övéről a francia irodalomban sokáig nem esik szó. A 17. század végén Tallemant des Réaux (1619-1692), majd Madame de Sévigné (1626-1696) írásaiban ismét a nevetségesség szimbólumaként találkozhatunk vele a bájos feleségek örök háromszögének történeteiben, nyerj. csábítók és féltékeny férjek. Voltaire szatíra: Le Cadenas (A zár) 1724 Voltaire egy nagyon költői történetet – Le Cadenas (A zár) – szentelt a tisztasági öv jelenségének. Az alvilágban az ősi Plútó, egy gazdag és gyűlölt isten uralkodik feleségével, Proserpinával. Felesége gyakran megcsalja, és joggal, hiszen Plútó nyomorult és féltékeny isten. Plútó ezért összehívja tanácsát, amely teljes egészében olyan férfiakból áll, akiket, mielőtt az alvilágba mentek volna, mind megcsalták a feleségüket. Egyik tanácsadója, egy firenzei, azt javasolja, hogy Plútó öljön meg minden nőt. Proserpina azonban halhatatlan istennő, ahogy a többiek is rámutatnak, így a leleményes firenzei még egy tanácsot ad: 191

www.kaleidoscopehistory.hu Benedek Varga

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

Javasolnék egy pórázt az Ön biztonsága érdekében, új építésű, ami melegségének ígérete lesz, és erővel veszi az erényességet. Tehát a kívánságaid csak neked nyitottak, mások előtt zárva. De lehet a zár megbízható eszköz? Voltaire szerint, ha egy férfi elnyerte egy nő szívét, minden akadály elhárul az útjából. Az igazi garancia maga a szeretet, nem a mechanikus struktúrák. És bár Voltaire története is ironikus: a sztori kigúnyolja a tisztasági övre támaszkodó embert, míg a helyszín (az alvilág) és a szereplők (megtévesztett halottak) az eszköz használatának abszurditását jelzik. Szöveghagyomány III. Lexikonok A 18. századtól megjelent enciklopédiák és enciklopédiák közül többnek az >erényöv< a címe. Az enciklopédiák célja a múlttal és jelennel kapcsolatos ismeretek alapvető elemeinek áttekinthető, tömör rendszerbe foglalása és rendszerezése volt. Természetesen maguk a lexikonok is tudást formáltak, a szavak jelentésének meghatározása, a jelenségek értékelése nemcsak ideális tudományösszefoglalást, hanem értelmezést, nézőpontot, a szavak jelentésének igazolására tett kísérletet is produkált. A középkori kultúrát sok fontos felvilágosodás írója gyanakvással, bizalmatlansággal és elutasítással kezelte. A felvilágosodással ellentétben a „sötét középkor” sokak számára a nyers erőszak, az irracionalitás, az értelmetlen vallási hevület és az elnyomás megfelelője lett. A középkort elítélve egymás után jöttek létre a mítoszok, köztük az erényöv mítosza is. A tisztasági öv teológiai vagy irodalmi szimbólumként elvesztette hasznát, helyébe az a kép lépett, amely a mai napig él a köztudatban: a nők hevületét érvényesítő szerkezet, amely a barbárság és a női alávetettség szimbólumává vált. a vásár megjelenése 192

www.kaleidoscopehistory.hu Benedek Varga

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

Johann Zedler univerzális lexikona (1732-63) volt az első, amely a >cingulum pudicitiae< kifejezést szerepeltette címeiben, de jellemzően nem a később általános használatba került német Keuschheitsgürtel szót. Zedler viszont (írhatjuk a javára) is egyenes kritikával szemlélte tárgyát. „Ez egy öv, amelyet a dögös nőkre húztak fel, hogy ne tudjanak lefeküdni más férfiakkal. Kétséges azonban, hogy az öv kellő biztonságot nyújt-e, mivel a nők könnyen megkerülhetik ezt a szándékot testhelyzetük megváltoztatásával." Ez az egyik legbiztonságosabb Schloss abgebe? Ha tudod, elkerülhetjük a den durch Veränderung der Positur leicht." Johann Heinrich Zedler: Grosses vollstaendiges Universal Lexikon Aller Wissenschaften und Kuenste Vol 6 (Halle-Leipzig: 1732-63), és ez a rómaiak szokása volt. hogy a férfi a nászéjszakán oldotta ki a felesége övét. De a modernek között van egy ajándék, amelyet egy féltékeny férj ad a feleségének a nászéjszaka másnapján. Azt mondják, hogy ez a hírhedt tárgy, amely sérti a szexualitást, Olaszországból származik, de ez minden bizonnyal rágalom, mert az biztos, hogy nem Olaszország volt az egyetlen ország, ahol használták." "c'étoit la costume chez les Grecs & les Romains , que le mari dénoiioit la ceinture de sa femme le premier foir de ses nôces ... chez les modernes c'est un present qu'un mari jaloux lui fait quelques-fois dès le lendemain ... Jelenleg a hangszer si infamous , si juriux au sexe, a pris naissance en Italie; Lehet, hogy rágalom: ce qu'il ya de sure, c'est que l'Italie n'est pas le seul pays où l'on en ait use.' Encyclopédie, ou Dictionnaire Raisonné des Sciences, des Arts et des Métiers (1751) Néhány évtizeddel később Johann Georg Krünitz Oekonomische Enzyclopaedie-je is elutasítja a kritikai vizsgálatot, és az erényövet a 14. és 15. századba helyezi a 14. és 15. századba. Times. Krünitz munkája átfogó képet fest a tisztasági öv használatáról is Mongóliától Arábián át Afrikáig. Krünitz antropológiai megközelítése ugyanakkor utat nyitott a későbbi antropológiai-szexológiai irodalomnak, amelyből pl. ma is a középkori tisztasági öv jelenségének értelmezése a legkedveltebb téma."Olaszországban egy bizonyos tisztasági zárat alkalmaznak, amely szerintük garantálja a női erényt. "Italien ist ein gewisses Schloss der Keuschheit bekannt, womit man die Keuschheit der Weiber vermeint in Sicherheit zu setzen" 193

www.kaleidoscopehistory.hu Benedek Varga

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

Johann Georg Krünitz Oekonomische Enzyclopaedie, oder allgemeines System der Land-, Haus- und Staatswirschaft, in alfabetischer Ordnung (Berlin, 1786) Képi hagyomány I. A tisztasági öv első hiteles ábrázolása egy Belli Kyforeser5 rendező, Konrad 140-ből származó kódexben található. a göttingeni egyetemi könyvtár . Kyeser munkája ostromgépekkel, szárnycsapásokkal, pajzsokkal, páncélzattal és vallatószerszámokkal foglalkozik. Az Erény Öve ezért elképesztő környezetben találja magát. A szerző a tisztasági öv rajzához így nyilatkozott: Firenzei nők által hordott kötény, kemény vasból készült, elöl összecsukható. Est florentinarum hoc bracile dominarum Ferreum et durum ab antea sit reseratum Hadtudományi kódexről lévén szó, azt gondolhatnánk, hogy az öv szolgálhatott a szexuális erőszak ellen, kínzóeszközként vagy a mai értelemben vett használatra. A Kódexnek a tisztasági övet (és egyéb tételeket) bemutató szakaszai előtt azonban Kyeser a következő észrevételt tette: lakatok a négylábúaknak, kötények a firenzei nőknek. Viccek kötik össze ezt a gyönyörű sorozatot. Nemes és engedelmes fiatalok figyelmébe ajánlom. Clausuras quadrupedum bracile florentinarum Jocus ligat seriem perpulchram congeriem Hec trado juvenibus nobilibus morigeratis. Tehát ismét találkozunk az iróniával. Az öv durva és durva megjelenítése arra utal, hogy Kyeser vagy rajzolója nem gyakran látott ilyet. Mindenesetre a Bellifortis a szüzességi öv legkorábbi ábrázolása, de a szerző nyelves tónusa azt sugallja, hogy bár már 1405-ben is létezett, korántsem volt elterjedt eszköz. Festészeti hagyomány II. A 16. századtól az erényképek ikonográfiai típusa alakult ki, ahol egy meztelen nő áll az erényöv, egy rosszabb ruhába öltözött idősebb férfi és egy gazdagon öltözött fiatalember között. Az idős férfi táskája tele van készpénzzel, a nő pedig úgy turkál benne, mint a 194-es

www.kaleidoscopehistory.hu Benedek Varga

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

egy fiatal férfi kulcsot tart a bal kezében, míg a jobbja a nő kezében pihen, esetleg szállít vagy vesz valamit. A metszetet kísérő vers szövege a következő: (Fordította: Magyar László András) Az Öreg: Pénzt és kincset adok, ha akarom, a kulcs a tiéd, készen van a vagyon, ha Ki tudom nyitni a zárat. A fiatal nő: Micsoda lakat tesz nővé! Ha ég a vágyad, marad még hőség? Én pénzért vennék egy ilyen kulcsot, többet ér minden kincsünknél. The Young Guy: Emmitt a kulcs, a feloldó, a hódító ezerszeresen, akár nagy bolond is lehetsz, ha pénzt fizetsz ezért a nőért.

195

www.kaleidoscopehistory.hu Benedek Varga

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

A művészettörténet kétféleképpen értelmezi a képet. Az egyik verzió szerint a nő egy prostituált, aki éppen pénzt vesz el a pénztárostól, aki cserébe megkapja a kulcsot. Az öregember a nő futója, innen a jelmez, a nő pedig a pénztárcájába teszi a nyereményt. Eszerint az erényövnek a jegy kifizetését kellett biztosítania. A vers szövege ennek ellentmond. A vers szerint az asszonynak két udvarlója van: egy gazdag, ha szemmel láthatóan töpörödött öregúr és egy gazdagon öltözött fiatalember. A zár/szüzesség öv a női kebel szimbóluma, míg a fiatal férfi férfiasságának kulcsa. A szöveg nehezíti az előadás egyértelmű értelmezését a prostituált-futó-gubó hármasság alapján, bár nem zárható ki, hogy ez éppen az idős férfi mozgásának köszönhető (ellöki magától a nőt). vagyis a vers csupán ellenjátéka az iróniának. Ha ez nem így van, akkor ebben az esetben is beszélhetünk szimbólumról, de éppen a vers miatt a tisztasági öv nem olyan tárgyként szerepel, amely valójában meleget ad, hanem a nő méhére, a megnyilvánulásra utal. a női vágyról, és a női vágy lakatával való bezárás lehetetlenségére. Másrészt a prostitúcióra utal egy másik metszet, ahol a nő felöltözve, kigombolt inggel egy idős férfi mellett áll, és a pénzében turkál. A metszet az ismert 16. századi német mester nevéhez fűződik, id. Jacob Luciusnak (1530-1597) tulajdonítják. A képen látható nő öve nem szüzesség öv, hanem a szakmájára utaló ruhadarab, így egyértelműen prostituáltról és prostituáltairól beszélhetünk. Szerintük az öv viselése a prostituáltat szimbolizálhatja. Az öv viselésének lehetetlenségét, sőt gondolatát egy másik ikonográfiai típus is jelzi, ahol a szüzességövvel rendelkező nő egy széles baldachinos ágyból támaszkodik, és kulcsot nyújt egy gazdagon öltözött férfinak. Az ágy mögött egy kulcsos férfi és nő lesben áll, míg az előtérben egy bohóckalapos alak próbál egy zsebkendővel kosárba terelni a legyeket. Az ágy mellett egy macska üres tekintettel mered előre, miközben egy egér fut előtte. Ebben az esetben a bohóckalapos alak az asszony férje, aki olyan bolond, hogy zsebkendővel akarja a kosárba tenni a legyeket, és vasövvel akarja melegen tartani a feleségét. Ám a nő megcsal valakivel, a kulcsot átadja udvarlójának, miközben a következő szerető már az ágy mögött vár. A kép ismét szatíra: a tisztasági öv lehetetlen és értelmetlen eszköz: fából készült vasgyűrű. A 16. századi metszeteken a tisztasági öv nem valóságos tárgyként jelenik meg, hanem a lehetetlenséget szimbolizálja, és maró vigyorral ábrázolja azokat a férfiakat, akiknek szükségük van rá, hogy feleségük/szerelmesük melegét biztosítsák.

196

www.kaleidoscopehistory.hu Benedek Varga

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

Témakörök I. A középkori erényszíjak hamisítványok A 19. század közepétől Európa legjelentősebb, majd később kisebb múzeumaiban is megjelentek a középkori vagy a reneszánsz szüzességi övek. A középkori kultúra legrangosabb gyűjteménye, a párizsi Musée de Cluny (Musée National du Moyan Âge) egy 12. és 16. századi tisztasági övet mutatott be. A velencei Palazzo Ducale-t Padova utolsó szuverén uralkodójának, II. Carrara Ferencnek egy megrendelésre készült erényövet ajándékozott meg, de ezek a XV-XVI. századi darabok a londoni British Museum és Science Museum, a stockholmi Nordic Museum, a nürnbergi Germanisches Nationalmuseum és számos kisebb intézmény gyűjteményeiben és kiállításaiban. Az oly hosszú szöveghagyományú téma a közvélemény számára kézzelfogható valósággá vált, a 19. század közepén és végén már széles körben ismertté vált. És egyúttal tartósan megállapították használatának okát: a nő melegének biztosítását. * A legrégebbi objektum, a Musée de Cluny a keresztes hadjáratok idejéből származik. Az öv kidolgozása és formája nem megfelelő, mert vizuálisan nem 197-es

www.kaleidoscopehistory.hu Benedek Varga

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

megakadályozzák a behatolást. S mint szöveges és képi forrásaink mutatják, ez a típus később sem maradt fenn. * A párizsi kollekció egy másik eleme sokáig Medici Katalin szüzesség övének számít. Rejtélyes azonban, hogy a clunyi múzeum vásárolta meg - a katalógus szerint - 1859-ben egy bizonyos M. Mérimée-től. Ez gyanús, hiszen a híres romantikus novella- és drámaíró, Prosper Mérimée volt az, aki 1858-ban tizenegy kötetben kezdte publikálni Brantome már említett írásait. Talán ő maga adta el az övet a múzeumnak? Lehet, hogy tréfálni akart a dalszöveg kiadása közben? A Musée de Cluny mindenesetre az 1990-es évekig mindkét övet eredetinek tekintette, amikor is feljegyezték a nyilvántartásaikban, hogy a tárgyak egyértelműen hamisítványok. Furcsa volt az eljárás az egykori múzeumban, hiszen a vasművesség technikai fejlődését más tárgyakon (fegyverek, zárak) már a 19. században követni lehetett. Így az anyagok egyszerű mikroszkópos vizsgálatával bármely fémtárgy kovácsolási technikájával meg lehetett volna határozni a gyártás századát. *A British Museum tárgyának típusa hasonló Catherine Medici övéhez. Lényegében ez a forma volt az, amit a legtöbb kollekcióban láthatunk. Az öv a 16. századból származik, és az 1840-es évektől látható. 1996-ban két kutató bebizonyította, hogy a tárgy az 1840-es években készülhetett, és egyértelműen hamisítvány, ezért a múzeum eltávolította a tárgyat a kiállításról, és pontosította a datálását a katalógusban. *A londoni Science Museumban még mindig látható (a korai fogamzásgátlók között!) három, 16. századból származó, gazdagon díszített erényöv, bár ezek is kétségeket fejeznek ki a felirattal kapcsolatban. kegyetlenség *Igen különleges helye van Pádua hercegének, II. Francesco da Carrarának tulajdonított tétel. Az öv szerkezete jelentősen eltér a francia, német vagy angol gyűjteményekben található tárgyaktól. Ilyenre volt példa a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban és néhány külföldi gyűjteményben. A fém vastagsága és az öv szerkezete rendkívül lehetetlenné teszi a hosszú távú használatát, hacsak nem kínzóeszköznek szánták. Ugyanakkor ez az egyetlen nyomon követhető tárgy, legalábbis 1548-ból, amikor bekerült a velencei Palazzo Ducale fegyvertárának katalógusába, és ma is eredetiként van kiállítva (Armeria, Sala 4. 388. számú találmány) és ezért külön figyelmet érdemel. A probléma Padova uralkodóinak életéből és tevékenységéből fakad. II. Francesco, „Il Novello”, apjával, „Il Vecchio”-val ellentétben a független Padova uralkodója volt Carrara harmadik házából. Az 1380-as évektől Padova (Firenze és Velence mellett) véget nem érő csatát vívott Gian Galeazzo Viscontival, Milánó urával, aki szomszédai tiltakozása ellenére egységes olasz királyságot akart létrehozni. Sikeresen elfoglalta Padovát, és bebörtönözte Francesco apját. Valljuk be, a fiatalok 198 évesek

www.kaleidoscopehistory.hu Benedek Varga

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

Francesco azonban 1393-ban visszaszerezte örökségét a bajor csapatok élén, de amikor Gian Galeazzo 1402-ben meghalt, Il Novello megpróbálta felhasználni az általa hátrahagyott politikai gárdát, hogy teljesen eltávolítsa a régió nagyhatalmát, Velencét a szárazföldi száműzetésből. . Elhamarkodott döntés volt. 1405-re Franceso elvesztette a háborút a Serenissima Respublica ellen, és fogságba esett Velencébe. Több sikertelen kiszabadítási kísérlet után fiatal fiaival együtt a cellájában megfojtották. Velence pedig két héttel később kiadott egy aranybullát, amelyben Padovát szárazföldi tartománnyá nyilvánította. Velence tekintélye 1797-ig megmaradt. A korabeli krónikások egyike sem számol be Francesco titkos kínzókamrájáról, az általa kifejlesztett kínzóeszközökről vagy a Dózse-palotában lévő, a 16. század óta katalógusba vett szüzességi övről. Francesco nem volt éppen lánc nélküli lovag, de a korabeli források alapján egyáltalán nem tűnik perverznek vagy szadistának, és tisztelettel bánt feleségével. A Francesco 1405-ös elfogásakor felvett vagyontárgyai nem tartalmazzák a szóban forgó övet. De a 16. század végétől már egyre több híradás (utazók, diplomaták) számol be a kínzókamra eszközeiről, és szó esik a szüzességi övről is, amelyet feltehetően felesége készített. vagy sok szeretőjéből. A 17. századtól pedig a történetírás is zsarnoki és perverz uralkodóként emlékezik Il Novellóról. A háttér világos: még 150 év távlatából is kínos volt Velence számára, hogy egyszerűen megfojtott egy szuverén uralkodót a gyerekeivel együtt, mert szüksége volt a szárazföldre a Terra Ferma biztosításához. Így hát a karaktergyilkosság megbízható propagandaeszközéhez folyamodott. Ha Francesco szadista, perverz és zsarnoki uralkodó volt, akkor a Szabad Köztársaság, Serenissima Respublica uralma Padova felett erkölcsileg szilárd, a város és Olaszország virágzott a velencei uralom alatt. A 16. század közepén (ahogy fentebb láttuk) megjelennek az első erényöv-képek, így az öv elkészítése nem okozott gondot. Ami a felhasználási módját illeti, pl. hogy melegséget szolgált volna, vagy kínzóeszköz lett volna, lásd a 16-17. századi források ellentmondanak egymásnak. Ugyanakkor nem a 16. század végi, hanem a 15. század eleji műtárgyként került be a történeti irodalomba. A velencei tárgy tehát valóban kora újkori (vagyis 16. századi), de úgy tűnik, hogy eredetileg kiállításként készült hamisítvány volt, amelyet az előző feltételezett tulajdonos rossz jelleme miatt politikai okokból készítettek. A velencei objektum hatása viszont igen sokrétű. A lagúnaváros különleges szerepe a XVII–XVIII. századi utazások nagymértékben növelték a velencei látnivalók hatását a művészet és a kultúra világában. A 16. század vége óta kiállított tárgyakat számtalan utazó, diplomata, kereskedő, diák, tudós stb. kereste fel, akik leveleikben, naplóikban számoltak be róla, ezzel is terjesztve a hírt, hogy a szatirikus képek anyagi megvalósulása. a kortárs művészet valóban létezett, pl. - legalábbis Olaszországban - volt egy erényöv. Az ötlet hamis, mivel az öv soha nem volt az Il Novello tulajdonában, de a látogatók erről nem tudtak. Nos, ennek az övnek a megléte 18 199-hez vezethet

www.kaleidoscopehistory.hu Benedek Varga

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

századi enciklopédikus irodalom, amely tényként kezelte az erényöv létezését. Így megnyílt a lehetőség arra, hogy a tisztasági övet középkori zsarnokságként, szemtelenségként, sötétségként és kegyetlenségként értelmezzük, és megalapozzuk a tisztasági öv mítoszát. 1995 és 2000 között azonban a legtöbb európai múzeum – a velencei gyűjtemény kivételével – eltávolította kiállításairól a tisztasági öveket, vagy katalógusaiban vagy tárgyfelirataiban hivatkozott a megbízhatatlan származásra.

Témák II. Szűzi övek a 19. századból A 19. században használták először a szüreti öveket, igaz, nem tömegesen, hanem nagy mennyiségben. A szíjak anyagát javították, a szerkezetet tökéletesítették, a fémszerkezetet tovább finomították, és a néhány órán át beragadt szalagok már nem okoztak kárt. Angliában és Franciaországban nők vásárolnak öveket, gyakran divatmagazinok alapján, és az volt a szándékuk, hogy elkerüljék a szexuális zaklatást. Ne felejtsük el, hogy a 19. századi iparosodással rengeteg nő ment dolgozni, és gyári vagy irodai munkásként kötött ki nyers és gyakran erőszakos férfi környezetben.

200

www.kaleidoscopehistory.hu Benedek Varga

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

A tisztasági öv szabadalmait egymás után jelentik be az Egyesült Államokban és Skóciában, használatuk részletes indoklásával és alapos leírásával együtt. A szabadalmakból és az orvosi folyóiratokban megjelent hirdetésekből kitűnik, hogy akkoriban meleget adó eszközként is széles körben használták. Így a középkornak tulajdonított 18. századi elképzelés a 19. században lép gyakorlatba. Ugyanakkor egy új célcsoport is kialakulóban van: a középosztálybeli tinédzser lányok és fiúk, akiknek az éjszakai övvel való önkielégítést meg kell akadályozni. A 19. századi polgári erkölcs szerint az önkielégítés testi-lelki betegségekhez vezethet (meddőség, meddőség, neurózis, hisztéria stb.), így sokan indokoltnak látták az ellene bármilyen módon fellépni, és mindez természetes volt. században a mentális gyógyászatba az egyéb fizikai korlátozások sorával (kényszerzubbony, kényszerfürdő stb.) került bevezetésre. Az igazi történet A tisztasági övek tehát nem a középkorban keletkeztek, a 18. századig egyáltalán nem használták őket, és a 19. századig csak alkalmanként jelentek meg. A tisztasági öv gondolata eredetileg szimbólumként jelent meg, először a középkori teológia nyelvén, majd a 16. századtól a képzőművészet szatirikus alkotásaiban, később az irodalomban. A 18. század közepén megszületett a középkori tisztasági öv mítosza, ahol a szüzesség öv a női melegség ígéreteként jelent meg, és a középkori barbárság tanpéldájává vált a tudományos irodalomban. Először az 1800-as években használták a szexuális erőszak és a deviáns önkielégítés ellen fiatalok és felnőttek körében, de aztán megjelent a hőség kikényszerítésének eszközeként is. Az európai múzeumok és közgyűjtemények hamisított erényövek bemutatásával nem haboztak bizonyítani a középkori erényöv létezésének és általános használatának mítoszát. A hamisítás gyakorlata felveti azt a kérdést is, hogy a látogató mennyire bízhat a legrangosabb múzeumok történeti kiállításainak anyagában? Amint azt példánk is mutatja, a múzeum olykor nemcsak a múlt megőrzésének, bemutatásának és értelmezésének a helye, hanem egy elképzelt történelem megalkotásának is.

Válogatott bibliográfia: Alcid BONNEAU: Lakatok és tisztasági övek: Történelmi közlemény, majd Plaidoyer de Freydier (Párizs, 1883)

201

www.kaleidoscopehistory.hu Benedek Varga

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

CAUFEYNON, Dr.: La ceinture de chasteté: Son histoire, son emploi, autrefois et adjourd'huis (Párizs, 1905; Nîmes, 2000) Albrecht CLASSEN: A középkori tisztasági öv. Mítoszteremtő folyamat. "The New Middle Ages Series" (New York, 2007) KÉPSZÓTÁR. kultúrtörténet. Kiadja a Bécsi Szexuális Kutatási Intézet (Bécs 1928) Eric John DINGWALL: A tisztaság öve. A tisztasági öv története (Páriz, 1923, London 1931, New York, 1959, 1992) DIDEROT-D'ALEMBERT: Encyclopedia of Dictionnaire Raisonné des Sciences, des Arts et des Métiers. Tom második. B-Cez. Harmadik kiadás. Á Livourne de L'imprimerie des Editors. MDCCLXXI [1771] DR. Magnus HIRSCHFELD. Harminc évnyi kutatáson és tapasztalaton alapuló történelem. IV. rész, fotó rész. (Stuttgart, 1930 LARASS Eva: "A tisztasági öv – fantázia és valóság" Fegyverek és jelmezek: Journal of the Society for Historical Weapons and Costumes, 34 (1992) 1-12.

Terméklista: Termékek: Szűzi övvel ellátott modell. A Cluny Múzeum egy, a keresztes hadjáratok idejére visszanyúló műtárgy alapján. Vas, bőr Magyarország, Erényöv makett 2010. Cluny múzeum, 16. századi műtárgy alapján. Sokáig Catherine de Medici erényövének tulajdonították. Vas, bőr. Magyarország, Erényöv modell 2010. Típustárgy 16. századi hamisítványként a Higgins Armory Museumban, Worcester, Massachusetts. Vas, bőr Magyarország, 2010 202

www.kaleidoscopehistory.hu Benedek Varga

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

Szűzi öv modell. A modell a velencei Dózse-palota gyűjteményében bemutatott, 15. század eleji övtípuson alapul. Kiállítás a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban 1974 - 2007. Vas Magyarország, Erényöv modell az 1970-es évek elején "Dr. Polasky garantált szűz védője". ("Dr. Polasky's Guaranteed Virginity Chastity Protector") Vas, bronz, réz USA, tisztasági övmodell az 1890-es évekből. Modell a Léka Kastélymúzeum (Ausztria) (Ritterhaus Lockenburg) kínzókamrájában kiállított típus alapján. Iron Hungary, Erényöv modell 2010-ből. Modell a rothenburgi Kriminalmuseumban (Németország) bemutatott típus alapján. Vas; lakatok, papír, 2010 Magyarország, 2010 Erényöv modell. Modell a York Dungeonban (Anglia) bemutatott típus alapján. Vas, 2010. Magyarország, 2010 Rajz: A tisztasági öv első ábrázolása. Conrad KYESER: Bellifortis, 1405. Göttingeni Egyetemi Könyvtár, Codex Mrs. philos. 63. Másolás. Könyvek: DIDEROT-D'ALEMBERT: Encyclopedia of Dictionnaire Raisonné des Sciences, des Arts et des Métiers. Tom második. B-Cez. Harmadik kiadás. Á Livourne de L'imprimerie des Editors. MDCCLXXI [1771] KÉPES SZÓTÁR. Kultúrtörténet. Herausgegeben vom Institut für Sexualforschung i Wien (Bécs, 1928)

203

www.kaleidoscopehistory.hu Benedek Varga

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

Dr. Magnus HIRSCHFELD. Geschchtkunde auf Grund dreissigjähriger Forschung og Erfahrung bearbeitet. IV. kötet, Bilderteil. (Stuttgart, 1930) Képeslap: Carte Postale. 278. Cluny Múzeum. Fém. Ceinture de Chasteté. Epoque des Crusades. Fotó, Párizs, Carte Postale az 1920-as évekből. 793. Cluny Múzeum. Ferronnerie. Ceinture és Chastete. (XVI. siècle) Fotó, Párizs, 1940-es évek eleje Carte Postale. "C'est une comme ça qu'il te faudrait" "Ez olyasvalami, amit meg kell kapnod" Rajz, Párizs, 1940-es évek vége Plakát: tedd fel a tisztasági öved! (Fenn a tisztasági övben!) Rendezte: Bob Kellett. 1971-es angol-EMI film Szereplők: Frankie Howerd (Lurkalot/Oroszlánszívű Richard), Graham Crowden (Sir Coward de Custard), Roy Hudd (Nick, a Pick) és Eartha Kitt (Seherazade) Plakátmetszetek: ISMERETLEN MESTER Színes fametszet 1500- század , Németország Másolat Heinrich WIRRICH (1575-1600) Fametszet 16. század vége, Németország Másolat Jacob LUCIUS id. (1530-1597) Fametszet, amelyet korábban Hans Sebald Behamnek (1500-1550) tulajdonítottak, Németország Szabadalommásolat: 204

www.kaleidoscopehistory.hu Benedek Varga

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

United States Bureau of Standards. Alfred M. JONES (Iowa). Kirurgisk anordning: "tilvejebringelse af en anordning beregnet til at forhindre patienter i at onanere eller selvsmitte." Patenteret: 6. februar 1917. Udstillingsdetaljer: Dato: 22. juli 2010 - 25. oktober 2010 Sted: Semmelweis Museum of Medical History, Library and Archives Budapest, Apród utca 1-3 Udstillingskurator: Benedek Varga, SOMKL General Director Visual Design , Udførelse : Heonlab Grafisk design: Heonlab Restaurálás: Éva Csépany, Edit Jankó, Árpád Nostíczius, Judit Torma Kunstkopier: Péter Schramkó, Zoltán Szeker og László Nemes Takács Organisation: Anita Nagy, Krisztina Scheffer Engelsk oversættelse: Blashán, Engelsk oversættelse: Blaszház, Engelsk oversættelse. , Tyske oversættelser : László András Magyar Sproglærer: Gábor Bolonyai Lysteknologi: Zoltán Vass

205

www.kaleidoscopehistory.hu Benedek Varga

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

„Szabálytalan” női karrier, pesti prostitúció, reformkor. Széljegyzetek egy férfi naplójából „Illegális” nők karrierje, prostitúció, pestisreform időszak. Bejegyzések egy férfi naplójába Kalla Zsuzsa[e-mail védett]Eredetileg benyújtva 2010. október 20-án; közzétételre jóváhagyva 2010. november 5-én

Összegzés: A tanulmány egy személyes napló jegyzeteinek összefoglalása, amely a közeljövőben jelenik meg. Ez egyben a naplóbejegyzések összehasonlítása is az adott korszak irodalmi szövegeivel egy sajátos szemszögből. Bártfay László, a napló írója, az 1848-as forradalmat megelőző reformkor képviselője fontos háttérfigura, irodalompártoló és -szervező, a korszak politikai eseményeinek kritikus szemlélője volt. Károlyi György gróf titkáraként széleskörű társadalmi kapcsolati hálót alakított ki az ország minden részéről: a szöveg korpusza gazdag utalásokban a feleségükkel és lányaikkal megjelent kormányzati és polgárjogi tisztviselőkre, uradalmi tisztviselőkre, kereskedőkre és művészekre. a naplóban. Bártfay ismerteti tevékenységüket, karrierjüket, egyéni életük alakításának lehetőségeit. Emellett a bejegyzések gazdagok különböző társadalmi státuszú női karakterekben, így az olvasó többet megtudhat a társadalmi gyakorlatban uralkodó, de ugyanakkor a jogszabályokban vagy a nyilvános dokumentációkban rejtve maradó nemi viszonyok rögzült mintáiról. A hozzászólások a prostitúció és a nők városi jelenségeire is reflektálnak. Kulcsszavak: személyes gyalázat, prostitúció, reformkor Pesten Kulcsszavak: osyske napló, prostitúció, reformkor

206

www.kaleidoscopehistory.hu Benedek Varga

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

Egy nemrég megjelent forrás, a reformkori pesti neves alak, Bártfay László183 naplójának első teljes publikációja,184 új adatokkal szolgál az ő közegében élő nők tevékenységéről, amelyek jórészt elkülönülnek a korabeliek tevékenységétől. férfiak. Számos olyan kapcsolatot mutat be a két nem között, amelyek nem szerepelnek jogi vagy nyilvános regiszterekben, de a társadalmi gyakorlatban viszonylag szilárdan beépültek. A naplóbejegyzések a városi prostitúció és a kitartás kapcsolatára is rávilágítanak. Bártfay naplójának meghatározó részei és jegyzeteinek nagy része természetesen döntő jelentőségű titkár.

a munkájáról,

nyilvános

tevékenységéről,

irodalmi

a barátságairól,

akadémiailag

tevékenységéről.185 Ugyanakkor a napló lapjain számos különböző státuszú nő jelenik meg, megdöbbentő változatosságban, tekintélyes matrónák és dajkák, szolgálók 183

Korábban a magánnaplók elsősorban tények, adatok rekonstruálására, tisztázására, más forrásokkal való összehasonlítására, igazolására szolgáltak, más hasonló, magánérdekű szövegekkel együtt a korszak bemutatásában is szerepet játszottak - segítségükkel rajzolták meg a történészek. kiemelkedő személyiségek tevékenységének élénk háttere. A Bártfay-napló korábban szinte kizárólag ebben a kontextusban szerepelt az irodalomtörténetben, kutatása az irodalmi élet mozgásainak, viszonyainak feltérképezésére, dokumentálására, a máshonnan ismert tények érvényességének igazolására irányult. A történeti antropológia, a mikrotörténet, az emlékezetkutatás és sok más társadalomtörténeti irányzat megjelenése más olvasási módokat sugall. A személyes emlékezet és a történelmi tudat elválasztásával a naplók által leírt valóság nem igényel korrekciót, maga a valóság. Az események peremén élők élményei is bekerülhetnek a történelemírásba, hangsúlyeltolódás következik be, átalakul a jelentős és a jelentéktelen fogalma. A kiadványok egyik célja, hogy a közösség múltját hozzáférhetővé, személyessé és élményekben gazdaggá tegyék. Itt a történész célja nem az általános törvényszerűségek feltárása, hanem inkább annak a töredezettségének, esetlegességének, egyediségének meglátása, hogy a látszólagos szabályszerűség – vagy a társadalmi viszonyok kontextusa – milyen kevéssé képes megragadni az emberek cselekedeteinek mozgatórugóit. Ennek a fogalomnak a központi fogalma nem a globalitás, az igazság, a dokumentálás, hanem az igazság, a tanúságtétel. Bártfay színes borítós, kemény borítós, egyenletes és pedáns írású füzetei hihetetlenül nehéz és bonyolult életről tanúskodnak. Ekkor, ahogy a napló is jelezte, 19 éven át gróf Károlyi György titkára volt, a jogi, hitel- és vagyonügyekért, terményértékesítésért, palotafelújításért, személyzeti felügyeletért és bizalmas feladatokért is nélkülözhetetlen munkatársa volt. 41 éves, tekintélyes, jó szándékú férfi. Az Üllıi úton, a külsõ épületben található Károlyi-majorban található lakása az 1820-as évek közepétõl az irodalmi társasági élet fontos helyszíne. Közeli barátai közé számítja Kisfaludy Károlyt, Vörösmartyt, Wesselényit, Kölcseyt és Szemerét, de Kazinczyt, majd Bajzát, Toldyt és Szemere Bertalant; Széchenyi, Deák és Kossuth, továbbá Dessewffy Aurél. Bártfay tisztességesebb baráti körében a "gyakorlatias" ember, könyvvásárlást, színházjegyet és baráti kölcsönzést intéz, az Akadémia pénzügyeinek könyvelője, a pályázatok szorgalmas lektora, Vörösmarty lelkiismeretes lektora. Háza és szalonja óriási forgalmat bonyolít le, sok kortársa örökítette meg családi, közvetlen hangulatát. A napló drámai fordulóponttal kezdődik: az 1838-as árvíz elsöpri egykori életének színterét, új háztartást és új lakókörnyezetet kell teremtenie a központban található Károlyi-palotában. 184 Korábban megjelent egy válogatás: (JENEY 1969) a teljes kézirat az OSZK Kéziratgyűjteményében (Quart. Hung. 1122. I–XI. sz.) 185 Az új összefüggésekről kiterjedt és bőséges elméleti irodalom található a napló műfaja. Gyáni Gábor írt először a magánnaplók fontosságáról (GYÁNI 2000: 148-142); lásd még ez előtt (HORVÁTH K. Zsolt 2003: 81-102); főleg a Napló és cím nélkül: 83-35; (MEKIS D. - VARGA Z. 2008.)

207

www.kaleidoscopehistory.hu Benedek Varga

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

és grófnők, tekintélyes polgárasszonyok és "szép szemű" Júliák, kövér Sophies. Bárfay szereti és sok időt tölt nők társaságában: a nőkről folyamatosan tanul az ember, vagy inkább sosem lehet róluk eleget tudni és tanulni.

186

- írja. A szerelem mint élmény és jelenség

ebben az időszakban intenzíven foglalkoztatja.187 Bár a nők világát mindennapi tevékenységeik elválasztják a férfiakétól, az a perspektíva, a férfi perspektíva, amelyet a napló e környezetre vet, segíthet megérteni azoknak a folyamatoknak a természetét, amelyek kezdetben társadalmi kötelékeket kötnek. , a felszámolás utáni időszakban a nagyvárossá váló pesti viszonyok között megváltoztak a női lét lehetőségei. 188 A szöveg három konkrét nőalakot mutat be részletesen: feleségét, fiatal szerelmét, a házasságot a szegénység miatt fel kell hagynia, és a munka világába lépnie, valamint kitartó szerelmét, aki anyagi korlátok miatt elárulja magát. Emellett szuggesztíven jelennek meg a korabeli prostituáltak figurái.

Rejtett kapcsolatok Völgyesi Orsolya tanulmánya, Fáy András „sajátos házassága” (VÖLGYESI, O. 2003: 147156) egy reformkori közéleti személyiség magánéletének olyan mozzanatára hívja fel a figyelmet, amely nem szerepel az életrajzi enciklopédiákban. Írásának célja semmiképpen sem egy kitétel vagy irodalomtörténet

186

Idézet Bártfay László naplójából, okt. 1839. 3. - a továbbiakban a dátumok a napi jegyzetekben megjelölt mondatok helyét jelölik. 187 A napló első felének vezérmotívuma Bártfay titkos szerelme, fogadott lányával, felesége keresztfiával való kapcsolata. Barthos Paulina Sátoraljaújhelyről jön Pestre, a Táncképző Intézetbe tanulni, készségeket szerezni. Itt barátkozik meg többek között Kölcsey Antóniával, akit barátjuk unokahúgaként szintén Bártfayerék gondjaira bíznak. Későbbi, Bártfay naplójával egy időben készült naplóbejegyzései is megőrizték kedvesével folytatott levelezésének néhány fontos darabját. A leány 17. születésnapjára írt verseit a Pesten töltött idő alatt írta Kölcsey (Szózat a' tószáz Paulinának. [Paulina emlékkönyve], 1837) és Vörösmarty (BP emlékkönyvében, 1837. május–június), i.a. . Keresse a "házi lányoknak" szóló irodalmi ajánlatokat. FÁBRY A. 2003 : 142. 188 Fábri Anna a „nőkérdésről” című könyvének bevezetőjében így ír: „...a különféle tónusos kinyilatkoztatások, elmélkedések, vallomások, nyilatkozatok, beszélgetések a nőkről, a nők életéről és a női szerepekről. tény a férfiakról is." Ez azt jelenti, hogy a nő/férfi és egy korbeli személy képét nehéz elválasztani egymástól. (FABRI, A., 1999: 7). Hajnal István Kör tankönyve, amely a nőiség társadalomtörténeti megközelítésére helyezi a hangsúlyt, a bevezetőben így fogalmaz: "A gendertörténetnek mindenesetre ugyanaz a belső dilemmája van, mint bármely csoporttörténetnek: a másik pólussal szemben létezik (ben). hogy érzékeli, hogy természetesen konstrukcióról van szó), ugyanakkor állandóan megkérdőjelezhető, hogy makroszinten nem esik-e szét a csoport belső kohéziója, azaz létezik-e egyáltalán csoportként." (KÖVÉR, GY. 2003: 7)

208

www.kaleidoscopehistory.hu Benedek Varga

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

olyan adatok napvilágra kerülése, amelyeket úgymond „rejtett” a hagyomány, de feltárják azokat a tényezőket, amelyek magyarázzák Fáy szépirodalmi író és közéleti személyiség nézeteinek kialakulását. Pontosan követi azt a folyamatot, ahogy Fáyt a szerelmi csalódása uralja, az övé

nővére környezete

a szabad életviteléből fakadó szégyen rosszallását egy "autodidakta" nő, azaz egy szerény származású lány örökbefogadásának gondolatáig. És az is fontos számára, hogy személyes élményei mennyire befolyásolták Fáyt a nőnevelés kérdéséről írt vitacikkeiben, a Bélteky-házban az „igazi magyar háziasszony” megformálásában. „Szeretem, amikor a „szép nem könnyű” és a dübörgő dal inkább az életet veszi el, mint a szépségét; mert hivatásuk az, hogy simítsák és megszelídítsék az életünket, ami nem ritkán úgy tűnik ki, mint a jobban aggódó férjek ruhája. : de a test feletti könnyed szellem, mint az edényekre ömlő forrás és habzó anyag, nem alkalmas a nők házi életére, nem azonos a jó feleség világával.'189 Völgyesi Orsolya a segítséggel kap. Egyedülálló forrás, egy történész hagyatéka190, aki képes volt beszélni szemtanúkkal, és személyes, határozott kérdéseket feltenni. Fáy nyilvános nézetei érdekes kontrasztot alkotnak magánéletével. A tanulmány leírja, hogyan lehet „vadházasságban" élni fiatal lány, akit tinédzserként szül, majd édesanyja könyörgése ellenére a legkisebbet Fáy dajkájának adja, ahol a baba hamarosan meghal.Körülbelül húsz év után Fáy Ferenc hívására legalizálódott. Karacs, szinte titokban a kapcsolat 1832-ben. A tanulmány legtanulságosabb megállapítása a környezet elfogadó reakcióira vonatkozik: például a gyermekes anya háziasszonyként jelen van a Szent István ünnepén. András napja 1825-ben. Kazinczynak meleg szavakkal írja le Fáy atyai örömét törvénytelen gyermeke felett: "...el tudod képzelni, kedves bátyám, milyen boldog érzést éreztem, amikor tegnapelőtt vizsgázni mentem, miután meghallottam a professzor haragját. kijelentés, hogy Guszti volt a legjobb gyerek az iskolában! a legtisztább és legformálatlanabb érzelmek. boldog" (VÖLGYESI, O. 2003: 153). házas, mások szerint 189

András Fáy: Bélteky-huset. Utøj, 1832. 107-108. citeret (VÖLGYESI, O. 2003: 155) Manuskripterne indsamlet til Ferenc Badics' Fáy-monografi i det ungarske videnskabsakademis manuskriptarkiv 191 András Fáys brev til Ferenc Kazinczy udateret, MTAK M. Irod. Lev. 4 r. nr. 38, citeret (VÖLGYESI, O. 2003: 152) 190

209

www.kaleidoscopehistory.hu Benedek Varga

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

zsarnokian bánt vele, mint egy szolgával. Azért idéztem ilyen hosszan Völgyes Orsolya írását, mert a Bártfay-napló személyes szálával, a nevelt lányával való kapcsolatával kapcsolatos legnehezebben megválaszolható kérdésben segíthet: hogyan reagált a külvilág ezekre a "rejtett" férfiakra. . női kapcsolatok. Az alábbiakban többször utalok rá, valószínű, hogy gyakoriak voltak a szőke környezet által "ismert", de nyilvánosan nem elkötelezett kapcsolatok. A rokonok sok mindent tudnak, a barátok, ismerősök sok mindent sejtenek, de a Bártfay-napló utalásaiból levezethető vonzalom soha nem fejeződik ki, társadalmilag létező - történészi szemmel dokumentálva. Ez a kettősség, a szerepek szétválasztása a közéletben és a magánéletben valószínűleg erősödő tendenciává vált akkoriban. „Otttól kezdve [a magán- és közélet 19. századi szétválásával – K. Zs.] a személyes érzések, vágyak, szándékok kifejezésének lehetősége (közösség iránti elkötelezettség) általában csak a magánélet keretein belül nyílik meg. . , de egyre kevésbé engedték meg, hogy szélesebb nyilvánosság fogadja el őket. Ebből következik, hogy bármi is legyen a magánélet tartalma, az egyben valami titkos és titokzatos is." (GYÁNI, G.: 24) Bártfayné a háztartás, a családi és társadalmi élet irányítása mellett a jótékonykodást tekinti személyes hivatásának: kezeli az erre a célra elkülönített Károlyis Györgyé alapot, tagja a Pesti Szeretetszolgálat bizottságának. Egyesület ( volt Pesti Jóltevı Asszonyi Egyesület - nőszövetség napirenden). (Budán Nım részt vett a Paladin nőegyesületének ülésén.192) A napló tanúsága szerint meleg, kellemes lény volt, de nem a tulajdonsága késztette arra, hogy a funkciója mellett döntött. Inkább az erőssége, a munkabírása és a gyakorlati érzéke. Önkormányzati tisztviselőként az ő feladata, hogy felkutassa a váratlanul krízishelyzetbe került városi polgárok családját, és javaslatot tegyen a segítség leghatékonyabb módjára: Kerülnie kell a szenvedő, bántalmazott nők látványát. és az éhező gyerekeket.193 Elsősorban nem a kényelemre kell koncentrálnia, hanem a gyors és hatékony cselekvésre.194 A naplóban sok a nagyvárosban megszokott krízistörténet, amelyet orvosok és ismerősök 192 közvetítenek.

1841. április 5. Splényi Béla emlékiratai értékes információkat tartalmaznak édesanyja munkásságáról, aki a nőegylet elnökségi tagja is volt, idézi TÓTH, Á. 2005: 70.) 194 Az egyesületről lásd PIK, K. 1998: 80-90; PIK, K. 2001; TÓTH, A. 2006; TÓTH Á. 2005: 59-94. Eredeti cikkeket közöl (LÉDERER, P.–TENCZER, T.–ULICSKA, L. 1998: 80-87, 88-91): A Jótékony Nők Egyesülete által alapított Jövedelemintézetről vagy a dolgozó szegények helyzetéről (1817) ; Előadás a Pesti Jóltevı Asszonyi Egyesőletnek (1830-1831) a koldulás leállítása érdekében tett intézkedésekről 193

210

www.kaleidoscopehistory.hu Benedek Varga

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

Bártfayt: éhség, betegség, nyomor, szerencsétlenség. (Délután elpanaszoltam szegény Steinweg asszony és lánya szenvedéseit, gonosz férje nyomorúságát: 10 pengő forintot adtam neki egy kis segítségért; különben nem ismerem őket személyesen, csak tudom. hallomásból, hogy mindenki jókat és dicséretet mondjon rólad, és a férjéről, aki több éven át tanár volt a pesti evangélikus leányiskolában, valószínűleg 195

botrányos.)

Jozefina élete fontos részét teljesíthette azzal, hogy elvégezte a női egyesületet

tevékenysége: már 1826-ban "helyettes", azaz a kerületi főnök helyettese, 1833-1843 között a 14. kerületben, 1843-tól 1847-ig pedig a 17. kerületben volt a főtiszt.196 Ez az egyesület ismert szervezet. ahogy a városi szegénység ellen példamutatóan fellépő Tóth Árpád kutatása is igyekezett megtalálni a leghatékonyabb eszközöket, az alkalmazhatóság és a gyakorlatiasság elvére kiemelt figyelmet fordítva: „a városi szegénység problémájának természetében gondolkodtak inkább következetesen, mint elődeik, és ennek megoldására a kor normáihoz képest kifinomult intézményrendszert hoztak létre, és viszonylag hatékonyan mozgósították a társadalmi erőforrásokat céljaik elérése érdekében.(TÓTH Á. 2005: 59) Valószínűleg kiépítik intézményhálózatukat. .európai mintára: a tagok által kínált női kézműves boltjuk, az önkéntes munkásház, a szegényeket ajánlásukra ingyenesen fogadó kórház- és iskolarendszer. A koldulás felszámolását célzó kampányuk igazi sikertörténet, melynek Bártfayné minden bizonnyal aktív résztvevője. Az eredmények ugyan nem maradandóak, de a civil önszerveződés és az életmódbeli normák érvényesülésének gyakorlati eredményességének példája. A korabeli városi, polgári feleség szerepét meghatározó összetett elvárásrendszer főként irodalmi példákon alapult. "Tudtam, hogy ha valaha is feleségül veszek egy nőt, az a lány, akit akarok, egy szelíd, szerény, tiszta lény lesz, akinek őszinte szíve és családi élete úgy gazdagítja kebelét, mint a termékarany, nem pedig a nyilvános jóváhagyás kulcsa, mint a pénz. a jóról és a rosszról [...] Örülök, hogy lelkes, magasztos, túlhajszolt hölgyeket látok a trónon, a társastermekben vagy a színpadon, de kinek van szüksége egy nőre, aki kezeli a családi életet, hogy adjon és vegyen; megnyugodott lelke nyugalomra lelhet; gondjai együttérzéssel; részvétnyilvánítás köszönettel 195

1839. augusztus 1. Károlyi Györgyné Zichy Karolina 1845-től volt az egyesület elnöke, ami megnövelhette Bártfayné Bártfayné grófi titkár feleségének feladatait és tekintélyét a nőegyesületben. Tóth Árpád elemzése azt mutatta, hogy Bártfaynéhoz hasonlóan több évtizeden át nagyon kevés "dolgozó tag" volt, mindössze 12-en voltak a megkérdezettek 131-ből. (TÓTH Á. 2005: 76.) Bártfay Lászlóné végrendeletében tekintélyes összeget, 12 ezüstvilla értékét hagyta a nőszövetségre. (TÓTH Á. 2005: 94.) 196

211

www.kaleidoscopehistory.hu Benedek Varga

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

öleld át: ne hajszolj igényes nőt; ültess házadba egy árvácskát, amelynek szerény virága soha nem nő ki az ablakodból; melyik vékony kamra megtelik levegővel; és benne rejlő illatával nem csábítja a lepkéket, hogy hernyókkal táplálkozzanak a nyugalma érdekében.” – utalva egy Kuthy-novella hírnevére.

197

Kuthy

Lajos írásaiban tragikusan végződik a normát áthágó nők sorsa, akárcsak Bártfay szerelme, Barthos Paulina, akárcsak a szüleik akaratával szembemenő hajadon nők, valamint a plátói szerelembe bukó nők sorsa. .

Polgári háztartások férfifő nélkül Bártfay kapcsolata egy névtelen esztergomi család lányával, csak kezdőbetűkkel, a „szép, szőke” B. Ninával a közeli Bástya 198. utcából 1839 júniusától 1840 márciusáig tart. . a színházi ismerkedésből induló kalandot állandó, családi, alkalmi prostitúcióvá és kölcsönösséggé változtatja, de Bártfay üzeneteinek érzelmi mélysége semmiképpen sem hasonlítható Paulina szerelmi időszakához. Annál feltűnőbb a sok hasonlóság a két érintett család helyzete között: hajadon lányokat férfi eltartó nélkül nevelő, eladósodott, kilátástalan anyagi körülmények között élő anyák vezetik őket, akiket a felnevelés terhe is nehezít. fiatalabb. gyermekek. testvér(ek). Talán egy magyar Nabob Mayer lányainak története megmutathatja életük kereteit: Jókai regényében a város nagyobb nyilvánosságát célzó tisztességes civil élet mellett meg lehet tudni - csak az apa nem akarja tudomásul venni - hogy a családi ház és a társalgó egy változó férfitársaságnak nyújt szórakozást. A megélhetésüket biztosító feltételeket az anya szervezi meg, aki a lányok számára természetessé, elfogadhatóvá teszi „megkérdőjelezhető” életmódjukat. Jókai mesemondása egyértelmű erkölcsi ítéletet tartalmaz. Bártfay számára a pénzen vásárolt szerelem erkölcsileg nem sokkoló, hanem érzelmi ébredést és elégedetlenséget hagy maga után. Fontosnak tartja, hogy Ninák minden tekintetben elismert, tisztességes civil család benyomását keltsék. Mégis ez a kapcsolat mutatja a leginkább városiasságot Bártfay kapcsolatai közül, a nagyrészt fejletlen, bizonytalan létet a vidéki életforma határain kívül, 197 198

Edens time. 1844. citeret (VÖLGYESI, O. 2007: 101) Sammen med Zöldfa utca udgør den en del af det nuværende Veres Pálné utca.

www.kaleidoscopehistory.hu Benedek Varga

212

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

„a társadalmi átmenet ténye”, amely bizonyos „identitásválsággal” jár. (Gyáni G. 2005). váratlan válsága a városi mindennapok része volt, Kuthy ábrázolása korántsem túlzó, túlzó, ahogy az Bártfay naplójának utalásaiból is kitűnik.) Bártfay első látogatása alkalmából , a Szilágyi Lillának, szeretett színésznőjének készített tisztelgő koszorú finanszírozása alkalmából Bártfay azonnal a család kapcsolatát vizsgálja. (A színházi előadás végén átadtam N[inanának a díjat Shakespeare Otellójának koszorújáért, amit hazavitt elolvasni.199 - Délután fél négykor egyedül mehettem a bástyára az utcán. hogy megnézzem a keringők virágkoszorúját.Gyönyörűnek tartottam.De nagyon rendes a ház és az emberek máskor is meglátogatom.)

200

Később közös orvosukkal, Ivanoviccsal érdeklődnek

majd a bordélyházak világáról is érdeklődik. (Ivanovics sokáig velem volt, és még 201-et adott

Waltzers üzenete - Radnics azt fogja mondani, hogy M. tud vagy nem akar tudni N[ináról.)

Bártfay kezdeti gyanúja megalapozott, Ninák a polgári erkölcs peremén élnek sok társukkal együtt. A homályos utalások arra utalnak, hogy valószínűleg abban a reményben érkeztek Pestre, hogy Ninát férjhez menjenek, és újra és újra próbálkoznak, de megfelelő hozomány nélkül alig van esélyük. Mivel a nők munkahiánya szabott határt az önálló vállalkozói tevékenységnek, a nőszövetség tevékenységének központi célja, hogy „munkát és jövedelmet biztosítson azoknak, akiknek szükségük van rá [...]” (TÓTH Á. 2006: 60). - ők is a tisztességes egzisztencia és egyfajta kitartás között manőverezve küzdenek meg a nagyvárosi élettel, kényszeresen egymás ellen játszva az őket kísérő férfiakat: 5 Elmennék Valsere házába, menjek és szórakozzak ott 7 utánig. Nemcsak hogy újra közelebb éreztem magamhoz, hanem sokkal jobban is éreztem magam, mint korábban. Megkülönböztetett [ti. Nina] szabadságot is adott azoknak, akik az igazi bizalom eredménye. De óvatosnak kell lennem. Ő is és az anyja nagynénje is munkát kértek.

202

Egzisztenciális kiszolgáltatottság, városi lét

a viszonylagos szabadság a férfi támogatás nélküli nőket is erkölcsileg sebezhetőbbé teszi, ami gyakran tragédiákhoz vezet. (D[okto]r Ivanovics ma reggel azt mondta, hogy egy nagyon hosszú, 199

1839. július. 1839. július 3. 201. 11. 1839. aug. 9. 202 1839. aug. 5. 200

213

www.kaleidoscopehistory.hu Benedek Varga

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

egy kedves fiatal özvegy meghalt tőlünk nem messze a 'czukor' és a Magyar utcza sarkán levő házban. Férje nyugdíjas kapitány volt, de sokkal idősebb. Rövid ideig együtt éltek, és egy kisgyermeket hagytak maguk után. Vagyontalanul és bajban volt, özvegyasszonyhoz került; Gnaden-Gehalt [sajáttőke-nyugdíj-ellátás] iránti kérelem, de azt elutasították. A gazdag ember megteszi ajánlatait: az özvegy nem fogadja el. Most néhány nap múlva teljesen visszavonult, nem enged be senkit, és tegnap reggel holtan találták. Azt gyanítják, hogy éhes! véget vetett volna szenvedésének. - Szörnyű döntés - ha igaz.)

203

A Nináról szóló naplóbejegyzésekben sokkal kézzelfoghatóbb, valósághűbb események vannak, mint Paulina szerelméről szóló beszámolókban, amelyek jórészt érzésekről és emlékekről szólnak. Bártfay helyzetét itt is a küzdelem, a mások döntései iránti kiszolgáltatottság érzése jellemzi. Ingadozó remények és vágyak, valamint a visszatérő, nehezen igazolható bizalmatlanság és bénultság között ingadozik. Méltatja valóságérzékét, amint egy nehéz helyzetben lévő lány elfogulatlan, őszinte odaadásának nehezen tartható illúziójával küszködik: Waltzernél 5 körül jártam; befogadtak engem; panasz formájában adnak nekem megértési igényt. ítélkezni kell. N[ina] megcsókolt, és szívből jövőnek tűnt.

204

Állandó zavarásának oka itt nem a távolság és a

a kapcsolattartás nehézsége, mint Paulina esetében, sokkal inkább a rokonok kétértelmű utalásai, amelyek sok kérdést nyitva hagynak a kapcsolat lehetséges kereteit illetően. (Fél nyolckor színházba mentünk. Megint ott voltak a keringők, és sokat beszéltek. Úgy tűnt, mintha példázatot mondanának, főleg az anya, - de nem értem.205 Bártfay nem érti .szeretnék szembesülni sejtéseivel a család életmódjáról, homályos találkozóiról: 10 óra után Mrs. W[altzer] bement a házukba, akik örültek a látogatásomnak, de úgy tűnt, mintha várnának valakit. , mert néha kinéztek. Reggeli meglátogattam B[nées]-t, de nem sokáig szórakoztam ott, mert várták, hogy valaki csatlakozzon hozzájuk. Ez a körülmény számomra kellemetlennek tűnik", és még ma sem hibáztatnám a sértett szavakat, annál is inkább, mert azt gyaníthatja, hogy valami más forog kockán.

bocsánatkérésünkként.)

Nina történetének alaphangja a mindent elsöprő Bártfayn

A fásultságot a naplóban a Paulinával kapcsolatos csalódás, a róla szóló hírek, a feltörő emlékek okozta fájdalom, a két lány iránti kényszeres kapcsolódás és érzések egymás mellé állítása kíséri. (Színházba jártam. N[ina] nyíltabban beszélt. Két éve ma P[aulina] Pestr elment. Annyi változás és - nincs változás.)

208

Az intimebb kapcsolat elutasítása

203

1839. február 18. 1839. július 31. 205. július 1839. július 14. 206. 1839. július 25. 207. október 1839. október 7. 208. július 18. 204.

214

www.kaleidoscopehistory.hu Benedek Varga

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

az álom, amelyben Paulinát húga, Sérafina váltja, Bártfay pedig átöleli, de némi zavar és tétovázás, bizonytalanság jellemzi a jelenetet. (Nagyon élénken és élénken álmodtam, mintha Uj[hely]be B[arthos] házában lennék. Zsuzsanna és Sz[erafina] először rám nézett, és úgy tűnt, az utóbbi örült, hogy lát, de amikor meghívtam. egy ölelés, ez zavart, és önmérsékletet tanúsított. Később az apa, aki életben volt, 209

melegen, de szinte bizonyos részrehajlóan beszélt hozzám. Paulina meg sem akarta mutatni magát.)

Ninával való kapcsolata első három hónapjának nagy részét, az udvarlás időszakát (1839. június 7. – július 11.) írta Bártfay naplójába. Tisztán színházi ismeretség marad még sokáig. (A színházban a szokásos helyen ültem (utolsó pad, balról) az ismerősök mellett. Hazafelé találkozz a 210-essel.

Gr[óf] Károlyi háza előtt barátnőjével, anyjával és kisöccsével Radnicsékkal hazavittük, a bástya utcájába.)

Majd apró, kedves gesztusokkal fordul a családhoz. (Radnics megmutatta a gróf kamráit és a 211-et

kert a színház ínyenceinek. A gyönyörű szőke lányt Ninának hívják; öccsének, Gyulának: mindig az anyjával megy.)

Bártfay furcsa megjegyzést tesz naplójában az akadémiai tagok körében a színházi találkozók miatti pletykákra. (Színházba mentem, de nem nagy lelkesedéssel, amit tovább zavart, hogy a Tudósok Páholyában, ahova felmentem Bajzához, valami pletykát kellett hallanom, a beszélgetés miatt szoktam van a kopasz lánnyal.Sajnálnám, ha emiatt keményebben ítélném meg szegény lányt,mert eddig tényleg nem érdemli meg.Bár tántorogjanak!- Ezt általában a haszontalan Lukács tudja alátámasztani. Aki Schelm, az úgy gondolja - Utána így fogok viselkedni, és ha lehet, jobban odafigyelek rá - de ha azon veszem észre, hogy ezzel ártok neki.)

212

Találkozott

jelentheti itt az eddigi szó? Nem tart sokáig. Bártfay hamarosan Nina életének állandó része lesz, a számukra megfelelő látogatások időpontját pedig a lány öccse, Gyula intézi majd. (W[altzer Gyula könyvet, üzenetet és meghívót hozott. 213 ― Reggel egy kis levelet küldött N[ina] Gyulától, hogy látogassam meg.)

214

Társulat, versolvasás, színházjegy fizetés, kevesebb

nagyobb ajándékok, mint egy nagyobb "kölcsön", egy váltó, jelzik Bártfay növekvő érdeklődését. (4 és 5 között vettem málnalevet beteg Mrs. W[altzer]-nek, személyesen veszem át; a melltartót és a gyűrűt is szállítom N[inana]-nak, aminek úgy tűnt, elégedettek voltak.

209

1839. augusztus 1839. június 4. 25. 211. június 1839. június 30. 212. július 19. 213. szept. 1839 23. 214 szept. 1839 29. 210

215

www.kaleidoscopehistory.hu Benedek Varga

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

néhány bizalmasabb nyilatkozat: de ezt még nem tudom, hazudnak; és akkor el lehet válni.215 ― 216

50 pengő forintot kértem kölcsön – de úgy tűnik, a jövőben elveszik.)

Anya és lánya korábban

szánalmat vált ki Bártfayból a kényszerű vállalások homályos meséivel, naiv félrelépésekkel és tartós visszalépésekkel. (A szőke fiatalember, aki W[altzernévvel, a város jegyzőjével beszélgetett. Hajlandó vagyok elhinni Nina részéről, hogy még nem perverz, bár követett el hibákat. Megpróbálok átfogóbb és részletesebb ismereteket adni. amikor visszajön.Akkor az eddig hallottak alapján inkább bűnrészesnek érzem magam a szánalomban, mintsem hogy el tudjam ítélni őket 217 — akkor mennék N[ina] házába, ahol egyedül volt, anyja meglátogatja a polgármestert . Olvastam a Somlyót, ami tetszett nekik. N[ina] tartózkodó volt, de némi reményt mutatott. El kell hinnem, hogy odaadó, ahogy hallottam és gyanítottam. Válás előtt áll. Ebben az állapotban nincs helye az erőszaknak , főleg nem a harmadik miatt 218 - Hatkor mentem N[inába. Ő A városban volt. Az anyja hozott dolgokat, és megértést adott, és amikor később N[ina] hazajött, mesélt az esetéről. . Sajnálom, és bárcsak ne így lenne.)

219

Ám Bártfay nem tud megszabadulni a gyanakvástól és a becsapottság érzésétől, attól az irreális elvárástól, hogy őszinte érzései legyenek, igen, még a félreértés, az ajándékok és pénzek iránti kizárólagosság is megakad a kapcsolatban. (Elmentem megnézni a keringőket. Eleinte úgy tűnt, hogy a jelenlétem némi izgalmat keltett: de később N[ina] felmelegedett és úgy nyilatkozott, mint még soha. Meglátjuk, így lesz-e. 220 ― Meglátogattam Ninát kb. 5. Számomra magabiztosnak tűnt, csakhogy még nem ismerem a valóságot, bár vannak okok és jelenségek gyanakodni valamire.)

221

Ahol a nő meggyőz

sírás, ahol erősebb a gyanú, hogy ellentmondásos, hullámzó viselkedésük oka csak a kivárás, ott még nem döntötték el, kit választanak pártfogójuknak. (17:30-kor meglátogattam a Waltzereket. Sírtak. N[ina] azt mondta, hamarosan elintézi az ügyet, talán 14 óra után tud többet mondani. Úgy tűnik, valami történik, gondolja-e, vagy nagyon csalódott vagyok 222 ― Waltzern a színházban azt mondta, hogy szeretne velem valamiről privátban beszélni [...] Amikor hazaértek, egy szalmakalapos férfi követte őket a Ferencziek sarkáig - Zs[igmond volt] K [ovács. 223 - W[altzers]-nél jártam, - de nem voltam ott olyan boldog és úgy jöttem vissza, ahogy vártam. Késést vettem észre. Korábban jöttem haza.[... ] A Midın Színházból jöttem, ahová szintén elviszlek

215

1839. jul. 1839. augusztus 24. 217. augusztus 8. 1839. szeptember 6. 218. 1839. szeptember 6. 218. augusztus 17. 1839. szeptember 3. 220 1839. szeptember 3. 220. augusztus 1. 1839. augusztus 1. 221. augusztus 1. 222. augusztus 2. 222. augusztus 39. 216. augusztus 19

216

www.kaleidoscopehistory.hu Benedek Varga

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

A lányokat ketten is elkísérték: Az egyikben K[ovács] Zs[igmondot] ismertem. Az én felelősségem, nem megyek, amíg nem hívnak.)

224

A Paulinával való kapcsolat egyértelműen kettejük közös, bensőséges viszonya volt, Bártfay a házasság sorsdöntő kérdésében is a család akarata ellenére is a lányra bízta a független, szuverén döntést. Szinte mindig többes számban beszél Ninasról, az egész családra figyel, nem csak a kimondottakból, a mozdulatokból és a ki nem mondott szavakból akarja megtudni az igazságot, mintha nem egy igazi férfiról beszélnének - női kapcsolat, hanem a családhoz való csatlakozás. (Waltzerné szavai elriasztanak. 225 - Már megint nincs kedvem a színházhoz. N[ina] alig nézett rám; majd elmondom, ha lesz rá alkalmam. 226 - A Waltzers megkérdezné, miért Nem járok színházba: megígérem, hogy elmegyek, úgy tűnik, fájna nekik, ha nem mennék. Javult a hangulatom. 227 - Nagyon gyakran hallottam kedves szavakat és kérést, hogy látogassam meg őket, akár minden nap 228

mert megtisztelve érzik magukat jelenlétem miatt. A következő jelenik meg.)

BAN BEN

a rokonok a maguk eszközeivel párhuzamosan verték Bártfayit. (Meglátogattam Bnét [Nina húgát - K-Zs.], akit gyengének találtam az ágyban; ott szórakoztam és délig beszélgettem. Mindig békéltető hangon beszél, és úgy tűnik, bátorítja N[ina] folyamatos támogatását. Soha nem lehet tanulj eleget.)

229

A lábujj hosszú

megszakadt tárgyalások után 1839. szeptember 25-én megállapodás született az ügy tárgyi vonatkozásairól. Ennek az előkészítő szakasznak a leírása talán nem véletlenül felel meg a Bártfay jegyzeteiben lezajlott termésértékesítési tárgyalásoknak, és átmeneti pihenőt ad a történetnek. (N[ina] világosan megmondta: én is megmondom őszintén, hogy mit tehetek. Úgy tűnt, gondolkodó lett, és azt mondta, hogy holnap menjek, majd válaszol.230 ―N [iná] go szerint megyek. meghívást.Elfogadta az ajánlatot és készen állt bármire,amit bejelentettek és az öreg is.Meglesz az elégtétel követni a dolgot és állandó leszek.7:30-kor indulok .Észrevettem az utcán,hogy az aranygyűrű ill. Az órám füle leesett és elveszett, csak idő kérdése volt, hogy az aranylánc lecsússzon a nyakamról, és elégedett legyen vele.

1839. augusztus 1839. augusztus 23. 1839. augusztus 11. 226. 1839. augusztus 12. 227. augusztus 1839. augusztus 13. 228. augusztus 18. 1839. október 14. 229. 1839. szeptember 3. 230. szeptember 3. 1839. szeptember 25. 1839. szeptember 25. cintima 25 2321. fejezet magyarázza el a fix használatot. xualitása, Bártfay egyedisége napló

217

www.kaleidoscopehistory.hu Benedek Varga

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

Szeretnék fátyolos lenni, különösen akkor, amikor megtapasztalom, amit ma találtam. Bár sokáig tudnék jót tenni, és látnák, hogy amit csinálok, az jó.)

233

A következő félévben a ninai látogatásokat egyre szürkébb, tárgyilagos, olykor tárgyilagos megjegyzésekkel kommentálják. (06:30-kor mentem a B[he]z-be, és körülbelül 20:30-ig szórakoztam. Elveszett egy gomb az ingemről: Azt hiszem, még mindig volt ∆∆.234 ― Meglátogattam B[ né]-t és 7 után maradt ott. ∆∆.235 ― 5 óráig B[ néha elmentem, mert ma volt egy meghívóm ∧.236 ― elmentem a B[bástya] utcába megnézni B. N [iná] ∧ fél hétig szórakoztassam magam, aztán pont a színházban 237 - az őrület [azaz Nina betegsége], kitart a türelem mellett, addig követelem a kártérítést.)

238

Egyre gyakrabban hagyja el a színházat, vagy Nina bosszús, a lány viselkedése, a helyzet súlyossága, saját reakciói erre a helyzetre kezdettől fogva folyamatosan zavarják, és inkább kocsmába megy. (Nem vártam meg a 'játék' végét, N[ina] jelzései irritáltak. Befordultam Terézia városába; majd holdfényben hazamentem.239 - Elmentem a Keringőkhöz' - de nem voltam ott a várt módon nem tudom elfogadni magam Srom Már besötétedett, amikor befordultam a városba és M..s √ lent A szép szem Julie Színházba, páholyba jártam, R [adnics] is: de az első felvonás után a feleségem, Lila, Ágnes, Amikor Léni odaért, lementünk a földre, nem szóltam semmit 240 - Úgy döntöttem, hogy addig nem megyek N[iná] go-ba, amíg nem hívnak.

N[inába] kellett volna mennem 10. Majdnem 242

a dolog kellemetlenné vált: de mivel letartóztattak, kibékültem. Nem szeretek haszontalan lenni.)

BAN BEN

a becsapottság érzése, az állandó féltékenység nem hagy nyugodni. (A színházban N[ina] viselkedése irritált engem, és a társa is.243 - N[ina] folyamatosan beszélt egy úriemberrel, akit nem ismerek - ő is hazakísérte.244 - Ivanovics doktor jól érezte magát. mondta is, és egy órát dohányzott a házamban, a többit közben N. B-ről is beszéltünk: megemlítette, hogy K[ovács Zs[igmond] 6 aranyat adott neki B. asszony kezeléséért. 245 - N. [né]4 óra elteltével elnézést kért, hogy nem volt szövetség K[ovácssal]: mutasd meg.)

246

233

1839. okt. 1. 1840. febr. 27. 235 1839.dec. 23. 236 1840. jan. 25. 237 1840. febr. 1. 238 1839. okt. 4. 239 1839. karácsony. 27. 240 1839. aug. 26. 241 1839. jogar. 27. 242 1839. nov. 7. 243 1839. okt. 3. 244 1839. okt. 6. 245 1839. okt. 10. 246 1839. okt. 21. 234

218

www.kaleidoscopehistory.hu Benedek Varga

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

Az illúziók hiánya, az állandó bizonytalanság, az egyre egyértelműbb jelek arra, hogy ő csak Nina egyik bizalmasa, szakadáshoz vezet. A kapcsolat befejezéséről szóló döntés említése teljesen egybeesik a Paulináról szóló utolsó, vegyes sorokkal. (Egyre jobban érzem, hogy rettenetesen csalódott vagyok P[auliná]ban. Még a hazugságokat is meg kell tapasztalnom. - Bizonyságul szolgálhat számomra, hogy valakivel teljesen ismerős vagyok. Hiszem, hogy eljön az idő, amikor bánni fogja, talán gyászolni is fogja, amit tett: de mi van vele? – Legyen már vége247 – N[inát] akartam meglátogatni: de B[né] odajött hozzám, és elmondta, hogy K [ ovács] és nem tudom, ki van vele.

Ígérem, nem megyek oda többet.)

Szexualitás, Bártfay naplójának egyedisége Bártfay grafikai jelekkel rögzíti a testi intimitást, természetesen nem csak azért, mert fél a napló illetéktelenek kezébe kerülésétől. Sokkal valószínűbb magyarázata ennek a megoldásnak, hogy nem tartja szükségesnek vagy lehetségesnek az események részletes leírását. Paulina két jele, a # és a ┼, valamint öt sornyi szó (22 betű?) számokkal rögzítve valószínűleg egy találkozást jelképez újhelyi együtt töltött napjaikból. Ezekbe a laza, egyszerű, vidám sorokba szinte minden este írja a jelet ┼, néha csak a randevú mellé. (Olvasunk. Voltunk a visszhangnál és a völgyben. Mentünk katapultban is. ┼)249 Később Paulinának külön gyűjti az így megjelölt időpontokat. (P[aulina]nak felírtam + a napokat)250.

A második karakter általában a múltra utal. ("(A napon (kedden, 28. napon) ma

egy éve #.251 ― Egy éve ma elhagytuk Bécset és Pozsonyban laktunk. Felejthetetlen #.252 ― Azt álmodtam, hogy P[aulina] nagyon szívesen #. Otthon; és mintha nagyobbra nőtt volna.253 – Reiner is ott ült a gyepen. Az este csillagos. Hosszú, végtelen idő után #. Nagyon jól és békésen aludtam.254 - Tavaly ilyenkor száradtunk és összeszedtük az árvízből maradt holmikat; A húsvét későbbre esett. – És két éve márciusban. 26 doboz. Mind a nap, mind a 31. # — de, mint legutóbbi levelei is sugallják, alig tudott róla — talán aligha fog —

247

1840. február 14. 1840. március 14. 249. 1838. szeptember 18. 250. 1838. június 5. 251. 1838. február 27. 252. jan. 1838 14. 253 jan. 1838 21. 254 szept. 1838 6. 248

219

www.kaleidoscopehistory.hu Benedek Varga

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

emlékezni.)255

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

Feleségével, Jozefinával kötődik a szexuális találkozásokat számláló jelekből

kiderül, hogy Paulina és Nina kapcsolata után helyreállt a korábban megszakadt fizikai kapcsolat kettejük között. (Hajnali 1:30-tól álmatlan voltam, amíg ki nem keltem az ágyból. Nagy zajt csaptam emiatt, és hogy nem kapok hírt. Elhalasztottam egy kicsit, mert ki tudja, milyen körülmények okozták a csendet. megint jókor ébredtem és hallottam a szél süvítését.Odamentem az ablakhoz és láttam a felhők közül a tiszta eget csillagokkal ragyogni.Reggel [a nő] is felébredt;┼ nem is olyan rég 256 - [Ms.] i éjszaka jól aludtam.)257

A legváltozatosabbak és Bártfay számára minden bizonnyal jelentőségteljesek a szeretőinél és prostituáltainál tett látogatások grafikai jelei. (∧ ∧∧∧ – ≈ – √ – ○ – └┘ – ∪ – ∆∆ – ∧ – +√ – ω – ~ – ∪∩). Priszlinger a Wesselényi Zoltán naplójában szereplő szexuális vonatkozású "szövegpanelek" bővítésére vállalkozik a fentiekhez hasonlóan (PRISZLINGER Z. 2008). "Ez a szövegpanel minden bizonnyal tartalmazott néhány betűrövidítést (a továbbiakban: monogram) és számos vízszintes sort (később strigula néven), amelyek a vállalkozások számának jelzésére szolgáltak." (PRISZLINGER Z. 2008: 211) Wesselényi dátumot, helyet és pénzösszeget ad meg, amit nem fizetésként, hanem ajándékként vagy kölcsönként ad, és ritkán nyilatkozik a "tervezőről". Bártfay soha nem beszél a pénzről, de az üzenetek egyébként nagyon hasonlóak. Priszinger felvetése, miszerint a neveket eltakaró kezdőbetűk nem az anonimitás megőrzését, hanem csak azt jelzik, hogy nem "társadalmi" kapcsolatról van szó, a monogramok alacsony státuszú nőket, jobbágyokat, földesúri erőszaktól nem sújtott nőket jelölnek, de egyúttal zárt társadalom, sajátos szokásaik kényszere alapján mennek Wesselényihez. 1838-ban kelet-magyarországi útja során néhány napra Zsibóra szökött, ahol több jobbágy is meglátogatta, köztük egykori szeretői is: „Éjszaka, esőben, sárban jött hozzám a meleg lélek. Igaz, hogy a szív soha nem öregszik meg.Körülbelül húsz évvel ezelőtt a fiatalkori szerelem a karjaimba vitte, irántam érzett szerelme mindig töretlen melegség és hevület volt, most pedig olyan meleg, mint valaha.Senki sem szeret jól

255

1839. április. 1838. november 31. 21. 257 1840. június. 13. 256

220

www.kaleidoscopehistory.hu Benedek Varga

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

szerettem a temet. A múlt jó emlékei és = a rövid éjszaka volt a fő vonzerő."258 A Bártfay-naplóban felkeresett pesti prostituáltak bérét nem jegyzi, akárcsak Bártfay, visszatérő látogató és családban élő szeretők is. és időnként prostitúciót folytatnak.

Prostituáltak különböző csoportjai Pesten, a reformkorban. A korabeli hivatalos rendeletek, a nyomtatott sajtó és a szépirodalom régóta ismert forrásai a prostitúciókutatásnak. Ehhez az elmúlt évtizedben olyan személyes dokumentumok is társultak, amelyek a nagyvárosi társadalom e számszerűen jelentéktelen csoportjáról közvetlen benyomásokat rögzítenek, és jelentősen elhomályosítják a róluk kialakult képet. A nyilvános normáktól eltérő, önálló szexuális gyakorlatot folytató nők köre rendkívül széles, a prostitúciót folytató prostituáltaktól a váratlanul jövedelem nélkül, férfi ellátó nélkül maradt "tisztességes" polgári családokig, és a legközelebbi környezetük is csak találgatni tudja, miért. férfiak keresik fel, akik rendszeresen támogatják őket pénzzel és ajándékokkal. A folyamat összefüggésbe hozható az urbanizációval, az elszegényedéssel, az országból a fővárosba házasodás reményében, vagyonuk és jövedelmük elvesztésével járó leány- és özvegyas családok növekvő számával, a nők foglalkoztatási lehetőségeinek hiányával, az élet reménytelenségével. az önálló egzisztencia megteremtése, a rohamos ütemben épülő pesti lakótömbök dzsungele, az elrejtőzést, a férfi-nő kapcsolatok viszonylagos anonimitását. A forrásokból rekonstruálható azoknak a nőknek az életútja, akik alkalmanként, tetszőleges térítés ellenében, később tartósan és kizárólag pénzért kínáltak szexuális szolgáltatást. A hivatásos prostituáltak, akiknek felső osztálya az akkor még nem bordélyházaknak nevezett „kívánságfarmokban” él és dolgozik, megjelenésükben alig hasonlítanak a későbbi, hivatalos bordélyházakra. Két-három lány által közösen bérelt lakást képviselnek, ahol a vendégek eladásából származó bevétel kétharmada a tulajdonoshoz kerül.

Idézi az 1838. június 11-i 215-ös bejegyzést. Hasonló helyzetet ír le az 1899-1900 között írt Egy Tailor's Country Memoirs-ben. Elmeséli három pesti kocsmában tett látogatását az 1830-as években (DOBSZAY, T. 2003) 259

221

www.kaleidoscopehistory.hu Benedek Varga

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

értelmiségiek) – nevet és címet cserélnek egymás között. A lányok többsége bizonytalan státuszú „bukott nő”, aki a vidéki szegénység elől a reményt nyújtó nagyvárosba menekül. Bár a fővárosban valójában sokkal nagyobbak a lehetőségek, mint bárhol máshol az országban, sok munkaerőre van szükség a szolgáltató szektorban - mosoda, varrás, vendéglátás -, az építőiparban és a növekvő számú gyárban. Ennek ellenére az ismert címek között feltűnnek a napszámosok által lakott perifériás negyedekben lakóházak, jelezve, hogy a prostitúció elterjedtsége részben a nők számára megfelelő munkalehetőségek hiányára vezethető vissza. A lányok többsége rendkívül fiatal, bár az első rendelet 17 éves korhatárt ír elő, ez azonban többnyire ellenőrizetlen és végrehajthatatlan. A folyamatos ellátást alapesetben az ország biztosítja. A házasság előtti szexuális élet felfogása Magyarországon már ekkor is régiónként eltérő, de a nem kívánt terhesség mindenképpen arra ösztönzi az embereket, hogy elhagyják otthonukat, mindenáron elrejtik a történteket, a család elutasítja, és sokszor fizikailag is fenyegeti a lányokat.260 Bártfay környezetében , sokáig egy, ismerősök által elbeszélt közvetlen bûnügy volt a téma: Károlyi György csongrádi birtokának területén a hódmezıvásárhelyi jobbágy (késõbbi járási titkár) egy teherbe esett tanyán feleségével együtt titokban megölte nővérét. házasságon kívül, de a gyilkosságra a boncolás során derült fény.261 Kölcsey fiktív védőbeszéde a kilátástalan helyzetben lévő csecsemőanyáról felvázolja az egyik elesett, a társadalomból kiszorult lány lehetséges döntésének hátterét. normák.262 A kilátástalan helyzetbe, a társadalmi normákon kívül eső elesett nők életútja gyakran a kocsmába vezet, és ott gyakran meglátogatják az állami kórházakban szült lányanyáikat, és a kerítések ütik a gyermek után. elhelyezésért cserébe született. A másik ok, amely állandósítja és ösztönzi a prostitúciót, a férfiak házasságkötési életkorának emelkedése, amely az 1830-as évek végén 30 év körül volt, de a fővárosba özönlő bevándorlók miatt tovább fog emelkedni. A fiatal férfiak többsége 260 év feletti, elegendő anyagi forrás hiánya miatt

Fáy András visszaemlékezése szerint: „...amikor egy hajadon asszony vagy özvegy elesett egy faluban, mérföldekre terjedt a híre gyalázatának, levágták a haját, bekötötték a fejét, követték a templomba, leült. a gyülekezeti teremben trónon a templomot csak hosszas vezeklés után lehetett megbékíteni templomával.'' kísérteties (?) hang: „És hogy nevet az istenadta barom! / ' Mint a kedves apja.' / Mit tegyünk, mit csináljunk, galambom? / 'Tudom, hogy a Dunában ugrok.'" 1830. (HORVÁTH VMÖM, K. 1974: 75)

222

www.kaleidoscopehistory.hu Benedek Varga

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

évtizedek óta nem házasodhatnak össze, többségüknek egyáltalán nincs reménye a családalapításra, évről évre csökken a házasságkötések száma. (BÁCSKAI, V. 1979) A polgári családok szigorúan megtiltották a lányok házasság előtti nemi életét, így az egyedülálló férfiak állandó, stabil ügyfélköre voltak az alacsonyabb társadalmi rétegekből származó, különböző városok között költöző és gyakran lakóhelyet cserélő prostituáltaknak.263 Francsics Károly, Veszprém Et például egy mester-legény naplója, aki éveken át vezette (HUDI, J. 2001),264 akit szerelmével együtt él, aki egy háztartásban él, és akit súlyos betegsége idején fizikailag gondoz, nem tud és évtizedek óta nem volt reménye a házasságkötésre a megfelelő anyagi források hiánya miatt.265 Ez a tendencia az emlékiratokban is tükröződik: "A megélhetés bizonytalanságában és nehézségeiben nem volt mindenkinek bátorsága megházasodni. a házasságok láthatóan visszaestek évben év után, és az emberek mindenféle hamis módon igyekeztek természetes szükségleteiket kielégíteni. A szüzesség gyönyörű erénye is sokat szenvedett, bár korábban nagy probléma volt."266 Mivel a gazdag polgári családok szigorúan tiltották a lányok házasságát, egyedülálló férfiak jöttek létre. állandó, stabil ügyfélkör az alsóbb társadalmi rétegekből, a különböző városokból a költöző és gyakran lakóhelyet váltó prostituáltak számára. A kérdés fenti társadalmi vonatkozásait már a korabeli publicisták is egészen pontosan látták: „Komolyan, nagyon nagy foltot látunk az emberi társadalmon abban, hogy létezhetnek ilyen lények, és sokkal nagyobb problémának tartjuk, hogy Számos oknak kell léteznie, amelyeket itt nem lehet kifejteni. A jámbor kívánságok azonban nem segíthetnek; itt van 263

Bártfay naplója mellett számos feljegyzés is mutatja, hogy közönségük főleg jómódú polgárokból, munkásokból és értelmiségiekből állt. (SIKLÓSSY, L. 1972: 131) Valószínűleg a napló időszakában született meg a lakosság és a városvezetés gondolata egy külön pesti bordélyrendszer létrehozására. (SIKLÓSSY, L. 1972: 132) 264 A szöveg értelmezéséhez lásd HUDI, J. 2003 és VÖRÖS, B. 2001. 265 A prostitúciót előnyben részesítő tényező különösen a házastársak közötti gyakori korkülönbség, i.e. azok a férfiak, akik idősebb korban házasodnak, fiatalabb nőket vesznek feleségül. Angliában ebben az időszakban mindkét nem később házasodik, és ennek oka a prostitúció iránti kereslet csökkenése. "Egy olyan rendszerben, ahol mindkét nem képviselői viszonylag későn kötnek házasságot, nagyobb valószínűséggel találunk házasságon kívüli szexuális tevékenység nyomait, mintha a felek korán házasodnának. De alapos okunk van azt hinni, hogy a prostitúció hosszú távon kisebb mértékben kapcsolódik egymáshoz szexuális tevékenységgel.házasságon kívül amikor mindkét nem képviselői házasodnak akkor egy olyan rendszerben, ahol csak férfiak házasodnak (amire Firenze lehet példa) Ha mindkét nemből sok agglegény van, lehetőség nyílik az ismerkedésre, alkalmi kapcsolatokra és a kereslet Másrészt, ha minden fiatal nő egy idősebb férfi felesége, akkor jó esély van rá, hogy a fiatal prostituáltakhoz kerül (bár a firenzei hatóságok állítólag hivatalos bordélyt alapítottak mert a fiatal férfiak szívesebben látogatták egymást.)" (KARRAS, R. 1999: 41) 266 Idézi SIKLÓSSY, L. 1972: 87.

223

www.kaleidoscopehistory.hu Benedek Varga

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

radikális orvosságra lenne szükség, és ez is, mint sok ezer társadalmi bűn, Han o. a kártyajátékokat, szerencsejátékokat, szerencsejátékokat stb. csak úgy lehetne felszámolni, ha az üzlet alapjait felforgatják, egyenlőbb viszonyt vonnak be a befolyásba és a keresetbe, a munkát az élet egyenlő feltételévé tették, de a munkát azonnal ezt követi a kompenzáció, és különösen (bár ezek természetesen következnének), ha a családi élet minden állampolgár számára nélkülözhetetlen életszükséglet volt. Akkor kevesebb lehetőség lenne a bűnre, az erkölcs győzne... [...] Ennek oka a társadalom anomáliáiban rejlik, például mindabban, amit egyesek előszeretettel rossz hajlamoknak tulajdonítanak.'267 A naplóban . Bártfaytól a kocsma csak szuggesztív módon jelenik meg helyszínként, különösen tisztában van önmagával, a napló segítségével fizikailag rögzíti, nyomon követi az Ön élményeit, érzéseit, hangulatait. (Kényelmetlenül éreztem magam, és M. meghívott. Csak erőltettem magam √' és hamarosan el akartam indulni. 268 – Visszafelé megálltunk M-nél, ahol J-t és M-t találtuk; utóbbi └┘ nem túl jól viselkedett. ajánlott.) 269 – Estefelé mentem ki. . T. mérges T ○.270

Nyilvános házakban

a látogatások rövidek, fél órától egy óráig tartanak, és gyakran a színházlátogatás idejére esnek. (Az 1. felvonásig a színházban maradtam; aztán a jegypénztárba mentem. Onnan el akartam menni. Radnicék is ott voltak. (Radnicékat a Kiskereszt utcában ismertem.. N≈ és Huszár háza) Mi gyere vissza a darab vége felé. Hazaviszem Ninát. Megkért, hogy holnap látogassam meg. - Búcsúzáskor kezet akart fogni velem.)271

A pozíciók

általában csak felsorolnak - valószínűleg nem valódi - neveket (Justina, Emma, Sophie, Nina, Paulina, Lisette, Marie, Hermine, Fanny, Julie) vagy iniciálékat és egy grafikát mellettük.

Utcai prostitúció Ez a csoport főként hivatalos cselekményekről és bűncselekményekről ismert. A deviáns viselkedés fokozódik azon prostituáltak körében, akik elcsúsznak, "kiesnek", egyre periférikusabbakká válnak, családjuktól kiszorulnak és társadalmilag elszigeteltek. Prostitúció ebben 267

Aurél Dessewffys artikel i Világ 1841, nummer 43. Geciteerd SIKLÓSSY, L. 1972: 138. 1841. Sept. 17. 269 April 1841 4. 270 Oktober 1841 9. 271 Aug. 1839 4. 268

www.kaleidoscopehistory.hu Benedek Varga

224

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

jelenség, amely abban az időszakban egyértelműen megtört, bár Mária Theresia, II. I. József és Ferenc határozott lépéseket tettek az állam ellen korábban a XIX. század első felében csak akkor érzett késztetést a beavatkozásra, ha például súlyos tömeges megbetegedések lépnek fel a hadseregben.

kívánják

mérőeszköz.

BAN BEN

volksziekte

számológép

szifilisz

(Video) High Density 2022

cserébe

1840-ben Pesten kötelezővé tették az anyakönyvezett lányok rendszeres orvosi vizsgálatát. Az újságcikkek a bordélyrendszer kiépítését, az utcák megtisztítását szorgalmazzák, a prostitúciót pedig a katonai rendőrség hatáskörébe utalják. "A városban élő prostituáltakat időnként megvizsgálják, a leprában szenvedőket pedig a városi női kórházba küldik kezelésre. Meggyógyulásuk után fizikailag megbüntetik őket, így visszaküldik szülőföldjükre." 273 - írja a budai polgármester 1841-ben a magyar hadikormányzóban. A korabeli nézetek szerint a "bujasenyv", a vérhas a homeopátia fogalma szerint is gyógyíthatatlan betegség volt.274 A korabeli sajtót nagyon érdekelte, hogy a társadalom, az állam, a civil társadalmak milyen lépéseket tehetnek. , egyesületek, amelyek a városi szegények gondozásával, a prostitúcióval, a kapcsolódó bűnözéssel, valamint a gyógyíthatatlan és súlyos következményekkel járó fertőző szexuális úton terjedő betegségek terjedésének megakadályozásával foglalkoznak. Közvetlen, gyakorlati lépésként mind a közvélemény, mind a városvezetés az ellenőrzést, a szegregációt és a bordélyházrendszer kiépítését szorgalmazza. Mindenekelőtt meg akarják akadályozni az utcai randevúzást, kiutasítani a nyilvános helyeken, kávézókban, fürdőházakban szolgáltatásaikat kínáló lányokat, ragaszkodni a városképet rontó, fiatal férfiakat elcsábító nők kitoloncolásához. A legtöbb utcai prostituált a belvárosban, a Gellért-hegy mellett, a városfal mentén (Kálvin tér, Kiskörút, Naghyhíd utca) és a Nemzeti Múzeum építése miatt rendezetlen Kálvin téren, valamint a felvonulási területen tevékenykedett. Lánchíd . A naplemente után csoportokba gyülekező idős, büdös és részeg asszonyok ismerős látványa kortársaik többségében nem csábító izgalmat, inkább rémületet, felháborodást és szánalmat keltett. A nagyvárosi lét ritka kivétel az irodalomban

272

Az utolsó tiltó állami rendelet 1816-ból származik. A prostitúciót ekkor helyileg szabályozzák, elsősorban a közegészségügy és nem a büntető törvénykönyv alapján. (SIKLÓSSY, L. 1972: 110) 273 Idézet SIKLÓSSY L. 1972: 115-től 274 Conner részletesen bemutatja a nemi betegségek diagnózisa körüli bizonytalanságot, a lehetséges, sokszor igen drasztikus kezelési lehetőségeket és a "gyógymódok" működését. és leválasztási beállítások. (CONNER, 1999. o.)

225

www.kaleidoscopehistory.hu Benedek Varga

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

Kuthy novellája is ezt az atmoszférát ábrázolja: "A sötét hírek elől megálltak az utcán egy ház előtt a földszinten. Itt-ott hirtelen kinyíltak a félig csukott ablakok; magas lányhajfák kuncogtak a csípős estében. szél. Egy lassú lány, aki csengőszóra ajtót nyitott, a megfelelő alkalomra vezette Fenyéri urat. Egy tágas szobában égő hőség csapta meg lelkét Mahumed angyalainak serege sereglett hozzá a pongyola miatt. ; a megszentségtelenítő őszinte szív tiszta élete és a szabad egyenlőség, melynek alázatos áldását beárnyékolja a féktelen túlzás. fürdőzés és a városkép megrontása. , a fiatal férfiakat elcsábító nők kiűzése mellett szól. hatóság. figyelmeztetni, hogy egy napon le kell állítani bizonyos emberek vadászati tevékenységét, akik úgy árasztják el főutcáinkat, mint egy raj a nap áldozata után, és különösen a mi tapasztalatlanabb fiataljaink számára, ezek valóban az erkölcs buktatói. Ha nem tudod teljesen eltörölni a pernek ezt a botrányos formáját, legalább ne engedjük, hogy ez a botrányos obszcénság vadul és szabadon fusson utcáinkon, ahol szégyen erényes hölgyeink arcán, és megalázó parázs lobog a mi szemünkben. forróvérű fiatalemberek."276 Bártfay, ez is látvány lehetett, hiszen az utcai prostituáltak nagy része a Károlyi-palota közelében, a városfal mentén (Kálvin tér, Kiskörút, Naghyhíd utca), valamint a Kálvin téren tevékenykedett. amely a Nemzeti Múzeum építése és a Lánchídi felvonulási területen szervezetlen volt." Az Üllıi úton lakó barátomra kerültem a Széna piacon [Kálvin téren] keresztül, - a pisztolykávéházba [Két pistoly tódó] - néhány férfin kívül nem találtam senkit - de odaát, uraim, megteszem. akaratom ellenére találkozni 4-5 emberrel, elkényeztetnek és ez az ifjúságot érinti."277 - írja Világ 1841-ben. "... ha színház után kicsit később mész haza, nem lehet nem undorodni, amikor ő látja ezeket a nyomorult lényeket, akiknek sötét, ráncos arcán komoran a bűn és a perverzió eltorzult képe látszik, s akik émelyítő kéj- és borszagukkal csapják be a levegőt.'278 A napló szerint azonban Bártfaynak nincs kapcsolata ezzel a légkörrel. , csak ismerős címre megy. (M-el nagyon jónak találtuk J. ∪∩-t. […] J. Budán lakik a' 275

Laster en achterdocht, 1844, geciteerd af VÖLGYESI, O. 2007: 100. Momenteel. nr. 29 i 1841. Citeret SIKLÓSSY, L. 1972: 136-137. 277 Gusztáv Laukas artikel i Világ, juli 1841. in zijn 10e nummer. Idezi MIKLÓSSY, J. 1989: 24. 278 Aurél Dessewffy's artikel i Világ 1841. 43. Geciteerd door SIKLÓSSY, L. 1972: 138. 276

www.kaleidoscopehistory.hu Benedek Varga

226

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

vizivárosban, fejérkraeszt, 2. udvar, 1. emelet.279 ― Aztán J-be mentem, amit az utasítások szerint ∪ találtam. Nem éreztem jól magam ott, és magam jöttem haza.

A játék végén Radnicék Terézia városába hajtottak

hogy tudjam, hol vagyok otthon 11:30 holdfénynél. Ma nagyon meleg volt. √ C. – Budán Ankergasse 426.)281

Ebben az óvatosságban a szexuális úton terjedő betegségektől való félelem is szerepet játszhatott.

"Egy tizenöt perces elátkozott életért szinte mindig egy élet boldogságával fizetnek." 282. A társadalomtörténetet, és különösen a mikrotörténeti módszerekkel dolgozókat régóta, szinte kezdettől fogva foglalkoztatja a marginalizált, társadalmilag elkülönült/izolált csoportok, a deviancia (FOCAULT, M. 1990; LÉDERER, P. –TENCZER T. – ULICKA L.

1998). Igazi kihívást jelentenek, különösen erőforrás-gazdálkodási szempontból

egy történész számára, mivel a róluk szóló szövegek mindig a hatalom szempontjait tükrözik, maguk ezek a csoportok - koldusok, bûnözõk, elmebetegek - nem hagytak nyomot a történelemben, a róluk rögzített kép szükségképpen torz: szinte mindig Más - vagy harmadik kézből származó "jelentések" és a kortársak elfogult tanulmányai hamis képet adnak a prostitúcióról.283 [...] A források a hatóságok kezében vannak, ezért nagyjából ugyanazok." (RENZO, V. 1982: 121) A jelenség kutatói már tisztázták a fontos és alapvető problémákat: nincs egységes „a legrégebbi mesterség” fogalma, az e szakmát űző, ezzel a névvel jelölt szarvasok kultúránként annyira eltérőek, régióról régióra - gyakran városról városra is - és általában az önálló, az adott normáktól eltérő szexuális gyakorlatot folytató nők helyzete, hogy az általános közelítés szinte lehetetlen.284 a szakirodalomban a források szétválasztása: „Itt három különböző elemzési szintet említhetünk, amelyek integrálásra várnak, de amelyeket mindig kombinálni kell. Az első a prostitúció társadalmi megítélésére, a második a prostitúcióval kapcsolatos véleménynyilvánítás dinamikájára vonatkozik; harmadik a szabályozásra és ellenőrzésre." (RENZO, V. 1982: 123-124.) 279

1840. július 1840. december 31. 19. 281. 1839. június 19. 282 Dessewffy Aurél cikke a Világban 1841. 43. Idézi SIKLÓSSY L. 1972: 138. 283 Az irodalom és az irodalom sztereotípiáinak és prostitúciós sztereotípiáinak kapcsolatáról az angol korszak az új ikonográfiai típusokról, lásd LAFFERTON, E. 1998. 284 Széles választékot kínál a modern európai kapcsolatokban Léderer, P. 1999. 280

227

www.kaleidoscopehistory.hu Benedek Varga

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

A modern európai történelem e tárgyú írásai lenyűgözően pontosak és minden bizonnyal pontosak

Néha

megdöbbentő

sok adathoz

nekidőlni

ők próbálják

történelmi

összefüggéseket hozzon létre az egyes, részletesebben megvizsgált szövegek alapján. „...a prostitúció alapvetően olyan gazdasági probléma, ahol a kínálat összteljesítménye, valamint a teljesítés konkrét módjai nem érthetők és magyarázhatók a gazdasági, társadalmi-demográfiai, strukturális feltételek és a nyomukban kialakult kereslet és kínálat egyensúlya" (LÉDERER, P. 1999: 23) - vagyis a nők munkaerőpiacának változásai, az elszegényedés folyamata, az urbanizáció és a családszerkezet változásai. Kiterjedt magyar szakirodalom a témáról. A prostitúció még nem jelent meg, esettanulmány típusú mikrotörténeti írások a téma irányváltását jelzik.285 A témával foglalkozó gyűjtemények többnyire anekdotikus hangvételűek, az információk népszerűsítését és terjesztését célozzák, és inkább adják. ritka adat a századelő már jól dokumentált és kutatott időszakáig (SIKLÓSSY, L. 1972 , MIKLÓSSY J. 1989, TÁBORY, K. 1992, SZÉCSÉNY, M. 1993, FORRAI, J. 1996, CSÁSZTVAY T. 2009).Természetesen.A pestis számos bizonytalan státuszú nőnek ad otthont, akik a vidéki szegénység elől a reményt adó nagyvárosba menekülnek, és „nyilvánvaló nővé” elsősorban a megfelelő munkalehetőségek hiánya az oka.286 valójában sokkal nagyobb, mint bárhol máshol. vidéken sok munkásra van szükség a szolgáltatásokhoz - mosás, varrás, vendéglátás - az építőiparban és a növekvő gyárakban (BÁCSKAI, V. 205-209). A legtöbb napszámos Terézvárosban él, ahová Bártfay a prostituáltak miatt érkezik. A napló arra is példa, hogy milyen lehetett egy olyan nő élete és körülményei, aki alkalmanként térítés ellenében, később tartósan és kizárólag pénzért kínált szexuális szolgáltatásokat.

285

Lásd GÜNTNER, P. 1997; FORRAI, J. 1998; HORVATH, L. 1998; A „veszélyes” női szexualitás és a prostitúciópolitika fejezete (Gyáni, G. 1998: 20-25); BANA, J. 1999. 286 Mátay Mónika cikke arra figyelmeztet, hogy a 19. századi Debrecenben a paráznaság fogalma alig-alig városias, a fogalom megőrzi középkori, falusi jellegét. Nem prostituáltat jelöl, hanem olyan nőt, aki túlságosan önállóan viselkedik, legtöbbször egyedül él, saját pénzt keres, vagy férjes nőt, hajadon, engedetlen, zajos, követelőző, felügyelet nélkül bolyong. beszéd, viselkedés, megjelenés a fogalomhasználat fő jellemzői, ennek semmi köze a nemi jogsértéshez (MÁTAY, M. 2003: 188-189).

228

www.kaleidoscopehistory.hu Benedek Varga

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

Az írott beszéd a szexualitásról: néma párbeszéd a nemek között Irodalom és személyes dokumentumok, naplók és levelek alapján manapság egyáltalán nem tilos a fizikairól beszélni, még akkor sem, ha a beszéd keretei erősen szabályozottak. Vörösmarty versében, eposzában és prózájában a szereplők kifejezetten szenvedélyes hangon fejezik ki vágyaikat, nem ritka, hogy egymáshoz vonzódó férfi és nő együtt van,287 szövegeinek antik ihletésű, finom erotikája288. , azonban ebben a korban meglehetősen hallatlan marad. Toldy Ferenc például olyan árnyalt nyelvezeten számol be szerelmi életéről, amely finom érzelmi-érzéki különbségeket közvetít. Bártfay naplója is megerősíti,289 ahogy Toldy leveleiben gyakran említi, hogy jó ismerősök, de még a házasulni készülő fiatalok körében sem jellemző a nyilvánosság előtt, tilos az üdvözlő ölelés, csókok, a testi közvetlenség rafinált formái. Az alábbi sorokban Toldy arról a lányról beszél, akit már nem szeret, és akit szegénysége miatt amúgy sem vehetett volna feleségül (Lotti), akinek már bevallotta, hogy másé a szíve (Máli), de nem tenné. Nem őt választom férjnek, hanem egy harmadikat (Mária, Hinka Maria). 287

Például két jellegzetes részlet: Orlayban (1837) a boldog testi kiteljesedés, a fiatal házaspár párbeszéde és a reménytelen, pusztító vágyakozás, az önmagát és szerelmét együtt halálba küldő Orlay monológja: „Ah Zelemér [.. .] most láthatlak, hallhatlak édes szavaidat, ízlelhetlek ajkadat, átölelhetlek, tarthatlak, szent Isten, mit adnék annak a jósnak, aki ezt megjósolta volna nekem a csüggedés napjaiban? [.. . ] És mégsem tagadhatja, hogy a karjaimban vagy, és hogy te vagy az, a szépséged a tanúja [...] E szemek két folyékony mennyországa, ajkad mosolya, homlokod derűje, mindez arról tanúskodik, hogy az enyém vagy, hogy boldog vagy!Minderre, csakúgy, mint a beszéd néhány további részére, a boldog fiatalasszony csendes, meleg ölelése volt a válasz, amelyet a mértéke szerint viszonzott. Csatár érzései, ahogy azok beszéde tartalmának megfelelően emelkedtek." (VMÖM SOLT, A. 1974: 65). - "Sajnos! azt hiszed, éhezem a tested örömeit? Tépett már valaki rózsát? Mi vagy most nekem, és mi voltál egykor? Angyalom voltál, istenem voltál, most nő vagy ; de nem akarom, hogy szórakozz nélkülem, nem akarom, hogy mások elbűvöljenek. Szia! Nem akarom csak egyszer megkóstolni az ajkad, de nem is egyszer; és senkitől, mert vártam te, mindazzal a szeretettel, ami évek óta bugyborékolt a keblemben. De most senki sem ízleli majd ajkadat, csak a halál. [...] és most ellenállhatatlan erővel és tűzzel megragadta a hölgyet a karjaiban és vad álmodozással szorította az első és az utolsó csók ajkán..." (VMÖM SOLT, A. 1974: 85). 288 Például : A szolga, a látogatók, álom és valóság A boldog 1831 (HORVÁTH VMÖM, K. 1974: 96.): "Elbírlak-e téged vagy csábító szemeim játékát, ezt a kezet és ezt a havas kebelt és ezeket a kis édes ajkakat? Ez egy illat, amit szomjamban szívok be, és amiben elolvadok, ezek az angyali szemek lángok? Ez igaz! minden csodaország bőséges varázsa, és én vagyok az istenek álma, az öröm érzésével." 289 "S[usanna] és Sz[erafina] először rám nézett, és az utolsó úgy tűnt, örült, hogy lát, de amint megölelt, zavartságot, tanácstalanságot és habozást mutatott." 1839. augusztus 4., valamint Waltherr Lászlónak írt levele, aki ölelést és puszit küldött lányának. 1853. június 12., Országos Széchenyi Könyvtár Kézirattára, Levéltár

229

www.kaleidoscopehistory.hu Benedek Varga

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

"Lotti mindig is a szelíd, visszahúzódó angyal volt, amióta a kapcsolatunk megszakadt. Megromlott? Nem tudom megmondani [...], mióta kiöntöttem neki Mali iránti szerelmemet. [...] Szeretet nélkül tőlem (úgy tesz, mintha azt kívánná, hogy szeressen!) úgy tűnik, képes megfejteni a Maryvel való kapcsolatom belsejét, és biztosan mindig felvidítanám, ha több vagyona lenne.... Nagyon jól tudja hogy teljes szívemből és lelkemből tisztelem és szeretem és nem tehetek mást , csak szeretem [...] Ennél a kapcsolatnál szebbet és gyengédebbet el sem képzelhetsz. Mellén láncon aranygyűrűt visel ami a hajam üveg alatt van![….] Nemrég sikerült még egy csomót ellopnia a fejemről - miért? Nem tudom, azt mondaná-e, hogy a szeretőjének küldte: Gyerekességét szelíd ellenállással emlegettem, de lehetetlen volt, hogy a szívem ne örvendezzen [...] Amikor megölelem és megcsókolom, úgy hajol felém, mint egy bárány, és az ajka elválaszthatatlan az enyémtől, és ha megfogom a kezét, szeretetteljesen, erőtlenül válaszol kézfogás. De mindennek külön ösztönzése van, mert minden gyengédség ellenére távol áll a legcsekélyebb kacérságtól, ambíciótól vagy trágárságtól. Egy jó testvér pontosan így közeledik kedves testvéréhez, és lelkében minden rezdülés szerelemnek hangzik, nem szerelemnek. Mindezt látni kell, látni, mikor veszi le a kesztyűjét, hogy megtisztítsa..."290. Fontos számára a testi-lelki feszültség, a kaland közvetítése is: "Lehetőségem volt belépni egy sötét oldalsó szobába, hogy besurranjak: Megfogtam, átkaroltam és ajkaimra tettem a kezét - és ha jól emlékszem, mindketten lángokban álltunk - szóról szóra mondtam: Drága lelkem Máli, megígéred, hogy holnap adok egy fürtöt az én emlékem? Erre csak félig emelte fel szavait: Igen! És gyorsan elhagytam."291 Talán nem véletlen, hogy Dr. Toldy, akinek már van klinikai gyakorlata a háta mögött, vagyis tapasztalata mások testének, saját szerelmi életének, saját egyéniségének vonzerejének, ill. saját egyénisége. testi reakcióinak megfigyelése kimeríthetetlen élményforrás és beszédtéma: „Ez a szív még nem szűnt meg égni és szeretni. Szerelemre születtem, és csak a hosszú elszigeteltség teszi ki a lehetőségek kényszerű elkerülésének, a száraz könyves élet csábításának: de tedd ki a tűznek, és hamarosan hamuvá válik, és a régi lesz a mag, bár fojtottabb és már nem is olyan friss. Tegnapelőtt elmentem Lemounton professzorhoz, és ott láttam egy deli kislányt, akit a férje nevelt fel, akit nem először láttam; de először ilyen módon, olyan szenvedéllyel, mintegy 290 291

Brief van Ferenc Toldy aan József Bajza, 7. april 1826, (OLTVÁNYI, A. 1969: 229) Ferenc Toldys brief aan József Bajza, Jan. 20. 1825. (OLTVÁNYI, A. 1969: 189.)

www.kaleidoscopehistory.hu Benedek Varga

230

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

egy mosollyal. És meg kell jegyeznem, hogy akkoriban egyedül voltam vele a szobában, beszélgettem vele, így könnyebb volt felmelegedni, mintha tanúk voltak a közelben. Nem vagyok olyan hiú – bár több ilyen történet arra késztetett volna, hogy az udvariasság helyett valami mást és többet keressek a ruhájában, [...] egy szál megremegett a szívemben, amint a szemembe nézett, és az ember – nem, nem tudja megköszönni neki, ha mindenért ilyen színben jelenik meg, mert az az alvó kebelt is izgatja, és legalább egy éjszakára nyugtalanná teszi. a szerző arra figyelmeztet, hogy a kisasszonynak milyen óvatosan kell vigyáznia arra, hogy egy pillanatot se töltsön kettesben egy férfival293, pontosan tudja rögzíteni a két nem közötti kapcsolatokat, azok jelentését közös megegyezés alapján: "Fischer itt töltötte az estét, felváltva jártunk énekelni [...] Egy francia dal: Voici le soir után a nyakamra hajtotta a fejét és egy lágy, meleg, hosszú csókot nyomott rá.Úgy tettem, mintha nem venném észre.Térdei ismét lendületben voltak. Egyszer mikor felkeltem kottát keresett, átkarolta a derekam, de anélkül, hogy ránéztem volna, lassan kicsúszott a karjaim közül és nem mert semmit tenni.A legjobb nem nézni őt most...”. Másutt valami másról: „Miközben ment, először megfogta anyám kezét, aztán az enyémet, és finoman megszorította; Nem válaszolok erre - ne gondolj rám, mint egy hétköznapi lényre" (GYÁNI G. 2005: 39)

A prostituáltak látásmódja Az irodalomban és az újságírásban megjelenő prostituáltak többnyire "bukott angyalok", akik nem laza erkölcseik, hanem naivitásuk és tapasztalatlanságuk áldozatai. A korabeli orvostudomány a férfiakat szexuális vágyakkal születettnek tekinti, másrészt úgy véli, hogy ez a késztetés csak az ellenkező nem hatása alatt álló nőkben születik meg, így mindig a férfi a tettes a "csábításban". egy nőt". és „leesik".294 Ahogy Kossuth írja a Pesti Hírlapban: „Ah! 292 könnyű.

Toldy Ferenc levele Bajza Józsefhez, 1826. július 10. (OLTVÁNYI, A. 1969: 37.) "Amint hazaért, megjött Vojna [Etelka udvarlója], ma délután elmegy, a kedves, jó ember. anya az árnyékszékben ült, szóval ez egy újabb kínos fogadás volt! De én csak a hétköznapi dolgokról tudom ügyesen vezetni a beszélgetést." Idézi GYÁNI G. 2005: 39. 294 Ezt a nézőpontot terjeszti elő SIGSWORTH, E. M. - WYKE, T. J. 1999: 144. A középkorban a nézőpont éppen az ellenkezője volt, veleszületettnek számított a női érzékiség, vö. KARRAS, R. M.: 37. A női szexualitás féktelen természetéről, a fegyelmezetlen viselkedés típusairól lásd Davis, Natalie Zenon A nők felsőbbrendűsége című fejezetét a Társadalom és kultúra a kora újkori Franciaországban című kötetben (DAVIS, N. Z. 2001: 117-138). ) ). 293

231

www.kaleidoscopehistory.hu Benedek Varga

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

a visszafogott hangulat hideg óráiban a szenvedés legyőzésén fog meditálni; de a fiatalkori érzelmek nőies pillanataiban még a legnemesebb mellű hölgy is sokkal sebezhetőbb – mert ember –, mint hogy egy gyönge lényt az önfeledtség kábulatába tudna dönteni, még egy pillanatnyi kábulat sem." 295 Kiemelt motívum Kuthy Lajos novelláiban is, ahol a női lélekben „letört ágak között zúg a szenvedélyek meddő szele”: „...ó női test, a kölcsönösen emésztő örvény feneketlen háza, mely döglött szörnyetegeket és világszínvonalú gyöngyöket is feldobhat.”296 Bárfay naplója szerint a testi vágyakkal szembeni gyengeség, a szenvedélyekkel szembeni kiszolgáltatottság nemcsak a férfiakban, hanem az emberiségben is jellemző. (Az ember csak ember, amíg él, azaz törékeny jószág. Mennyit küzdünk az állatiassággal, mennyit küszködünk hajlamaink, önzésünk, szenvedélyeink elfojtásával vagy nemesítésével – és még akkor is van, amikor a szellemi fölény nem tud gyakorolja diadalát és az akarat a testiség felé hajlik.)297

Talán ez a pártatlan prostitúció

Az az oka annak, hogy a problémáját az egyénről a társadalomba helyezi át, mert Bártfay tompa üzenetei a lányokról, saját szavai szerint "női személyekről" nem nevezhetők durvának és természetesen nem személytelennek, számára a prostitúció világa nyilvánvalóan még nem. kapcsolatba került a bûnnel. (Már besötétedett, amikor a város és M.. √ szobája felé fordultam lent. A gyönyörű szem Julie.298 ― Sárosan voltam a városban Terézia, mert a napfény megolvadta a havat és a szemhéjakat √ Kati így boldognak tűnt, hogy meglátogattam 299 ― Kövér Sophie nagyon vidám volt, és megkért, hogy menjek oda a héten ∪300 ― Rózi nincs jól. Beszéltem Carolinával ∪.)301

A rövid

látogatások, ahová gyakran jár Radniccal, a hajógyár mesterével, gyakran csak tájékozódásra és megegyezésre szolgálnak. A korabeli, férfi és női olvasókat megcélzó regényekben és eposzokban gyakoriak a kifejezetten erotikus közbeszólások, lazán öltözött vagy meztelen testek, érzéki álmok. A kitalált történetek gyakran társítják a prostituálttá válást a kísértéssel, a szerelmi csalódással és a családi tragédiákkal. A férfiak személyes tapasztalata valószínűleg 295

Pesti Hírlap, 1841. Geciteerd SIKLÓSSY, L. 1972: 135. Geciteerd af Orsolya Völgyesi uit de novelle Cilley Borbála (1841) en Balítéletek (1842) (VÖLGYESI, O. 2007: 90. 5104. 9.10.2004-12.8. Sept. 1839 26. 299 December 1839 7. 300 Jan. 1841 4. 301 Marts 1841 31. 296

232

www.kaleidoscopehistory.hu Benedek Varga

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

erősíthette volna ezt a képet, inkább rokonszenves, semmint elítélő hozzáállást fedezünk fel a prostituáltakkal szemben. Vörösmarty novellájának egyik szereplője undorodva beszél a bordélyról: "... ha elmondhatnám, mit szenvedtem! szeretném látni, mielőtt örökre elhagysz, futottam, a trükkök házába repültem, hogy lássam Kik voltak ott, hogyan éltem közöttük, ne adj isten, hogy valaha is örömöt mondhassak őrültségnek, a legédesebb gyönyör őrületté válik, és mennyire fáj a lélek romlása értelmében? mik a gyógyíthatatlan sebek a szenvedőkben!'302 Csongor és Tünde Mirígye látványos látványt nyújt a tétovázó Ledérnek." Valld be, kedves, nincs otthon / Atyád beteg és szenved; / Nincs más, csak te, aki / Védd őt. […] És az árvák, / Oh a két gyönge gyermek, / Kik ott kuporognak előtte a porban, / És ordít az éhség, mint az oroszlán / Ajkaik közé azért / Rágják a vékony port." (VMÖM 1989: 102 - 103) Vörösmarty nagyon rokonszenvesen írja le a fiatal nő kényszerítő körülményeit és kiszolgáltatottságát, és a Szél úrban a prostituált jó anyává válik, fájdalmai után visszatalál a társadalomba, érzelmi és erkölcsi egyenrangúvá válik, és válik. férjének kiváló társa a novella végén. "...egy távoli kis házban telepedtem le vele, és ebben a magányban zavartalanul élvezte mindazt, amit a szeretet édesen és egészségesen adhat. Mi kell még? egy kellemes fiatal feleség a házban, annak minden végtelenségével együtt.

BAN BEN

jóakaratú, amellyel egy szerető asszony feláldozza magát férjének […] Ah, de Szél úr megállíthatatlan volt. Házasságának hatodik évében elege lett síró gyermekeiből és a gondoskodó anyából, akinek fiatalsága és örömei úgy tűnt, hogy gyermekeire szállnak. A hetedik évben fázós, letargikus, visszahúzódó volt, ideje nagy részét szabadtéri kalandokkal töltötte." (VMÖM SOLT, A. 1974: 135) Talán ennek az elnéző és elnéző hozzáállásnak köszönhető, hogy a bordélyvilág, ha csak azért is, néhány, a polgári életbe való visszatérés, a századfordulóig a lányoknak lehetőségük volt férjhez menni, kezdetben az intézményvezetővel „madame hathatós támogatásával.

302

Hr. Vind. (VMÖM SOLT, A. 1974: 133)

www.kaleidoscopehistory.hu Benedek Varga

233

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

Litteratur: korrespondance mellem József Bajza og Ferenc Toldy. Kilder til ungarsk litteraturhistorie, s. det. R. AMBRUS OLTVÁNYI, Academic, Bp., 1969 fra tidsskriftet László Bártfay, I–II. bind, s. det. r., inv. JENEY FERENC, Bp., Petıfi Literary Museum - Népmővelési Propaganda Office, 1969 BÁCSKAI, V.: Social history of pest based on marriages, = Studies from the Past of Budapest, bind 21. 1979, 49-101 BÁCSKAI, V.: Social ændringer i Pest i 1830'erne-1840'erne. = udg. Tamás Faragó, Pest-Buda oversvømmelse 1838. FSZEK – Budapest Capital Archives – BTM – Hungarian Water Museum, Bp., 1988, 205-209 CONNER, S. P.: Politics, prostitution and syphilis in revolutionary Paris, 1789-1799. = LÉDERER, P. 1999: 102- 125 CSÁSZTVAY, T.: Natsommerfuglejagt - Bordelverden i det historiske Ungarn, Osiris, 2009 DAVIS, N. Z.: Samfund og kultur i det tidlige moderne Frankrig, Balassi, Bp., 2001, 117-138

DOBSZAY T.: Egy szabó kísértései. Kézművesek életkörülményei és házasságai az 1830-as években, = LÁCZAY, M. 2003: 279-285 FÁBRI A.: A nő és hivatása. Válogatás a magyar nőkérdés történetéből. 17771865, szerk. és int. FÁBRI ANNA, Bp., Kortárs, 1999 FÁBRI, A.: "Dönts, és meghatároztad a sorsodat." A nőkérdés ábrázolása a reformkori magyar irodalomban. = LÁCZAY, M. 2003: 142 FORRAI, J.: Kávéházak és kéjnık. Budapest kerület, 12.-13. 1996, 110-120 FORRAI, J.: A prostitúció szabályozásának kezdete Budapesten. = Tanulmányok Budapest múltjából. 27. 1998, 93-100 FOUCAULT, M.: Felügyelet és büntetés. A börtön története, Gondolat, Bp., 1990 Emlékek Francsics Károlyra. S.de. R. és szerkesztő, HUDI JÓZSEF, Pápai Református Győjtemények, [Veszprém], 2001 GÜNTNER, P.: A prostitúció története Sopronban. (1862-1918., Aetas, 1997/1. 49-64 GYÁNI G.: A szabályozási gond. = LÉDERER P.–TENCZER T.–ULICSKA L. 1999: 20-25 GYÁNI G.: Emlékezés , emlékezet és a történelem története, Bp., Napvilág, 2000 234

www.kaleidoscopehistory.hu Benedek Varga

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

GYÁNI, G.: Budapest hinsides godt og ondt. Beszélı, marts-april 2005 89-97. GYÁNI, G.: Kvindelig identitet i lyset af en reformæra Dagbog. = udg. ÁGOTA STEINERT, Årstal og farver. Studier til ære for Anna Fábri i anledning af hendes 60-års fødselsdag, Kortárs, Bp., 2005. HORVÁTH, L.: Data for the modern history of prostitution in Gyöngyös, = red. PÉTER BÁN – GERGELY CSIFFÁRY, Archivum 15., Eger , 1998 HUDI, J.: En småborger i Veszprém i reformtiden. Frisøren Károly Francsics papirer. = DOBROSSY, I. 2003: 122-127 Written and Read Identity: The Context of Autobiographical Genres, red. MEKIS D. JÁNOS-Z. ZOLTÁN VARGA, L'Harmattan, Bp., 2008 K. HORVÁTH, Zs.: Galleri med selvportrætter. Personlig hukommelse som historisk problem, = red. ANDRÁS SZEKERES, Historikerens værktøjskasse. Some Aspects of Contemporary Historical Thought, Bp., L'Harmattan, Atelier, 2003 KARRAS, RUTH M.: Sex, Money and Whores. = LÉDERER, P. 1999 KÖVÉR, GY.: Forord. = LÁCZAY, M. 2003 LAFFERTON, E. Den faldne kvinde i den victorianske fantasi. Rubicon, 6/1998. 37-43 LÉDERER, P.: Hvem er disse... = LÉDERER, P. 1999 MÁTAY, M.: Criminal Justice? Kvinder, mænd og loven i 1800-tallets Debrecen. Retsantropologi og socialhistorie. = LÁCZAY, M. 2003 Mikrohistorie: præstationer og begrænsninger. Præsentationer fra 1999 Miskolc-konferencen af Hajnal István Kör - Society for Social History. red. ISTVÁN DOBROSSY, Miskolc, 2003. Den oplagte kvinde: prostitution, samfund, socialhistorie, red. PÁL LÉDERER, Új Mandátum, Bp., 1999 PIK, K.: Socialt arbejdes historie i Ungarn. The Charity Women's Association of Pest and Buda, Esély, [19]98. 2. 80-90 PIK, K.: The history of social work in Hungary (1817-1990), Hilscher Social Policy Association, Bp., 2001 Red lightcentury, ed. JÓZSEF BANA, Gyır County Municipal Archives, Gyır, 1999 PRISZLINGER, Z .: Maskulinitet målt i strigulas. Kærlighed og seksualitet i den yngre Wesselényis dagbog. Sic itur ad astra, nr. 58 (2008) 209-231 RENZO, V.: Prostitution som et historisk problem. Verdenshistorie, 1/1982. 235

www.kaleidoscopehistory.hu Benedek Varga

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

SIGSWORTH, EM - WYKE, TJ Prostitution og kønssygdomme i den victorianske æra. = LÉDERER, P. 1999 SIKLÓSSY, L.: Det gamle Budapests moral. S.de. r., ANDRÁS SZÉKELY, Corvina, Bp., 1972 SZÉCSÉNY, M.: Bordelsystemet i Budapest. Rubicon, 32-33. 1993. 58-63 "De er eksperter i alle former for forstillelser...". Tiggere, vagranter, truede børn i det moderne Ungarn. udg. PÁL LÉDERER–TENCZER TAMÁS–LÁSZLÓ ULICSKA, Új Mandátum, Bp., 1998. TÁBORY, K.: The Umoral Budapest. [Rediger baseret på 1908-udgaven] ISTVÁN FAZEKAS, Fekete Sas-Orpheusz, Bp., 1992 TÓTH, Á.: Önszervezı polgarok. The Social History of Bullying Societies in the Reform Era, L' Harmattan, Bp., 2005. TÓTH, Á.: Women against urban poverty. The Pest Charitable Society's tidlige historie, 1817-1833. = Kvinder i modernisering af det ungarske samfund, red. GÁBOR GYÁNI–NÓRA SÉLLEI, Csokonai, Debrecen, [2006] VÖLGYESI, O.: András Fáys "mærkelige ægteskab". Ideal og virkelighed: kvindens rolle i András Fáys livsværk, = LÁCZAY, M. 2003: 147-156 VÖRÖS, B.: Dage, minder - dagbøger, erindringer. Spørgsmål og svar om Károly Francsics erindringer, Acta Papensia, 1. 2001. 3-4. 127-134 VMÖM = Alle værker af Mihály Vörösmarty VMÖM Mindre digte, II. slips, s. det. r., KÁROLY HORVÁTH–DEZSİ TÓTH, Academic, Bp., 1960 VMÖM Beszélyek és regék, s. det. r., ANDOR SOLT, Akademisk, Bp., 1974 VMÖM Dramas, IV. volumen, s. det. r., FEHÉR GÉZA–GÉZA STAUD–ERNİ TAXNER-TÓTH, Akademisk, Bp., 1989

236

www.kaleidoscopehistory.hu Benedek Varga

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

A dolgok lépésről lépésére (1818) és a természet genetikai törvényei (1819) A genetika, szelekció és evolúció fogalmának korai megjelenése Magyarországon Alkalmazott evolúció - kulturális evolúció. Darwin Memorial Publications (2) 303

"Gradualizmus" Ch. Bonnet (1818) és a "természet genetikai törvényei" (Festetics 1819). A terminusgenetika, szelekció és evolúció megjelenése Magyarországon. Szabó T. Attila Prof. Dr. Dr.[e-mail védett]Eredetileg benyújtva 2010. október 20-án; közzétételre jóváhagyva 2010. november 5-én

Ebben a tanulmányban egy globálisan használt nemzetközi kifejezés (genetikai törvények, genetika) első előfordulását vizsgáljuk Fischer, a 20. század vezető populációgenetikusa által 1930 körül megfogalmazott kérdés alapján: „Ki használta először a „genetikai törvények” kifejezést. Gregor Mendel ", aki soha nem használta ezeket a kifejezéseket? Bizonyítékok vannak arra, hogy ezt a kifejezést először nem Mendel követői (ahogyan Fischer hitte), hanem elődei használták. Pontosan 1819-ben a kıszegi Festetics Imre (Emmerich) gróf (Magyarország) egy tudományos vita a tenyésztési terminológiáról és a juhtenyésztés elméleti vonatkozásairól Festetics E. gróf Festetics Györgynek, a Georgicon keszthelyi mezőgazdasági gimnáziumának alapítójának (1797) öccse volt, Festetics E. részt vett a török elleni háborúban. a Balkán megszállása, Bukarestben megsebesült, nyugat-magyarországi birtokaira tért vissza, gyakorlati tenyésztő és egyben „elméleti genetikus” lett.A közel két évtizedes juhtenyésztésben szerzett kísérleti eredményei alapján Festetics 1818/1919. a brünni (Brno, Morvaország) juhtenyésztő egyesület titkára által a 303-as sz.

2008-ban volt 150 éve, hogy a londoni Linnaean Societyben felolvasták Charles Darwin és Alfred Wallace műveit az élővilág sokszínűsége (variációja), a környezet szelektív hatása közötti kapcsolat lényegének felismeréséről. (szelekció) és az élőlények fejlődése (evolúció), és ez megnyitotta a lehetőséget a biológiai jelenségek közötti ok-okozati összefüggések értelmezésére az evolúció tükrében. Így a biológiai gondolkodás is átment egy fogalmi kapun, ahogy 300 évvel korábban a csillagászat. 2009-ben ünnepeljük a Ch. megjelenésének 150. évfordulóját. Darwin A fajok eredetéről és a szerző születésének 200. évfordulója című művét, amely a Linné Társaságban tartott előadás alapját képezte. Ebből a háromszoros alkalomból indult el az Alkalmazott evolúció – Kulturális Evolúció című cikksorozat, amely e tanulmány 2. részét képezte.

237

www.kaleidoscopehistory.hu Benedek Varga

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

vegyen részt egy beszélgetésen a beltenyésztés öröklődésre gyakorolt hatásairól. Festetics világosan különbséget tett a belső és külső hatások örökletes jellemzőkre gyakorolt hatása között, és bevezetett egy új kifejezést a tudomány számára - "a természet genetikai törvényei" -, amely különbözik a "fiziológiai természeti törvényektől". Ez is helyes megközelítés volt a „Természet kontra nevelés” vitában. Festetics volt az első, aki a biológiai sokféleségnek ezt a szintjét ismerte fel és nevezte el „genetikai természettörvényeiben”. Festetics empirikusan felismerte a karakterek szétválását a második hibridgenerációban, hangsúlyozta a beltenyésztés (erős szelekcióval kombinálva) szerepét a karakter öröklődésének stabilizálásában új fajták fenntartása vagy fejlesztése során. Felismerte továbbá a matematikai módszerek alkalmazásának fontosságát az új „genetikai törvények” felfedezéséhez. Megszervezte az első magyar juhtenyésztő egyesületet, és hatással volt a morva tenyésztőkre is (pl. Nestler és Napp - későbbi brünni Szent Tamás Kloster apát Jung Mendelre hatással. Festetics szándékosan kombinálta a genetikai fogalmakat a természetes, mesterséges és különösen ivaros fogalmával. szelekció állati, sőt emberi populációkon Ch Bonnet (először 1818-ban jelent meg a Hunagrian nyelven) és a felvilágosodás Magyarországára is befolyásos J. B. Lamarcktól eltérően Festetics a szexualitást, a változékonyságot, a szelekciót, a genetikai törvényeket, a tenyésztést és az evolúciót kölcsönhatásban álló összességnek tekintette. fejlettebb, mint a gradualisoké, és jobban hasonlít Darwin elképzeléseihez, mint Lamarcké. A bonnet-féle gradualizmus és Festetics (evolúciós) genetikai koncepcióinak megjelenése Magyarországon 1818-1819 körül jól illeszkedik a korabeli magyar tudományos vívmányokhoz, amit a korai szakasz is hangsúlyoz. scientometrics (DeCandolle 1883/85 vö. Szabó 1985). A cikkhez csatoljuk E. újrafelfedezésének kronológiáját. Festetics mint "protogenetikus" (figyeljünk néhány, a tudományt is érintő politikai eseményre), az újrafelfedezési folyamat dokumentálása, a témában található hivatkozások listája. Bölcsőjének tekinthető Keszthely-Kıszeg-Brno-Wien-Graz környéke, ahol a 19. század első évtizedeiben Festetics E. tudományos tevékenységet folytat, követői pedig Mendel (1865), Correns és Tschermak (1990). genetika és a természetvédelem globális tudománya. A "genetikai természettörvények" 200. évfordulója alkalmából nemzetközi genetika- és természetvédelmi tudománytörténeti laboratórium létrehozását javasolják a területen. Kulcsszavak: Tudományos területek elnevezése, genetika, evolúció, Ch Bonnet, Festetics Imre, G. Mendel, Ch. Darwin, Tudománytörténet.

238

www.kaleidoscopehistory.hu Benedek Varga

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

Bevezetés "...az eseményeket isteni erő hozza létre, nem minden esetben beavatkozva, hanem ÁLTALÁNOS TÖRVÉNYEK KIÁLLÍTÁSA" Darwin (1859) A fajok eredete című művének egyik epigráfiája W. Whewelltől, akitől a modern tudomány fogalma is jön

A tanulmány Bısze Péter, a Nıgyógyászati Onkológia folyóirat alapítója és fıszerkesztıje megbízásából készült. Ezért közvetlenül csak a magyar értelmiség egy viszonylag vékony rétegének szól: a nőgyógyászoknak és ezen belül a rákkutatóknak. Fő célja, hogy tájékoztatást adjon az öröklődés és fejlődés gondolatának korai megjelenéséről a magyar tudományban. Az öröklődés és az (egyéni) fejlettség pedig két olyan probléma, amellyel a nőgyógyászok napi szinten foglalkoznak. És persze nem csak ők, hanem minden ember, aki valaha is fejlődött és született. Ez a kérdés azonban nem csak ezért érdekes. Azért is érdekes, mert olyan közös közép-európai, európai és egyetemes főemlősvitákhoz szolgáltat adatokat, amelyek segítik az igazság árnyaltabb megértését. A tudomány általában nagyon komolyan veszi a kiemelt kérdéseket – prioritást. De a történelemben és a társadalomban a hatékonyság fontosabb, mint az elsőbbség – ezt bizonyítja a tudományos gondolkodás súlypontjának eltolódása, hasonlóan a történelem nemzeti tudományaihoz, a reneszánsz Olaszországtól a francia, angol és német nemzeti tudományokon át napjainkig. az amerikai (angolszász) tudományos monopólium és a Távol-Kelet jövőbeni dominanciája ellen. Nem is beszélve azokról a szovjet uralmi kísérletekről, amelyeket az idősebb generáció veszteseinek (vagy akár nyerteseinek) tart térségünkben – főleg genetikailag. A tantárgy aktualitása, fontossága Bár a természettudomány nemzetközi, ez a meghatározás már magában foglalja a nemzeti tudományok fontosságának felismerését: például senki sem ülhet "két szék közé" - ha nincsenek ott a székek. Az anyag összeállításának legfontosabb szempontja tehát az volt, hogy összefoglalja a magyar tudományos vívmányokat a felvilágosodástól a reformkorig vezető úton, és ezek valós vagy vélt hatását a nemzetközi folyamatok alakulására ebben a konkrét témában - az eszme fejlődésében. örökség és evolúció - arról nem is beszélve, hogy térségünk, a közép-európai régió a Habsburgok idején kezdettől fogva nemzetközi volt, annak ellenére, hogy a nemzetállami törekvések minden ellenkező irányú és paradox módon megerősödött az EU létrejöttével. A magyar tudomány pedig a régióban kiemelkedően "nemzetközi": Magyarország mellett még hét szomszédos országban művelik ilyen színvonalon a "tudományt" magyarul. 239

www.kaleidoscopehistory.hu Benedek Varga

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

Carolus Linnaeus születésének 300. és Charles Darwin születésének 200. évfordulója kapcsán a svéd és az angolszász történelemben igen jellegzetes példákat találunk a nemzeti és nemzetközi tudománytörténet eltérő hangsúlyaira, egymásra utaltságára. Mindkét esetben, felületes elemzésben is, jól látható a „nemzeti” tudományok célja és szerepe Linné és Darwin nemzetközi kultuszának ápolásában. Ez még jobban megfigyelhető bizonyos "nemzeti" - német, cseh, morva és szlovák - Mendel-kultuszokban, amelyek Mendel német nemzetiségét vagy morvaországi szülőhelyét hangsúlyozzák. Ez természetes és hasznos: kinek a "családi ezüst" védelme, csiszolása lenne a feladata, ha nem a "rokonok". Ez a tanulmány a maga módján nemzetközi kötelességének is eleget kíván tenni a nemzeti tudomány értékeinek bemutatásával, védelmével és ápolásával - az egyetemes igazságosság érdekében. 2008-ban ünnepelte a tudományos világ Carolus Linnaeus születésének 300. és Pannon Linné - Kitaibel Pál születésének 250. évfordulóját. Linnaeus bevezette az élővilág sokféleségének elnevezését (nómenklatúráját) és rendszerezését (rendszerezését), megnyitva az utat a közérthető bioinformatika előtt. Egyébként ő írta - orvosként - az első könyvet a betegségek osztályozásáról. Darwin fajok eredetével foglalkozó munkájának megjelenése elképzelhetetlen Linné fajfogalommal és rendszerezéssel foglalkozó munkája nélkül: amíg a faj fogalmát úgy alakították ki, ahogy volt, ezt a kérdést nem lehetett megvitatni. 2009-ben ünnepeljük Darwin evolúciós gondolata megjelenésének 150. évfordulóját, valamint az ötletet – szerte a világon – győzelemre vitt szerző születésének 200. évfordulóját. Darwin volt az első, aki felismerte, hogy a környezeti hatások (beleértve a szaporodási szándékkal élő embereket is) generációról generációra választják ki az adott helyzetnek leginkább megfelelő organizmusokat az örökletes változatosságból, és a variáció és a szelekció kölcsönhatása az élővilág mozgásának evolúcióját mozgató teremtő erő. . Ennek az igazságnak a felismerése volt az emberi gondolkodás egyik legbefolyásosabb vívmánya. Csak a heliocentrikus világkép győzelméhez hasonlítható. De Linné és Darwin is az ősi alapokon álltak – éltek és haltak a vegyes örökség hitében. Ezt a hiedelmet Gregor Mendel megdöntötte az 1860-as évek közepén, amikor felismerte a faktoriális öröklés igazságát – de az igazsághoz hozzátartozik, hogy ez csak saját magának való. Az elv csak 1900-ban, a mendeli genetika újrafelfedezésével vált széles körben elfogadott tudományos igazsággá. Ennek a felismerésnek a következménye, hogy a XX. századot joggal nevezik a genetika századának a biológiában. A genetika diadala nem volt töretlen. A genetikának XX. században a mártírok többet szenvedtek, mint Michael Servetus, Giordano Bruno vagy Galileo Galilei szenvedései és kivégzései. Közülük kiemelkedik a modern genetikai erőforrás-kutatás megalapítója, Nyikolaj Ivanovics Vavilov – de 10 év múlva egyetlen biológushallgató sem hallott volna róla, még akkor sem, ha kortársunk lenne; életemben meghalt 240

www.kaleidoscopehistory.hu Benedek Varga

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

kegyetlen mártíromság. De a még élő kortársak nem mindig emlékeznek az igazságra. Kinek szól, kinek nem. Hazánkban ez a sztálinista-lizsenkoista korszak Weismannt, Mendelt, Morgant és követőiket a klerikális reakció és a kapitalizmus cinkosainak bélyegezte, és a szégyen képzeletbeli heverőjére helyezte őket, magyar elmék generációit programozva a genetika mélyreható megfontolására. A máig fennmaradt "jelölés" szokása talán ebben az időszakban volt a legelterjedtebb. Ezért nem elég, hogy Gregor Mendel érdemeit fél évszázaddal késve fedezte fel a tudomány, majd egy újabb évszázad - teljesen tévesen - a genetika törvényeinek felfedezését egy "magányos szerzetes" érdemének, a tudományos genetika sorsának tulajdonította. hazánkban ismét elhallgatott évtizedekre. Eközben Nyugaton ez egyre inkább a jövő tudományává vált. Azért említettem itt a történetet, mert klasszikus példája a politikai beavatkozásnak a tudomány virágoskertjére gyakorolt hatásának. Azért említettem, hogy megértsük, hogyan befolyásolták a magyar genetika történetét nem tudományos tényezők (lásd még Idırendi összeállítását a mellékletben). Célok, szempontok, szándékok A kérdés, amelyre választ keresünk: ki beszélt először Mendel környezetében a „természet genetikai törvényeiről”? Ki használta először ezeket a kifejezéseket, amelyeket Mendel maga soha nem használt véletlenül vagy szándékosan (soha nem fogjuk megtudni)? A válaszok keresése során eloszlik a "magányos szerzetes-tudós" mítosza. Valójában Mendel közel sem volt olyan magányos, mint amilyennek a korai európai és korabeli amerikai Mendel-kultusz mutatta. A bevezetőben már említett célokat is beleértve, e tanulmány céljai és szándékai az alábbiakban foglalhatók össze: 1. Tájékoztatás a „genetikus” és „evolúciós” gondolkodás regionális őstörténetéről és e magyar tudomány történetében fontos családjáról – Festetics iskola- és múzeumalapító, pontosabban Festetics Imre szerepéről. 2. Megmutatni, hogy ez a perspektíva- és fogalomformáló hozzájárulás a genetikai gondolkodáshoz nem elszigetelt és önkényes, hanem maga egy törvénytisztelő kulturális-evolúciós folyamat eredménye. 3. Felhívni a figyelmet Festetics Imre kiemelt, nagyon tudatos fogalomhasználatára: genetikai törvények kontra fiziológiai törvények fogalma; 4. Festetics Imre tudománytörténeti helyzetének tisztázására, a felismert hibák és hibák kijavítására végzett hazai és külföldi munka összefoglalása. Az eredeti elképzelés szerint a célok között szerepelne Festetics pre-darwinista nézeteinek összefoglalása is, amelyeket érdemben nem tárgyalt a szakirodalom, különös tekintettel a mesterséges/természetes szexuális szelekció (szexuális szelekció) szerepének egyértelmű felismerésére. a kisállat- (és az ember-)genetikában és a (mikro)evolúciós folyamatokban (az evolúció és a genetika első "szintéziseként"), de ez a rész a végső változatban csak néhány mondatra redukálódott. 241

www.kaleidoscopehistory.hu Benedek Varga

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

Felhasznált anyagok és módszerek A releváns információk nyújtása érdekében a tanulmány melléklete összefoglalja a genetikai és evolúciós kutatások számára érdekes korai magyar eredményeket, kezdve az eddig feltárt elsődleges (archív) forrásokkal, Festetics Imrétől, valamint a róla szóló nyomtatott forrásokkal, angol nyelven, ill. Magyar könyvek, tanulmányokon, cikkeken, kongresszusi és konferencia előadásokon és PP-előadásokon keresztül egészen az eddig feltárt információkig, elérhetőek a kibertérben, a világhálón. Méretéből adódóan ezekből a gyűjteményekből csak néhány szerepel ebben a tanulmányban. Módszertanilag az Anyagok eredményei fejezet tulajdonképpen egy "interpretált bibliográfia" (mai magyarul: értelmezett bibliográfia). Az értelmezés (a terjedelmi korlátok miatt is) egyetlen kivételtől eltekintve csak a legfontosabb összefüggéseket emeli ki, ez pedig egy Festetic munkásságával egy időben megjelenő korai magyar „protoevolucionista” irodalom, vagy inkább Ch Bonnet fokozatossága. A világhálón történő anyaggyűjtés (digitális dokumentáció) tapasztalatairól külön kell beszélni. Meglehetősen felületes keresést végeztek a kibertérben egyetlen keresőmotor (Google és Google/Science) segítségével, meghatározott kulcsszavak használatával, lényegében egy 10 évvel ezelőtti keresés megismétlésével. Ez ahhoz a meglepő, további vizsgálatot igénylő tapasztalathoz vezetett, hogy bár a keresési kifejezések egy évtizeddel ezelőtt problémamentesen adtak eredményt, 2008 végére gyakran lehetetlen volt a keresőnek megtalálni egy ismert kiberforrást anélkül, hogy tudta volna annak pontos URL-címét. Főleg a magyar URL-ek esetében voltak bosszantó problémák, mert a rendszergazdák - például intézmények átszervezésekor, vagy egyetemeken belüli adminisztratív egységek megszüntetésekor - meggondolatlanul változtattak valamit az erdő címén (Szombathelyen például bdtf-et változtattak az URL-ben a bdf-re mindenhol , ezért a http://genetics.bdf.hu weboldal csak azok számára érhető el, akik ismerik a változást). Az is előfordult, hogy egyszerűen elérhetetlenné tették az adatbázisokat a rendszergazdák, például a Nemzeti Informatikai Infrastruktúra Fejlesztési Program honlapján, vagy a rektori utasításra eltávolították őket, például 2005-ben a Veszprémi Egyetemen (pl. http :///binet -bitoar.vein.hu honlap), és később sem pénz, sem munkaerő nem volt az erőforrások újjáépítésére. A másik meglepő módszertani tapasztalat, hogy 2008-ban még a nem magyar weboldalakról is jóval kevesebb fogadás érkezett a keresett elemekre, mint 1999-ben, és ez a világháló növekedési ütemét tekintve szomorú és figyelmeztető ellentmondás. . A tapasztalatok értékelése még idő kérdése, de az a módszertani következtetés (amely elsősorban a rendszergazdákat, weboldal-fejlesztőket, adatbázis-tulajdonosokat, de mindenekelőtt a felhasználókat érinti) levonható, hogy az ingyenes védelem, gondozás, kezelés, kereshetőség és garantálás a hozzáférés - a kibertér lényege - és az új keresési technikák elsajátítása az akadémiai weben a korábbinál nagyobb figyelmet érdemel (Palkó 2009, Szabó 2003c, 2007b). 242

www.kaleidoscopehistory.hu Benedek Varga

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

Néhány - fontos - pontosítás A 190 évvel ezelőtt megfogalmazott genetikai törvényszerűségek tudományos értékének vizsgálatával eltöltött két évtized (Festetics 1819) a nemzeti elfogultság torzító hatásaira hívja fel a figyelmet a tudományos igazság felfedezésében. Ennek az elfogultságnak több oka is lehet, vagy lehet. Az első nem tudományos jellegű: a magyar tudománnyal szemben kívülről érkező (pozitív vagy negatív) elfogultság, amely más nemzeti tudományok képviselőinek politikai befolyása következtében alakult ki. Itt van például az első és talán legfontosabb kérdés: miért nem idézte a német anyanyelvű Mendel a németül megjelent Festetics-műveket annak ellenére, hogy tanárai - Nestler és Napp - bizonyíthatóan írásban vagy írásban idézték azokat. . orális? Ha utalt volna rá, ma nem kellett volna Festetics Imre nemzetközi és országos elismeréséért dolgozni. A magyarázat valószínűleg az 1849 utáni "lázadó magyarokkal" kapcsolatos negatív előítéletben keresendő. Vannak példák a pozitív elfogultságra ugyanabból a történelmi helyzetből. Miért mutatta meg 1989-ben a brünni "csehszlovák" (valójában morva!) Mendelianum igazgatója a jelen tanulmány szerzőjének a jelen tanulmányban szereplő dokumentumokat? Az állítás fontos eleme – egy régi személyes kapcsolat mellett –, hogy a vasfüggöny lebontásakor a térségben a magyarság pozitív preferenciája volt. A második és harmadik komponens a belső magyar tudományos elfogultság. Ez lehet túlbuzgóság, tudatlan félretájékoztatás vagy becsmérlő hallgatás. A túlzott dezinformáció egyik legkirívóbb példája a Nyugat-magyarországi Egyetem Biológiai Tanszékének honlapja, amely Festetics Imre nevéhez fűződik a mendeli öröklődési törvények felfedezéséért – idézve továbbá a szerző 1993-as kijelentését, miszerint a történész lényegében „hibátlan. "egy ponton. Sajnos sok Vas megyei kiberfórumon előfordulnak hasonló genetikai túlzások. Mivel Festetics NEM fedezte fel a mendeli (faktoriális) genetikát 40 évvel Mendel előtt, ez "csak" megmutatta a helyes utat, amely a kevésbé örökölhető különbségeket mutató beltenyésztett vonalak keresztezésével vezetett ezekhez a felfedezésekhez. Jelenlegi ismereteink szerint Festeticsnek elsőbbsége (prioritása) van abban, hogy a természet genetikai törvényeinek fogalmát egy nemzetközi szakmai tanulmányon keresztül, terminológiai vita közepette – szembeállítva az öröklődést szabályozó genetikai törvényeket (Festetics 1819) a az örökletes tulajdonságok megnyilvánulását befolyásoló élettani törvények (Ehrenfels 1818). És ez a lényeg. Ez minden kortárs és későbbi „Természet kontra nevelés” viták lényege is. Festetics Imre ebben a vitában kezdettől fogva jó úton haladt, és jó irányba terelte híveit. A dezinformáció becsmérlésének gyakori példája a hallgatás. Legjobb esetben ez tudatlanság, mivel valaki vakon követi kritikátlanul lefordítja a genetikát.

www.kaleidoscopehistory.hu Benedek Varga

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

tervezeteinek prioritásában, Bateson miatt egyértelműen elfogult, történelmi kérdésekben pedig szinte csak XX. Az angolszász tankönyvek a századra, az amerikai dominancia korszakára összpontosítottak. A legrosszabb esetben ez egy tipikus "tudományos vidékiség" lehet - a saját értékek felismerésének képtelensége vagy akár tudatos megvetés. Végül egy "módszertani" megjegyzés. Figyelembe véve a témához közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó tudományos vagy tudományos-politikai jellegű eseményeket (vö. a mellékletben található Idırendi-összeállítás), nem maradhat el a szándékos pénz- és energiapazarlás, melynek fő oka - a túlzást mutatnak – a Szovjetunió gyarmati múltjának kísértete, és ez a módszereinek kitartásában is feltűnik. A folyamatok és jelenségek alapos elemzése messze túlmutat e tanulmány keretein, és hiányozna a szükséges történelmi perspektívából. Egy (látszólag nyelvi) kitérő A "tudományos vidékiség" a kiberkorszakban nem a központok és a perifériák ellentétét jelenti földrajzi értelemben. Az ellentmondás lényege most az érték felismerésében rejlik. Ilyen értelemben egy fővárosi hivatásos pap is lehet teljesen "vidéki". A kiberruralizmus fő jellemzője, hogy vakon követi az általa nem ismert területek értékelését - általában olyan profitszempontok szerint, amelyeket maga nem ismer -, ugyanakkor vak (vagy jó esetben csak vak) a fontos értékek felismerése saját környezetéből. Elméleti magasságokból nyelvi mélységekbe zuhan, és pl. érzéketlen az alábbi fogalmi párhuzamok üzenetének érzékelésére - pl. anyanyelve és az angol nyelv között, amit „fétisként” értékel a számára: tudatismeret tudás tudatlan tudomány tudományos tudományos tudomány tudománytalan tudományos metrológia

ısi ısi ısi ısi XVI. S. XVI. S. XX. S. XX. S. XX. S.

tudom tudatos tudás tudatlan + 5 egyeb tudomány tudományos szcientológia (!?) tudománytalan scientometria

gammel? gammel? XIX S. ~ XX. S. +/-~~

Ez a gondolatmenet – amely kerüli a „magyarságot” – azért fontos számunkra, mert világosan rávilágít a tudományosan tudatlan fogalmak fejlődésére a magyar és az indoeurópai gondolkodásban, különös tekintettel a tudományos gondolkodás egyik fontos törésvonalára a 2010-ben. a magyar tudomány és az angol tudomány kifejezések fejlesztése. Az angol science szó és a magyar tudomány szó evolúciós sorsa és fejlődése a tudományt illetően a tanulmányunk címében megjelölt témához (genetika és evolúció) kapcsolódik - ellentétben a magyar tudomány fogalmának szerves fejlődésével. tudomány – új fogalom az indoeurópai nyelvekben, 244

www.kaleidoscopehistory.hu Benedek Varga

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

XIX. századi fantázia, egyfajta nyelvi "mutáció". Ismerjük az angol science szó születésnapját és születési apját/keresztapját is (lásd a mottóban és Linné-év kapcsán; Szabó 2008). Úgy tűnik, a genetikai törvények fogalmának születésének körülményei pontosan ugyanígy datálhatók, csak itt nem angol, hanem magyar szerzőről van szó. A magyar gondolkodásban az öröklődés fogalma az örökléssel, az értékmegőrzéssel (ır), az indoeurópai gondolkodásban a genetikához inkább az értékteremtéssel (genezissel), az értékmegújítással - és a fogalmi fejlődés íveivel is. hasonló utat járt be a két különböző európai nyelvben: ır ıriz örök öröklést örökl

őr őr megmaradt öröklődés genetika

ısi ısi régi régi ısi XIX–XX. század

Könnyen belátható, hogy a fogalmi fejlődés ebben az esetben a magyarban is folyamatos, és (jobb szó híján) eklektikus az angolban – a modern tudomány indoeurópai alapnyelvében. Az öröklődés ősi és titokzatos tapasztalatától a genetika törvény által kikényszerített jelenségeinek felismerése felé történő elmozdulás azonban az emberi gondolkodás egyik legfontosabb paradigmaváltását jelenti: a vegyes öröklődés ősi hitétől az egyre biztosabb felé való elmozdulást. új gének. tudtommal (tényező) öröklődés alapján. A genetika a bioinformatikához hasonlóan az egyik legbefolyásosabb kulcsfogalom az emberi tudás gyarapításában. Nélküle nem létezne modern élettudomány, annak minden részterületével együtt (gyógyászat-antropológia, állattan-állattan, kertészet, erdőgazdálkodás, gomba, mikrobiológia stb.). Maradjunk a nőgyógyászati onkológia élvonalában: a modern rákkutatás ma már elképzelhetetlen a rákos folyamatok (onkogenetika) öröksége nélkül. A jövő egyik legnagyobb ígérete a gyógyulás szempontjából is genetikai: a személyi genomika lehetővé teszi a közeljövőben az egyes emberek hibás génváltozatainak azonosítását, és ezáltal az egyéni problémák személyre szabott kezelését. Minden erőfeszítés genetikai, vagy inkább genetikai természetű - a DNS-fehérje komplexek belső logikáját, a gének "matematikáját" keresi. Ez a modern rákkutatás talán legnagyobb kihívása. Titokzatos prioritás A szakma még mindig vitatja, hogy Mendelt mi érdekelte valójában: a hibridek létrehozása (botanika, nemesítés) vagy az örökletes tényezők viselkedése - genetika? Kétségtelen azonban, hová jutott Mendel: a faktoriális öröklődés néhány alaptörvényének pontos megfogalmazásáig – ez az első az emberi tudás történetében. 245

www.kaleidoscopehistory.hu Benedek Varga

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

De ki használta először a genetikai törvények kifejezést Mendel köreiben? Hiszen Mendel klasszikus műveiben (1865, 1866, 1870) sem törvényekről, sem genetikáról nem beszél. Végtére is, ki volt az első, aki elindult a helyes irányba a "természet genetikai törvényeinek" megértéséhez vezető úton? A kérdés első felére már sokan keresték a választ – sikertelenül. Köztük voltak azok – például a mendeli genetika egyik újrafelfedezője, Carl Correns (1906) –, akiknek a genetikai törvények kifejezésében való elsőbbségét a genetika története régóta elfogadta (pl. Crew 1966:40). Correns úgy vélte, hogy Mendel felfedezésének lényege két "öröklési törvényben" foglalható össze: 1. az öröklődési tényezők (faktorok = "gének") szabad szétválasztása az "elkülönülés törvénye" 2. az öröklődési tényezők szabad társulása. az utódok a "rekombináció törvénye". Correns követői ezután egyre több öröklődési törvényt írtak, az úgynevezett „mendeli” törvényeket – sok gondot okozva a genetikára készülő diákoknak a „Ki szerint?”, „Mit mondott?”, „Miben” kérdésekkel. törvénye van?" amikor az írótanári kérdésekre válaszol. Másrészt Correns mindkét genetikai törvényében benne van a faktor fogalma, így Correns helyesen ismerte fel az 1865-ben és 1900-ban kitört paradigmaváltás lényegét: az öröklődés nem „vegyes” természetű – vagyis Nem a régi gyökérerő analógiájára, a színes folyadékok keveréke „vegyes öröklődést” feltételez, hanem az örökletes tényezők diszkrét egységek, meghatározott módon szerveződő, élettani funkcióktól független tényezők, amelyek nem keverednek tartósan a megtermékenyítés után, hanem meghatározott törvények alapján egyesítik, így később szabadon elválaszthatók az utódokban egyesíthetők. Ezeket a mendeli faktorokat Johannsen géneknek nevezte – párhuzamosan Bateson kezdeményezésével, hogy 1905-ben „hivatalossá tegyék” a genetika elnevezést a nemzetközi tudományban. A gének anyaghordozóit 1953-ban Arwey, Watson, Crick és munkatársaik azonosították, meghatározva a genetika elnevezésének szerkezetét. DNS, ami a bioinformatika szempontjából is lényeges. Napjainkban a DNS-fehérje komplexek kutatása javában zajlik, mivel ezeknek a komplexeknek a hiányos ismerete a kortárs rákkutatás egyik legnagyobb "rákcsapdája". De ki ismerte fel, hogy itt nem az egyén és környezete között jól ismert élettani folyamatokkal van dolgunk, hanem valami alapvetően újjal, aminek még nincs neve? Ki vezette be először a tudományba a természet genetikai törvényei kifejezést? Melyik történelmi-tudományos helyzetben? Helyes-e a mítosz, hogy "Mendel, a magányos szerzetes – mint a genetika megalapítója" ma is népszerű, különösen az amerikai tankönyvekben? Vagy Mendel nem volt olyan "magányos" és történelem nélküli, mint a korai - főleg osztrák és német, de részben cseh-morva-szlovák - Mendel246

www.kaleidoscopehistory.hu Benedek Varga

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

szekta is látható, nem mentes az aktuális nemzeti érdekektől és a jelenlegi korszellemtől? A mendeli kultusz anyaintézménye, a brnói Mendelianum, és különösen a múzeum igazgatója, Vitežlav Orel, valamint az egyedül vagy kollégáival írt cikkek és könyvek kulcsszerepet játszottak a tisztánlátásban (Orel 1974: A jóslat a A brnói hibridizációs törvények már 1820-ban Hasonló 1996: Gregor Mendel Az első genetikus Ugyanúgy 1997: A beltenyésztés kísértete az öröklődés korai tanulmányozásában Orel-Wood 1981: A mesterséges szelekció korai fejleményei Mendel kutatásának háttereként Ugyanott 1998 Empirical genetics: : Mendel születése előtt Brünnben kiadott törvények; Ibidem 2000: Mendel felfedezésének lényege és eredete). Valójában neki köszönhető, hogy felfedezték Festetics Imre előnyeit. De az igazság kibontakozását segíteni kellett - udvariasan - magyar részről is. Azt már láttuk, hogy a nemzeti tudomány fejlődésének történetében törvényszerűségként megjelenik egy bizonyos nemzeti elfogultság. Pontosabban: még egy jó kutató is elsősorban nagyobbnak lát és mutat meg másokat annál, amihez a legközelebb áll. Élt. És ha nem lenne, nagyon rossz lenne; az egészen más kérdés, hogy a tudományos életben sokszor nagyon rossz: Kutatóink sokszor jobban ismerik és szívesebben ismerik el a világ más pontján dolgozó kolléga munkáját, mint a mellettük dolgozóét. a szomszéd asztal, a szomszéd szobában. Ebben a konkrét esetben az történt, hogy 1989-ben, a politikai változások eufóriájában Orel igazgató átadott nekem néhány Festetics Imrével kapcsolatos dokumentumot a Mendelianumban, amelyekben azt mondta, hogy "Magyarországon ismerni kell őket", ezért szerette volna többet megtudni erről a Festeticsről, gyorsan kiderült, hogy saját hazájában sem lett próféta. Gyorsan megtaláltuk a kért információkat és átadtuk a Mendeli Könyvtárnak, de csak magyarul adtuk ki (Szabó-Pozsik 1989, 1990). Részben tudományos etikai megfontolások miatt jártunk el így – hogy elsőbbségi jogot adjunk neki az angol nyelvű publikáláshoz a nemzetközi fórumokon –, részben pedig azért, mert jobbnak láttuk, ha Festetic Imre nemzetközi elismerése a Mendelianumból ered. De Orel hallgatott 1997-ig, Mendelianumot biztosan a saját problémái foglalkoztatták. Ekkor vittük először nemzetközi szintre a kérdést, és mutattuk be először angol nyelven Festeticst és a természet genetikai törvényeit Liège-ben a XX. nemzetközi tudománytörténeti kongresszuson (Szabó 1997). A hatás nem maradt el: igazgató úr angol nyelvű kiadványai. Sorra megjelent az ügyben Orel és kollégája, R. Wood, aki Manchesterben él. A helyzet ugyanúgy alakult, mint Festetics és Mendel kapcsolata: megkapták az információt, tudták az eredményeinket, de nem hivatkoztak rá. De a jég megtört. Festetics Imre és a természet genetikai törvényei (1819) Gróf Festetics Imre (1764-1847) Festetics György öccse volt, aki 1796-ban megalapította Európa egyik első önálló mezőgazdasági főiskoláját, a keszthelyi Georgikont. 247

www.kaleidoscopehistory.hu Benedek Varga

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

A vasi Simaságban született, második lévén nem a keszthelyi birtokot örökölte, hanem az akkori szokás szerint katona lett. A törökök ellen a román fejedelemségek felszabadításáért vívott harcokban Bukarestig jutott, de ott megsebesült, és családja nyugat-magyarországi birtokaira vonult vissza (Szabó-Pozsik 1990).

1. ábra Festetits Imre portréja - a "Természet genetikai törvényei" 1803-as megfogalmazása körül kezdett beletenyésztési kísérletekbe egy kis fajtatiszta merinójuh-nyájjal (1 bárány és egy pár anyajuh). Ezt az állományt szigorúan beltenyésztve tartotta, 15 évnyi szisztematikus tenyésztés eredménye, hogy hamarosan nem tudott saját állományánál jobb tenyészállományt vásárolni. Eredményeinek ismeretében a brünni Juhtenyésztő Egyesület felkérte, hogy fontos kérdésekkel fogalmazza meg nyomtatásban álláspontját (pl. Festetics Imre elfogadta a felkérést, részt vett a vitában, és elutasította tisztelt partnere, Ehrenfels báró, a BM elnöke véleményét). A vita lényege a következő volt: 1. Az öröklődést a környezeti feltételektől függő élettani törvények szabályozzák, amelyeket Ehrenfels báró a természet fiziológiai törvényeinek ("physiologisch Gesetze der") nevezett Natur"), vagy meghatározott belső tényezők határozzák meg őket? 2. A beltenyésztés gyengíti-e a tulajdonságok öröklődését – ahogy Ehrenfels érvelt –, vagy éppen ellenkezőleg, stabilizálja a tulajdonságokat és megszilárdítja öröklődésüket? 248

www.kaleidoscopehistory.hu Benedek Varga

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

Festetics udvarias, de határozott válasza volt. Álláspontjának kimondott és kimondatlan lényege a következő volt: 1. 2. 3. 4.

A tulajdonságok öröklődését belső tényezők szabályozzák, csak külső tényezők befolyásolják. A beltenyésztés nem gyengíti, hanem inkább fokozza a tulajdonságok öröklődését, ha a kívánt tulajdonságokat a szigorú szelekció befolyásolja. Az öröklődés törvényei alapvetően különböznek az élettani törvényektől, ezért ezeket genetikai törvényeknek ("genetische Gesätze der Natur") kell nevezni. 5. Az élőlényeket – beleértve az embereket is – folyamatosan alakítja a genetikai törvények és a szelekciós folyamatok kölcsönhatása. A cikket németül írták, Prágában nyomtatták, és Brünnben jelent meg az Oekonomice Neuigkeiten und Verhandlungen, a brünni befolyásos hetilap (továbbiakban: ONV) nagy példányszámban (mintegy 6000 példányban, számol be levelében V. Orel). része a már említett juhtenyésztésről és a beltenyésztés genetikai hatásairól szóló cikksorozatnak. A keresztezés utáni második generációban megfigyelt szegregáció és rekombináció - a "természet genetikai törvényei" itt 5 pontban foglalhatók össze. Ez a cikk nemcsak az állattenyésztés (juh-, ló- és szarvasmarha-tenyésztés) elméleti és gyakorlati vonatkozásai miatt fontos, hanem a variabilitás, az alkalmazkodóképesség, az öröklődés (genetika), a szelekció és a fejlődés (evolúció) közötti kapcsolat felismerésének elméleti fontossága miatt is. . ennek is megvannak az "emberi fejlesztés" szempontjai. Gregor Mendel későbbi közegében itt fogalmazódtak meg először a "természet genetikai törvényei", és egy új kifejezés született a tudományos kutatás új területének megnevezésére. Az 1819-es Festetics-cikk szellemében mi is úgy gondoljuk, hogy "amíg ezt a feltételezést senki nem cáfolja tényekkel", igaznak kell tekinteni. Az is megalapozottan feltételezhető, hogy Festetics munkája közvetlenül az írásain keresztül vagy közvetve követőin – elsősorban Mendel mentorain, Nestleren és Nappon keresztül – hatással lehetett a fiatal Mendelre, például azáltal, hogy felismerte a beltenyésztett vonalak fontosságát a genetikai vizsgálatokban. (mivel a borsó önbeporzó, a fajták tulajdonképpen beltenyésztett vonalak). Festetics a beszélgetés során felhívta a figyelmet a második hibridgeneráció (szegregáció) alapos vizsgálatának szükségességére, a kis eltérések (mutáció) fontosságára, a szelekció evolúciós jelentőségére, a belső "genetikai" tényezők elsőbbségére, a módszertani szempontokra is. a keresztezési kísérletek buktatóiról és a matematikai módszerek fontosságáról. Festetics Mendelre gyakorolt hatása még nem bizonyított, de akár feltételezhető is olyan területeken, mint a darwini evolúciós elképzelés átvétele. Ez a brünni kolostor könyvtárában még fellelhető könyvek vagy egyéb források alapján sem zárható ki. A brünni Ágoston-rendi kolostor könyvtárában Mendel Erasmus Darwint (Zoonomia), Charles Darwint olvashatott, és jegyzetelhetett (A fajok eredete – 2. német kiadás, 1863; Az állatok és növények változatossága háziasítás alatt 1885; The Effect of Species kereszt- és öntermékenyítés zöldségekben 249

www.kaleidoscopehistory.hu Benedek Varga

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

Királyság; Az orchideák megtermékenyítésének különböző módjairól). A kolostor könyvtárának másolataiban olvasható feljegyzések alapján Mendel megértette Darwint – például a szelekció evolúcióban betöltött szerepét illetően. Darwin viszont úgy halt meg, hogy nem értette a mendeli "faktoriális genetika" jelentőségét az evolúcióelmélet szempontjából. Darwin 2009-es két születésnapja kapcsán érdemes elgondolkodni azon, hogy Festetics Imre Brünnben megjelent munkái révén az evolúciós genetika magyarországi előfutárának tekinthető: már 1819-ben lát és tesz láthatóvá a variabilitást (variabilitást), természetes és mesterséges. szelekció (szelekció), mint egység), öröklődés (genetika), alkalmazkodás (adaptáció) és fejlődés (evolúció) növények, állatok, sőt ember esetében is. Az emberi beltenyésztés kapcsán a társadalmi környezet népesedési hatásaival is foglalkozott. Gradualizmus Magyarországon Ch. Bonnet és Festetics Imre „Lépésről lépésre a valóságba” (1818) nem volt elszigetelt jelensége a magyar felvilágosodásnak. Vas vármegye főúri fejedelmei - a Festetics, Chernel, Erdıdy és más családok tagjai - hibridizációs és szelekciós kísérletekkel egy idõben végeztek, melyek eredményét Mendel mûvének késõbbi jelenetében közölték Tóth Pál református prédikátor. Verıce, a svájci-francia "protoevolucionista" Charles Bonnet (a kor szokásai szerint írt: Bonnet Károly) által fordított és jegyzetekkel bővítve a természettudományról (Bonnet 1764, 1779 magyarul: 1818). Bár Bonnet és fordítója, Predikátor nem a szó mai értelmében vett evolucionisták, Bonnet volt az, aki a tudománytörténetben először használta az evolúció fogalmát, nem a filogenetika, hanem az egyének kontextusában. evolúció. evolúció (Benedek 1963, Szabó 1974). Munkája sajátos Istenbe vetett hitet is tükröz: célja "...a szívet és az elmét a BATT PONTOK felé emelni [kiemelés itt és később az eredetiben, Sz. T.A.], ahonnan minden folyik; és akinek mindig kell legyen az első és az utolsó szél vizsgálatainkban. Hitének kulcsszavai az I. Tzikkelyben (Az első ügyben) olvashatók: „Egyedül lenni, mindent végtelen bölcsességgel képes és hajlandó megtenni, ilyenek a FIRST imádnivaló tökéletességei. OK. Emiatt jön a világ alkotmánya. […] A világot örökkévalónak tekinteni annyit tesz, mint hinni a véges lények végtelen eredetében. A mozgás örök valóságához ragaszkodni annyit tesz, mint azt állítani, hogy a cselekvés örök." Elsőszülött az alkotások között! Ha az elsőt közölni lehetne másokkal, te vagy az, aki vezeti, és az évszázadokat te alkottad." a királyságok fejlődésének szakaszos bemutatása és a benne lévő táblázat, amely bemutatja a királyságok fejlődésének fő állomásait. Fokozat szerinti királyságok, kezdve az elemektől az állati növényeken át az antropomorf Orang-Ontangig és az emberig, majd képet kaphatunk a két vakkötet közel 900 oldalának gondolatformáló erejéről, hatásáról a előkészíti az evolúció gondolatának elfogadását.

www.kaleidoscopehistory.hu Benedek Varga

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

Hinni a véges valóságok végtelen eredetében – ez itt a kulcsgondolat. A laza dogmatikus gondolkodás gondolata a pap magyar fordításában. Még ma is hiszünk a véges dolgok végtelen eredetében és a legáltalánosabb értelemben vett anyagi fejlődés folytonosságában, amelyet az immateriális információ irányít. Ez volt a II. János Pálra vezethető vissza pápai gondolat, aki az ezredforduló körüli években a lehető legjobban harmonizálta a modern hitet és a modern tudományt. A „folyamatos alkotás” tényének felismerése. Annak a darwini nézetnek a felismerése, hogy "az eseményeket isteni hatalom idézi elő, nem az egyes esetekben történő beavatkozás, hanem az általános törvények megállapítása". Annak felismerése, hogy az evolúció ténye teljesen független attól, hogy a világnak van-e végső oka, az Úr és a Teremtő. Az anyai ágon unitárius szellemben nevelkedett Darwin soha nem foglalkozott ezzel a kérdéssel műveiben, de láthatóan élete során élénk aggodalmat keltett. Talán ezzel is magyarázható, hogy minden jelentősebb művének megírása miatt súlyos depressziós tünetek jelentkeztek nála, amelyeket aztán mai becslés szerint igen kegyetlen módszerekkel kezeltek (Desmond-Moore 1991). De ez egy másik történet. Mint Linnés, akivel Bonnet szakmailag és személyesen is hadban állt. Linné a „teremtés törvényeit” is a teremtett dolgok változatosságának és jellemzőinek rendszerezésével kereste, ő maga pedig egy emberi korért küzdött a „teremtett állandóság vagy folyamatos változás” ellentétes lehetőségével (Szabó 2008). Egy pillantás az 1819-es idővonalra, amikor Festetics Imre közzétette elképzeléseit a beltenyésztés fontosságáról a "természet genetikai törvényeinek" megismerésében, valamint e törvények lehetséges hatásai a természetes és mesterséges szelekcióra, a környezeti alkalmazkodásra a természetben és az emberi társadalomban (felvetve főként magyarországi birtokán), Linné és Bonnet már évtizedek óta halottak, Gregor Mendel még nem született, Charles Robert Darwin pedig csak 10 éves álmodozó volt, a Shrewsbury-i unitárius iskola korai tanulója. "A tízéves maroknyi volt anyja nővéreinek. Amikor 1819 júliusában három hétre elvitték a walesi tengerpartra, harcias volt és mogorva; „esküdött, mint egy katona", és egyedül sétált az átkeléshez. a tengerpart, lásd a tengeri madarakat egy másik világba lépni" (A tízéves fiú sok gondot okozott anyja nővéreinek. Amikor 1819 júliusában három hétre a valaisi tengerpartra vitték, veszekedett, dühös, káromkodott, mint a jéghegy, és folyton egyedül sétál a parton, és úgy nézi a tengeri madarakat, mintha nem e világból való volna) (Desmond-Moore 1991: 16). Kár, hogy a tinédzser Festetics Imre 1770-es évekbeli Simaságon, Kıszeg-Kıszegpatyon és Keszthelyen hordott dolgairól nem tudunk összehasonlítható leírást. Témánk szempontjából a Darwin gyermekkorára vonatkozó adatok is érdekesek, mert amikor Darwin még C.C. tiszteletes könyve volt. Clarke a Wonders of the World Angliában, idehaza, van Bonnet-re és Lamarckra felvilágosult és előkészítő címe már hatással volt (Benedek 1963, Szász-Fejér 1986, Szabó 1974). Bonnet és Festetics 251

www.kaleidoscopehistory.hu Benedek Varga

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

Műveinek egyidejű megjelenése a magyar nemzettudományban két szempontból is izgalmas: 1.

Milyen volt a magyar értelmiségi közhangulat akkoriban, amikor "a méltó Tsászári Királyi Tanátsos nádorbíró", szilasi és pilisi Szilassy József, a dunántúli református főgondnok, "a tudomány nagy szerelmese" támogatta Tóth Pál református prédikátort. Verıcétől egy - lényegében negatív - mű fordítására, és milyen üzletet látott a pesti nyomdász, Trattner Tamás János egy jelentős nyomdaköltséggel járó mű kiadásában? Mi késztette arra, hogy a nyugat-dunántúli magyar arisztokraták ne csak birtokaik jövedelmének növelésével foglalkozzanak, hanem a gyarapodás alapjául szolgáló tudományos kérdésekkel is, mint például a beltenyésztés vagy a természeti genetika törvényei?

A következőkben témánknál maradunk, és csak röviden érintjük a második pont egyik részkérdését, a természet genetikai törvényeinek első megfogalmazásának előzményét, tényeit és sorsát. Festetics gyakorlati, tényeken alapuló gondolkodása már túllépett az előző generáció, az elméletibb genfi természetfilozófus, Ch. Bonnet (1720-1793), aki 47 évvel korábban született, és "a dolgok lépései lépésről lépésre" és az "elemek" fokozatosságának (gradációjának, "protoevolúciójának") tanításával az ember számára. A kérdés megértéséből az sem elhanyagolható, hogy a szinte egy időben megjelent két mű jól tükrözi a magyar felvilágosodás tudományos vívmányait (bár ezzel itt most nem foglalkozhatunk). Ezt később Alphonse DeCandolle, a szcientometria előfutára, a kultúrnövények eredetével is foglalkozott, megjegyezte (DeCandolle 1883, Szabó 1985). Orvosi szempontból különösen figyelemre méltó Festetics elképzelése a rokonházasságoknak a személy testi és lelki tulajdonságainak öröklésére gyakorolt hatásáról, valamint a rokonházasságok lehetséges előnyeiről és hátrányairól. Összefoglalva: Közép-Európa, konkrétan a mai Magyarország, Ausztria, Szlovákia és Csehország régiója adta a világnak azokat a szellemeket, amelyek először megfogalmazták a természet genetikai törvényeit. Hazánk e nyelvileg sokszínű, etnobiodiverz kistérsége az egyik legnagyobb hatású tudományág, a genetika szülőhelyének is tekinthető. Ennek hangsúlyozása természetesen nem jelent kizárólagosságot vagy megvetést más kutatók és más régiók iránt. De ez azt jelenti, hogy növeljük az általános ismereteket, csökkentjük a tudatlan, írástudatlan, tanulatlan, tudatlan, felvilágosult, tudatlan, tanulatlan, tudatlan emberek számát. Jelenti e régió szeretetét és megbecsülését, saját tisztességesebb hazánk értékeinek elismerését és elismerését.

252

www.kaleidoscopehistory.hu Benedek Varga

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

Eredmények - magyar nyelvterületen és a világ többi részén Festetics első magyar genetikai munkásságának körülményeinek részletei még feltáratlanok, hiányoznak a vonatkozó levéltári források. A keszthelyi Festetics-levéltár fennmaradó anyaga a Magyar Országos Levéltárban őrzi, a Simasági, Kıszegi, Kıszegpatyi stb. levéltárban. A festeticsi és cherneli családi levéltár súlyosan megrongálódott. Az eddig feltárt források egy korábbi publikációba kerültek be (Szabó-Pozsik 1990). Az 1819-es Festetics-cikk, és abban a természet genetikai törvényeinek újrafelfedezése meglehetősen jól dokumentált. Az itt értelmezett hivatkozási lista nem más, mint az oknyomozó munka során feldolgozott publikációk szemrevételezése és tematikus csoportosítása a kutatás jelenlegi állása szerint. DeCandolle (1885) munkái hívták fel figyelmünket a magyar tudomány 1848 előtti nemzetközi helyzetére. Fischer (1930) és Mayr (1982) nyomon követtük, hogy Mendel köréből ki írt először genetikai törvényekről, és ki kapcsolta először a genetikát a szelekcióhoz. az evolúciókutatásban. Számos munkában találtunk adatokat a pre-mendeli öröklődés és a poszt-mendeli genetika közötti különbségre (Allen 1991, Atran 1990, Crew 1966; Knight 1799, Olby 1997; Sturtevant-Morgan, s.a.). 253

www.kaleidoscopehistory.hu Benedek Varga

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

A Festetics család és Georgikon történetének feltárása, Czoma (1997) és Czoma L. et al. (1996) és Szabó István munkája (2006, 2006a, 2006b). Festetics Imre portréját Simon Gyula szombathelyi grafikus készítette plexiben (1991). A Georgikon és a Festetics könyvtár mezőgazdasági szakirodalmában Kurucz (1990, 1996) volt a fő hivatkozási pontunk. A juhtenyésztés és méhészet hatását a genetika fejlődésére a következő forrásokból ítélték meg: Geissler érdemei (André C. 1802); a juhtenyésztés hatékonysága (André C. 1812); a juhok örökléséről szóló vita (André C. 1819); a magyar juhtenyésztés elismerése Brünnben (André C. 1819; Tuwera 1819); kérdések a méhészettel kapcsolatban (André C. 1820); Festetics elméleti eredményeinek visszhangja és alátámasztása (André R., 1819); kivonatok a magyar juhtenyésztés korai szakirodalmából (Balásházy 1827, 1833, Borsóvári 1816, Farkas 1819, JZB 1819, Angyalffy 1830); Blackwell szerepe a juhtenyésztés genetikai problémáinak felvetésében (Wood 1973). Felhasználtuk Festetics Imre saját irodalmi munkásságát, valamint a róla szóló korai tudósításokat eredetiben és azok fénymásolatában (Festetics 1815, 1815a, 1818, 1819a, 1819b, 1819c, 1820, 1820a, b, 22, 1822, 1822). ). Ugyanez volt a helyzet Festetics partnerével a „fiziológia vagy genetika” vitában (Ehrenfels 1819), valamint a Festetics megállapításainak korabeli elismerését bemutató dolgozat esetében (Elsner 1828/1829), és szintén tükrözte a kapcsolatot. korabeli oktatási intézmények és kutatási eredmények között a magyaróvári mezőgazdasági iskola a megnyitásáról szóló jelentés esetében (Augenzeugen, 1819). Festetics Imre kapcsán Kıszegen és Szombathelyen is születtek diákmunkák (Biró 1998, Hajós 2001, Káldyné 1999a, b, c). Külön csoportot alkotnak a Mendel eredeti műveiről és azok újrafelfedezéséről szóló szakirodalom, valamint a kapcsolódó témák (Krizenecky-Nemec 1965; Mendel G. 1865, 1866, 1870; Szabó 1976), a Mendel mentoraihoz kapcsolódó cikkek (Napp 1882, Nestler, 1837, 1839), a Mendelhez közel álló, gondolkodását befolyásoló tudósokhoz kapcsolódó kutatások és mindazok, akik ismerték Festetic Imre munkásságát, mint például Napp (Czihak-Sladek 1991/1992, Napp 1863; Nestler 1829, 1839 stb.) . A brünni Mendelianum munkatársainak nyilatkozatai a juhtenyésztés történeti jelentőségéről és Festetic Imre munkásságának feltárásáról részben ennek részei, részben önálló tematikus csoportot alkotnak (Orel 1974, 1996, 1997, Orel-Wood 1981, 1998). , 2000, Wood 1974, Wood-Orel 2001, 2005). Ami a mendeli genetika újrafelfedezését illeti, a következő publikációkat használtuk: Correns (1900, 1903), Cuénot (1903), De Vries (1900, 1906), Tschermak (1900, 1960), Johannsen (1909), Stubbe (1965) és Szabó (1976). Az üzenetek következő csoportja a genetika fogalmának és a genetikai törvényszerűségek XX. századi ismételt megjelenésére vonatkozik. században (Bateson B. 1928, Bateson W. 1899, 1905, 1906, 1907, Castle 1903, Goldschmidt 1913 "Verebung" csak; Griffith et al. 1973–1993, Hoppe 1992, 19 Jahn et al.) a Jahn9 et al. az evolúció eszméjének a gradacionalizmus vagy gradualizmus, pre-darwinista és darwini evolúciós elképzelései kapcsán (Bonnet 1769, 1818, Szabó 1974; Lamarckizmus: Benedek 1963, Corsi 1988, Szász et al. 198 et al.) , és a darwini eszme megjelenése (Darwin Ch. 1859, 1885), valamint további kérdések, mint például a genetika, az evolúció és az ember (Dobzhansky 1973, lásd: 254)

www.kaleidoscopehistory.hu Benedek Varga

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

også Szabó 1985); Darwins voorlopers (Glas 1959); Darwins volgelingen (Haeckel 1866–1920); de evolutionaire en genetisch historische aspecten in de Téka-reeks van Boekarest tot Cluj op Haeckel, Malthus (1798, 1982) af Mendel (1866); (Gábor 1989; Szabó 1976, Semlyén 1982 osv.). Hvad angår het receptieonderzoek omkring Imré Festetics (Palló 2004, Fári i: Palló 2004), de ontwikkeling van de Hongaarse geneticataal (Szabó, i: Péntek et al. ed., 2004; W. Nagy et al. 2004), hvordan værge Imré Festetics onbekende Hongaarschiedenis en/of evolutionaire literatuur (Fülöp Zs. 1907, Gombocz 1938, Rapaics 1958, Gaál -Gunst 1977, Für -Pintér 1978, Bálint 1983, Szabó 1983, Szabó 1983, Vida 2,-09, se også 1983, 1983, 1983, 1983, 1983, 1983, 1983 Hedrick 1997/2000), samt Hongaarse taalkundige, genetische geschiedenis en/of evolutionaire litteratur erkendt af Imrét Festetics (Bodó 2006, Dohy 1999, Fári 2004, Fári-Kralovánszky 2006, Jávorka L. . Overig: over het vervormde en sen "Lamarckisme" van de stalinistische genetica (Bodó 2004); ud over fødslen er der "bioteknologi" (Kralovánszky-Fári 2005); over vroege human genetica (Pritchard 1826); op de konceptuelle spørgsmål (Rieger et al. 1978) arbejder vi de verferte auteurs og arbejder ud. We citeren de publiciteit van Básthy (2003) en (Némethy 1997a, b) over goedbedoelde overdrijvingen.

Néhány hiba, túlzás és kihagyás az újrafelfedezés után A magyar szakirodalomban a genetikai törvényszerűségek első megjelenésének 1818-as évszáma két esetben téves. A vita idei évében Festetics Imre még nem fogalmazta meg, pedig a vita már folyamatban volt, és Festetics már megkaphatta az ONV szerkesztőjétől, C.C. Mások. Téves az a - e sorok írója által is megfogalmazott - feltételezés, hogy az idős Festetics Imre és a fiatal Gregor Mendel ugyanannak a tudományos társaságnak a tagjai voltak (V. Orel levélközleménye). A köztük lévő kapcsolat egy másik sorban is egyértelmű: Nestler (1829) 255

www.kaleidoscopehistory.hu Benedek Varga

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

könyvet is írt A beltenyésztésről címmel, amelyben felismerte Festetics érdemeit a beltenyésztés örökletes jelentőségének megfelelő felismerésében, és ez a tudás bizonyára hatással volt Mendelre is Napp úr, Mendel apátja és tudományos mentora révén, akit Nestler csodált, ill. nagyon érdeklődött a juhnevelés iránt is (Orel-Wood 1999). Az az állítás, hogy Festetics Imre fedezte fel Mendel törvényeit, szakmai tudatlanságból és újságírói túlzásból fakadó tévedés. Igaz ugyan, hogy Mendel - másokkal (például az angol lovaggal vagy az olasz Galesio gróffal) párhuzamosan - a második hibridgenerációban felismerte a szegregációt, és felismerte a matematikai módszerek alkalmazásának forradalmi jelentőségét a genetikában, de nem használta. ezeket a módszereket maga, és ezért nem tekinthető a faktoriális genetika felfedezőjének. Zavarba ejtő hallgatásnak tekinthető, ahogy a magyar, közép-európai és főleg angolszász genetikai irodalom Festetic 1819-ben - elméleti okokból - az angol W. Bateson 1905-ös kezdeményezésével szembeni genetika-fogalom bevezetését kezeli. Festetics szándékosan és értelmesen alkotta meg ezt az új szakkifejezést, hogy különbséget tegyen a – nem fiziológiai – jelenségek új csoportja között. Joggal érdemel elismerést elsőbbsége és tudományos prioritása miatt. Minden további részletről az itt felsorolt művek adhatnak felvilágosítást. *** A tanulmány összegzéseként elmondható, hogy amíg valaki tényekkel nem ellentétes az itt megfogalmazott tényekkel, a természet genetikai törvényeinek fogalmát először egy magyarnak és magyarnak valló Festetics Imre írta le egy nemzetközi folyóiratban. Kitalálta a helyes irányt, és Mendelre mutatott, aki követte. Jó okunk van tehát azt hinni, hogy egy magyar ember volt az első, aki a tudomány „genetikai természettörvényeiről” írt cikket. Ezzel jó tisztában lenni, bár nem vitatjuk mások, például Bateson szerepét a genetika szó szakmai elfogadásában. Az angolok nagyon is tisztában vannak ezzel a nézőponttal. Miért legyünk tudatlanok, írástudatlanok, tanulatlanok, tudatlanok, felvilágosulatlanok, tudatlanok, tanulatlanok, tudatlanok? ***

Javaslat és ajánlás Az a közép-európai régió, amelyhez a Festetics család, leszármazottjaik, rokonaik és támogatóik munkássága köthető - és különösen a Keszthely-Kıszeg-Bécs-Brno tengelyen fekvő régió - a "genetikai törvényszerűségek első felfedezője" természet" (Festetics Imre), egyértelműen felfedezője (Gregor Mendel) és újrafelfedezői (Correns, Tschermak) miatt, egyben a genetika bölcsője is. Ugyanakkor genetikailag összefonódnak a Festetics és a Chernel 256

www.kaleidoscopehistory.hu Benedek Varga

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

a családokon keresztül először a Budapest-Kıszeg-Bécs tengelyen kezdett keringeni a globális természetvédelem gondolata. Ez a hagyomány a regionális és az egyetemes tudomány számára egyaránt érték. Ennek az értéknek a védelme, növelése és kiaknázása érdekében javasoljuk a Festetics Imre Evolúciós Genetikai Laboratórium létrehozását a Festetics-kultusz központjában Keszthelyen és Kıszegen vagy Kıszegpatyon 2019-ig (a természet genetikai romjainak 200. évfordulójáig) (lásd 5. ábra). ) .

Utolsó szó Japánban a stressz a legismertebb és leggyakrabban használt idegen szó. Magyarul hasonló lehet a helyzet. A japánok nyilván nem tudják, hogy ezt a szót egy magyar (pontosabban egy hibrid magyar) fejében találták ki – amit a génjei, születési helye, választott országa stb. határoznak meg. Az osztrákok, szlovákok, kanadaiak, ill. A franciák igénnyel kapcsolódhatnak sajátjukként, de a név, a gének, a mémek és az iskola miatt elsősorban a magyaroké, vagy inkább a már nem létező monarchiáé. A nyelvterületünkön "nemzeti stresszben" élő lakosság hány százaléka van ennek tudatában? Köszönöm 257

www.kaleidoscopehistory.hu Benedek Varga

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

Az elmúlt 20 évben számos tanítványom, kollégám, régi és új barátom segített abban, hogy feltárjam és publikáljam gróf Festetics Imre Gregor Mendel munkásságát előkészítő szakmai eredményeit nyelvterületünkön és kívül egyaránt. Olyan sok van belőlük, hogy egyáltalán nem, vagy csak felsorolni - például hallgatók számára - egyáltalán, vagy csak referencia szinten lehet. Elismerés és köszönet mindenkinek, aki itt van. Külön köszönet Bısze Péternek, a Nõgyógyászati Onkológia folyóirat alapítójának és fõszerkesztõjének, hogy meghívott és lebonyolított egy, a folyóirat kereteit meghaladó tanulmány elsõ publikációját. Irodalom ALLEN, G. E., 1991. Esszészemle: A mezőgazdaság története és az öröklődés tanulmányozása - Új horizont. J. Hist. Biol., 24, 3, 529-536. ANDRÉ C., 1802. Herr Hofrath von Geissler zu Hochschitz, egyik első morvaországi szárazföldi írónk. Patriotic Tagesblatt, Brno, 919-925. App. Wood et Orel 2001. ANDRÉ, C., 1812. Anerbieten, Gutbesitzern auf dem kürzesten og sichersten Wege zur höchsten Veredelung ihrer Schafherden behüflich zu sein. OKÉ. Neuigk. Vehandl., [Brno/Prága. A továbbiakban rövidítve: ONV]. App. Wood et Orel 2001. ANDRÉ, C., (szerk.) 1819. Debates: Adjournment. In: ONV. ANDRÉ, C., 1819. Merit Oekonomes: David Chernel Magyarországon. Közgazdász. Neuigk. te. Kereskedelmi. 27:209-212. ANDRE, C., 1820. A vizsgálat. A méhek versenye. ONV, 182-183. App. Wood et Orel 2001. ANDRÉ, C. (szerk.) 1819. 75. Merit Oekonomes: David Chernel in Hungary, ONV 27. sz., 1819. május, 209–2. ANDRÉ, C., 1819. Meine Ansichten en Bemerkungen über organic Schwäche, besons bei feinwolligen Schafen; kiadó: Aufsatz, Herrn Graf Emmerich von Festetics im Jännerheft 1819. ONV, 161–162. ATRAN, S., 1990. The Cognitive Funds of Natural History: Towards an Anthropology of Science. Cambridge University Press, Cambridge, 1-360. [Augenzeugen, von einem] 1819. Eröffnung der Landwirschaftlichen Lehranstalt zu Altenburg in Hungary, 1818. november 10. ONV 5. sz., Jäner: 33–34. BALÁSHÁZY, J., 1827. A juhtenyésztésről. Pénztár. BALÁSHÁZY, J., 1833, Új tapasztalatok a juhtenyésztésben. Sáros patak. (In Hung.) BÁLINT, A., 1983. Applied Evolution (in Hung.). In: Vida G. (szerk.) 1983, 85–104. BÁSTHY B., 2003. A XXI. Kıszegrıl kezdıdött az évszázad genetikája? Festetics Imre és „a természet genetikai törvényei”. (Digitális kézirat. Beszélő?.) BATESON, B., (szerk.) 1928. Essays and Addresses [W. Bateson]. Cambridge University Press, Cambridge. Pater Rieger et al. 575. BATESON, W., 1899. Hibridizáció és keresztezés, mint a tudományos kutatás módszere. napló. R Hort. Szoc., 24.: 59-66. BATESON, W., 1905. Genetika [a modern öröklődéstudomány számára javasolt; W. Batesontól A. Sedgewicknek írt levelében.] Lásd Rieger et al., 575. 258

www.kaleidoscopehistory.hu Benedek Varga

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

BATESON, W., 1906. A genetikai kutatás előrehaladása. In: Wilks W. (szerk.) 1906, Report of the Third International Conference on Genetics (1906). Royal Horticultural Society, London, 90-97. BATESON, W., 1907. A genetika fejlődése a Mendels-cikk újrafelfedezése óta. program Rei stick. 1: 368. Rev. Rieger et al., 575. BENEDEK I., 1963. Lamarck és kora. Gondola Könyvdyádó, Budapest. BIRÓ Zs., 1998. Festetics Imre (Simaság 1764.02.12 - Kıszeg 1847.01.04) "Az elfeledett genetikus". Rack. BDTF Szombathely. BODÓ I., 2004. Liszenko és Horn Artúr. Kommentár Festetic Imre emlékművéhez. VEAB, Veszprém. (Digitális kézirat.) BODÓ I., 2006. Festetic Imre gondolatainak és elképzeléseinek hatása. In: Szabó I., (szerk.) 2006, Tanulmányok, emlékek és üdvözletek 1: 1997–2000. Georgikon Kiskönyvtár, Tudománytörténeti Füzet 20:53–55. [Keszthely]. BONNET Ch., 1769. Természetszemlélet. Marc Michelle Ray, Amszterdam. Magyar kiadás: Bonnet K., 1818, A természet vizsgálata. Franciából magyarra fordította és némi kiegészítéssel kiadta Tóth Pál verıtzei ref. Prédikátor. Az 1-10. Trattner János Tamás leveleivel és vádjaival, Pest. Lásd Szabó 1974. BOGNÁR, L., 1988. Számítógépes program adatbázisok feldolgozására a genetika történetében. (In: Magyar. Grad. Stud. Rep. Tutor: Szabó T. A.), Bio Tár, Abstracta (biológiai tartalom kivonatok), I.1.2: 9. BORSÓVÁRI J., 1816. Válasz. Birkatartás. ONV, 289-291. Eredeti cím: Answer: Procrastination. Kézirat, fordította Lönhard Miklós. CASTLE, WE, 1903. Galton és Mendel öröklődési törvénye, valamint néhány, a faji szelekciós fejlesztésre vonatkozó törvény. Proc. Amer. Acad. Arts Sci., 39, 8, 223-242. CZIHAK, G. - Sladek, P., 1991/1992. Cyrill Franz Napp apátnő (1792-1867) személyisége és a kolostorok belső helyzete Gregor Mendelnél. Folia Mendeliana 26:29-34. CORRENS, C., 1900. G. Mendel's Rule über das Verhalten der Nachkommenschaft der Rassenbastarde. A Deutsche Botanischen Gesellschaft értesítője, 18: 158–168. CORRENS, C., 1903. Über Vererbungsgesetze. Vortrag content in der Gemeinschaftlichen Sitzung der Naturwissenschaftlichen und der Medizinischen Hauptgruppe der Versammlung Deutscher Naturforscher und Artzte in Meran 1905. szeptember 27-én. V. Gebr. Borntrager, Berlin, 1-36. CORSI, P., 1988. The Age of Lamarck: Theories of Evolution in France 1790-1830. University of California Press Lásd még: Desmond A., 1989, Nature 338: 216. CREW, J. M., 1966. The Foundation of Genetics. University Press, Oxford. CSABA Gy., 1983. Gondolatok az emberiség jövőbeli fejlődéséről (in Hung.). In: Vida G. (szerk.) 1983, 243-260, pl. 245-249. CUÉNOT, L., 1903. Mendel et l'hérédités pigmentáció törvénye in les Souris. Íj. Állatkert. Exp. Gén. 3:27-30. CZEIZEL, E., 1983. Emberi öröklődés (nagy genetikatörténeti fejezettel. Magyarul). Gondolat, Budapest. CZOMA, L., 1997. A Festetics család története. Festetics-emlékelőadás, Keszthely, Simaság, Kıszegpaty, Kıszeg, 1997. június 2. (megjelenés alatt). 259

www.kaleidoscopehistory.hu Benedek Varga

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

CZOMA, L.-NÉ–FÜLÖP, É. M.-KOVÁCS, K.-NÉ-PÉTERVÁRI, A.-SZABÓ, I.- VÁRNAGY, L. (szerk.) 1996. Georgicon 200. Emlékkönyv Georgicon tiszteletére alapításának 200. évfordulója alkalmából. Keszthely. (magyar nyelven.) Pannon Agr. Univ. Press, Keszthely, 1–445, különösen 9–130, vö. Göndör. DECANDOLLE, A., 1885. A Histoire des sciences et des savants depuis deux siècles megelőzte és követte a tudományos témákkal, különösen az emberi fajok öröklődésével és szelekciójával kapcsolatos egyéb tanulmányokat. H. Georg, Lyon Maison, Genf-Bale. DE VRIES, H., 1990. A hibridek elválasztásának törvényéről. Comptes Rendus de l'Acad. Tudomány. Paris, 130: 845-847. DE VRIES, H., 1906. A fajok és fajták, valamint származásuk mutáció útján. A Kaliforniai Egyetemen tartott előadás. Németre lefordítva. M Klebahn. V. Gebr. Borntrager, Berlin, 1–49. DARWIN, Ch., 1859. A fajok eredete a természetes szelekció révén, vagy a létért folytatott küzdelemben a kedvelt fajok megőrzése. Magyar Kiadásai: A fajok eredete a natural selection via vagy and letért valo quêgben jeitt szártak szülése. Charles Darwin önéletrajza. Ford.: Mikes L., kiszivárog.: Boros I., 1973, Magyar Helikon, Budapest. Kampis György új, kritikai kiadása gondozta. DARWIN, Ch., 1885. Az állatok és növények változása háziasítás alatt. 2. kiadás, John Murray, London. Teljes. I. Magyar kiadás: Pusztai J.-né. (folytatás), K. Ákos–Horn A. (kiszivárog), 1959. Az igazmondás egyik legfontosabb módja. Akadémia Kiadó, Budapest. DOBZHANSKY, Th., 1973. Genetikai sokféleség és emberi egyenlőség. Tények és tévedések a kirobbanó genetikai és oktatási vitában. A John Dewey Társaság előadásai, JD Soc. az Oktatási és Kulturális Tanulmányhoz. Basic Books Inc., New York. Magyar változat: Örökletes várostósság és emberi egienlíség. Ez az egyik legfontosabb módja az újraélesztésnek. Trans., Bev., Jegyz.: Szabó T.A.), Kriterion Publ. H., Bukarest/Románia, 1-204. DOHY J., 1999. Genetics állattenyésztőknek. Mezıgazda, Budapest, 10. Megj.: "Szabó 1999" helyett a hivatkozás helyére "Szabó–Pozsik 1989" lit volna helyesebb. EHRENFELS von, I. M. Fr., 1819. Magyarázatom és figyelmeztetésem a juhok házi takarmányozására. ONV sz. április 20.: 153-155. ELSNER, J.G., 1828/1829. Az európai továbbfejlesztett juhtenyésztés áttekintése I-II., Calvé, Prága. kb. Wood et Orel 2001. FÁRI M. G., 2004. Gróf Festetics Több recept is létezik: Számos mendeli genetikai kísérletet végeztek el. In: Palló G. (szerk.) 2004, Recepció és kreativitás. Aaron Kiado, Budapest, 59-92. FÁRI M.–KRALOVÁNSZKY U. P., 2006. The genetics hazai knızkezése Gregor Mendelt megelızıen. Gróf Festetics 240. evfordulójára. - Magyarországi állatgenetikai leltár Gregor Mendel előtt. Festetic Imre gráf születésének 240. évfordulója. Minden jog fenntartva. Takarmányozás 55, 2: 181-191. FARKAS, E. [Nagy-Jóka], 1819. A lázas legeltetés eredménye, mint birkatetvesség elleni szer. Kiegészítés az ONV 3. számához, január 14., vö. tehát 330. FERENCZI M., é. N. [2004]. Festetics és Chernel család adatai. nyilatkozata a legfelsőbb FESTETICS I., 1815. It is a juhtenyésztes jobbítyásé és pallérozását óhátí hazafiakhoz. Nemzeti Gazda 10: 145-147. 260

www.kaleidoscopehistory.hu Benedek Varga

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

ÜNNEP I., 1815a. Ud en van de geschriften by graaf Festetics Imre van Kıszeg. Oorspronkelijke cím: Gróf Emmerich Festetics leveléből Günsnek Magyarországon, op 1815. június 20. Oekonom. hírek 1815, 547-548; ugyanitt nov. Szintén a 4. számban a tenger. Fordította: Lönhard M. Kézirat. FESTEN, I., (1818?). Vita a juhtenyésztésről. Emmerich von Festetics gróf nyilatkozata. (Vö. 38., 39. és 55., 1818). ONV sz. ?, ?, 9-11. AZ ÜNNEP, I., 1819a. Emerich von Festetics gróf nyilatkozatai. OKÉ. Verseny. és tárgyalás [Brno/Prága]. 26-27. In: Löhardt 2006. FESTETICS, I., 1819b. Birkaterelési viták. Emmerich von Festetics gróf nyilatkozatai. A cikkszám előtagja 2. Az ONV sz. 3, január, 118-120. ÜNNEP I., 1819c. 61. Viták: juhtenyésztés. Emerich von Festetics gróf további magyarázatai a beltenyésztésről. OKÉ. hírek Veh., [Brno/Prága] 22: 169-172. Kiadás Szabó et Pozsik, het Hongaars, 1989; a részleteket ismét lefordította Löhardt 2006-ban. FESTETICS, I., 1820. Emerich Festetics gróf jelentése, mint Esenburgeer Comitat van de færeavlerforening képviselője. OKÉ. hírek Vehandl., [Brno/Praga] 19: 22–28 (?), vö. Fári-Kralovánszky 2006. FESTETICS, I., 1822. IR úr esszéjéről az 1821. év 3. számában. Oekon. hírek Negotiation, [Brno/Prága]. Részletek: Löhardt 2006. Megjegyzés: Lönhard Miklós fordításában, idézett címek a FEstetics I. magyar kéziratban, 1819. Kiadja Festetics Imre gráf. ONV 1819, 9–12 és 18–20. Lásd még 38., 39. és 55. sz. 1818-ból. Eredeti cím: ? FESTETICS I., 1820, jelentése van graaf Festetics Imre de Vas Megyei Juhtenyésztő Egyesület. ONV 1820. január 25-28. Oorspronkelijke cím: Emmerich Festetics úr, mint az eisenburgi birkatenyésztők egyesületének képviselője jelentése. AZ ÜNNEP I., 1920a. Festetics Imre graaf nyilatkozata. OVN 1920. 115-119. Eredeti cím: Statement of Count Emmerich Festetics. ÜNNEP I., 1920c. Festetics Imre tel het riportja a Fåreavlsforeningen által tervezett akasztós petritípus kísérletről. SÜTŐ 1820. augusztus 193-195. Eredeti cím: Festetics Emmerich gróf beszámolója a Juhtenyésztők Egyesületének kísérletéről, hogy Petri-módszerrel etesd a hecklereket. FESTETICS I., 1822, over het proefschrift van de heer I.R., megjelent deel 3 van [de OVN] uit 1821. ONV December 1822 729-731. Oorspronkelijke cím: I. R. úr esszéjéről [az ONV] 1821. év 3. számában. *** [NÉVTELEN], 1816. A roncs néhány fontos ponttal kapcsolatos kétség van de schapenfokkerij [a het landgoed van graaf Festetics Imre rizsével kapcsolatban]. ONV 1816, 142-143. FISCHER, RA, 1930. A természetes szelekció genetikai elmélete. Oxford University Press., Oxford. FÜLÖP, Zs., 1907. Az erfelijkheidsproblemen történeti evolúciója. prod. can Commun., 39, 4:555-566. (Magyarul.) 261

www.kaleidoscopehistory.hu Benedek Varga

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

FÜR, L.-PINTÉR, J., 1978. Magyar életrajzok a mezőgazdaság történetében (Hungarian Agrartörténeti Életrajzok) A-H., Hung. Veréb. Agric., Budapest. GAÁL L.–GUNST P., 1977. Állattenyésztés Magyarországon a XIX-XX. században [magyarul]. Akadémiai Kiadó, Budapest. App. Wood et Orel 2001. GÁBOR, D. (szerk.), 1989. Ernst Haeckel: Biology and Natural Philosophy. Téka sorozat, Kriterion Kiadó, Bukarest. A válogatásban magyarra fordított részletek találhatók az alábbi témákban: A genealógia tartalma és jelentése; Teremtési korok és teremtési dokumentumok; Empirizmus és filozófia; Élettudományok; A mi életünk; Testünk; A világ titkai állapota; Munkamegosztás a természetben és az emberi életben; arab korallok; Szingapúr szigetén. A felsorolt helyek lásd alább Haeckel 1866 stb. GLASS, HB, 1959. Darwin elődjei, 1745-1859. John Hopkins Press, Baltimore, MD. App. Wood et Orel 2001. GOLDSCHMIDT, R., 1913. Einführung in die Verebungswissenschaft in zweiundzwanzig Forlesungen für Studierende, Ärtzte und Züchter. VW Engelmann, Lipcsei utca, Berlin. GOMBOCZ, E., 1936. A magyar botanika története. (Magyarul.) MKTT, Budapest. GRIFFITH AJ-MILLER JH-SUZUKI DT-LEWONTIN RC-GELBART WM, 1973-1993. Bevezetés a genetikai elemzésbe. Ötödik kiadás, W. H. Freeman and Co., New York, 20. (Mendel-féle elemzés: "A gén kifejezést (de nem a szót) először Gregor Mendel javasolta 1865-ben".) HAECKEL, E., 1866. General Morphology of Organisme [I: 63-74]; 1868: Über Arbeitsteilung in Natur und Menschenleben [in Gesammelte populäre Vorträe aus dem Gebiete der Entwicklungslehere 1879, 99–141]; 1879: Naturliche Schöpfungsgeschichte [1–21, 333–363]; 1900: Die Welträthsel [4–23, 25–44, 48–60]; 1901: Aus Insulinde – Malayesosche Reisebriefe [30-52]; 1904: Die Lebenswunder [88–90, 104–106]; 1920: Arab korallok, Natur und Mensch [138–158]. Megjegyzés: A szögletes zárójelben lévő számok a Gábor Dénes által szerkesztett bukaresti magyar Haeckel-kiadásra vonatkoznak (1989). HAJÓS R., 2001?. Genetika Mendel előtt? - Vas tartomány, ahol a genetika atyjának bölcsője megrendült (Term. Tud. Közl. diákpályázat). HATCHER, RL, 1996. The Pre-Burtland Commission Era. In: Nath et al. (szerk.) 1996. HOPPE, B., 1992. A genetikai kutatás megközelítései a tizenkilencedik század végi német botanikában. Mendel Forum, Brno (előadás). JÁVORKA, L., 2004. Hozzászólás Festetic Imre emlékelőadásához. (Digitális kézirat.) JAHN, I., 1982. Die Herausdifferenzierung der Vererbungsforschung unter den neuen methodischen and theoreticalen Aspekten des 19. Jahrhunderts. In: Jahn I. et al. eds., 1982, 414-442 (lásd a következő bejegyzést). JAHN, I.-LÖTHER, R.-SENGLAUB, K.-HESSE, W. (szerk.), 1982. Geschichte der Biologie. Elméletek, módszerek, intézmények, Kurzbiografien. VEB G. Fiscehr V., Jéna, 414-442. JOHANNSEN, W., 1909. Az Exakten Erblichkeitslehre elemei. Deutsche wesentlich erweiterte Ausgabe in fünfundzwanzig Vorlesungen. V. G. Fischer, Jena, 1-736. JUHÁSZ-NAGY, P., 1981. Az evolúciós gondolat. In: Vida, G., (szerk.) 1981, 7-25.

262

www.kaleidoscopehistory.hu Benedek Varga

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

JZ B. (?, Nieder-Schlesien), 1819. Oeknonomice Bildung: Einige Bemerkungen, veranlasst durch den Auffass in der ausserordentlichen Beilage nr. 5. März 1818 with der Überschrift: "der ungarische Wirtschafts-Beamte". Beilage zu ONV 4. szám, Jäner, 25–26. KÁDÁR, Z.–PRISZTER, Sz., 1995?. A magyarországi életvilággal kapcsolatos ismeretek fejlesztése (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó, Budapest. KALDY Cs.-NE, 1999a. Magyar hozzájárulás az öröklődés egyetemes történetéhez. Szakdolgozat, BDTF, Szombathely. KALDY CS., 1999b. Festetics Imre - 1819 - a beltenyésztésről [és] a természet genetikai törvényeiről. Adalékok a genetika történetéhez. I. Festetics emlékérem verseny. BDTF, Szombathely. KALDY CS., 1999c. Festetics Imre és Gelei József munkásságának ismerete a magyar genetikai oktatásban (közoktatás, főiskola, egyetem). Adalékok a genetika történetéhez II. Festetics emlékérem verseny. BDTF, Szombathely. Lásd még: Szabó T.A. TA LOVAG, 1799. Beszámoló néhány zöldségtrágyázási kísérletről. (Elton, 1799. április 25., olvasva: 1799. május 9.). R. Soc. (London) Philos. Trans. 89: 195–204. KRALOVÁNSZKY E. P.–FÁRI M. A., 2005. A "Biotechnológia születése. Erkey Károly emlékére. Állattenyésztés és takarmányozás, 54. köt., 6: 581-594. KRIZENECKY, J.-NEMEC, B., 1965. Genetics. Fundamenta Mendel klasszikus tanulmányának átdolgozott kiadása, amely az újrafelfedezés időszakában megjelent 27 eredeti tanulmány gyűjteményét tartalmazza. Mendel felfedezései 1865-ös brünni megjelenésének századik évfordulója alkalmából adták ki, Publ. Home of the Csehszlovák Akadémia. Sci., Prága és Morva Múzeum, Brno, 1–388. Fenntartható fejlődés tankönyve 57-80, különösen 65, 79. KURUCZ Gy., 1996. (A Georgikon története az alapítástól 1848-ig) In: Czoma et al. eds. ., 9 – 130. KURUCZ, G., 1990. Az új mezőgazdasági irodalom a Festetics Könyvtárban (Magyarországon) Magyar Könyvszemle 106, 1–2: 32–44 Ap. Wood et Orel 2001. LAZÁNYI, E ., 1979. Megnövekedett növényméret, heterózis és transzgresszió indukált génduplikációk következtében Arabidopsis thaliana (L.) Heynh. Arabidopsis Inf. Serv., 16: 107-111 LÖNHÁRD M., 2006. Festetics Imre, magyar állattenyésztő felfedezések (1819) készítették elő a mendeli genetika (1865) megszületését. – Festetics Imre magyar állattenyésztő, akinek eredménye (1819) előkészítette a mendeli genetika megszületését (1865). Animal Breeding and Nutrition 55, 1: 91-96. LÖNHARD M., 2008. Festetics Imre törekvései a gyapjú minőségének javítására. Georgikon, Pannon Egyetem, Official Journal of Georgikon Faculty of Agriculture, Vol 51, 1:22–24. MALTHUS, T.R., 1798. Esszé a népesedés elvéről, mivel az befolyásolja a társadalom jövőbeli fejlődését (első, névtelen kiadás); Esszé a népesedés elvéről, avagy az emberi boldogság múltbeli és jelenkori hatásairól (második kiadás). Magyarul lásd: Tanulmány a népesedési jogról. In: Nincs 1982.

263

www.kaleidoscopehistory.hu Benedek Varga

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

Cs. MÁTYÁS, 2002. Erdei fák korai ökológiai genetikai megfigyelései: [Daday Hunor, 1922-1987] Az ökológiai genetika magyar úttörője. In: Matyas Cs. (szerk.) 2002, Genetics of forestry and conservation. Mezigazda, Budapest, 8-9. MAYR, E., 1982. A biológiai gondolkodás növekedése. Sokszínűség, evolúció és öröklődés. Belknap Press, Harvard Univ. Press., Cambridge (Mass.), London, 1-18. MENDEL, G., (1865), 1866, 1870. Versuche über Pflanzenhybriden. Két Abhandlungen. E. Tschermak (szerk.) 1913, W. Engelmann, Lipcse. letette. fordítás in: Szabó T.A., 1976, The Century of Genetics, Kriterion Publ. Ház, Bukarest/Románia. MYLECHREEST, M., 1992. Thomas Andrew Knight (1759–1838) – Mendel elődje Angliában. Mendel Forum, Brno (kézirat). NAPP, C. F., 1836. Önéletrajz. In: Czihak G.–Sladek P., 1991/1992, Die Persönlichkeit of Abtes Cyrill Franz Napp (1792–1867) és Gregor Mendel kolostorainak belső helyzete. Folia Mendeliana 26:29-34. NATH, B.-HENS, L.-DEVUYST, D. (szerk.) 1996. Tankönyv a fenntartható fejlődésről. Európai Szennyezéskutató Központ London együttműködésében. a Brüsszeli Szabadegyetemmel és az UNESCO-val, Párizsban. VUB University Press, Brüsszel. NEMETHY M., 1997a. Két híres Festeticsről emlékeztek meg. Vasemberek, karácsony. 3., 20. NÉMETHY M., 1997b. Festetics Imre gróf, az első magyar genetikus. Vas Nepe, Krónika rovata, július 4. 3. NESTLER, J.K., 1829. A Zeugung auf die Eigenschaften der Nachkommen beáramlásáról. Mittheilungen 47:369-372, 48:377-380, 50:394-398, 51:401-404. NESTLER, J. K. 1837. Über die Vererbung in der Schafgelegen. Mittheilungen 34:265-269, 35:273-279, 36:281-286, 37:289-293, 38:300-303, 40:218-320. NESTLER, JK, 1839. Über Insigh. Mittheilungen 16: 121-128. NICHOLSON, M., 1987. The New Environmental Age, Cambridge Univ. Press, New York. OLBY, R., 1997. A genetika megalapítója. Science, 275: 1438. (http://www.sciencemag.org) OREL, V., 1974. A hibridizációs törvények előrejelzése Brünnben már 1820-ban. Folia Mendeliana 9: 245-254. OREL, V., 1996. Gregor Mendel. Az első genetikus. Oxford University Press, New York. 1–363. OREL, V., 1997. A beltenyésztés kísértete a korai öröklődéskutatásban. Az élettudományok története és filozófiája. 19:315-330. OREL, V.-WOOD, R.J., 1981. A mesterséges szelekció korai fejlesztései Mendel kutatásának háttereként. Történelem Phil. Élettudományok, Állat. Stn., Neapoli, 3, 2: 145-170. OREL, V.-WOOD, R.J., 1998. Empirikus genetikai törvények, amelyeket Brünnben tettek közzé Mendel születése előtt. Journal of Heredity, 89: 79-82. OREL, V. -WOOD, R. J., 2000. Mendel felfedezésének lényege és eredete. Összeg. Él. Acad. Scientific Paris, Life Sci., 323, 1037-1041. App. Wood et Orel 2001. PALKÓ M., 2009. Tudományos kutatás az akadémiai láthatatlan hálóban. Útmutató. Korunk (Kolozsvár), új folyam. III, 1, 79-86. PALLÓ G. (szerk.) 2004. Recepció és kreativitás. Áron Kiadó, Budapest. PÉNTEK J.–SÁNDOR K.–ZSEMLYEI B. (szerk.), 2004. Magyar nyelvű tudomány. Kisebb kutatási könyvek, Lucidus Kiadó, Budapest, 121-137. 264

www.kaleidoscopehistory.hu Benedek Varga

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

PRITCHARD JC, 1826. IX. könyv: Az emberi fajok változatosságát eredményező okok általános áttekintése, megjegyzésekkel a nemzetek eredetéről és a nyelvek sokféleségéről. Újranyomva az 557-558. oldalról: Research in the Physical History of Mankind, 2. kiadás. Teljes. II, London. Benchmark Papers, Evol. Biol. 4:75-76. RAPAICS R., 1958. Magyar Biológia története, Budapest (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó, Budapest. RÉDEI, P.G., 2003. Genetika, genetika - 83 kifejezés (de nem "genetikai törvények"). In: Redei, PG, 2003, Encyclopedic Dictionary of Genetics, genomics and Proteomics. Második verzió. Willey-Liss, Hoboken, New Jersey, 473-484. Bekerül a közelgő új kiadásba; Rédei személyes közlése) RIEGER R.-MICHAELIS A.-GREEN M.M., 1977. Genetika: In: Glossary of Genetics and Cytogenetics. Fischer, Jena, "genetikus" 58 kifejezéssel, vö. 224–254, 243, 575; Öröklődés: (vö. Spencer 1863), 267. SEMLYÉN I. (szerk.) 1982. Népességrobbanás - egyes szám. Téka sorozat, Kriterion Kiadó, Bukarest. Malthus Studies, 61-214. SIMON Gy, 1991. Festetics Imre (1764–1849). Karc a plexiből. In: SZABÓ T. A. – SIMON Gy., 1991, Természetkutatók Arcépcsarnoka – Vas megye. Élettudomány, földtudomány, fizika, csillagászat, határtudomány, helyismeret. Biotár VIII., BDTF, Szombathely. Szabó T. Anna angol változata, 1991, Portré Gallery of Scientists. Természettudomány - Vas megye: Élettudomány, Földtudomány, Űrkutatás, Természettudomány, Antropológia. Szombathely – Budapest. SPENCER, H., 1863. „Örölődés”. In: Spencer, H., 1863, Principles of Biology. Williams, London. Pater Rieger et al. Stubbe, H., 1965. Kurze Geschichte der Genetik tot zur Wiederentdechung der vererbungregeln Gregor Mendels. VEB Gustav Fischer, Jéna. Lásd spec. "Die Grossen Züchter des 19. Jahrhunderts: Graf Giorgio Galesio 1772-1839. 92-94. STURTEVANT, AM-MORGAN, TH, s. a., A History of Genetics. New York, London, Tokió. SZÁSZ-FEJÉR, J. -FEJÉR, Gy.(szerk.), 1986. Lamarck: the evolution of nature.(in Hungarian) Téka Ser., Benkı, S.-Horváth, A.-Szabó, A. (eds) , Kriterion Publ.H. , Bukarest, Románia, pp. 1-203.SZABÓ I. (szerk.) 2006.Tanulmányok, Emlékek és Üdvözlet 1: 1997-2000.Georgikon Kis Könyvtár, Tudománytörténeti Füzet.Központi Könyvtár és Levéltár Kiadó , [Georgikon] , Keszthely, 20:1–219.SZABÓ I., 2006a.Festetik emlékművek Vas megyében.In: Szabó I. (szerk.), 2006, Tanulmányok, emlékek és üdvözlet 1:1997-2000.Georgikon Kiskönyvtár, Története Videnskabshäfte 20: 19–25 [Keszthely], SZABÓ I., 2006b Köszöntő: "Muszáj-Herkules" In: Szabó I. (szerk.), 2006, Tanulmányok, Emlékek és Üdvözlet 1: 1997 –2000. Georgikon Kiskönyvtár Történelem 20. szám: 133-135.[Keszthely]. Figyelemfelhívás a "genetika" kiemelt fontosságára és az "Álmok álmodói" kiállítás hiányosságaira. SZABÓ TA (szerk.), 1971. Darwini gondolat. [A darwini koncepció] Téka sorozat, Kriterion Kiadó, Bukarest. 265

www.kaleidoscopehistory.hu Benedek Varga

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

Szabó, T. A. (szerk.), 1974. Charles Bonnet: Contemplation of Nature. Bizottság Tóth Pál verıcei ref. a Preacher: The Translator's Report 1818-as kiadása alapján; I. Előszó; II. A dolgok láncolatán; III. A lélekről; ÍJ. A szaporodásról; V. A növényekről; MI. Az állatokról; MI TE. A természettudományról. A kiadásban kiválasztott magyar (1818) és francia (1769) szövegeket lásd az 1974-es kiadás 170–174. oldal]. Téka sorozat, Kriterion Kiadó, Bukarest. Lásd Bonnet 1769. SZABÓ T. A. (szerk.), 1976. A genetika évszázada. Téka sorozat, Kriterion Kiadó, Bukarest. századi genetika. Gregor Mendel, Francis Galton, August Weismann, Gelei József, Hugo de Vries, Thomas H. Morgan, James D. Watson, FHC Crick, Emil Racovita, Nikolay I. Vavilov és Julian Huxley válogatott írásai. Szerkesztette, fordította és jegyzetekkel ellátta Sz. T. A. Kriterion Publ. Ház, Bukarest/Románia (magyarul). 1-288. SZABÓ TA (szerk.), 1983. Theodosius Dobzhansky: sokszínűség és egyenlőség. Téka sorozat, Kriterion Kiadó, Bukarest. Lásd Dobzhansky 1973. SZABÓ, T.A., 1985. Alphonse De Candolle korai szcientometriája (1883, 1885) a szakterület trendjére való hivatkozásokkal (1978-1983). Szcientometrika, 8, 1:13–33. SZABO TA, é. N. [1989]. A genetika szülőföldjén. [Festetics Imre és Gregor Mendel]. Kéziratos kézirat (magyar és angol változat.) Lásd még: Szabó, Pehi és Vida. SZABÓ T.A., 1991. A genetika rövid története a Magyar Botanikai Társaság folyóiratában - Botanikai Közlemének. In: Szabó et al. (szerk.), 1991, Magyar Botanikus Társaság Centenáriumi évfordulója 1891-1991 Budapest-Szombathely. Bio Tár 7: 30. SZABÓ TA, 1993. Festetics Imre (1764–1847). Vasi Szemle 45, 1: 91-96. SZABÓ TA, 1996. Fenntartható fejlődés. A felülvizsgálat. Bio Tar Electronic, Amplicon. http://gentic.bdf.hu SZABÓ, T.A., 1997. A természet genetikai törvényei Festetics I. kiadásában (Brünn 1819). A mendeli forradalom (Brünn 1865) nyugat-magyarországi előzményei. XX. Nemzetközi Tudománytörténeti Kongresszus, Liège, Belgium. Opsomer (szerk.), Biological and Medical Sciences Today, Section 8.5, 354 Liège, Belgium. Ugyancsak: Bio Tár Electronic, Collecta Clusiana 97, 1:1–15. Lásd http://genetics.bdf.hu. E-kiadvány azonosító kódja: bt394ger; férfi75an; URL: SZABÓ T.A., 1998a. Festetics Imre (1764. Simaság - 1847. Kıszeg) és "A természet genetikai törvényei" I. Juhtenyésztési viták. Festetics Grev Imre további magyarázata a beltenyésztésről. II. Festetics Imre - a kortárs örökség és leszármazás tükrében. In: Tothárpád F. (szerk.), Történelmi és művészeti antológia Kıszegrıl II. 88-93, 93-98. Kıszegi Várszínház Alapítvány, Kıszeg. SZABO TA, 1998b. Festetic Imre szerepe a genetika történetében. Genetikai törvények, beltenyésztés, klónozás és a "szürke" irodalom. - Fesdtetics E. szerepe a genetika történetében. BioTar Electronic, Germoplasma/Collecta Clusiana. Elektronikus kommunikáció. Archívum: bge682cm.htm. SZABÓ TA, 1999. Festetics Imre (1764–1847) - A természet genetikai törvényeitől a klónozásig. Természet Világa, rovat El-Olvasó, 130, 3: 130–131. E-kommunikáció E-archívum címke: bco751bmFestet-elolv. SZABÓ T.A., 1999a (Tanár). Káldy Csabáné: Festetics Imre és Jelly József munkásságának ismerete a magyar genetikai oktatásban (közoktatás, főiskola, egyetem). Adalékok a genetikában 266

www.kaleidoscopehistory.hu Benedek Varga

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

történetéhez II. Szakdolgozat és Festetics-emlékérem pályázat. BDTF, Szombathely. Lásd még: Kaldy. SZABÓ TA, 2001. Magyar botanika a 16. és 17. században. Orvosi botanika és a magyar tudományos nyelv. Kialakulása [hivatkozásokkal a magyar genetika őstörténetére]. In: Glatz F. (szerk.), Milleneum az Akadémián, Nyilvános Találkozói Előadások, 2000. május Magyar Tudományos Akadémia, Budapest. III: 1205-1224. SZABÓ TA, 2002. Festetics Imre (1764-1847) emlékére: Mendeli genetika, szelekciós megközelítés és a globális természetvédelem előtörténete. Prezentációs vázlat a Magyar Mezőgazdasági Múzeum Georgikon Majormúzeuma fennállásának 30. évfordulójára. Keszthely, 2002. június 28. Uo.: Festetics Imre elismerésének (f) roved kronológiája. (Digitális kézirat.) SZABÓ T. A., 2003a. A név őstörténete és az öröklődés (genetika) szókincse Váradi Lencsés György, Csere Apáczai János és Festetics Imre munkáiban. Előadás a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban: "A magyar nyelv alkalmassá tétele a modern tudományok befogadására (XVII-XIX. század)", Budapest, 2003. november 4. Megemlékezés Cseres Apáczai János publikációjának 350. évfordulójáról. „Magyar Enciklopédia” című művét. Megjelent: W. Nagy Á. (szerk.) 2003, 15-31. SZABO TA, 2003b. Gen(etic)us loci: Kıszeg és térsége szerepe az egyetemes örökségtörténetben. Előadás Festetics Imre születésének 200. és a Kıszegi Magyar Olvasótársaság (Kıszegi Polgári Kaszinó) alapításának 160. évfordulójáról. BioTár Electronic, Orbis E-Pictus, http://binetbiotar.vein.hu Festetics Imre útja a Kıszegi Magyar Olvasótársaságtól a Kıszegi Polgári Kaszinóig és tovább. Forgatókönyv. Szabó TA, 2003c. Elektronikus botanika a kutatásban és az oktatásban (esettanulmányok). In: KónyaPénzesné E. (szerk.), Pócs Tamás professzor tiszteletére 70. születésnapja alkalmából. Acta Acad. Ped. Agriense, Biol szekció. 26, 291-313; SZABÓ T.A., 2004. Apáczai Csere János helye az öröklődés szaknyelvének korai fejlődéstörténetében. In: Péntek J.–Sándor K.–Zsemlyei B. (szerk.), 2004, Tudomány magyarul. Apáczai Enciklopédia ösztönzése és példája a magyar tudományos nyelv és stílus megteremtésére. Kisebb kutatási könyvek., Lucidus Kiadó, Budapest, 121–137. SZABO TA, 2006a. Festetics Imre élete és munkássága - Festetics tenyészprogram. In: Szabó I., (szerk.), 2006, Tanulmányok, emlékek és üdvözletek 1: 1997–2000. Georgikon Little Library, Tudománytörténeti Füzet 20:49–53 [Keszthely]. SZABO TA, 2006b. Festetics Imre "Genetikai törvényei - 1819" a magyar nyelvterületen és a világ többi részén: helyzettanulmány 2006-ban. (Digitális kézirat.) SZABÓ T.A., 2007. Festetics Imre "Genetikai törvényei"-ből (1819) a "Ló genomtervéhez" (2007), vagy Új tények és tévhitek az "Örökség és oktatás" vitában. (Digitális kézirat.) SZABÓ, T.A., 2007b. A Binet - BioTár Modell Szombathelyen és Veszprémben 1988-2004 között. Természettudományos oktatás a digitális világ határán. (Magyarul.) In: Kiss, É. (szerk.) 2007, a pedagógia mindkét oldaláról. Tisztelgés Zsolnai József professzor úr 70. születésnapja alkalmából. Pannon Egyetem Veszprém-Keszthely-Pápa, Pécsi Tudományegyetem, 662-671.

267

www.kaleidoscopehistory.hu Benedek Varga

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

SZABÓ TA, 2008. Carolus Linnaeus (1707–1778), Linné emlékév (2007) és a „bioinformatika” kezdetei. Magyar Tudomány 169, 8: 952-967. http://www.matud.iif.hu/08aug/05.html SZABÓ TA, 2008a. Identitás, változatosság, sokféleség (identitás, variabilitás, sokféleség) - A kulturális evolúció biológiai megértéséről. [Applied Evolution - Cultural Evolution - 1.] In: Dávid Gy.–Z. Veress (szerk.), 2008, Kik vagyunk és miért. Írások az identitásról. Erdélyi Könyvtársulat, Stockholm - www.transylvanska.org, 15-49. SZABÓ TA–POZSIK L., 1989. A magyar genetika első tudományos beszámolója. II. Festetics Imre (1819) A beltenyésztésről (a természet genetikai törvényei). A magyar genetika első tudományos maradványai. Scientific American (magyar kiadás). Szerk.: 1989. december. In: Tudomány, Scientific American magyar kiadása, 1989. december: 45–47. Kéziratos változatok a Balatonfüredi Biológiai Adatbázis Laboratórium gyűjteményében. SZABÓ TA–POZSIK L., 1990. A magyar genetika születése: Festetic Imre elképzelései a beltenyésztésről és a "természet genetikai törvényeiről" - 1819-ben (Brünn-Brno). Festetic Imre születésének 225. évfordulójára. Cím angolul: The Birth of Hungarian Genetics: Festetics Imre' Concepts of Beltreeding and the "genetic Laws of Nature" Brünnben (Brno) 1819-ben. Festetics Imre születésének 225. évfordulóján. (magyar nyelven. ) Nature Világa, 121, 2: 50–56, 97–98 (hátul). Kéziratos változatok a Biológiai Adatbázis Laboratórium gyűjteményében, Balatonfüred.SZABÓ, T.A.–POZSIK, L., 1990. Festetics Imre (1764–1847) és 1819-ben Brünnben megjelent cikke a beltenyésztésről és genetikáról. Kézirat. SZABÓ T. A.–PEHI L.–VIDA G., 1990. A genetika bölcsője. Video Reg., BDTF Stúdió, Szombathely.(Magyar és angol változatban.) SZABÓ T. A. - Gy. SIMON, 1991. Természetkutatók Arcépcsarnoka - Vas megye. Élettudományok, földtudományok, fizika, csillagászat, határtudományok, helyismeret. Biotár VIII., BDTF, Szombathely. English version by Anna Szabó T., Portré 1991 Sciences Gallery Natural History - Vas megye: élettudomány, földtudomány, űrtudomány, természettudomány, antropológia. Szombathely – Budapest. Belül Festetics Imrétől Siomon Gyula plexi portréja függ. SZABÓ Z., 1938. A hagyaték. Ki. Édesem. terminus tudás. co., Budapest. Lásd Takács és Szabó, 2001. Lásd Takács et al. 2001. SZIGETI J. (szerk.), 1977. Apáczai Csere János: Magyar Enciklopédia. Sz. Az előtanulmányt és a magyarázó jegyzeteket a J. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest szerkesztette és írta. V. TAKÁCS–T. SZABÓ A. (tanár), 2001. Szabó Zoltán „Örökség. "Az általános öröklődéstudomány gazdasági és orvosi vonatkozású elemei (1938)" című művének elektronikus adaptációja 6 táblával és 256 képpel a szöveg között. MTA-TKI (Budapest) és BDF Biológiai Adatbázis Laboratórium (Szombathely). http://genetics.bdf.hu BioTár, Diákmunkák. http://binet-biotar.vein.hu AHO, Diákmunkák. CD-ROM formátumban: BTE, GRAMMA. http://genetics.bdf.hu/Htmls/Studwork/tviktoria/index.htm. Tschermak, E., 1900. Über künstliche Kreuzung bei Pisum sativum. Imádkozik. német bot. Ges 18:232-239. TSCHERMAK, E., 1960. 60. Jahre Mendelismus. Geschichte der Wiederetdeckung der Mendel'schen Verebrungsgesetze és első Anwendungen auf Pflanzen. Állatok és férfiak. Vereség. Rúd. Állatkert. Ges. Bécs, 100: 14-25. 268

www.kaleidoscopehistory.hu Benedek Varga

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

TUVORA, J., 1819. 4. Kapzsiság. Anzahl der Schäferenen és Stand der Schafe des Herrn Grafen Erdıdy Magyarországon Anno 1806 és 1818. ONV 2. sz. 1819 Jäner, 9–11. VELLICH I., 2001. A klasszikus genetika születése. In: Vellich I., (szerk.), 2001, Növénygenetika. MezIgazda., Budapest, 30-32. Festetics Imréről mint "a mendelizmus előfutára" című portréjával. Vö. Bartl et Szabó 2004. WEAWER R.F.-HEDRICK Ph.W., 1997/2000. Mendeli genetika: a genetika atyja. In: Weather RF-Hedrick Ph.W., 1997/2000, Genetika/Genetika. Wm. C. Brown Kiadó/Panem Könyvkiadó, Budapest. 19-23. Időjárás RF Hedrick Ph. W., 2000. W. NAGY Á. (szerk.), 2003. A magyar mezőgazdasági, kertészeti, erdészeti és vadászati nyelv fejlődése. Tudománytörténeti konferencia a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban az Apáczai Cseres János Enciklopédia elkészültének 350. évfordulója tiszteletére. magyar gazda. Múz., Budapest, 1–144, Festeticsről szóló rész: 15–32. Vö. Szabó 2003. WOOD, R. J., 1973. Robert Blackwell (1725-1795), az állattenyésztés úttörője és Charles Darwinra gyakorolt hatása. Folia Mendeliana 8: 231-243. WOOD, JR, 2003. A juhtartók nézetei az öröklődésről (1723–1843). Berlin, Max Planck Inst., 21-46. In: Fári és Kralovánszky 2006. WOOD, JR-OREL, V., 2001. Genetikai őstörténet a szelektív nemesítésben: Mendel előjátéka. Oxford University Press, Oxford, New York, stb. WOOD R. J.-OREL, V, 2005. Tudományos nemesítés Közép-Európában a XIX. század elején: Mendel későbbi munkájának háttere. Journal of the History of Biology, 38. évfolyam, 2. szám / 2005. június, 239–272. DOI: 10.1007/s10739-004-5427-3 http://www.springerlink.com/content/mnk1w266136716h7/ *** 1998. Festetics Imre Tender, FIP* 1819/2019, a BioTár Electronic and the World of Nature. Fénymásolt kivonatok a korabeli juhtenyésztési könyvekből (időrendben) TOLNAI S., 1795. Könyv az állatorvoslásról. Landerer Füskúti Mihály kezdőbetűivel, Pest (borító). BALÁSHÁZY J., 1827. A juhnevelésről I. kötet, Werfer Károly akadémiai tipográfus, Kassa. 129, 223 (bizottság). ANGYALFFY MA, 1830. Juhász Kate. Szerk.: Petrozai Trattner JM és Károlyi István, Pest (címlap). 25, 125. BALÁSHÁZY J., 1833. Új tapasztalatok a juhtenyésztésben. Nádaskay András u., S[áros]patak. 20-21. Ehrenfeldre és a Brünn Társaságra van utalás, Festeticsre és a Vasi Juhtenyésztő Egyesületre nem. SCHANDL J., 1955. Juhtenyésztés. Mezıgazdasági Kiadó, Budapest, 70–73, 82–89; 112–113. FÜGGELÉK 1. Festetics Imre (1764–1847) és a természet genetikai törvényei 269

www.kaleidoscopehistory.hu Benedek Varga

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

(Konkrét naptárnézetek, fontos szakmai események félkövérrel, politikai események különös hatású vagy információs értékű kisebb betűkkel) Dec. 1764: Simaság: Festetic Imre gróf születésnapja

1800-as évek eleje: Török Balkán háborúk, Festetics megsebesítése Bukarest környékén

1802: A biológia fogalma (J. B. Lamarck [1744-1829] és G. Treviranius [1776-1837]) 1818: Tóth Pál verıcei prédikátor kiadja Gradual Bonnet nagy hatású munkáját. április 1819: Prága/Brno – Festetics I.: A beltenyésztésről (genetikai törvények!) 1922: Morvaországban megszületik a gyermek, akit ma Gregor Mendel néven ismerünk. 1827. június: Pesti (országos) kaszinó alapítása. Kıszegi Olvasóegylet névjegyzékének rendjei"; Festetics a 12. tag (42-bõl) 1846: Festetics még, Mendel már tagja a Brünni Természettudományi Társaságnak [?] 1847. ápr. 4.: Gróf Festetics Imre meghal Kıszegen 1848. -1849: A magyar forradalom és szabadságharc kitörése és bukása

1857: Kıszeg Kaszinó Egyesület (Kaszinó/Olvasók Egyesülete, Polgár Kaszinó) újra aktív 1865/66: Brno - karok öröklése (G. Mendel: Versuche über Pflanzenhybriden) 1867: Kiegyezés Magyarország és Ausztria között; az Osztrák-Magyar Monarchia

1870–1919: A polgári élet fellángol Kıszegen (olvasóklub, kaszinók, polgári körök) 1883: A. DeCandolle Szcientometriai Assessment of the Hungarian Science of Enlightenment 1900: Tschermak (Bécs), Correns (Amszterdam), deries:"Men" 1905 : Bateson (Cambridge): GENETIKA neve az öröklődés tudományának (javaslat) 1914-1919: Első világháború 1939-1944: II. világháború után 1944-1945: sztálinizmus; Liszenkoizmus, Mendel és a genetika "átka".

1953: Cambridge-ben azonosítják az öröklődés anyagi hordozóit (nukleinsavakat) 1960-as évek: Szombathelyen megnyílik a kıszegi tanítóképzésre épülõ tanárképzés 1974: A brünni Mendel Múzeum igazgatója a „genetikai” létezésérõl ír. törvények" Mendel előtt. Weismann, Morgan stb. munkái 1981: Orel-Wood: Korai fejlesztés, mint Mendel kutatásának háttere 1983: Megalakulnak a szombathelyi Berzsenyi Egyetem tudományos tanszékei 1985: Szabó T.A.: De Candolles korszaki szcientometriája és a magyar felvilágosodás tudománya79 : Erdélyi magyar emigráció, kommunizmus (hivatalos) utolsó napjai Magyarországon

1989: Botanikai tagozat indul a szombathelyi Berzsenyi D. Tanárképzı Gimnáziumban. április 1989: Sz. T. A. szombathelyi levele a Mendel Múzeumhoz a Festetics-cikkről. 1989. október: Szombathelyi diákcsoport koszorúz Kıszegen és Mendelianumban 1989 és 2001 között: Rendszeres koszorúzás Kıszegen (ház) és Kıszegpatyon (sír) 1989: Rendszerváltás Magyarországon

dec. 1989: Imre Festetics' artikel fra 1819 på ungarsk (på Scientific American Hungary) Februar 1990: Undersøgelse med detaljerede data om Imre Festetics i naturens verden (Bp.) 1991: Forslag til MTA for Genetisk Museum i Kıszeg i Festetics- Chernel Palace 1992: I Sopron, Mosonmagyaróvár og Szombathely: Vestungarsk reg. Tekst (VIND) 270

www.kaleidoscopehistory.hu Benedek Varga

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

1994: Vavilov-emlékadások a NyERSz-en; a Linnean Society elnöke Kıszegen 1995: Örökség- és Környezettudományi Intézet a szombathelyi NyERSz "campuson" 1996: Orel, V.: Gregor Mendel. Az első genetikus. Oxford University Press. Vö.: 1974. 1997: Orel, V.: ...beltenyésztés korai öröklődéskutatásban. 1997. július: Festetics-emlékplakettet szentel a keszthelyi Georgikon Kıszegen és Kıszegpatyon 1997-ben: Festetics-emlékkiállítás a XX. Tudománytörténeti Világkongresszuson (Liège) és a világhálón (http://genetics.bdf.hu), 1998: Festetics-emlékérem (Torjai Andor Andor, Kıszeg, munkája) és Tender 1998: Festetics és Kisszeg. In: Tóthárpád F. (szerk.): Kıszegri történeti antológia. Orel & Wood: Empirikus genetikai törvények Mendel születése előtt 1999. május: újraindul a Kıszegi Polgári Kaszinó, amelynek Festetics Imre is tagja volt 2000: Szombathelyen megszűnik a Festetics hagyományt őrző Örökségvédelmi Osztály

2001: Velich, Növénygenetika (tankönyv) 31-32. (F. I. fényképével, lásd még Bartl 2004) 2001: Wood & Orel: Genetic Prehistory in Selective Breeding (7, 195, 234-238, 251) 2003. augusztus: Kıszegi Polgári Kaszinó - Geni(c)us May loci: és genetika 2004: Magyarország az Európai Unió tagja lesz

2004. február: Festetics-Chernel Örökségvédelmi Konzorcium (múzeumalapítási szándék) 2004. július: XVII. Nemzetközi Csont. kongr. Bécs *C-European E-Publications (Magyar rovat!) okt. 2004: Festetics-Mendel Emlékelőadások (MTA-VEAB: Budapest-Veszprém) 2005: Bezár a Festetics-hagyományt őrző Biológia Tanszék a Veszprémi Egyetemen 2008: Államveszély Magyarországon

2008: Festetics Imre Genetikai Történeti Laboratórium (Pannon E., Georgikon, Keszthely; javaslat) 2009: "Genetika, adaptáció, szelekció és evolúció Magyarországon Darwin és Mendel előtt" Javaslat nemzetközi "pre-darwini" konferenciára Darwin 190. évfordulójáról F.I. születésnap. - év: "Fokozatostól (1818) az örökletes fejlődésig (1819)" (javaslat) 2010: a természet genetikai törvényei első megfogalmazásának 200. évfordulója

271

www.kaleidoscopehistory.hu Benedek Varga

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

Innovative Medicine Initiative (IMI) – Új európai technológiai platform az európai gyógyszerkutatás és -fejlesztés számára

Gábor Pörzse PhD[e-mail védett]Eredetileg benyújtva 2010. október 20-án; közzétételre jóváhagyva 2010. november 5-én

Absztrakt: Tekintettel arra, hogy Európa elvesztette fontos helyét az orvosbiológiai kutatás globális központjaként, az Európai Bizottság létrehozta az Innovative Medicine Initiative (IMI) kezdeményezést, amely az európai gyógyszerkutatás és -fejlesztés fejlesztésének új európai technológiai platformja. Az Európai Technológiai Platform az Európai Bizottság által kifejlesztett eszköz a kutatás és fejlesztés által lehetővé tett jelentős gazdasági, technológiai vagy társadalmi kihívások kezelésére. Az IMI a 25 platform egyike. Az orvosbiológiai kutatás jövőjével foglalkozik az EU-ban azzal a céllal, hogy biztonságos és hatékonyabb gyógyszert fejlesszenek ki Európában. A fő cél az európai biogyógyszerészeti kutatási környezet újjáélesztése és világelső pozíció kialakítása ezen a területen. A cél az ipar által azonosított, a gyógyszerfejlesztési folyamatot hátráltató akadályok elhárítása. A kezdeményezést különböző érdekelt felek dolgozták ki stratégiai kutatási menetrend (SRA) formájában. Az SRA alapfogalmai a következők: 1) A biztonság előrejelzése, 2) A hatás korai jelzése, 3) Tudásmenedzsment és 4) Oktatás és képzés. Mindegyik koncepcióhoz ajánlásokat dolgoztak ki. Az Európai Bizottság jelentős költségvetésről és finanszírozásról döntött a kezdeményezéshez. Európa nagy hasznot húz az IMI-ből a megnövekedett gazdasági érték, új munkahelyek, oktatás és képzés, valamint egészségesebb társadalom és polgárok létrehozása révén. A betegek és a betegszervezetek, a klinikusok, az egészségügyi osztályok, a kutatói tanácsok és a nyilvánosság mindannyian profitálnak ebből a kezdeményezésből. Kulcsszavak: Innovatív Medicine Initiative, Biofarmaceutical Research, European Technology Platform, Strategic Research Agenda, FP7

272

www.kaleidoscopehistory.hu Benedek Varga

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

1. Bevezetés 1. 1. Az erősségek és gyengeségek elemzése Európában Európa kiváló eredményeket ért el az orvosbiológiai kutatás terén. Számtalan hozzájárulást tett az orvostudomány és a rokon tudományok minden ágához. Ugyanilyen nagy sikert aratott a gyógyszeripari kutatás-fejlesztés is. Európa volt a gyógyszeripar szülőhelye, és évtizedeken át uralta azt. Ma a jelenet egészen más. Számos ország többet költ, és jobban teljesít, mint Európa. Európa elvesztette fontos helyét az orvosbiológiai kutatás globális központjaként. Annak ellenére, hogy a gyógyszerkereskedelmi többlet az elmúlt öt évben megötszöröződött, a K+F-beruházások drámaian visszaestek az Egyesült Államokhoz képest. Kínában és Indiában is új versenytársak jelennek meg. Az elmúlt évtizedben az Egyesült Államok sokkal többet fektetett be a kormány által támogatott orvosbiológiai kutatásokba. Európának még meg kell felelnie az állami beruházások ilyen szintjének. Ez negatív hatással volt és lesz továbbra is az európai növekedésre és fejlődésre, mind a betegek, mind a társadalom kárára. Az orvosbiológiai kutatás nemcsak az egészséget javítja, hanem hozzájárul az élet minőségének és mennyiségének javításához is. Az orvosbiológiai kutatásokba való befektetés nemcsak jobb egészséghez vezet, hanem gazdagságot is teremt. A gyógyszeripar minden évben több mint 25 milliárd eurós nettó egyenlegkifizetéssel járul hozzá az EU-hoz. Európa valaha volt legsikeresebb high-tech iparával rendelkezik. A gyógyszeripar az ötödik legnagyobb foglalkoztató az ipari szektorban, 582 500 magasan képzett munkahelyet biztosít, évente 19,8 milliárd eurót fektet be kutatásba és fejlesztésbe, és évente több mint 40 milliárd euró kereskedelmi többletet termel (McKillop 2004: 1). Az Európai Unió által szervezett egyik fórumon elhangzott, hogy forradalomhoz közeledik az orvosbiológiai kutatás. Az emberi genomba való betekintés azok az ismeretlen technológiai fejlesztések, amelyek óriási új fejleményekhez vezethetnek. Jelenleg számos lehetőség kínálkozik az orvosbiológiai kutatás fejlesztésére Európában: a 300 millió érelmeszesedésben szenvedő ember kezelésének javításától az elhízás járvány leküzdésén át a több gyógyszerrel szemben rezisztens fertőzések kezeléséig.

1. 2. A biogyógyszerészeti kutatások fejlődését akadályozó akadályok Európában. Miért van lemaradva Európa a gyógyszerkutatás és -fejlesztés terén, miért adja fel óriási pozícióját az orvosbiológiai kutatás-fejlesztésben? Az egyik tényező a gyógyszerekbe és az egészségügybe való alulbefektetés, ami az innovációhoz való hozzáállás alapvető különbségéből adódik az Egyesült Államokban és Európában. Az innováció a 273

www.kaleidoscopehistory.hu Benedek Varga

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

többre becsülik az Egyesült Államokban, mint Európában – az USA éhezik rá, míg Európa óvatossá vált. Szerkezeti problémák is vannak. Európa tele van törvényekkel és rendeletekkel, ezért nem működik jól. Európa-szerte az akadémiai-ipari együttműködés aligha olyan egyszerű, mint tíz évvel ezelőtt az Egyesült Államokban. Számos európai piaci zavar is akadályt jelent. A különböző európai országok különböző mechanizmusokat vezettek be a gyógyszeripari termékek keresletének és kínálatának szabályozására. A Római Szerződés értelmében az áruk és szolgáltatások szabad áramlása Európa-szerte azt jelenti, hogy ha egy ország a legalacsonyabb árat kéri egy termékért, akkor Európa-szerte az adott anyag fő forrásává válik. A párhuzamos kereskedelem miatt a gyógyszergyárak profitot veszítenek, aminek nagy részét újra be lehetne fektetni az európai kutatás-fejlesztésbe. Az új gyógyszerek előállítása nagyon költséges, bevezetésük gyakran teljesen meghiúsul a preklinikai vizsgálatok kudarcai és a nem megfelelő szabályozási folyamatok miatt. A projekt kudarcához vezető fő tényezők a hatékonyság hiánya (25%), a klinikai biztonsági aggályok (12%) és a preklinikai értékelés toxikológiai megállapításai (20%). A gyógyszeriparnak az a legnagyobb szüksége, hogy a lehető legkorábban észlelje a kudarc lehetőségét (Ismail és Landis 2004, idézi az SRA 2005:10). A prediktív biológia fejlesztése és az új koncepciók beépítése a továbbfejlesztett szabályozási keretbe csökkenteni fogják a gyógyszerfejlesztési költségeket és felgyorsítják az új gyógyszerek betegekhez való eljuttatását. A legtöbb európai országban még mindig nagy szakadék tátong az akadémia és az ipar között az államilag támogatott kutatás és fejlesztés esetében, ami akadályozza ezen érdekeltek koordinációját és közös erőfeszítéseit.

2. Innovatív orvoslási kezdeményezés: Célok és célkitűzések Az Innovatív Orvostudományi Kezdeményezés (IMI) egy olyan javaslat, amely az orvosbiológiai kutatás jövőjével kapcsolatos különböző kérdésekkel foglalkozik az EU-ban, valamint a biztonságos és hatékonyabb gyógyszerek gyártása terén elért további fejlesztési módokkal. célja az európai biogyógyszerészeti kutatás újjáélesztése (Európai Bizottság, 2002). A kezdeményezés azt sugallja, hogy az összes érdekelt fél – a tudományos körök, az ipar, a kkv-k, a szabályozó hatóságok, az egészségügyi szolgáltatók és a betegügyi hatóságok – erőforrásainak összevonásával gyorsabban elérhetők az új gyógyszerek. Az IMI általános célja, hogy felszámolja az új gyógyszerek fejlesztésének hatékonyságát gátló akadályokat, hogy az európai biogyógyszeripar világelsővé válhasson, ahol a kutatás az elsődleges. 274

www.kaleidoscopehistory.hu Benedek Varga

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

2. 1. Az IMI létrehozása és fejlesztése Az Európai Bizottság európai technológiai platformokat (ETP) fejleszt az európai innováció előmozdítása érdekében. Hatékony eszközt jelentenek a kutatási és fejlesztési prioritások meghatározására számos olyan kulcsfontosságú kutatási területen, amelyeken Európának közép- és hosszú távon is versenyképessé kell válnia. Az ETP-k révén Európa a kutatás és fejlesztés egyes területein a tevékenységek jobb strukturálását fogja elérni. Európa jelenleg nem tudja a tudást kereskedelmi termékekké és szolgáltatásokká lefordítani. Az európai technológiai platformok hozzájárulnak Európa innovációs kapacitásának növeléséhez. Az ETP-k összehozzák a kulcsfontosságú gazdasági ágazatokban érdekelt feleket, hogy: • hosszú távú jövőképet dolgozzanak ki az ágazat számára, • stratégiát alkossanak a végrehajtáshoz és • irányítási struktúrát hozzanak létre a maximális hatás érdekében. A Bizottság a közelmúltban mintegy 25 különböző platformot hozott létre a különböző K+F területeken. Az ETP-k fejlesztésének általában három szakasza van: • •

•

az érintettek összefogásával (kezdeményező szerepet tölt be ebben az iparágban, a vezető cégek felsővezetői általában jövőkép-dokumentumot készítenek, amely ismerteti a stratégiai fontosságot és felvázolja a fejlesztési célokat) meghatározza a stratégiai kutatási menetrendet (ez az ETP fő outputja ), közép- és hosszú távon a kutatást és a technológiai fejlesztést helyezi előtérbe, ezt egy iparági tanácsadó testület koordinálja, ebben a szakaszban kerülnek meghatározásra az SRA végrehajtásának kulcselemei is) és az SRA végrehajtása (ebben a szakaszban az SRA megvalósítását közösségi kutatási programok támogatják).

2002 januárjában az Európai Bizottság közzétette az Élettudományok – Európa stratégiájáról szóló közleményét (Európai Bizottság, 2002). Ez a tanulmány az élettudományokat és a biotechnológiát az egyik legígéretesebb tudományos és technológiai határterületnek tekinti a következő évtizedekben. Az élettudományok és a biotechnológia számos technológia – például az információs és a nanotechnológia – fejlesztését segítheti elő, és mind az állami, mind a magánszektor számára előnyös. Az Európai Technológiai Platform az Európai Bizottság által kifejlesztett eszköz a kutatás és fejlesztés által lehetővé tett jelentős gazdasági, technológiai és társadalmi kihívások megoldására. Várhatóan hozzájárul a lisszaboni célkitűzések eléréséhez, az Európai Kutatási Térség fejlesztéséhez és a K+F-be történő befektetések növeléséhez a GDP 3%-ának megfelelő cél felé (Európai Bizottság 2002). Az Európai Technológiai Platformok egyik kezdeményezése az „Innovatív medicina Európának” volt, amelynek keretében a Gyógyszeripari Iparágak és Egyesületek Európai Szövetsége (EFPIA) 2004 májusában jövőkép-dokumentumot adott ki „Az orvosbiológiai kutatás-fejlesztés vezető szerepének megteremtése Európában a betegek és a társadalom számára” címmel. . (EFPIA 2004). 275

www.kaleidoscopehistory.hu Benedek Varga

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

Ez a dokumentum felvázolja a kezdeményezés alapjául szolgáló négy alapkoncepciót: • Biztonsági előrejelzések; • A hatás korai jelzése; • Tudásmenedzsment; • Oktatás és képzés. 2.2. Jövőkép az IMI-ről és stratégiai kutatási menetrend Az ötlet az volt, hogy szükségünk van egy közös európai jövőképre és egy stratégiai kutatási menetrendre. Az a vízió fogalmazódott meg, hogy az orvosbiológiai K+F vezető szerepét kell megteremtenünk Európa számára a betegek és a társadalom javára. Mivel Európa kevesebbet fektet be a K+F-be, az Európai Bizottság vizsgálja a lisszaboni célok elérésének módjait. Európa népessége elöreged, a gyógyszeripari kutatás-fejlesztési költségek emelkednek, az árak pedig nyomás alatt állnak. Az új technológiák gyógyszerkutatásban való alkalmazása megköveteli az összes érdekelt fél fejlesztését és aktív részvételét, mint például a kutatáson alapuló gyógyszeripar, az orvosok/egészségügyi szakemberek, a tudományos körök, a kkv-k, a szabályozók és az uniós politikai döntéshozók. A tudományos és technológiai fejlődés jelentős lehetőségeket kínál a betegségmechanizmusok és a gyógyszerfejlesztés jobb megértéséhez. Elősegíti a hatékonyabb gyógyszerkutatást és -fejlesztést, a jobb gyógyszerek gyorsabb előállítását, ami egészségesebb uniós lakosságot eredményez. 3. Stratégiai Kutatási Menetrend (SRA) Az Európai Gyógyszeripari Iparágak és Egyesületek Szövetsége (EFPIA) alá tartozó kutatócsoport az Európai Bizottság részvételével és a főbb szereplők – az Európai Gyógyszerügynökség (EMEA), nemzeti jogszabályok – részvételével és hozzájárulásával. ügynökségek, különböző intézmények klinikai és akadémiai kutatói, kkv-k és kkv-szövetségek, betegszervezetek – kidolgozták a Stratégiai Kutatási Menetrendet (SRA 2005). 2005 első felében munkaértekezlet-sorozatra került sor az összes érdekelt fél bevonásával és közreműködésével, hogy meghatározzák az átfogó célok elérése érdekében végzendő kutatást. Az innovatív gyógyszerek stratégiai kutatási menetrendjének összetevői: 1) a K+F szűk keresztmetszetek azonosítása, 2) a jelenlegi európai erősségek és gyengeségek elemzése, 3) ajánlások a szűk keresztmetszetek megoldására, 4) a szükséges kutatási és műszaki prioritások meghatározása közép- és hosszútávon. időtartam , 5) az erőforrások becslése és ütemezése, valamint 6) az összes érdekelt fél által elfogadott keret a köz-magán partnerség létrehozásához. 3. 1. SRA ajánlások az IMI-hez A stratégiai kutatási menetrendben javasolt négy komponens megegyezik a jövőkép dokumentumban szereplővel: 1. Kábítószerbiztonsági előrejelzés, 2. A hatás korai jelzése 3. Tudásmenedzsment 4. Oktatás és képzés (SRA 2005) ) , EFPIA 2004). 276

www.kaleidoscopehistory.hu Benedek Varga

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

1. A gyógyszerek biztonságosságának előrejelzésére vonatkozó fő ajánlások a következők: • Európai Gyógyszerbiztonsági Központ létrehozása és működtetése az e területen végzett kutatások azonosítása és koordinálása érdekében; • Létre kell hozni egy keretet olyan biomarkerek kifejlesztéséhez, amelyek az emberi jelentőséggel bírnak és a szabályozási hasznosságot jelzik; • Partnerség kialakítása a szabályozó hatóságokkal, hogy innovatív klinikai vizsgálati elemzéseket találjanak a biomarkerek elfogadásának elősegítésére, valamint az adatok megosztásának és az etikai kérdések közös mérlegelésének előmozdítására. 2. A hatékonysággal és a betegek toborzásával kapcsolatos klinikai kutatások fejlesztése a következő intézkedésekkel történik: • biomarkerek használata a hatékonyság előrejelzésének javítására; • stratégiák kidolgozása a testre szabott gyógyszerekre; • betegtoborzás javítása biomarkerek segítségével; • a betegek és a klinikai csoport konzultációjának javítása; • a szabályozó hatóságokkal folytatott párbeszéd fokozása (SRA 2005, EFPIA 2004). A kutatási prioritások: rák, agyi betegségek, gyulladásos betegségek, cukorbetegség. 3. A tudásmenedzsment a biogyógyszerészeti K+F folyamathoz kapcsolódó nagy mennyiségű adat kezelése szempontjából fontos. A Tudásmenedzsment Csoport a következő ajánlásokat szeretné tenni: • tudásreprezentációs modellek és szabványok kidolgozása az összetett rendszerek adatcseréjéhez • a szakirodalomból egy alapvető referenciaadatbázis felépítése • az adatbázisok tervezési szabványai és a helyi adattárolást lehetővé tevő szakértői eszköz létrehozása. adatok biztonságos környezetben. 4. Az oktatásra és képzésre vonatkozó fő ajánlások a következők: • Európai Gyógyszerkutatási Akadémia létrehozása az orvosbiológiai K+F-ben részt vevő szakemberek oktatására és képzésére, beleértve a szabályozó hatóságokat is; • Meglévő tevékenységek létrehozása az E&T területén, beleértve az európai kiválósági központok azonosítását és a programfejlesztést, e tervek végrehajtását az orvosbiológiai K+F folyamat szempontjából kritikus területeken; • Az egyetem és az ipar közötti mobilitás elősegítésének lehetőségeinek értékelése.

277

www.kaleidoscopehistory.hu Benedek Varga

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

4. Költségvetés/finanszírozás Minden évben 7 éves időszakon keresztül 400 millió euróra van szükség ezen ajánlások végrehajtásához. A négy pillérre vonatkozó millió eurós részletes bontás a következő: • A biztonság jobb előrejelzéséért – 165,4 euró, • a hatékonyság jobb előrejelzéséért – 247,7 euró, • a jobb tudásmenedzsmentért – 13,1 euró és • a jobb oktatásért és képzés – 8,2 euró. Az Európai Bizottság a biogyógyszeriparral együtt egy külön jogi struktúra létrehozásával egyenlő mértékben hozzájárul e kutatási projektek finanszírozásához (SRA 2005). 5. IMI a 6. FP6-ban 5. 1. FP6 – PredTox projekt304 Az FP6-ban a PredTox projektben végrehajtott négy technológiai területen jelentős előrelépés történt. A projekt fő célja ezen új technológiák preklinikai biztonsági tesztelésben való felhasználásának becslése, valamint funkcionális adatbázis létrehozása az "omics" technológiákból származó integrált információkkal a máj- és vesetoxinok hagyományos toxicitási végpontjaival. Ezek a technológiák a következőket foglalják magukban: • In silico eszközök, amelyek segítik a specifikus toxicitások észlelését és előrejelzését; • Toxikogenomika, amely észleli a sejtek génexpressziójában bekövetkező változásokat egy toxikus vegyületnek való kitettség hatására; • Toxikus proteomika, a fehérjeszintézis abnormális mintázatainak kimutatása toxikus vegyületnek való kitettség hatására; • Metabonómia, egy sejt vagy szervezet endogén sejtmetabolizmusában bekövetkezett változások kimutatására. Mivel az "omics" technológiák hatalmas mennyiségű adat előállítását eredményezik, párhuzamosan szükséges a bioinformatikai/tudásmenedzsment és informatikai kutatások elvégzése a mért kísérleti paraméterek főbb változásainak azonosítására. 5. 2. Az IMI-kezdeményezés végrehajtása Az innovatív gyógyszerekre vonatkozó stratégiai kutatási menetrendeket (SRA) a hetedik keretprogram kutatási együttműködésén, valamint a közös technológiai kezdeményezéseken (JTI) keresztül hajtották végre. A hozzáférés az iparon keresztül történik, amelyet az EFPIA és a 304 vezet

www.innomed-predtox.com

278

www.kaleidoscopehistory.hu Benedek Varga

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

a kulcsfontosságú érdekelt felek (akadémiai társaságok, szabályozó hatóságok, szabadalmi szervezetek, klinikai kutatók, etikai szakértők stb.) beleegyezésével azonosították az új gyógyszerek kifejlesztésének fő akadályait. A GTI fő jellemzői a technológiai platformokból, a kutatások kritikus tömegéből és a léptéktől és a műszaki összetettségtől függően meghozandó innovatív erőfeszítésekből, a köz-magán partnerségek létrehozásából, valamint a köz- és magánforrások mobilizálásából fakadnak. Az IMI Közös Technológiai Kezdeményezés (JTI) egy irányító testület, a 171. cikk szerinti közös vállalkozást hoztak létre, amely nem állami vagy magánjogi jogalany. Ez egy nonprofit, nem kormányzati szervezet, amelyre a vonatkozó nemzeti jogszabályok vonatkoznak. Az IMI közös technológiai kezdeményezés az irányító testületből, a végrehajtó hivatalból, a tudományos bizottságból, az érdekelt felek fórumából és egy tagállami csoportból áll majd. Az operatív szakaszban az érdekelt felek fóruma figyelemmel kíséri a kezdeményezés végrehajtását, és inputot ad a tudományos bizottságnak. A közös vállalatot a Tanács fogadja el, amely az Európai Parlamenttel és a Gazdasági és Szociális Bizottsággal folytatott konzultációt követően a javaslat alapján határozatot hoz. A hetedik keretprogramon keresztül uniós forrásokkal egészült ki az IMI kutatási projektekre irányuló közös vállalkozása. Ezért a hetedik keretprogram elfogadása döntő jelentőségű az IMI számára, és időtartamát a 7. KP végéig tervezik, azaz. 2013. Az IMI sikeres végrehajtása érdekében vezetőségének biztosítania kell az EU és az ipar, valamint a legfontosabb érdekelt felek közötti szoros együttműködést. Célja továbbá a legjobb európai tudósok bevonása a köz- és a magánszektorból, hogy biztosítsák az SRA frissítését és az elvégzett kutatás „minőség-ellenőrzését”. A tagállamoknak nem kell közvetlenül hozzájárulniuk az IMI FTI költségvetéséhez, de egyes tevékenységekhez és „képzéshez” elengedhetetlen a nemzeti szintű hozzájárulás.

5. 3. Az IMI előnyei Európa hosszú távon az IMI előnyeit élvezi. Nagyobb gazdasági érték jön létre kis- és nagyvállalatok létrehozásával Európában. Több munkahely jön létre az EU-ban, több képzés az orvosbiológiai területen. Az európai tudományos bázis megerősítése megakadályozza az agyelszívást, és a tudományos tehetségeket a megfelelő európai országokba vonzza. Fokozott együttműködés lesz az összes érintett érdekelt féllel. Hatékonyabb egészségügyi szolgáltatások jönnek létre az egészségesebb társadalom és Európa polgárai érdekében. A következő érdekelt felek részesülnek az IMI-ből a következő módokon: A megfelelőbb terápiák révén a betegek és a betegszervezetek életminősége jobb lesz; jobban fogják érezni magukat saját egészségük felett. Az orvosok számára előnyös lehet egy új kezelési mechanizmus létrehozása; jobban tudják befolyásolni a megfelelőbb terápiák kidolgozását; 279

www.kaleidoscopehistory.hu Benedek Varga

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

Az egészségügyi osztályok számára előnyös lesz a kifejlesztett új terápiák jobb integrálása a kielégítetlen egészségügyi szükségletekbe; a hatékonyabb kezelések hatékonyabb kezelést és alacsonyabb hosszú távú ápolási költségeket jelentenek. A gyógyszergyárak profitálnak a csökkentett kockázatból és a produktívabb gyógyszergyártásból; költséghatékonyabb kutatás-fejlesztéshez juthat. A kincstárak számára előnyös lesz a magasabb GDP/fő, a hiányzások miatti alacsonyabb munkaerőköltségek, új munkahelyek teremtése; A tudományos körök (a kutatók) részesülni fognak egy jobb infrastruktúrából, egy információforrásból és egy olyan keretből, amelyen belül munkára pályázhatnak és együttműködhetnek; több pénzt kap kutatásra; A kutatási tanácsok és más finanszírozó testületek olyan keretet kapnak, amelyen belül áttekintést kapnak a folyamatban lévő kutatási programokról, elkerülhetik a párhuzamosságokat, és interdiszciplináris és intézményi szinergiákat érhetnek el; A nagyközönség javára válik, ha jobban megismerik a betegségeket, azok tüneteit és következményeit. 6. Következtetések Az európai kormányok és a Bizottság felismerték az orvosbiológiai kutatás és fejlesztés fontosságát, és lépéseket tesznek annak javítására. A kormányok megpróbálják növelni az egészségügyre és az oktatásra fordított kiadásokat, és lépéseket tesznek annak érdekében, hogy elkötelezzék magukat a hosszú távú nemzeti tudományos tervek mellett. A lisszaboni menetrend célkitűzései szintén előrelépést jelentenek ebbe az irányba. Az európai miniszterek, a gyógyszeripar képviselői és az egészségügyi szektor más ágazatai közötti folyamatos eszmecsere részben megoldja a problémákat. Elismert tény, hogy Európa le van maradva az Egyesült Államok mögött a gyógyszerbefektetések és az egészségügy terén. Együtt Európa fel tudja venni a versenyt az Egyesült Államokkal és más versenytársakkal. A kérdés nem az orvosbiológiai kutatás- és gyógyszeripar fennmaradásáról szól, hanem arról, hogy felvirágzik-e és a vezetők között lesz-e. Az Innovatív Orvostudományi Kezdeményezés hozzájárul a gyógyszerkutatás és -fejlesztés új megközelítéséhez Európában. A biogyógyszerészeti kutatási és fejlesztési folyamat átalakítása a biomarkerek szisztematikusabb használatával és rendkívül innovatív technológiák alkalmazásával rejlik. A projekt a szabályozó hatóságokkal folytatott intenzív konzultáció révén hozzájárul a kockázatok és a betegekre gyakorolt előnyeik felmérésének új megközelítéséhez. Ez a megközelítés elősegíti a preklinikai és klinikai kutatók közötti többfunkciós együttműködést is a transzlációs orvoslás előmozdítása érdekében. Kezdeményezésének fő eredménye a rövidebb gyógyszerfejlesztési idő, valamint a kevesebb mellékhatással rendelkező betegek számára célzottabb gyógyszer előállítása. A projekt célja a hozzáállás megváltoztatása és a különböző érdekelt felek együttműködésének módja is. Ez jobb és könnyebb interakciót eredményez a szabályozó hatóságokkal. Ez egy új 280-as létrehozásához is vezet

www.kaleidoscopehistory.hu Benedek Varga

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

együttműködés formája az ipar, az akadémia, a klinikusok és a betegek között, és hozzájárul a valódi kultúraváltáshoz ezen a területen. Irodalom EFPIA: „Innovatív medicina Európának” – Az orvosbiológiai K+F vezető szerepének megteremtése Európában a betegek és a társadalom javára, („Vision Paper”). 2004. december 1. EFPIA. Innovatív orvoslás Európa számára. URL – http://www.imi.europa.eu/sites/default/files/uploads/documents/vision-document_en.pdf [8. 2010. november]. Európai Bizottság: Közlemény a biotudományokról – Európa stratégia 2002. COM(2002) 27. URL - http://ec.europa.eu/biotechnology/pdf/com2002-27_en.pdf [8. 2010. november]. KOLA, Ismail; Landis, John: Csökkentheti-e a gyógyszeripar a bevételt? Nature Reviews Drug Discovery 3, (2004. augusztus): 711-716. MCKILLOP, Tom: "Versenyezhet-e Európa az orvosbiológiai kutatásban?" A második éves fórum összefoglalója (Sir Tom McKillop, az FMedSei, az AstraZeneca vezérigazgatója tartotta), 2004. március 31. URL – http://www.acmedsci.ac.uk/download.php?file=/images/publication/ 20040331.pdf [8. 2010. november]. SRA: Innovatív gyógyszerek kezdeményezése – Stratégiai kutatási menetrend. Az orvosbiológiai kutatás-fejlesztés vezető szerepének megteremtése Európában a betegek és a társadalom javára, 2005.07.26. URL – http://ec.europa.eu/research/fp6/pdf/innovative_medicines_sra_final_draft_en.pdf [8. 2010. november].

A Könyvek Könyvekről/könyvekről VARRÓ Vince: Hetényi Géza – a Korány család lelki örököse. Budapest, Medicina, 2008. 177 p. ill A tudomány fejlődése szempontjából mindig is fontos szerepet játszott az ún. spirituális iskolák. Az egyes kutatók munkájának jellemzésekor mércének számított - és máig számít -, hogy megnevezték azt az "iskolát", amely iránymutatást és környezetet adott munkájukhoz, kutatásukhoz. Az orvostudomány fejlődésében fontos szerepet játszottak az iskolákat, tudományos műhelyeket alapító egyének is. A magyar tudományos belgyógyászat megalapítói Korányis - Frigyes és Sándor -, tevékenységük helye III. S. belgyógyászati klinika volt, amely továbbra is kiválóságot nyújtott a magyar belgyógyászatban 281

www.kaleidoscopehistory.hu Benedek Varga

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

gyógyításra és kutatásra. Hetényi Géza (1894-1959) a klinika és a szellemi közösség egyik nagy tekintélyű vezetője, Korányiak méltó eszmei örököse, a XX. század leghíresebb belgyógyászainak mestere. Egyik munkatársa és tanítványa, Varró Vince foglalta össze Hetényi Géza munkásságának és a Hetényi iskola tudományos jelentőségét. A szerző előszavából megismerhetjük azt a dilemmát, amely a személyes kapcsolatokban, emlékekben gyökerező szubjektivitás veszélyére utal: „...feltámadt bennem a kétely, ezt az életet, tudományos jelentőségét a történész objektivitásával tudom kezelni. Tanítványi tiszteletem és hálám nem fogja eltorzítani azt a képet, amit megpróbálok festeni. A választ kritikusaim és leendő tudománytörténészeim fogják megadni." A könyv elolvasása után pozitív választ adhatunk a szerzőnek, hiszen a hitelességet számos eredeti dokumentum, levél, korabeli könyv- és folyóiratcikk idézése garantálja. Varró igyekszik bemutatni a "mester életének" minden aspektusát, családját, baráti kapcsolatait, sokoldalú érdeklődési körét, hobbijait, békés és kreatív személyiségét. A könyv melléklete jól kiegészíti az emlékezetet: a szerző Hetényi teljes tudományos pályafutását részletező bibliográfiát, valamint legkiemelkedőbb tanítványainak rövid életrajzát mellékelte. Az alkotás informatív értékét a publikált fényképek növelik. A könyv a jó ízléssel és arányérzékkel megírt emlékiratok sorába tartozik. Kapronczay Katalin

Betegség, birtoklás és gyógyulás Szerkesztette: Fabrizio Ferrari Series: Routledge South Asian Religion Series Eredeti terepmunka alapján ez a könyv új módszertani megközelítést dolgoz ki a betegségről mint birtoklásról szóló bennszülött hiedelmek tanulmányozásában, és megvizsgálja a gyógyító rituálékat különböző dél-ázsiai kulturális összefüggésekben. A hozzászólók a „betegség”, a „birtoklás” és a „gyógyítás” jelentését tárgyalják... Közzétéve: 2010. december 9., Routledge

Történelem Írta: Katherine D. Watson Az első ilyen jellegű könyv, az Igazságügyi orvostudomány a nyugati társadalomban: Történelem a történetírás legújabb fejleményeire támaszkodik, hogy áttekintést nyújtson a nyugati igazságügyi orvostani történetről a középkortól napjainkig. Egy nemzetközi, összehasonlító ... Megjelent a Routledge 2010. október 28-án

A hadsereg orvosi osztályának története, 1818-1917, Bobby A. Wintermute sorozat: Routledge Advances in American History 282

www.kaleidoscopehistory.hu Benedek Varga

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

A Közegészségügy és az Egyesült Államok Hadserege az Egyesült Államok Hadseregének Orvosi Osztályának kultúrtörténete, amely azokra az eredményekre és szervezetre összpontosít, amelyek egybeestek a modern közegészségügy megteremtésével a progresszív korszakban. A hatalmas társadalmi változások időszaka, amely ezúttal egy…

A középkor testi fogyatékosságára gondolva kb. 1100- kb. 1400 Írta: Irina Metzler Ez a lenyűgöző könyv a középkori Európa testi károsodásának és fogyatékosságának minden aspektusának alapos vizsgálatát mutatja be. Irene Metzler egy népszerű korszakot vizsgál, amely sok történész és kutató számára nagyon érdekes.

Health and Medicine in the Caribbean, 1800–1968 Szerkesztette: Juanita De Barros, Steven Palmer, David Wright Sorozat: Routledge Studies in the Social History of Medicine Az egészség és az orvoslás a gyarmati környezetben az orvostudomány történetének egyik legújabb területe, de az egyik, ahol a Karib-térség feltűnően hiányzik. De a Karib-térség összetett és lenyűgöző története, amely abból a módból született, ahogy az európai gyarmatosítás és a rabszolgaság, a bevett munkásság, a migránsok ötvözték…

Születés és evolúció – Boaz Cohen Sorozat: Routledge Jewish Studies Series Ez a könyv nyomon követi a holokauszt-kutatás fejlődését Izraelben az 1940-es évek végétől, akadémiai tárgyként való megszilárdulását, valamint a Yad Vashem létrejöttét és fejlődését. Kontextusba helyezi ezeket a fejleményeket az európai és az USA-beli fejlemények, valamint a…

Hírek, események Események 2010. október 28. at 15.00 Előadás a Magyar Orvostörténeti Társaság részére Helyszín: Semmelweis Orvostörténeti Könyvtár /Bp.Török u. 12./ In memoriam Blázy Árpád Az MGYTT új kiadványa:a. 1849. 283

www.kaleidoscopehistory.hu Benedek Varga

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

Kapronczay Katalin: Orvosi értekezés bemutatása /Dörnyei Sándor/ Szabó Attila: Emlékezés Kazay Sámuelre 2010. november 11. 15.00 Magyar Orvostörténeti Társaság /lo23 Budapest Török u. 12/ Székhely A MOT közgyűjtése 175 éve kezdődött a PTE Orvostudományi Kar/Schöpf Emlékmű – Merei Ágoston/ 2010. december 2. Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár, Magyar Orvostörténeti Társaság, MTA Orvostörténeti Munkabizottság, Állatorvostörténet Társasági közös tudományos rendezvény a "Tudomány Napja" tiszteletére Schöpf-Merei Ereky Ágoston /1804-1958/ az MTA levelező tagja /1835/, gyermekorvos. Orvosi bizonyítványát Padovában szerezte, majd Bécsben praktizált orvosként. 1836-ban ortopédiai intézetet alapított Pesten, amelyet az 1838-as árvíz elpusztított. 1839-ben megalapította a Pesti Gyermekkórházat, amely a magyar gyermekiskola bölcsője lett. Úttörő szerepet játszott a hallgatás és koppintás kutatási módszereinek alkalmazásában, bevezette a nyilvántartást a kórházakban, bevezette a bőr alatti ín- és izommetszést, valamint műtétet a strabismus javítására. Ő írta az első magyar gyermekgyógyászati tankönyvet. 1844-től a téma rendkívüli tanára a pesti orvosi karon. A szabadságharc idején a hadsereg orvosa volt, az olasz légió orvosa, ahonnan Törökországon keresztül Angliába szökött. Manchesterben gyermekkórházat alapított. Bene Ferenc országos főorvos 1805-ben javasolta az orvostörténet bevezetését a pesti orvosi karon, amit 1827-ben Lenhossák Mihály orvoskari igazgató, országos főorvos is megismételt. A pesti egyetemen 1835-ben hozták létre a rendkívüli tanári rendszert a kötelező tantárgyak listáján nem szereplő tárgyak oktatására. Jóváhagyták például Schöpf-Merei Ágoston orvostörténész-oktatási pályázatát, aki a német és olasz oktatás példájára kívánt építeni. 1835 őszén saját lakásában kezdett tanítani 10 jelentkezett diákkal. 1836-ban megkapta a megtisztelő rendkívüli tanári címet. A tárgyat 1844-ig tanította, eredményességét bizonyítja, hogy ebben az időszakban 11 bevezető tézis jelent meg az orvostudomány történetéről.

Események 1. http://www.eahmh.net/

Mind and Body in the History of Medicine and Health (konferencer) European Association for the History of Medicine and Health (EAHMH) 2011 biennálé konferencia afholdes i Utrecht, Holland, den 1.-4. 2011. szeptember 284

www.kaleidoscopehistory.hu Benedek Varga

Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine

Vol. 1.No.1 ISSN: 2062-2597

A pályázatok benyújtásának határideje: 2010. december 1. Főelőadók: Floris Cohen, Jacalyn Duffin, Annemarie Mol és Roger Smith 2. http://www.history.ac.uk/events/event/1861 80. angol-amerikai konferencia, 2011: Health in History Konferencia: 2011. június 29. - 2011. július 1. Az orvostudomány és az emberi társadalom betegség- és egészségtörténete egy folyamatosan táguló ablak, amelyen keresztül a jelen a múltba tekinthet. Annak tanulmányozása, hogy a társadalmak hogyan határozták meg és kezelték „betegeiket” az idők során, háború és béke idején, az orvosi szakértelem és etika változó tartalma és státusza, valamint az epizódszerű pillanatok, amikor a világot járványok, pánikrohamok és csodaszer változtatta meg. ma már a mainstream történelem szerves része. Az orvostudomány története a paleopatológiától az egészségügyről és a genomikáról szóló mai politikai vitákig terjed. Az orvosi humán tudományok pedig a legtöbb kultúrában kritikus pozícióban vannak a kutatás és a szociálpolitika metszéspontjában. A 80. angol-amerikai történészkonferencián az orvostudomány történetének minden korszakáról és területéről előadások és panelek hangzanak el. A különösen szívesen látott témák közé tartozik az orvosok és az űr, a mentális egészség, a fogyatékosság, a régi és új orvosi technológiák, az alternatív gyógyászat, a közegészségügy, a táplálkozás, az öregedés, a függőség, a halál és a betegségek. Plenáris előadóink között szerepel David Arnold, Joanna Bourke, Samuel Cohn, Mary Fissell, Monica Green és Helen King. A konferencia alatt egy postdoc panel ad otthont a History Labnak. A posztgraduális hallgatók ösztöndíjra jogosultak – további információért forduljon a Rendezvényirodához[e-mail védett]A nevezés 2011. március 1-jén nyílik meg korai foglalási kedvezményekkel. Helyszín: Brunei Gallery, School of Oriental and African Studies, Thornhaugh Street 3. http://www.h-net.org/announce/show.cgi?ID=177379 Amerikai Orvostörténeti Szövetség (AAHM), 2011-es díjverseny Minden évben az Amerikai Orvostörténeti Szövetség (AAHM) ad otthont tudomány az orvostudomány történetében verseny. Hat különböző játék létezik. A részletekért lásd az alábbi leírásokat. Osler Medal Essay Contest, 2011 A William Osler-éremmel évente ítélik oda a legjobb orvostörténeti témájú, kiadatlan esszét, amelyet az Egyesült Államokban vagy Kanadában egy orvosi vagy oszteopátiás iskolába beiratkozott diák írt. Az érmet először 1942-ben adták át, és Sir William Osler emlékére állítják, aki felkeltette az orvostanhallgatók és orvosok érdeklődését a bölcsészettudományok iránt. A nyertes esszé szerzője meghívást kap a 2011. évi AAHM találkozóra, április 28-1. májusban Philadelphiában, Pennsylvaniában, ahol átadják az érmet. Megtérítik az ésszerű utazási költségeket, valamint az ingyenes kétéves AAHM-tagságot. Ha az Osler-érembizottság is kiválaszt egy esszét a megtiszteltetésre, a szerző oklevelet és két év ingyenes egyesületi tagságot kap.

(Video) Élesszük újjá a retorikát! | Simon Lancaster | TEDxVerona

285

A közel-keleti ősi orvosi szövegek legkorszerűbb kutatása - PDF ingyenes letöltés (2023)

Videos

References